Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-09 / 35. szám
1990. május 9., szerda aj Dunántúli napló 3 Mit tartalmaz az alkotmánymódosító törvényjavaslat? A törvényjavaslat bizottsági előterjesztőjének nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége között létrejött megállapodás alkotmányos hord- ereje a bejelentés pillanatában nyilvánvaló volt. A két legerősebb párt egysége megteremtette a politikai és közjogi előfeltételét annak, hogy a részben imár működő vagy csak most születő demokratikus intézmények megszilárduljanak. S hogy egyáltalán stabilizálódni tudjon a kormányzat alkotmányos feltételrendszere. Az új parlament alakuló ülésén nyilvánosságra hozott vázlatos elképzelések törvényre- váltása már az Országgyűlés május 9-re összehívott ülésén megkezdődik. Módosítják a hatályos alkotmány egyes szabályait, s már az első kodih'ká- ciós ütemben az új igényekhez igazítják a minisztériumok felsorolásáról rendelkező alkotmányerejű törvényt. A parlament szerdai ülésén az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság nevében Kónyáné dr. Kutrucz Katalin terjeszti elő, akit arról kérdeztünk, közelebbről mely alkotmányjogi kérdések kerülnek napirendre? — Most csak és kizárólag olyan kérdések szerepelnek a törvényjavaslatban, amelyek rendezése szorosan összefügg p kormány megalakulásával. Tehát a legsürgetőbb feladatok, így egyelőre az alkotmánynak csupán néhány szabálya változik. A törvényjavaslat végső formája feltehetően csak az ülésszak előtt alakul ki, az utolsó bizottsági ülésen. — A közvélemény érdeklődését a köztársasági elnök intézményében tervezett változtatások ugyancsak felkeltették. Mi kerül ebből a plénum elé?— Ezt a bonyolult kérdéskört hiba lett volna néhány napos előkészítés után napirendre tűzni. Elképzeléseink szerint azonban erre a kérdésre a parlament rövidesen visszatér. — Ez közelebbről mit jelent? — Esetleg csupán ikét-bárom hetet. Remélem a köztársasági elnöki intézmény alkotmányjogi összefüggéseit tartalmazó törvényjavaslat megfelelő szakmai előkészítés után, még májusban a parlament elé vihető. — A szűkebb értelemben vett kormányzati munkát illetően milyen alkotmányos előírások változása várható? — Az elkészült törvényjavaslat a jelenlegitől eltérően a Minisztertanács elnöke kifejezés helyett, a magyar hagyományoknak megfelelő, és szórtto—E—BBB—B——aaauM ■■ ■■» hhmumi i •*’8 r qtfiftft tfiM íö|^ Z-j í v. j: k Elfogadhatjuk-e Sükösd Mihály főhősének szkepticizmusát, aki szerint „az utókor igazsága épp olyan hamis, mint a jelen ítélete?" A kiváló esszéista, tudós író regényéből, a Vizsgálati fogságból készült tévéjáték — „Egy államférfi nehézségei" címmel, Babitczky László rendezésében — a világháborús évek, majd a hatalomváltás éveinek Magyarországára kalauzol. Főhőse dr. Szapáry Imre miniszterelnök, akit az 1946-os népbíróság hűtlenséggel, nép- ellenességgel, többrendbeli háborús bűnnel vádol. Ebből a véresen kavargó ' múltból nézve pimaszul fiatal, sőt tejfölös szájú baloldali érzelmű ügyész az államférfi vallató- ja Az ítélőerő és igazság — régi közhely — a győzteseké. használatunkban is szinte kizárólagos miniszterelnök kifejezést használja. Ez tartalmi változást is jelent. Az új konstrukció szerint a felelősség most is tiszta lesz, egyértelművé válik. A miniszterelnök lesz az a személy, aki a parlamentnek felelős, ennek érdekében ahhoz is joga lesz, hogy maga válassza ki kormányának tagjait, a minisztereket. A miniszterek egyenlő felelősséget viselnek, ezért indokolt, hogy megszűnjék a státusbéli különbséget is kifejező államminiszteri tisztség. Ugyanakkor a szerdán előterjesztett törvényjavaslatiban már szerepel a tárca nélküli miniszter kifejezés is.- A köztársasági elnök és a miniszterelnök egymás közötti alkotmányjogi viszonyáról mond-e valamit a módosítás?- A kérdés újragondolása a későbbi feladatok egyike. A mostani törvényjavaslat ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel. Csák emlékeztetőül: a jelenlegi szabályozás szerint a kormány tagjait az Országgyűlés választja. Az utóbbiak azonban kinevezésük után, az Országgyűlés előtt tesznek majd esküt. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja.- Mi fesz a tárca nélküli miniszterek feladata? Szapárynak azonban nem elsősorban egy vérvádas hatalmi — úgy is mint forradalmi — logika értelmében kell elpusztulnia. Az író maga is pontos léírást ad a főhős jelleméről, politikai magatartásról, amely a halálbüntetéséhez vezet., „Történelemcsiná- lónak hiszi magát (. . .) De legtovább a balek szerepét játssza el, önmagát hőssé kendőzve. Szapáry államférfi a tegnapi Magyarországról. A magyar államférfi, első hivatalnok, miniszterelnök a két világháború között. Imrédy, Teleki, Bárdossy, Kállay? Egyik sem és mindegyik ... nem az egyszeri, a felcserélhető figura érdekelt, hanem a modell: a Ikelet-közép-európoi parancsuralmi államszerkezet egyik vezető’típusának magatartása és mozgástere.” A ha— Erre nézve az alkotmány- módosítás ad eligazítást: „a tárca nélküli miniszterek ellátják a 'minisztertanács határozatában megjelölt feladataikat."- Úgy hallottuk, a parla-. menti ülésen hatályon kívül fogják helyezni a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, s egyidejűleg új törvényt alkotnak helyette. — Valóban, ezt a törvényjavaslatot dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke terjeszti a bizottság nevében a parlament elé. A javaslat szerint, a Magyar Köztársaság mi nisztéri uimai a következők: Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium, Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Minisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Földművelődésügyi Minisztérium, Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, Népjóléti Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium. A törvényjavaslat a kormányzati rendszer átalakításának az új központi államigazgatás-szervezet kiépítésének csak első állomását jelenti. A kormányzati munka folyamatossága érdekében az átalakítás csak fokozatos lehet, ezért a törvényjavaslat most nem tartalmaz a hatáskörök átrendezését illetően részmegoldásokat, csupán az új kormánymis tudat társadalmi, politikai genealógiája. Azoknak a politikai döntéseknek a mozgástere, amelyek egyszerre akarnak eleget tenni a külső, csatlósi alávetettségből adódó parancsnoknak és a népre hivatkozó erkölcsi imperatívuszoknak is. Életet tud-e lehelni ebbe a teoretikusan jól jellemzett modellbe a tévéjáték, amely a múlt és a jelen párbeszédére, szikáron kopogó párbeszédek egymásbafont láncára épül? A fragmentumokká tördelt, az egyetlen minisztériumi fogadószobában, illetve a bíróságon lejátszódó drámában a szöveg uralkodik - az atmoszféra, a gesztusok . másodrendűek. így azt érezzük, hogy a folyó - a történelem — csak kisebb-nagyobb kavicsokat görget ott is, ahol sziklatömzati rendszer alapstruktúráját vázolja.- Végül, azt hiszem, bővebb magyarázatot igényel az a korábbi bejelentés, ami a jogszabályok vitájának „hatályon kívül helyezését" érinti. Ez már némi félreértésre is okot adott a parlamenti jogalkotás jövőbeli stílusát illetően ,..- A jogalkotásról szóló törvény — hiszen ennek néhány paragrafusa veszíti most hatályát - előírja, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatokat társodalmi vitára kell bocsátani. Ez a fajta társadalmi vita azonban nem vált be. Ez olyan esetekben lehet egyfajta módszer, amikor nincs az országnak legitim parlamentje. Ellenkező esetben, a társadalmi vita a szabályozott fórmában teljesen felesleges.- Értve ez alatt a szakmai véleménynyilvánítás volameny- nyi formáját is? — Korántsem. A törvény módosítása nem jelentheti a szakmai véleményezés kiiktatását, csupán a formális és időt rabló úgynevezett társadalmi viták megszűnésével jár. Ez a fajta társadalmi vita ugyanis az áldemokrácia tipikus intézménye volt, ami a parlamentarizmus hiányát volt hivatva leplezni. Ha ma szeretnénk betartani ezt a formális előírást, azt hiszem megállna az élet, megbénulna a parlament munkája, s az elkövetkezendő fél évben talán egyetlen törvényt sem fogadhatna el az Ország- gyűlés. B. L. bőket mosott alá. A gondolati építmény viszont erős, hogy nemigen ad helyet a külsődleges árnyalásokra. A verbális egyoldalúságot a kitűnő színészválasztás enyhíti, s a darabot nézve elgondolkodhatunk naiv reményeinken, a politikai felelősség és kártyavetés jelenkori hadállásain is. Az a múlt, igaz, végleg múló- ban, a társadalmak önzésének gerincet adó nemzetgazdaságok és ideológiák kora eltűnőben, az országhatárokat kiradírozza lassan a multinacionális tőke. A múlton aratott győzelem, még az is lehet, hogy ezután békésebb lesz. A politikai válaszfalakat összetartó ideológiai habarcsból pedig mire kilopunk minden cementet, már falak se lesznek. Bóka Róbert A Ház mai ülésén terjesztik elő at alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot A magyar államférfi — Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt A biztosítás bizonytalansága A biztosítás az élet egyik jellemző tulajdonsága. Csak akkor von rá szükség, 'ha valami baj adódik, akkor viszont ... A biztosítás - ahogy a jelszó mondja — biztonság, de legtöbben annak örülünk, ha nincs rá szükség. A hét elején megjelent a lapokban az alaphír: „mindazok, akik május elseje (Éljen május elseje! — a szerk.) után kapják meg autójukat, vagy akkor vásárolnak olyan használt kocsit, amelyre nekik kell kötniük biztosítást, felemelt árat kénytelenek fizetni a Hungária Biztosítónál, ugyanakkor az Állami Biztosítónál egyelőre maradnak a régi tarifák mindenki számára. Országos adatok szerint az ÁB-nél összesen 200 ezer ügyfél van, míg a Hungáriánál 950 ezren kötöttek Cascót. Az utóbbi „csapat" emelte (egyelőre csak ők) az órait, átlagosan ötven százalékkal. A hivatalos indoklás szerint azért, mert „mostantól veszik figyelembe a január eleji áremeléseket.” Baranyai véleményeket kérdeztünk, a legilletékesebb szakemberektől. Dr. Dobayné dr. Polgár Éva, az Állami Biztositó megyei osztályvezetője: Baranyában mintegy 12 ezer ügyfelünk van. Egyelőre nem emeljük a biztosítási díjakat, de kérem, később érdeklődjön arról, hogy az árváltozások, a szükséges módosítások nálunk mikortól érintik az embereket. Koppány lenő, a Hungária Biztositó megyei igazgatója: Még egyszer felhívnám ügyfeleink figyelmét arra, hogy az áremelés csak azokra vonatkozik, akik május elseje után vettek új vagy használt autót. Baranyában mintegy ötvenezer qéokocsi biztosítását nálunk kötötték. Eddigi ügyfeleinket nem érinti a mintegy ötven százalékos emelés, ugyanakkor, akik mostantól jönnek, számolniuk kell a leakülön-y bÖ7Őbb árváltozásokat követő emelkedéssel. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a két biztosító cég hamarosan igazán versenyezni fog egymással. 3600 munkanélküli Pécsett? Szóznegyvenmillió forint csak leírva sok. Ha a munkanélkülivé válók állami végkielégítését, a kamatmentes áttelepülési kölcsönt, vagy az egyéb szociális jellegű juttatásokat vesszük alapul - nem túl biztató. Egy Minisztertanácsi határozat alapján ennyit kap Pécs többlettámogatásként akkor, ha a városban legalább 500 munkahely megszűnik. Mint arról a sajtóból olvasóink is értesülhettek, a megyeszékhelyen és térségében ennél jóval többen vesztik el az előrejelzések szerint állásukat, egyes becslések szerint minden tizedik munkás erre a sorsra juthat az iparban és építőiparban dolgozók közül. Dr. Krassóy Józsefet, a városi tanács munkaügyi osztályának vezetőjét a részletekről kérdeztük:- A legutóbbi felmérés szerint 90 ezer aktív dolgozó keresi kenyerét Pécsett. Statisztikák azt mutatják, ennek negyven százaléka az iparban és építőiparban dolgozik, s ha a sajtóban megjelent tájékoztatóknak hihetünk, úgy rossz esetben, több mint 3 és fél ezer munkás vesztheti el állását. A legnagyobb problémák a két bányánál vannak, de ide sorolható például a Bázis is, melynek léte attól függ, a hitelezők - a rendeletnek megfelelően — beindítják-e a csődeljárást ellene? Ennek én, személy szerint nagyon bízom abban, hogy az új kormány olyan átcsoportosításokat léptet életbe (Bethlen úr pécsi tájékoztatója legalábbis erre enged következtetni) melyek elviselhetővé teszik az átalakulást, s az állásukat sem ilyen sokan veszítik el. Mire van/lesz energiánk... Energetikai szakembereink közül egyre többen fogalmazzák meg azt a véleményt, hogy Magyarországnak - sza. kitva az eddigi gyakorlattal - meg kellene szüntetni a szovjet energiahordozóktól való függőséget, s — legalábbis részben - rákapcsolni hazánkat a nyugati energetikai rendszerre, Ennyire labilis a helyzet? — kérdeztük Donna Bella Ábeltől, az ipari államtitkár alasz származású titkárától:- Félreértés, hogy politikai indíttatásból, vagy attól tartva, hogy a Szovjetunió nem lesz képes teljesíteni magyarországi szállításait emlegetik egyre többen, hogy a Nyugat felé kell orientálódnunk. Ennek oka egészen egyszerűen az, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a több lábon állás csak előnyére válhat egy országnak. A szovjetekkel megkötött szerződések egyébként 4—5 évig biztosítják még a jelenlegi szinten az energiát (annyit amennyit a hazai energiatermelés mellett pluszban felhasználunk - a szerk.), de a Nyugat felé is „megkezdtük már a tapogatózást". Egyelőre beruházásainkhoz keresünk üzletfeleket, s ha sike. rül megnyernünk a nyugati tőkét erőműveink felépítéséhez, bartell-szerződés keretében energiával fizetnénk érte. Egyelőre tehát nem vásárolnánk az áramot, hanem tör- lesztenénk vele. Ehhez persze a mainál sokkal színvonalasabb rendszert kell kiépítenünk, hiszen a nyugati szállítások alkalmával megengedhetetlen akkora áramingadozás, amekkorát jelenleg produkál rendszerünk. Szellemvárosi csúcs Az új összekötő út mellett nemrégiben . felépített lakótelepről, a „Szellemvárosból” nehézkesen jutnak be a városba reggelenként a munkába járók. Kovács Balázs olvasónk szerint a két lehetséges megoldás közül a 41-es busz reggelente túlzsúfolt, a másik, az 51-es viszont majdhogynem üres, mivel a kereszteződés után nem a város felé, hanem Kertváros irányában folytatja útját. Kérdéseit Kásecz Károlynak, a Volán helyi forgalmi osztályvezetőjének továbbítottuk. — Igaza van utasunknak, a 41-es a mi felméréseink szerint is maximálisan kihasznált a reggeli csúcs ideje alatt. Sajnos a jelenlegi körülmények nem teszik lehetővé, hogy sűrítsük az egyébként (ilyenkor) 20 percenként közlekedő járatot. Tudom, az 51. es kényelmetlen abból a szempontból, hogy egy kertvárosi átszállással lehet csak eljutni a belvárosba, de jelen pillanatban nem tudok mást ajánlani. Tapasztalataink szerint a 41-es általában tele van, de olyanról nem tudok,' hogy bárki is lemaradt volna a buszról helyhiány miatt. (Sajnáljuk, hogy a Volánnak * nincs lehetősége a sűrítésre, vagy egy kiegészítő járat indítására a csúcsforgalom ideje alatt. Nálunk jobban bizonyára csak az ott lakók sajnálják ezt . . . Remélhetőleg a problémára minél előbb megoldást találnak az illetékesek.)
