Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-09 / 35. szám

1990. május 9., szerda ai Dunántúlt napló 5 Bányazárás helyett további termelés? Javultak az uránbánya talponmaradási esélyei (Folytatás az 1. oldalról) — Vállalatunk ebben az év­ben a sokat emlegetett mi­nisztertanácsi rendeletben elő­írt bányaművelési terv szerint végzi tevékenységét. Jól állunk az időarányos tervteljesítéssel, ami nemcsak az ez évi hely­zethez viszonyítva jobb a várt­nál, de meghaladja az előző évieket is. Pillanatnyilag közel 5000 dolgozója van a válla­latnak, ám a termelés a je­lentős létszámcsökkentés elle­nére is zökkenőmentesen folyik. Kihasználva a minisztertanácsi határozat adta lehetőséget az elmúlt háromnegyed év alatt széleskörű piackutatásba kezd­tünk, vizsgáltuk egy esetleges külföldi partnerrel történő ve­gyesvállalat létrehozásának le­hetőségeit is. Több mint 10 nyugati cég keresett meg ben­nünket, 2—3 komoly tárgyaló­partnerünk a mai napig is ér­deklődik. Ebben az éviben azonban azzal, hogy hazánk a Szovjetunióval 1991-től áttér a konvertibilis kereskedelmi el­számolásra, új helyzet teremtő­dött a vállalat megítélésében. Az új elszámolással ugyanis biztosítható a magasabb árbe­vétel, ami a fennmaradás egyik feltételeként már koráb­ban megfogalmazódott. A má­sik kritérium a termelési költ­ségek hathatós csökkentése volt, amiben a létszámleépítés kapcsán ugyancsak értünk el eredményeket. Az új helyzetet mérlegelve az Ipari Minisztéri-' um a hét elején arra az állás­pontra jutott, hogy feltétlenül meg kell vizsgálni a veszteség- mentes működés lehetőségeit, és a Paksi Atomerőművel kö­zösen kell tárgyalásokat foly­tatni a szovjet feldolgozó fél­lel. Ez ügyben a jövő .héten magam . is a Szovjetunióba utazom. — Mi a lényege az újszerű szovjet kapcsolatnak? — Tisztán kell látni, hogy a Szovjetuniónak nincs szüksége a pécsi uránra, mert a nagy ország a többszörösét termeli annak, amennyire szüksége van. Még ezt a mennyiséget is meghaladja viszont a kinti fel­dolgozókapacitás, amelynek ki­használtsága alig éri el az 50 százalékot. Ezért vállalnák szí­vesen a bérfeldolgozást. Ezen az úton a népgazdaságnak lé­nyegesen kisebb devizateherrel járna a paksi fűtőelem meg­vásárlása, hiszen az alapanyag órát forintban lehetne fizetni vállalatunknak, amely így évente 20—25 millió dollár im­portot váltana ki. Ez az út jár­hatónak látszik, annál is in­kább, mivel a szovjet fél elő­zetesen támogatásáról biztosí­totta az együttműködésre irá­nyuló kezdeményezést. Szá­munkra kedvező tárgyalópozí­ciót jelent az, hogy továbbra is nyitva áll előttünk egy eset­leges vegyes vállalat alapítá­sa nyugati partnerrel.- Az új helyzetben melyek a vállalat legközelebbi lei­adatai? — Annak ellenére, hogy most valóban derűsebben lát­juk a dolgokat, mint néhány hónappal ezelőtt, ugyancsak sokasodnak sürgős teendőink A termelés koncentrálásával, önelszámoló egységék létreho­zásával, az infrastrukturális terhek leépítésével tovább kell csökkentenünk a termelési költségeket. Ezeken túl egyik legfontosabb feladatunk a vállalat szervezeténék éssze­rűsítése, amelynek lényege a vezetési lánc rövidítése lesz. A már elmondottakhoz ikapcso lódva további létszámleépítés re is szükség lesz, az előzetes kalkulációk szerint a vállalat dolgozóinak létszáma nem le hét több, mint 2500—2800 fő. 600—800 embert foglalkoztat­nak majd a leváló önállósodó egységek. Az új szervezeti fel­állásnak terveink szerint au­gusztus közepére kell kialakul­nia, míg a munkaerő-leépítés az év végéig folyamatos lesz, Sajnos valószínűleg elkerülhe­tetlen, hogy az év végén egy szerre több dolgozótól váljunk meg. Az érintettekkel időben Neerpelt - 1990. Pécsi kórus, belgiumi fesztiválon „A zene volt az első sze­relmem, amely átsegített sok nehézségen, a zenének kö­szönhetem, hogy barátokat szereztem, s amíg élek, a zene lesz az