Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-10 / 36. szám
2 üj Dunántúli napló 1990. május 10., csütörtök Megkezdte érdemi munkáját az új parlament (Folytatás az 1. oldalról) dik javaslatáról szólva kiemelte: szükségesnek ítélik vizsgáló bizottság kiküldését az Axel Springer-Budapest Kft. ügyében, amely megszerezte több hazai napi. és hetilap kiadási jogát. Ez az akció a képviselőcsoport szerint súlyosan sérti a nemzet anyagi érdekeit, s az ügyletek mögött az MSZP tevékenységét , vélik által közösen használt bizottsági üléstermekben a dohányzást. Az alelnök tájékoztatta az Országgyűlést, hogy mindkét indítványt megkapták az illetékes bizottságok. A parlament munkája ezután a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. A törvényjavaslathoz az alkotmányügyi, törvényelőkéMiniszteri tárcára várva Több, számunkra — baranyaiak számára — közelálló képviselőt kérdeztünk meg: mi lesz az ön további sorsa? Dr. Andrásfalvy Bertalan (MDF): — A hírek szerint az új kormányban a művelődési-kultuszminiszteri tárca várományosa. — Öntől a Parlament alakuló ülésén is megkérdeztem már, igaz-e a hír. Akkor arra kért, tekintsek el a kérdéstől, hisz a koalíciós partnerek számára — a kormányalakitás gyötrelmei közepette — il* letten volna bármit mondani. Most is fenntartja ezt? — Igen. Nem szeretném föladni az álmomat, hogy a pécsi egyetemen néprajzi tanszéket hozzak létre, s ha bármilyen tisztségbe is kerülök, nekem a kapcsolatot tartanom kell Péccsel. S ha óraadó tonársógot is vállalok — nem összeférhetetlen egy esetleges miniszteri tárcával sem, sőt a képviselő számára csak ezek megengedettek. Másként fogalmazok: vajon önnek van-e kultuszminiszter példaképe . . .? — Eötvös József, aki véleményem szerint a legtöbbet tette. De nekem nem maradéktalanul kultuszminiszterben kell gondolkodnom, hanem azokbon a nagy művészekben, tanítókban, kutatókban, akik mind részt akartak venni az ország kultúrájának felvirágoztatásában. így Fülep Lajos, Győrffy István, Kodály Zoltán, Németh László .. . Nagy Ferenc, az FKgP nemrégiben megválasztott elnöke a mező- gazdasági tárca várományosa: — A felröppent híresztelések egyelőre nem nyertek megerősítést a kijelölt miniszterelnök szájából, addig pedig feltételes módban beszélhetünk a témáról. Ha mégis engem érne ez a megtiszteltetés, úgy érzem, kötelességem elfogadni a megbízatást, mert akkor pártom programja megvalósításának tevőleges részese lehetnék. Nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is részt vehetnék a cél, a hatékony magyar mezőgazdaság kialakításában. Ezt a tevékenységet döntően befolyásolhatják a jövő piaci viszonyai, valamint az, hogy milyen hitelkörülményeket sikerül teremteni. Minden tekintetben esély- egyenlőséget kell biztosítani a mogángazdálkodók és a nagyüzemi gazdaságok között, hiszen a köztük kialakított termelési kooperáció is a hatékonyságot, eredményességet segítheti elő. felfedezni - amit, mint mondta, tanúk és dokumentumok is bizonyítanak. A határozati javaslataikat Szűrös Mátyás kiadta megvitatásra az illetékes bizottságoknak. € kérdéseket az Országgyűlés következő ülésén tűzik napirendre, mivel az előterjesztőik nem kérték, hogy már most döntsenek azokról. Ezután határoztak a képviselők a jelenlegi ülésszak tárgysorozatáról. A 34S igenlő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett elfogadott napirend:- a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; — a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat; — a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;- interpelláció. Szűrös Mátyás ezt követően emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén két képviselő javaslatot tett. Nagy Ferenc (FKgP) indítványozta: a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény aszerint módosuljon, hogy az vonatkozzék o már elhunyt honfitársakra is. Dr. Mezey Károly (MDF) azt javasolta: tiltsák meg a dohányzók és nem dohányzók szítő és igazságügyi bizottság nevében dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin (MDF) fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta, a jelenlegi alkotmánymódosítás egy csomag- terv része; célja a parlamentáris demokrácia jogi alapfeltételeinek megteremtése. A most előterjesztett módosítás kizárólag az alaptörvénynek a kormány megalakítására vonatkozó részét érinti, amely azért szükséges, hogy az új kormány már a parlamentáris demokrácia „játékszabályainak" megfelelően alakulhasson meg. A törvényjavaslat értelmében, ellentétben a 'korábbi szabályozással, a parlament - a köztársasági elnök javaslatára - csak a miniszterelnököt választja meg, s a kormányfő maga dönti el, kikkel kiván együtt dolgozni, kiért tud felelősséget vállalni. (Ezért a későbbiekben meg .kell változtatni a bizalmatlan- sági indítványra vonatkozó szabályokat.) Az előadó kiemelte: a bizottság ül,ésén dr. Vastagh Pál (MSZP) indítványozta, hogy a miniszterek személyére szóló kinevezési javaslat előterjesztése előtt a jelölteket az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága hallgassa meg és véleményezze. E javaslatot az alkotmányügyi bizottság elvetette, mivel ezt nem szükséges az alkotmányban szabályozni. A házszabály egyébként jelenleg tartalmaz ilyen előírásokat. A törvényjavaslat szerint az Országgyűlés egyszerre határoz a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának — amely azonban nem jelent részletes elképzeléseket — elfogadásáról. (Dr. Vastagh Pál másik indítványa, hogy ezzel együtt szavazzon a törvényhozás a Magyar Köztársaság minisztériumairól is. E javaslatot a bizottság elvetette, mivél ez ’megnehezítené a kormány megalakulását.) A képviselőnő szólt arról is, hogy a törvénytervezet — egyes meghatározott feladatok ellátására - létrehozza a tárca nélküli miniszter intézményét. A módosításhoz tartozik még, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló külön törvény elfogadásához - mivel azok létrehozása a kormányzati tevékenység része - a jövőben nem szükséges kétharmados többség. A törvénytervezet feletti általános vitában elsőként dr. Hack Péter (SZDSZ) kért szót, aki a pártfrakció nevében tó. mogatta a javaslatot. Dr. Vastagh Pál, az MSZP parlamenti csoportja nevében hangsúlyozta: a szocialista frakció e kérdésben tulajdonképpen megértő abban a tekintetben, hogy az ország riumok — mégha vázlatos - feladatkörét is, nagyon nehéz ma állást foglalni abban: milyen minisztériumok működjenek - mondta végezetül. Dr. Szigethy István (SZDSZ) szövegmódosító javaslatot terjesztett elő: az alkotmány módosításakor nem csak a minisztériumok felsorolását, hanem a tárca nélküli miniszterek legnagyobb számót is külön törvényben szükséges sza. bólyozni. Dr. Torgyán József (FKgP) pártja képviselőcsoportjának nevében az alkotmány módosításával egyetértett. Dr. Kánya Imre (MDF) előtte szóló képviselőtársai kételyeit igyekezet eloszfatni az alkotmány módosításának ilyen gyors, és a pártok közötti meg. állapodáson alapuló végrehajtásával összefüggésben. Mécs Imre (SZDSZ) képviselőtársai nevében a beterjesztett törvényjavaslatot támogatta. Javasolta, hogy dr. Vastagh Pál módosító indítványát véssék el. Miután az általános vitában több képviselő nem kért szót, az Országgyűlés a részletes vitával folytatta munkáját. Ebben dr. Kiss Gyula (MDF) dr. Vastagh Pál módosító indítványához kapcsolódva fejtette ki véleményét. Ugyancsak azt javasolta, hogy ne fogadják el MDF-es képviselők az ülés szünetében. Képünkön jobbról: Antall József és dr. Andrásfalvy Bertalan. helyzetében kormányzati biztonságra és stabilitásra van szükség. Ugyanakkor az előterjesztett javaslatok kapcsán rámutatott: ezek a látszólag technikainak is minősített, és a kormány megalakulásához szükséges eljárási szabályok jóval többet foglalnak magukban. A későbbiek során meghatározhatják a hatalommeg. osztás egész szerkezetét, a törvényhozói és végrehajtó hatalom viszonyát a parlamenten belül. Az MSZP álláspontja szerint csak a kormány programjának ismeretében lehet egy kormányzati szerkezetet érdemben vitatni. Anélkül, hogy ne ismernék a kormányfő céljait, az egyes minisztéaz MSZP-s képviselőtárs indítványát. A független szakszervezeti szerveződésbe tömörültekkel folytatott beszélgetés tapasz, talatait osztotta meg a képviselőkkel Vass István (SZDSZ). Dr. Kánya Imre (MDF) ismételten szót kérve ügyrendi javaslattal állt elő: az elnök függessze fel a vitát addig, amíg dr. Szigethy István javaslatáról az illetékes bizottság állást foglal. Dr. Szűrös Mátyás a módosító indítványt tárgyalásra kiadta az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságnak, kérv^, hogy állásfoglalásáról Írásban tegyen jelentést az Országgyűlésnek. A munkába az Kifelé a varsói paktumból—? Vásárhelyi Miklós. SZDSZ-kép- viselő, a Nagy Imre kormány egykori sajtófőnöke javaslattal élt: A Varsói Szerződéstől igyekezzen Magyarország eltávolodni. A parlamenti szünetben néhány véleményt gyűjtöttünk; ki hogyan látja ezt a kérdést, hazánk semlegesség irányába mutató törekvéseit? Kárpáti Ferenc ,,ügyvivő", honvédelmi miniszter: — Számos környező ország vette napirendre a témát - legutóbb Vaclav Havel, csehszlovák elnök, hogy egy új európai biztonsági rendszert kell megteremteni. . . . Bízom abban is, hogy nem is olyan hosszú időn belül ez megvalósul. Szűnjön meg a két, egymással szembenálló katonai tömb. Abban viszont kételkedem, hogy ezt ripsz-ropsz, gyorson tető alá lehet hozni. A kérdéshez konstruktívan kell közelíteni, különösen most. hogy a német egyesítés napirenden van. Ezek a tárgyalások — omit a két katonai tömb is folytat az egyesítés kapcsán - alapvetően mintaértékű döntésekhez vezethetnek. . Másrészt már korábban elkezdődött a Varsói Szerződés belső, politikai megreformálása, s a hangsúly főleg arra helyeződik, hogy a szervezet politikai jellegét kell előtérbe állítani a katonai helyett. Nem akarok jósolni, de rövidesen bővebben is nallurvk erről . . . Orbán Viktor, FIDESZ-képviselő: — Igen helyes indítványnak tartom. Külön örülök annak, hogy úgy tűnik, a Szabad Demokraták Szövetsége megtalálta a végleges álláspontját a témában, és ez egybevág a FIDESZ régóta hangoztatott véleményével. Az indítvány szimbolikus jelentőségű, alapgondolatával teljes mértékben egyetértünk. A megvalósítás, a részletek kidolgozása természetesen nem mehet máról holnapra. Számos kérdésben hosszas vitára számítok, így még reménybeli határidőről is korai beszélni véleményem szerint. Für Lajos (MDF). A kiszivárogtatott hírek szerint az új kormányban a honvédelmi miniszteri tárca várományosa. (?)- A VSZ-ből való kilépést elképzelhetőnek tartom, nem is olyan hosszú időn belül. Ezt azonban meg kell előznie a kétoldalú és a többoldalú tárgyalásoknak, egyeztetéseknek. Mégpedig úgy, hogy Magyarország kilép o Varsói Szerződés katonai szövetségéből és tagja marad a politikai szövetségnek. Tehát a lényeg: ne sértse ez a Szovjetunió és a környező országok - Csehszlovákia és Románia — érdekeit, és ne azok ellenére történjen, egyoldalú deklarációval. Király Béla, Független képviselő, az egykori Nagy Imre kormány tagja:- Vásárhelyi Miklós javaslatá- ndk alapja az 1956-os törvények tiszteletben tartósa. Akkor teljesen legálisan kimondta a kormány az ország semlegességét és kilépni kívánt a varsói paktumból. Az itt lévő Mihail Szuszlov o többpártrendszer kérdésében a javaslatunkra rábólintott, s olyan megállapodásra jutott o magyar kormánnyal, hogy még az ellen sincs az oroszoknak kifogásuk, hogy Magyarország kilépjen a Varsói Szerződésből. Igaz, javasolták: ez ne egyoldalú legyen, hanem tárgyalás útján történjen. Erre a magyar kormány már ki is jelölte azt a bizottságot, amelyik Varsóba ment volna, hogy ott tárgyaljanak a kilépés körülményeiről, módjáról. A bizottság egyik tagja volt Kővágó József jó barátom, akinek már az útlevele is elkészült . . . Éppen ezért mondom: Vásárhelyi javaslata tisztességes. Most jön azonban a reálpolitika I Azonnal ilyen törvényt hozni nem szabad . . . Aztán annyi más kérdésre kéne koncentrálni. Ma nem időszerű ez. ingerelni a medvét. Hát ezzel foglalkozik a világ, a szuperhatalmak, hogy az új európai biztonsági rendszert kiépítsék, Európában valami rendet csináljanak. Nekünk pillanatnyilag tiszteletbe kéne tartani a szovjet csapatok kivonulására vonatkozó megállapodást és a szomszéd érdekeit is. A semlegesség csakis távoli politikai cél lehet. A képviselői poszt -hivatás? Vajon összeegyeztethető a képviselői megbízatás — amely egyre több munkát, felkészültséget és időt igényel — a .polgári szakmával, a munkahellyel? Dr. Ormos Mária (MSZP), a JPTE rektorasszonya: — Egyre inkább úgy látom, hogy nem. Egyrészt egy egyetem manapság nagyüzem, ha jól összeszámolom, körülbelül ötezer ember él, hallgatók, tanárok, jegéd ... av JPTE-n, s ez, általában, nyugodtabb időkben is olyan szervező embert kíván, aki nem tudósból lett választva és kinevezve, hanem akinek ez a fő tevékenysége. Ilyen rendszer Magyarországon -még nincsen, s csak azt szerettem volna ezzel illusztrálni, hogy ez bizony nem mehet félvállról. Az új parlomenti rendszer szintén felkészült politikust, teljes embert kiván. Ebből tehát már kikövetkeztetheti: A kettő együtt nem megy... A JPTE-n éppen most vannak folyamatban a választások — ... az egyetemi tanács újraválasztása. Az én első feladatom, e hó 24- én, amikor ez az új tanács összejön, fölvetem a bizalmi kérdést. Ez arra irányul, hogy megerősiti-e az eredeti választás alapján fennálló még két rektori évemet, vagy sem? Ezek után tudok dönteni arról, hogy a rektorságot avagy a képviselői munkát válasszam, teljes erőmmel és hitemmel . . . Wekler Ferenc képviselő. SZDSZ frakció a BM.-i Folusiövetség és az Agrárszövetség jelöltje, mecseknádasdi tanácselnök: ". ^ magam részéről szeretném a munkahelyemet megtartani és tanácselnökként is tovább tevékenykedni. Szeretném összeegyeztetni a két funkciót, ám most még nem tudok határozott választ adni a kerdesre, nem alakult még ki sem a bizottságnak, sem a parlamentnek egy olyan munkaritmusa, amelyben akár egy hétre előre lehetne tervezni. Remélem, hogy sikerül a munkámat úgy megosztani, hogy idő maradjon a mecseknádasdi funkció betöltésére. Az utóbbi evekben megszoktam azt. hogy sokat dolgozom, a munkától nem telek tehat. egyszerűen az fordulhat elő, hogy időben nem tudom egyeteztetm a két tevékenységet. előterjesztő és az igazságügy, miniszter is bekapcsolódott. A részletes vita közepette magas rangú vendég tisztelte meg a Házat: a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Pérez de Cuéllar foglalt helyet a díszpáholyban. Dr. Szűrös Mátyás kiemelte: szémélyében első ízben üdvözölheti az ENSZ főtitkárát a magyar Országgyűlés, majd utalt arra, hogy Pérez de Cuéllar hat évvel ezelőtt már járt hazánkban. Képviselőtársai nevében kellemes és hasznos magyarországi programot kívánt. Ezt követően az alelnök a bizottsági ülés idejére felfüggesztette az ülést. A parlament — az alkotmányügyi bizottság hosszúra nyúlt ülése után — több mint másfél óra múlva folytatta munkáját. A vitában elhangzott felvetésekre dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin válaszolt, megismételve az expozéjában hangoztatott érveket. Ismertette, hogy a bizottság — miként korábban is - elvetette dr. Vastagh Pál (MSZP) mindkét indítványát, s nem támogatta dr. Szigethy István (SZDSZ) javaslatát sem. Utóbbi képviselő — a bizottság kisebbségi véleményét tolmácsolva - ismét kifejtette: rögzíteni kell, mennyi tárca nélküli miniszter tevékenykedhet. (A javaslatát támogató SZDSZ- frakció szerint a 13 minisztériummal működő kormány mellett legfeljebb öt tárca nélküli miniszteri státus létesíthető.) Ezt követően elsőként a módosító indítványokról szavazott az Országgyűlés. Mivel az alaptörvény módosításához kétharmados többség szükséges, az elnöklő dr. Szűrös Mátyás először megállapította: a teremben 353 képviselő - a megválasztott törvényhozók 91 százaléka - foglalt helyet. A testület mindhárom módosító indítványt elvetette. Az Alkotmány módosításról szóló törvényjavaslatot - amely kihirdetése napján lép hatályba - a parlament 308 igen, 14 nem szavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadta. Az ebédszünet után, új levezető elnök kezdett munkába: Vörös Vince, az Országgyűlés alelnöke első ízben foglalt helyet az elnöki pulpituson. Bejelentette: az ülésszak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslat megvitatásával folytatódik. E törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP), valamint dr. Mészáros István (SZDSZ). A napirend előadója - az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság nevében — dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin elöljáróban utalt arra: a jogi bizottság indítványa a törvény azon szakaszainak hatályvesztését célozza, amelyek előírják, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok tárgyalása előtt az indítványokat társadalmi vitára kell bocsátani. Módosító javaslat érkezett a bizottsághoz az MSZP-től, Kósáné dr. Kovács Magda előterjesztésében. Az indítvány leszögezi: az Országgyűléshez előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek jogosultak véleményüket kifejteni az illetékes országgyűlési bizottság előtt. Ezzel összefüggésben dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin megállapította: az MSZP indítványa sem vitatja, hogy a (Folytatás a 3. oldalon) A kölcsönös bizalom légkörében « Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) szinte egyöntetűen helyeslést ta láló javaslattal élt: próbáljon Magyarország a kisebbségi-nemzetiségi kérdésekben szomszédainkkal kétoldalú, kölcsönösen a nemzetiségiek érdekeit szem előtt tartó megállapodásokat kötni. Hogy vélekedik erről Bethlen István, MDF-képviselő? — Teljes mértékben támogatom, hiszen Magyarország számára égető kérdésről van szó itt a Kárpát-medencében. Vallom: a nemzetiségi kérdéseket kizárólag a kölcsönös bizalom légkörében, tárgyalások keretében lehet megoldani. Sajnos a nemzetközi jogban a kisebbségi jogok még nincsenek kodifikálva, törvényekbe iktatva. Sem az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, sem az Általános Emberi Jogok Alapvető Deklarációjában. Tehát jelen pillanatban csak államközi megállapodások alkalmasak ezen égető kérdések rendelke zésére. Bánffy György (MDF) a téma korábbi többszörös szószólója: — Érzésem szerint rendkívüli jelentőségű az elhangzott javaslat, mert egy olyan kölcsönös biztosítási hálót alakíthat ki, amely garanciát adhat az érintett kisebbségek jogainak biztosítására. Az egyezmények megvalósulását érzésem szerint a magyar Parlament részéről semmi nem akadályozhatja. Kérdés, hogy a környező államok hogyan fogadják az indítványt. Nagyon bízom abban, hogy homarosan minden érintett ország vezetése belátja, hogy njncs de- mokrotikus európai fejlődés az alapvető emberi jogok biztosítása nélkül. Az oldalon lévő keretes parlamenti tudósításokat Kaszás Endre és Kozma Ferenc irta. Fotók: Läufer László
