Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-11 / 68. szám

1990. június 11., hétfő üj Dunántúli napló 3 Bruttó nyolcezer forint helyett nettó kétezer márka Csak a betelek maradnak a kórházi isztálvikon? —Például— Szerkeszti: Rózsik László és Pauska Zsolt A Békesi-injekeió Egy hét alatt hét nővér tá­vozott a Baranyo Megyei Ta­nács Kórháza intézeteinek osz­tályairól. Mindannyion az NSZK-ba. Fiatalok, szakkép­zettek, akik boldogulni ókor­nak, s akik a havi átlag nyolc­ezer forintos bruttó jövedelmet jobbnak látták felcserélni a nettó kétezer márkával. Alig­ha lehet nekik szemrehányást tenni. Jó néhány éve, hogy a be­tegágy mellett hiányzó nővé­rekről szólván többen meg- konditották a vészharangot. De a hang elhalt. Úgy tűnik, mostantól folyamatosan szól­hat a harang, de még min­dig nem tudni, mennyire vesz- szük komolyan a veszély jel­zését, nem juthatunk-e köny- nyen oda. hogy nővérhiány miatt be kell zárni osztályt, vagy osztályokat. A megyei kórház intézetei­ben évente 928 betegágyon 17 000 beteget ápol 584 egész­ségügyi szakdolgozó. Közülük mindössze 255 a több műsza­kos, de egy idő óta legalább húsz-harminc állás betöltetlen. Jóllehet a betegágyhoz kö­tött létszámkeret már a múlté, de ez idáig hiába kísérleteztek o felvétellel, a három műszak, az átlag 7500-8000 forintos bér nem vonzza az ápolónő­ket. Jószerivel csak az évti­zedeket ágy mellett töltött, szakképzett nővérek tartottak ki eddig, akik mellé nagyon nehéz volt megfelelő utánpót­lást találni. Akik mégis jöt­tek, és még nem köti őket a család, azok előtt most itt a lehetőség, a külföldi munka- vállalás . . . Pillanatnyilaq a Tüdőgyógy­intézetben legkritikusabb a nővérhiány - hallottuk Koller Istvánná intézetvezető főnővér- helyettestől -, de elképzelhe­Kényszerlépések a növekvő nővérhiány csökkentésére tő, hogy hamarosan másutt is az lesz. A megyei kórház ezekben a hetekben sokféle formában igyekszik munkaerőt találni. A POTE rektori hiva­talának egyetértésével fizetést százalékát kapnák. Nyugdíjas, vogy gyesen lévő szakképzet­tek részmunkaidős foglalkozta­tását szervezik, számítanak karitatív támogatásra, és nem utolsósorban azt fontolgatják mind kényszerlépésnek tűnik annak érdekében, hogy legyen valaki a beteg közelében, hogy legalább szóljon annak, aki segíteni tud, aki ezt felelős­séggel megteheti. Az igazi te­her változatlanul azokon a szakképzetteken marad, akik eddig is kitartottak, s akiknek A kórházak gyermekosztályain kedvezőbbek a feltételek, szívesebben helyezkednek el a nővérek ígérnek azoknak az orvostan­hallgatóknak, akik a nyári gyakorlatot hajlandók beteg­ágyak mellett tölteni. A most érettségizetteknek ősztől 18 hó­napos nappali képzést indí­tanak, amely idő alatt az ápolónői átlagfizetés 60—65- a fertőző, az intenzív osz­tályok kivételével -, hogy meg­engedik a folyamatos látoga­tást annak érdekében, hogy azok a hozzátartozók, akik te­hetik, többet törődhessenek a beteg családtagjukkal. Szinte kivétel nélkül mind­a létszámhiány, a kezdők ta­nítása miatt már korábban sem jutott elég idejük és fi­gyelmük azokra, akikért a nő- vérséget, nem csak mint szak­mát, hanem, mint hivatást ki­találták: a betegekre. T. É. . 1111 ■ ii ■■ 'I ■■■ ..." - ..'-I i. íj. 1.11.1.'. . .■■■■■mi'm..;.'.....1. I." - .... ."■■■ i ; . i.. i mi .. m . m m T ravicsiroHálc a résxuivtyeicet ; ® Tőzsdéző téesztagok? A részvény éppúgy a téeszvagyon része, mini- a fraktér vagy az istélló A hét elején az Ország­gyűlésben módosították a földtörvényt, s ennek egyik elemeként felfüggesztették a szövetkezeti földek el­adását. A föld, a mezőgaz­dasági termelés körül azon­ban még sok minden, leg­főképp pedig a tulajdonvi­szonyok nem rendezettek. Egy biztos: a legfontosabb, hogy a tagok tulajdonosi mivolta megjelenjen. Ennek egyik módja az, hogy „ne­vesítik" a vagyont, vissza­adják a termelőeszközt an­nak, akinek erre igénye van vagy aki ezt kéri. A tulaj­donossá válás másik lehe­tősége: a tagok részvénye­ket vásárolnak. Ezt a konst­rukciót a Mezőbank dolgoz­ta ki, s az a lényege, hogy törvényessé teszi a szövet­kezeti tulajdonosok tulaj­donjogát. A téesztag tehát részvényes lehet.