életem!” Ez az angol nyelvű dal volt a mottója a 38. Neerpelti Ze­nei Fesztiválnak, melyet kb. ötezer fiatal átforrósodott hangulatban énekelt — dú­dolt estéről estére. Neerpelt belga kisváros köze! a hol­land határhoz. Hírét az évente megrendezett — vál­takozva hol kórus, hol zene­kari — fesztiválnak köszönhe­ti. Idén április 28. és május 1-je között öt magyar kó­rus - közöttük Pécsről, a Mátyás Király Utcái Álta­lános Iskola nagykórusa — képviselte hazánkat e ran­gos rendezvényen. A város tele volt zászlókkal, plaká­tokkal s a vendégszerető belga házigazdákkal. Az im­pozáns nyitó felvonulás vé­gén a többezer dalos a vadonatúj sportcsarnokba vo­nult, ahol Peter Serben, a fesztivál házigazdája világ­nyelveken köszöntötte az egy­begyűlteket. Zene és filmbe­játszás, s közös éneklések után pompás tűzijátékban gyönyörködhettünk. A megnyitó utón Martin Vollenberget, a fesztivál tit­kárát kérdeztük a találkozó céljáról. — A rendezvény előkészí­tésében kb. kétezer önkéntes személy dolgozott, hogy a fesztivál ideje alatt minden gördülékenyen történjék. Azt szeretnénk, ha Neerpelt a béke és barátság központja lenne Európában. Nálunk a „berlini fal” már nyolc év­vel ezelőtt leomlott, amikor amerikai és szovjet gyere­kek először énekeltek együtt. Akkor is, mint most Bee­thoven örömódáját. A mi fesztiválunkon a verseny má­sodlagos — folytatja Martin Volleberg. — Nekünk első­sorban a találkozás, egymás megismerése, a régi barátok újra találkozása a cél. A 113 meghívott együttes közül a Pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola nagy­kórusa Kunváriné Okos Ilo­na karnagy vezetésével a fesztivál utolsó napján, má­jus 1-jén lépett-a zsűri és a közönség elé. Műsorukban Brahms, Schubert, Kodály művei szerepeltek és a kö­telező szóm: Nuyts Pilipili c. darabja. Igényes előadásu­kat, szép kórushangzósukat siker koronázta. Az első díj mellé cum laude minősítést kaptak, s felléptek a rangos esti színházi gálakoncerten is. A neerpelti felejthetetlen napok után a gyerekkórus az NSZK-beli Hördt város vendége volt, és a napok­ban érkezett haza. Törtely Zsuzsa tudatni fogíjúk a kényszerű vál­tozást, és az eddigi gyakorlat­nak megfelelően, a már kiala­kított feltételrendszer szerint a távozókat megillető támoga­tást igyekszünk biztosítani. Bár a végső döntés még nem született meg a MÉV ügyében, a vezérigazgató ál­tal elmondottak szerint lénye­gesen javultak az uránbánya talponmaradási esélyei. Az új elszámolási rendszer, és a tő­le el nem vonatkoztatható de­vizaszűke helyzet nem kizárt, hogy azt eredményezi, hogy a pécsi érdbánya ismét helyet kap az alakuló új kormány hosszú távú energiapolitikai koncepciójában. Kaszás Endre Svájci bankár­küldöttség Magyarországon Svájci bankárokból álló 30 tagú üzletember-delegáció foly­tat tárgyalásokat Magyarorszá­gon. Kedden a Parlamentben találkoztak Bőd Péter Ákossal, az Országgyűlés gazdasági bi­zottságának elnökével. Előzőleg a svájci üzletembereket fogadta Antall József, az MDF elnöke, valamint Pozsgay Imre állam- miniszter is. A találkozón Bőd Péter Ákos röviden ismertette az MDF gaz­dasági elképzeléseit. Elmondta: az új kormány arra fog töre­kedni, hogy mindenképpen fenn­tartsa az ország fizetőképessé- nét. Ezzel el kívánta oszlatni a svájci bankárok aggodalmát, akiknek bizalma némiképpen megingott Kelet-Európa iránt, annak következtében, hogyvBul- gária fizetésképtelenné vált, és az utóbbi időben a Szovjetunió is vontatottan fizeti külföldi adósságait. A városperemi iskolákban romlik a helyzet Iskolás lesz a gyerek Kísérletek az óvodákban (Folytatás az 1. oldalról)- Csak abban az esetben nincs külön szükség erre, ha ideális családi légkörben ne­velkedik - mandja Fuksz le­nöné, a pécsi Apáczai Neve­lési Központ II. számú óvodá­jának vezetője. - Az óvodá­ban a nevelési program játé­kos formában készít fel az is­kola követelményeihez való alkalmazkodásra. A szülők pe­dig döntően a mi vélemé­nyünket fogadják el az iskola- érettség megítélésénél. Ná­lunk, pedagógiai kísérletként az óvodai felkészítés össze­Szellemi termékekkel is betörni a piacra... Taplalkozásbiológiailag előnyös adalékanyagot is kevernek a füstölt szalámi töltelékébe a mágocsi húsüzemben. A Mőbiuszon a szovjet húsipar szeme Szakmai előadások a legújabb fejlesztésekről Harminc szovjet húsipari szakember részvételével egyhe­tes szimpózium kezdődött teg­nap Mágocson, a Mőbiusz Húsipari Vállalat szervezésé­ben. A Moszkvából, Kijevből, Lvovból, Ungvárról, Tallinból érkezett vendégek többek kö­zött az Országos Húsipari Ku­tató Intézetben és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet­ben előadások, illetve üzem- látogatások keretében ishner- kedhetnek a magyarországi húsfeldolgozás legújabb eljá­rásaival. Bevezetőjében Brun József, a Mőbiusz Húsipari Vállalat vezérigazgatója megismertette a jelenlévőket a vállalat te­vékenységével, legújabb gyár­tástechnológiai, illetve piac- politikai elképzeléseikkel. Ki­emelte, hogy a mai korszerű táplálkozásban egyre na­gyobb szerephez jutnak a zsír­szegény készítmények, ame­lyekben kevesebb zsír mellett az állati eredetű fehérjetarta­lom növény szója fehérjével egészül ki. A Mőbiusz Hús­ipari Vállalat és a Alimentária Élelmiszertechnológiai és Táp­lálkozástudományi Kutató, Fej­lesztő és Kereskedő Kft. kö­zös kutatómunkájának ered­ményeként lehetővé vált az eddig használatos húsipari adalékanyagok és stabilizáló szerek olyan saját fejlesztésű- ekkel való kiváltása, amelyek hatása a korábbi import be- szerzésűeknél jobb és az ára is kedvezőbb. A Szovjetunió húsiparában még ma is viszonylag alacsony színvonalú gyártási technoló­giákat, elavult gépi berende­zéseket alkalmaznak, a külön­böző korszerű adalékanyago­kat és stabilizáló szereket nem ismerik. — Évente 14 millió rubel ér­tékű húsárut exportálunk a Szovjetunióba — mondja Brun József. Ezen a szimpóziumon elsősorban az áltatunk kifej­lesztett és alkalmazott terme­lési eljárásokkal, illetve ada­lékanyagokkal szeretnénk meg­ismertetni a szovjet kutatókat, vállalati és minisztériumi szak­embereket. Nem titkolt szán­dékunk^ hogy a jövőben a szellemi termékeinkkel (terme­lési eljárásokkal, termékek átadásával, üzemek beindítá­sával, közös vállalatok létre­hozásával) is szeretnénk be­törni a szovjet piacra. A húsipari szakemberek ta­lálkozója előreláthatólag egy hét múlva szerződések, illetve szándéknyilatkozatok aláírásá­val ér véget, amelyre egy későbbi lapszámunkban visz- szatérünk. H. Zs. kapcsolódik az iskolaival. Az 1. és a 2. osztály itt, az óvo­dák mellett van, csak ezután kerülnek a hagyományos ál­talános iskola harmadik osz­tályába. — Az Aradi vértanúk úti óvo­da vezetője Benkö Józselné egy néhány éve lezajlott kísér­let kedvező utóhatását említi: — Fejlődésben elmaradt, re­tardált gyerekek nevelésével bízták meg közösségünket 1982 —87. között, ahol csak egyén­re szabott pedagógiai munka vezetett eredményre. Bízunk magunkban, hogy alternatív, jó programot . tudunk a ki­csiknek adni ennek a tapasz, tolatnak az alapján is. Egyéb­ként általában a magasabban képzett szülő hajlamos elodáz­ni az iskolakezdés időpontját, hogy a gyerek esetleg olvas- ni-írni is megtanul, míg a sze­gények - hiúságból - némely­kor éppen sürgetik ezt. Igen szoros a kapcsolat az Alkotmány utcai óvoda és I. Gyakorló Általános Iskola kö­zött, ahol a Soproni Óvónő­képzőben kidolgozott módszer­tan szerint szoktatják a nagy- csoportosokat a rendszere­sebb, koncentrációt követelő tevékenységi főrmákhoz. Januári értekezletünkön az iskola tanítónői is részt vesz­nek, rendszeresek a családlá­togatások és munkánkban a gyesen lévők is segítenek — mondia Gelesz Imréné óvoda, vezető. - Az idén a 25 „ko­ros" gyerekünkből csak egy maradt velünk, hogy fizikailag megerősödjön. * A megkérdezett óvodapeda­gógusok valamennyien a szü­lőkkel való szoros együttmű­ködés jelentőségét hangsúlyoz­ták. Említették, a Nevelési Ta­nácsadó helyzetéből és lét­létszámából adódóan sem tudja megvalósítani a teljes­körű kapcsolattartást, valójá­ban a gyereket elsősorban az óvónő ismeri, s hogy a lelki­ismerettel papírra vetett jel­lemzésekre szükség van to­vábbra is. Ami az iskolaérettséget il­leti, az általános iskolák első osztályaiban is meglehetősen tarka a kép. Mint Bakos Ta- másné, a Jurisich Miklós úti Általános Iskola igazgatója el­mondta, második éve állandó logopédust alkalmaznak, mert egyre több a beszédhibás, ön­magát csak nagyon nehezen kifejező kisdiák. Az első osz­tályosoknak hozzávetőleg a negyede szorul a logopédus segítségére. Az óvónők min­den erőfeszítése mellett is egyre rosszabb a helyzet a vá­rosperemi, vidéki iskolákban, ahová az elsősök egy része nem az óvodákból érkezik, s itt az osztályismétlés kockázat nélküli lehetősége aligha te­szi derűsebbé az összképet ön. magában. B. R. Hogy szépasszony kap-e annyi elismerést és igaz bó­kot, mint amennyivel a Bara­nya Megyei Tanács székházá­ban kedden megrendezett 1990. évi borverseny díjazott borait illették, az legalábbis kétséges. Ám, ami a díjkiosztó után „kóstolóra fogott" boro­kat illeti, kétségtelen, hogy megérdemelték a „korrekt, tiszta bor” és hasonló jelzőket. A kistermelők és nagyüzemi szőlész-borászok részvételé­vel zajló díjkiosztó ünnepsé­get Környei Béla megyei fő­kertész nyitotta meg, majd dr. Diólási Lajos, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója tartott rész­letes értékelést.- Az 1989-es év időjárása nem kedvezett a szőlőtermesz­tésnek, közel 200 óra nap­fényhiány volt az átlagosan jellemzőhöz képest. Emiatt il­lat- és aromaanyagban, za­Borok bora Baranyában matanyagban kevesebb hal­mozódott fel a szőlőbogyók­ban és került át a borokba - mondotta. — A mostani bor­versenyen tavalyi boraikkal azok nyertek, akik tudtak al­kalmazkodni. a kedvezőtlen időjárási körülményekhez, akik szakmai ismeretük alapján a rothadásnak indult termésből is képesek voltak nemes bort készíteni. Miután a díjkiosztó meg­hívott résztvevői átvették aranyérmes, ezüstérmes boraik elismeréséül az okleveleket, dr. Cseh Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője átadta a fődíjakat. A „Borok bora Baranyában" kitüntető címet két kistermelő vehette át. Fehérbor kategó­riában ezzel a címmel a hosz­szúhetényi Sausek Béla büsz­kélkedhet az idén rajnai riz- lingjével, míg a vörösborok között Kelbert János villányi szőlősgazda oportója érte el a szakmai zsűri legmagasabb pontszámát. A nagyüzemi termelők fehér, bor kategóriájában a KÉÉ. DD. Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet cirfandlija, a vörösborok között a Pannon- vin Rt. Cabernet franca kapta a „Borok bora Baranyában” címet. Az ünnepségen számos egyéb díjat is kiadtak. így az IBUSZ Dél-dunántúli Igazga­tóságának díját a pécsi Boa Géza nyerte olaszrizlingjével, a Mecsek Tourist díját Fejérdi Gyula a villányi szőlőhegyen termesztett Bláúburger-éve\. A Pécsi Agroker Vállalat a siklósi és a belvárdgyulai tsz 86-os olaszrizlingjét, illetve 83-as évjáratú furmintját, Má­dét Tibor villányi kistermelő 86-os Cabernet franc-át, a Villányi Mezőgazdasági Szak­munkásképző Szakiskola Ca­bernet sauvignon-jót díjazta. A szajki Béke Termelőszövet­kezet borversenyen bemutatott kollekciójával a Baranya Me­gyei TESZÖV különdíját nyer­te el. Külföldi cég, a RHONE— POULENC is díjazott az idei versenyen. Az ő elismerésüket traminijával a kővágószőlősi Tóth József, a Pannonvin Rt. borásza, Mühl Konrád, vala­mint a borok előkészítőjeként a Tenkesalja Áfész Villányi Szőlőtermelő Szakcsoportja és a szajki tsz érdemelte ki. Balog Nándor 1990. évi megyei borverseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents