Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-09 / 66. szám
e o j Dunántúlt napló 1990. június 9., siómból Ai új házakba hamarosan bevezetik a földgázt ipari területet, ahol kis- és középvállalkozók juthatnak majd telephez.- Ha ez is megvalósul, akkor elmondhatjuk: gazdasági és kulturális minicentrum lesz Pécsvárad. Hogy o cél elérésén túl még mi indokoljo mindezt, kiderül Kakas Sándor adataiból- Ma a különböző társközségeinkből 800-850 ember jár be dolgozni Pécsváradra, pontosan annyian, mint ahányon innen elmennek más településekre. Ez egy egészségtelen' vándorlás. * „Váralja mellett'' van _ egy tó. Alatta építettek kővárat a régi törökök. A vár parancsnoka, Ali Ben Hofiz baso a környékbeli magyarok kifosztásából nagy vagyont gyűjtött össze. Már nem tudott mit kezdeni rengeteg kincsével. Egy budai ötvöst azzal bízott meg, hogy az átadott aranyból, drágakövekből készítsen őróla, a feleségéről, meg a leányáról mellszobrot. Az ötvös remekelt. A szobornak messzi vidékről is csodájára jártak. De a török hatalmának oly hamar, hirtelen lett vége, hogy a baso el sem menekülhetett. Levonult hát katonáival, családjával a föld alatti vár legalsó üregébe, hogy megvárja a veszedelem elmúltát. A magyarok egy puskaporos hordót ástak le a földbe, és meggyújtották. A vár mindenestül kifordult a földből. Darabjai még mindig ott hevernek szanaszét a tó körül. A környék lakói a kincs után- kutatnak. Ha előkerül, nem lehet másé, csak a váraljaiaké, mert ezt a kincset őseik izzadták ki, tehát az ő jogos tulajdonuk." így az egyik legenda. A kincs? Megvan annak minden darabja .........ott hevernek sz anaszét a tó körül." Csak jól ki kell nyitni a szemet, háttal a várfalnak támaszkodva, Pécs „Szentendréjén”. Mészáros Attila Pécsvárad központja A történelmi vidékeknek életerős tere benne van a levegőben. Az arra járó ezt akkor is megérzi, ha nem tudja: az úttól öles törzsű fákkal takartan ezredéves romok, magukba roskadt épületek és történetek húzódnak meg. Talán ezért van, bármikor is menjek el Pécsvárad mellett, mindig valamiféle késztetést érzek, hogy a falu felé fordítsam a volánt. A sírtól kicsit távolabb gyerekcsapat hancúrozik, közelebb egy idősebb emberekből álló turistacsoport ül a fűben, az egyik szelídgesztenye fa katedrálisnyi koronájának árnyékába húzódva. A vaskereszten szalagok: egriek, gyulaiak, természetjárók, iskolai osztályok hagyták itt, tucatszám. A zengővárkonyiak emlékül és tiszteletből ültetett rózsatöve frissen virágzik. Rockenbauer Pál jó pár esztendővel ezelőtt - amikor csapatával végiggyalogolta Magyarországon a kék túra útvonalát - megpihent itt. Akkor már sok mindent láttak, tudták, mi és hol szép. Itt azonban, a Zengővórkony feletti szelidgesztenyésben, ahol olyan fák nőnek - és százévek óta öregednek -, mint a mesékben, valami eszébe juthatott. Valami, amiről úgy gondolhatta: máshol nem találja meg. Azt hiszem, a település és a környék Zengőtői, várromtól, erdőktől, múlttól dédelgetett varázslatos éleftreje volt ez. Azt kér- •te, itt temessék el. A tanácselnök, az ambiciózus Kakas Sándor, hűvös iroSzundi György felvételei A „Mit ígér a jövő?" kérdésre Kakas Sándor tömör választ ad: teljes infrastrukturális ellátást! Könnyedén lemondott ígéretnek tűnhet, ám ha igaz a sejtésem: Pécsvárad lakóhelyként húzza majd a pécsieket füstbe-zajba.vesző lakásaikból ide, a Zengő zöld lábához, aligha kaphatnak ennél vonzóbb perspektívát. határozta, mi több: létüket biztosította, a gerendától a legendáig. Akkor, amikor a Zengő csúcsa még Mons Ferreus - Vashegy volt, amikor — közel évezrede — bencések építettek itt monostort, amikor itt bújt meg a megvakított herceg, a későbbi Béla király, de azt is mondják: nem volt olyan magyar uralkodója a középkornak, aki ne fordult volna meg itt. Persze, aki Baranya — közelebbről Pécs — „Szentendréjére” látogat, a királyok nyomát aligha fedezi fel. Ha érdeklődő, a helybeliek mondáiban rájuk bukkanhat. Britanniából ide menekült hercegek vagy még régebben: Attila kedves felesége, Réka, és persze aranykelyhek, kincsek, mohó török főurak — egyszóval a folyamatos'történelem bizonyítékaira. — Már június közepére eléri a Duna-vezeték Martonfót - néhány napos az Így rendelkező tanácsi határozat —, később erről 'a gerincvezetékről kap vizet Lovászhetény és Nagypall is — az elnök véleménye szerint ugyanis nem annyira Pécsváradot, hanem inkább társközségeit célozzák madj meg a „kivonuló” pécsiek s június végére megkapja az égészséges vizet a a székhelyközség is.— A falu házainak már most 51 százaléka be van kötve a szennyvízvezetékbe. Ez a következő években jelentősen bővül - folytatja Kakas Sándor. - Április 25-én elkezdődött a marázai elágazótól a gázvezeték építése Pécsvárad felé. Ma már számos utcánkban ki van ásva a cső árka. A december 31-én befejeződő első ütemben hat kilométeres gázvezetéke lesz Pécs- váradnak. Ez 400 lakást és jó néhány intézményt tud ellátni energiával, 1991. második felére pedig az egész községet bekötjük a gázellátó hálózatba. Kérdés persze: hány embert tud fogadni Pécsvárad? — Most már csak korlátozott számban vannak családi házas telkek, de ha betelik a Gesztenyési lakóterület, új részen' alakítunk ki megfelelő építési telkeket. Nem az a cél - folytatja az elnök —, hogy Pécsvárad és társközségeinek lakossága növekedjék, hanem sokkal inkább az: ezeknek o. falvaknak az önéltétő ereje izmosodjon. Ennek érdekében tartalékolnak például egy úgynevezett dójából valósággal átrángat a műszakiakhoz. A falra akasztott, közel 30 évvel ezelőtt . készült nagyméretű fotókat akarja meqmutatni. Légifelvételek. A község legrégebbi, a vár alatti területeit mutatja. Onnan - fentről — aprónak tűnő házak, fák közé húzódva, közöttük vékony, görbülő csíkként kapaszkodik az út a dombra.- Tessék megnézni! - kopogtatja ujjával a képet. - Csupa egyenes gerincű épület! Alig három évtizeddel ezelőtt ezek a házak még ilyenek voltak . . . Azóta sok megroggyant, egyenes gerincük begörbült, jobbára idős emberek élnek szélcibálto tetőzetük alatt. Néhány ház már megürült, hajdani lakóik - látni a légifelvételen a közeli temetőt is - fehér sírkövek alá rejtették egyedüllétük.- Mindet, mindet rendbe kell tenni! - tesz karjaival .ölelő mozdulatot az elnök. ölelésébe belefér a már gyönyörűen restaurált vár is. Rövid percekre leülünk étterme teraszának egyik asztalához. Alattunk elnyúlik a Zengő lába, amit még nem ért el - vagy innen nem látni - a villanyvezetékek oszlopainak tájszeletelő kése, nem •építettek rá sem ipari, sem mezőgazdasági üzemet, s bár sok színében a zöldnek sakkozik a művelt terület, most traktor sem mozog rajta, fa- fűrész sem sivít. Némi hallgatás után .szólal meg Kakas Sándor.- Voltam én is pécsi lakos, apám is, most szó nélkül kezdett neki, hogy ketten együtt itt építkezzünk . . . A Zengő tőlünk ’ nem mesz- sze hordja széles hátán még meglévő, sötétlő erdőit. A kép persze már nem a régi, amikor - és ez nem panasz, de szemrehányás lehet - ez az erdő az itteniek életének szinte minden mozzanatát megAz István király szálloda „Anya, ugye túléljük?!” Szponzor kell A halálfélelem együtt jár a mindennapjaikkal. Együtt eszik, alszik vagy ébred a családdal, sokszor húzza keresztül előre eltervezett programjaikat. A gyerek nem a sötéttől, a magánytól, a szellemektől fél, hanem az életét félti. Az orvosok, a szülők, pedagógusok és pszichiáterek azon igyekeznek, hogy az asztmás gyermek és a környezete megtanuljon együtt élni, uralkodni a bajokon, gyógyítani testet-lelket. I 1987-ben némi reménysugarat jelentett a Baranya Megyei Egyesített Egészségügy keretein ‘belül megala- I kult „krónikus légzöszervi megbetegedésben szenvedő gyermekek klubja”. Dr. Gyene István budapesti test- I nevelő speciális — öt évre szóló — úszásprogramját alkalmazzák. Ma hfetvenkilenc tagot számlál a klub, foglalkozásainak résztvevői hetente kétszer, megosztva, három edzővel a pécsi belvárosi iskolában úsznak. A srülők havonta 250 forint tasági díjat fizetnek, ezenkívül .néhány fillér támogatást az EEÜ! is ad. „Anya, uaye nem fog fájni? Mesélj nekem anya, mondd, sötét van ott? És akkor hogy lesz belőlem katona, anya, mondd? . . Az 1988—89-es tanévben az iskola igazgatója ingyen bocsátotta rendelkezésre (heti négy órában) az uszodát, tavaly szeptembertől már bérleti díjat kell fizetniük, ami inem kevés. Egy éve még jógatanór is segítette a helyes légzéstechnika megtanításával a gyerekeket, és relaxációt is tanulhattak, s az ellazulás segítségévei a kezdődő rohamon enyhíthettek a gyerekek. Amíg úsztak a nebulók, a szülők a ‘betegséggel és a gyerekneveléssel kapcsolatos előadásokon vettek részt, hét végi kiubprogromot, játszóházat szerveztek. Ma már mindez a múlté. A pénz nem futja a jógata- nárra és az előadókra, a 250 forint csak az úszó- edzők fizetését és — talán — a bérleti díjat fedezi. Talán - nézünk egymásra az egészségnevelővel, dr. Pé- terlia Évával, -hiszen ki tudja, emelték-e a 'bérleti díjat a belvárosi iskolában? — Tavaly szeptembertől decemberig 10 000 forintot fizettünk az uszodáért, idén még sem-mit sem tudtunk — mondja az egészségnevelő. — Meg sem merem 'kérdezni az igazgatótól az árat, miután emelkedett a víz, a villony és a fűtés költsége is. A programot azonban folytatnunk kell, hiszen bizonyítottan eredményes. Lényege, hogy tünetmentes állapot alakuljon ki, illetve az asztmás rohamok száma csökkenjen. Régebben gyógy- testnevelésre jártak ezek a gyerekek, de ez hatásosabb, az úszással teljes értékű embernek érzik magukat. Többen teljesen abbahagyhatták a gyógyszerek szedését, illetve akik korábban életük nagy részét kórházbon, szanatóriumban töltötték, most állandóan családjukban élhetnek. „Milyen is a halál? Egyszercsak jön, és elvisz. Anya, anya, gyere, segíts? Nem kapok levegőt, megfulladok!"- Szponzorra lenne szükségünk - folytatja Péterfia Éva. — Irtunk a biztosító társaságoknak, az Államinak, a Hungáriának és a társadalombiztosító igazgatóságnak. Egy azonnal elutasított, egynek pályázatot adtunk be az év elején — semmi hír az Állami Biztosító predig nem is válaszolt a januári küldeményre. Minden ötödik gyermek allergiás valamire. Többségüknek — szigorú orvosi ellenőrzés mellett — javasolt az úszás. Javulást, esetleg gyógyulást érhet el vele. Egyetlen kritérium — érje el a 90 centimétert, és ne legyen lázas. Az egészségnevelő szerint a cukorbeteg és a szívbeteg gyerekeken is segítene az úszás, a szervezést elkezdeni azonban nem merik, pedig szakemberekben nincs hiány. Pénz kellene .. . „Anya, ugye most már túlélünk mindent. Anya, ugye én is felnövök? . . ." • • Gyura Barbara «