- A Mezőbank az ország egyik magánbankja. Tolna me­gye szövetkezetei közül há­nyán tagjai a banknak? - •kérdeztük Drüszler Józseftől, a Mezőbank szekszárdi fiók­vezetőjétől.- Valamennyi téesz, halá­szati szövetkezet és a Téesz- •ker a tagja. A Mezőbank alaptőkéje a Kölcsönös Támo­gatási Alap egy részéből ered, ebből alapították 1987- bea. A KTA-ban elkülönített pénzből lehetett részvényeiket jegyezni — ezék ötvenezer fo­rintos névértékben a téesz ne­vére szóltok. Átruházhatók, de legelőször azoknak kellett fel­ajánlani, akik a bank alapí­tói voltak, ők elővásárlási jog­gal rendelkeztek.- Tehát egyik — mondjuk, gazdag - téesz megvásárol­hatta a másik - mondjuk, szegény - téesz részvényeit?- Igen, de magánember is megvehette, csakhogy eddig erre nem volt igény. Később a szövetkezetek ismét jegyezhet­tek részvényt, ezek azonban nem névre, hanem bemutató­ra és szintén ötvenezer forint­ra szóltak. A részvényesek nemrég úgy módosították a bank alapszabályát, hogy min­den részvény bemutatóra szól, és tízezer forintos részvények­re trancsírozták az ötvenezer forintosaikat. Tehát egy ötven­ezer forintos részvényből öt tízezer forintos lett, és mind­egyik bemutatóra szól, szaba­don forgatható.- Ezeket a tízezer forintos részvényeket a tagok kezébe adhatják, és Így törvényesít­hetik a tulajdonosi mivoltu­kat?- Igen, megtehetik a téeszek, hisz ez éppúgy a téeszvagyon része, mint a traktor, az istálló, az épület.- Ki dönti el egy szövetke­zetben azt, hogyan bánjanak a részvényekkel?- A vogyon felett általában a közgyűlés rendelkezik, de a belső szabályzat miden téesz- ben más lehet.- Hallani arról is, hogy a téeszek átadják a részvények ötven százalékát a tagoknak.- A téesz szabadon rendel, kérik a részvényeivel, s lehet többféle is a tulajdonában, nemcsak az, amelyet a Me- zőbarVknál váltott. A részvé­nyék adhatók és vehetők, akárkinek eladhatók, nem csu­pán téeszta goknak. Ha a téesz a tagjainak adja a részvényt,' a tag a bank tu­lajdonosa lesz, annyiszor tíz­ezer forint erejéig, ahány rész­vényt vásárolt. Rendelkezik a bank fölött, s a részvényei­nek az arányában szavaz a közgyűlésen.- A téesztag, ha részvény- tulajdonos, szabadon adhatja — veheti a részvényeket?- Igen. Eladhatja, elaján­dékozhatja, az utódjaira örö­kítheti.- Sőf, akár kereshet is raj­ta.- Igen, természetesen, ha majd működik a tőzsde, s be­jegyzik a mezőbanki részvé­nyek árfolyamát.- Mikor várható, hogy be­indul a tőzsde?- Ezt én nem tudom meg­mondani.- Ha valaki részvénytulaj­donos, osztalékot is kaphat. Mennyi ez pillanatnyilag?- Tizenkét százalék volt áz előző évben. A mértéke' a barik gazdálkodásától függ, attól, hogyan forgatta a pén­zét, mennyi adózott eredmény­re tett szert, s a részvénytár­saság közgyűlése hogyan dönt.- Nyomdába került-e már a részvénypapir?- A tervek elkészültek, úgy tudom, hogy szeptemberben hagyja el a papír a nyomdát.- Véleménye szerint mit szólnak a téesztagok a rész­vényekhez, ami tulajdonosi jo­gokat megtestesítő értékpapír ugyan, de nem ezres, ötszázas, amit meg lehet számolni, gyűj­teni, takarékkönyvbe tenni. — Nem tudom. A részvény régi fogalom a bankvilágban, de új fogálom a magánsze­mélyek, földműves emberek körében. A részvénytulajdo­nos a bank tulajdonosa lesz, pénzt helyezhet el, s a köz­gyűlésen elmondhatja a véle­ményét, emellett osztalékot kap. A részvényt eladhatja, az érte kapott pénzt bármibe be­fektetheti. — Ez Így van, csakhogy megszoktuk: a pénz akkor biz­tos, ha a kezemben van. Nemigen hallottam falusi em­berről, aki például letétije­gyet váltott volna. Ha vailoki részvényt vásárol, nem gyűjtögeti a pénzét, ha­nem üzletbe fekteti. Aki föl­det művel, disznókat tart, a hasznot befekteti és föléli, nem gondolkodik részvények, ben. De aki ezen a körön kí­vül kerül, magyarán nagyobb lesz a bevétele, azon kezd gondolkodni: mi hozhat még jövedelmet, mibe fektesse a pénzét. S így eljut a rész­vényvásárláshoz, amelyet ter­mészetesen bármikor eladhat. — Igen ám, de ha a bank nem jól gazdálkodik, akkor csökken a részvények árfolya­ma. A részvénytulajdonos ek­kor rossz lóra tett. — Kevesebb lesz az oszta­lék, a részvényeket nem kere­sik, csőiken az árfolyam, nő az' eladók, és csökken a ve­vők tábora. — Kitől kérhetnek tanácsot az emberek, hogy milyen rész­vényeket érdemes megvenni? — Nem kell félni: tanács­adók bőven lesznek majd. D. Varga Márta A Magyar Nemzeti Bank közzétette éppen esedékes adósságállományunk összegét, mely a japán jen gyengülése folytán (a magyar hitelek je­lentős részét jenben jegyzik) a tavaly év végi összeghez képest (20,6 milliárd dollár) 900 millió dollárral csökkent, tehát 19,7 milliárd. A tény önmagában is fi­gyelemre méltó. Számunkra, laikusok számára nem mást jelent, mint hogy a leköszönt, Békési László vezette pénz­ügyi kormányzat ha jól nem is, mindenesetre előrelátóan kezelte a rábízott ügyeket. (Kérdés persze, hogy a jó és a rossz - nemcsak financiális üayeinket tekintve — manap­ság mennyire definiálható?...) Egy pénzügyminiszter (és stáb­jának) munkája mindenesetre, némi időeltolódással eléq jól értékelhető. Ez esetben Béke- siék osztályzata akár ötös is lehetne, ha ... Ha nem hallottuk volna, hoay amikor Rabár Ferenc, az úidonsült pénzügyes azon ké­résére, mely szerint szívesen venné, ha Békési segítené őt munkájában, a volt pénzügy- miniszter nemet mondott. Találgathatunk az okokat il­letően. A miértre válasz lehet a sértődöttség, de válasz le­het a szombati Napzártában egy közgazdász szájából el­hangzott kiielentés is, mely szerint Békesiék pénzügyi po­litikája csak arra volt jó, hogy rövid időre rózsaszínűre fesse dolgainkat, aztán mikor min­denki a folytatást várná, ránk szakad a csőd - s a közvé­lemény ezért már az új veze­tést okolhatja, joggal. Az ösz- szefüggéseket tekintve - de csak a tippelést vállalva, hi­szen a kártyákba hogyan is láthatnánk bele? — mi nem a sértődöttségre gondolunk, hiszen megsértődni akár Horn Gyűlő is megsértődhetett vol­na, de ő - valószínűleg, mert tudja: olyan munkát végzett, mely történelmi személyiséggé avatja őt — a félrevonulás helyett vállalta a folytatást is. a parlament külügyi bizottsá­gának elnökeként. A fenti gondolatsor persze, más iróny(ok)ban is végigvi­hető. Az itt vázolt, feltétele­zett összefüggések csupán o legrosszabbra készítenek fel. S hoqy miért fontos mindez pont most? Mert a 100 nap­ból, amit a kormány kért, a fele lassan letelt, s érdemi üqyekkel Antalték aliq-qlig foglalkoznak. Az ő hibájuk is lesz tehát, ha a Békési-féle injekció hatásának elmúltával kiderül: érzéstelenítőkkel nem lehet gyógyítani. Antalinak és Rabárnak pediq — úgy tűnik — kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy azzal foglalkozzon, a gyógyszer hon­nan lenne beszerezhető? (P) Intel ligenciateszt-fajta A Good Housekeeping (Jó háztartás) című több százezer példányos amerikai szabad­idő-magazin egyik legutóbbi száma közöl egy tudományos IQ-tesztet. Érdekességképpen közlünk néhány kérdést a tesztből. Gondoljuk, ezek alapján olvasóink eldönthetik, milyen szinten állnak tudomá­nyos ismeretekből, és arra is következtethetnek, hogy milyen olvasóréteget céloz meg a ha­vilap. (A válaszokat nem kö­zöljük, kérjük olvasóinkat, egy­más között beszéljék meg a helyes megoldást.) Igaz vagy hamis: 1. Az oxi­gén, amit belélegzünk, a nö­vényektől származik. 2. Az elektronok kisebbek, mint az atomok. 3. Az első ősember ugyanabban az időben élt, mint a dinosaurusok. 4. A ra­dioaktivitással szennyezett tej forralással biztonságossá te­hető. — Válassza ki a megfelelő választ: Egy orvos azt mondta páciensének, hogy egynegyed­nyi lehetőség van arra, hogy valamelyik gyereke öröklött betegségben szenved majd. 1. Ha csak három gyerekük van, nem kell félniük. 2. Ha az első gyerek beteg, a további három semmiképpen sem az. 3. Mindegyik gyereküknek ugyanannyi lehetősége van a betegségre. Vagy-vagy. 1. A hang vagy a fény sebessége gyorsabb? 2. Valamennyi radioaktivitás emberi termék vagy vannak természetes anyagok is ezzel összefüggésben ? Hitek és kudarcok Kissé kínos vitába szállni olyan neves filozófussal, mint Heller Ágnes, akinek kivonatos írását az Új DN f. hó 5-iki számában olvastam „Egy kicsit más-. .." címmel. — Szeren­csémre az írás nem filozofikus, sokkal inkább politikai állás­pontot tükröz és még nagyobb szerencse, hogy nem a hazai sajtóban, hanem az angol nyel­vű New Statesman hasábjain látott napvilágot. A szerző egyébként nyitott kapukat dönget, amikor a nép­ről, a kizsákmányolásról vagy a proletariátusra hivatkozó ál- lomi-párthatalomról ír. Néze­tem szerint téved abban, mi­szerint „a pártelit a felső kö­zéposztály pozícióját foglalta el". A felső középosztály ui. a hajdani nagyburzsoázia volt, a pártelit viszont a különböző ki­váltságokkal rendelkező főne­messég helyébe lépett. Tagjait a párt aszerint preferálta, mióta vettek részt aktívan a munkásmozgalomban. De fel­tűnt a klasszikus értelemben vett proletariátus is, hiszen a marxi—lenini ideológia szerint ők kerültek hatalomra. Gyakor­latban azonban — mint ez köz­tudott — a proletariátusból ki­emelt, a munkásosztálytól már régen eltávolodott káderek irá­nyítottak. „A népnek sokáig nem volt aktív szerepe" — írja Heller Ágnes. Valójában a népnek, mint nagyon is általá­nos fogalomnak — szinte egyál­talában nem volt szerepe, né­ki csak a tapsolás joga ma­radt meg és a hatalom dicsőí­tése. Nem egészen helytálló az sem, hogy „az ország vá­rosiasabb lett”. Igaz, hogy az elmúlt évtizedek során több település városi rangra emel­kedett, ám ezek jó része ún. szocialista város volt, melyet az iparosodás jegyében alapí­tottak, így Komlót, Inotát, Ka­zincbarcikát, Lenlnvárost, Duna- pentelét és melyek mára lassú sorvadásnak indultak éppen a szocialista ipar hanyatlása miatt. A gazdasági reform csődje közvetlen oka éppen a reformok megakadályozásából adódták és visszavezethető a tervgazdálkodósra. Már az el­ső 3 éves terv is kudarcba ful­ladt, bár „hatalmas eredmé­nyeiről” zengett a sajtó. A Kádár-korszak „politikai szinten a fékezett cselekvés kora volt", ami igaz, de sajnos kiterjedt ez a fék az államélet egész területére a túlburjánzott bü­rokrácia miatt. Mindezekért helytelen lenne csak a névadót — Kádár Jánost — okolni, hiszen ő maga is — primus inter pares — alattvaló volt, nap, mint nap a fejével játszott, ha az utasításokat nem hajtja végre, akit ostoba pártkáderek vettek körül, telve hatalmi gőggel, mely merőben szemben állt az ő puritanizmu­sával. Mindez természetesen nem ad teljes felmentést a több mint három évtizedes uralma alatti történésekre, me­lyet szükségtelen taglalni. Elő­nyére mondható, hogy ő való­ban mélyen hitt a proletár in­ternacionalizmusban, meggyő- ződéses kommunista volt, mely a párttagság töredékére volt csak jellemző, a túlnyomó többség opportunizmusával szemben. Dr. Sebestyén Ferenc (Pécs)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents