Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-05 / 31. szám

1990. május 5., szombat uj Dunántúli napló 3 Az egységes Europäer« Az Egységes Európáért Társaságot 1989 októbe­rében alapították meg az összeurópai együttműkö­dés ügye iránt érdeklődő jogászok, közgazdászok, politológusok, kutatók és vállalati szakemberek. A társaság célja, hogy fó­rumot teremtsen az euró­pai egység gondolatával összefüggő, sokoldalú - kulturális, történelmi, gaz­dasági, politikai - gon­dolkodás, véleménycsere számára, s felhívja o^köz­vélemény és a kormány­zat figyelmét az európoi egység kialakulását segítő új gondolatokra, illetve az ezt akadályozó körülmé­nyekre és jelenségekre. Mi jön a KGST után? Térségünk országai számára kulcskérdés a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok alakulá­sa. Abban mindenki egyetér­tett, hogy — a súlyos problé­mák ellenére — nem lehet cél a szovjet piacról való kivonu­lás, de a kapcsolatokat a jö­vőben racionális piaci érték- viszonyok alapján kell fejlesz­teni. Van közös érdek — 'hangsúlyozta D. Sz. Mar­kov, a moszkvai Bogomolov- intézet tudományos főmunka­társa magyarul tartott előadó­a börtönökben * Az igazságügy-miniszter • május 1Jjén hatályba lé­pett rendelete szerint o büntetésvégrehajtási inté­zetekben fogva tartottak ezentúl részt vehetnék is­tentiszteleteken, s lelké­szek gondozásában is ré­szesülhetnek. Jogúkban áll, hogy vallésük gyakorlásá­hoz szükséges könyveket, kegytárgyakat is magúk­nál tartsanak — egyebek között ezt tartalmazza a Magyar Közlöny 37. szá­mában megjelent rende­let. Az elítéltek számára is lehetőség nyílik egyházi házasságkötésre, kereszte­lésre és temetésre. Jogaik gyakorlása azonban nem sértheti a büntetésvégne- hojtási intézet rendjét és biztonságát, ilyen esetben a fogva tartottat eltilthat­ják valláso gyakorlásától. szoríthatják a délkelet-ázsiai térség országai?' de például a gépipari termékek esetében számítani lehet ró, hogy mi­közben a mi — nem túl kor­szerű — termékeink nehezen adhatók el Nyugaton, a szov­jet felhasználók továbbra is vevők lehetnek ezekre, rész­ben, mert még nincs igényük fejlettebb termékekre, részben, mert ezeknek alakult ki a szer­vizhálózata, alkatrészellátása. E gondolatkörhöz kapcsoló­dott Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke is, hangsúlyozva: a magyar- szovjet kereskedelmi kapcsola­tok jelentősége a 'jövőben A társaság pártoktól függet­len, színvonalas, szabad és jó­kedvű mozgalom kíván lenni — hangzott el a tavaly októ­beri alakuló közgyűlésen. A kapcsolatteremtés fő formái a havonta megrendezett „ikiub- vacsorák”, hamarosan talán egy saját folyóirat, no, és kon­ferenciák szervezése. Az első önálló, egész na­pos konferenciát április 27-én tartották, a téma pedig a magyar—szovjet gazdasági kap­csolatok alakulása a 90-es években, az ehhez igazodó vállalati stratégiák, és Kelet-, Közép-Európa integrálódási esélyei. Szakítás vagy hídszerep ? A mindenkiben jelen lévő bizonytalanságot fogalmazta meg Csáki Csaba, a Közgaz­daságtudományi Egyetem rek­tora, amikor azt mondotta: tény, hogy ä KGST nem állta ki az idők próbáját, és az is bizonyos, hogy történelmi fon­tosságú számunkra a kapcso­latok helyreállítása Európával. Kelet-, Közép-Európa azonban — a maga 400—450 millió la­kosával - fontos piac, amely a jövőben dinamizálódik. Pélő, hogy — ha sürgősen nem alakítjuk ki 'külgazdasági stratégiánkat — a széthulló KGST nyomán gazdasági vá­kuum keletkezik a térségben. Három út áll előttünk: vagy egy „új KGST-t” hozunk létre, vagy egyértelműen szakítunk a KGST-vel és Nyugat-Európába próbálunk integrálódni, vagy pedig felvállaljuk a híd sze­repét Kelet- és Nyugcrt-Euró- pa között. Az viszont aligha vitás, hogy egy ilyen kis or­szág, mint Magyarország, so­káig nem maradhat integráció •nélkül. Jjjl ■■ Egy nevezetes KGST-beruházás: az orenburgi gázvezeték sóban. Közös érdekünk a sztá­lini totális rendszer végleges eltűnése, a jogállam, a piac- gazdaság kiépítése. A KGST- országok ma különleges hely­zetet élveznek a szovjet pia­con, de ott is fellelhetők olyan nézetek: szüksége van-e a Szovjetuniónak arra, hogy kül­kereskedelmének 60%-ót ezek­kel az országokkal bonyolítsa le? A szovjetek is törekszenek arra, hogy a fejlett országok­kal erősítsék kapcsolataikat. A kis európai „reformorszá­gok" számára viszont tanácsos, hogy a kétoldalú konvertibilis elszámolásra való áttérés után kihasználják a szovjet partne­rekkel meglévő különleges kapcsolataikat, piaci ismere­teiket, és célszerű azt Is át­gondolniuk, miben lehetnek, vonzók a szovjet piac számá­ra. A magyar könnyűipari ter­mékeket például könnyen ki­csökkenni fog, de hiba len­ne azt hinni, hogy elveszti je­lentőségét. A magyar vállala­toknak alapvető érdekük lűző- dik e kapcsolatok fenntartá­sához, mert a magyar gazda­ságnak a szovjet piac termé­szetes partnere. Csakhogy a jövőben ezért a piacért is jobban meg kell küzdeni, mert erősödik a szovjet törekvés a saját érdekek érvényesítésére, különösen a konvertibilis el­számolásra történő átállás után. Az áttérés technikáját ille­tően még viták zajlanak akö­rül, vojan ez egy lépésben vagy fokozatosan történjék. Mindenképpen minőségi válto­zást jelent azonban, hogy az eddigi politikai döntéseket gazdaság- és kereskedelempo­litikai megfontolások váltják fel. A konferencia végén kerek- asztal-'beszélgetés folyt arról, • mi jön a KGST után. Ónálló integrációba szervezhető-e Ke­let—Közép-Európa (a'kár 3, akár 6 ország részvételével), képesek-e ezek az országok szorosabbra fűzni saját .belső kapcsolataikat, vagy minden ország egyenként átfordul Nyu­gat felé, és újra perifériává válik; de nem a Kelet fejlet­tebb, hanem a Nyugat fejlet­lenebb perifériájává. Egy do­log kétségtelen: a mi szá­munkra mindkét térség - az 'Európai Közösség és a Szov­jetunió — egyaránt - lontos, és mindkettővel újszerű kapcsola­ti formákat kell találni. Rég várt esély Az Európoi Föderalista Moz­galom (UEF) elnöke, lohn Pinder angol professzor felvá­zolta, mélyek a reális feltéte­lei az EGK-boz való társult viszonynak. Ilyen egyebek mel­lett a nemzeti valuta konver­tibilitása, a liberalizált import- rendszer, a sokrétű vállalati kapcsolatok, a sok külföldi tő­kébefektetés, vagyis a gazda­ságok összefonódása. A pro­fesszor szerint a társult viszony a közeli jövőben létrejöhet. A másik nagy kérdés: !e- het-e hinni a kis közép-euró­pai országok egymás közti kapcsolatainak javulásában? Balázs Péter, a társaság el­nöke („civilben" a Kereske­delmi Minisztérium főosztály- vezetője) szerint: igen. Moz­gásterünket csak úgy bővít­hetjük, ha saját falainkat ki­tágítjuk. Szomszédainkkal kell legelőször átjárhatóvá tenni határainkat, és csak ezután tekinthetünk nagyobb térségek felé. A Nyugat számára is ez tenne vonzóvá minket, és mi se tudjuk átugrani a saját szomszédainkat. Meg kell pró­bálni mindent, hiszen ilyen esélye nem volt Közép-Euró- pának a monarchia felbomlá­sa óta. A kötetlen, szabad vita élet­bevágó kérdésekről folyt. Nem lesz kevésbé fontos a követ­kező, júniusra tervezett kon­ferencia témája sem: a né­met egység Jvatása az európai integrációs folyamatokra. A minél sokoldalúbb vita érde­kében nemcsak az egyesülés­ben érintett vagy érdekelt or­szágok szakembereit hívják meg, hanem azokat is, akik­nek nyíltabb vagy burkoltabb fenntartásaik vannak az egye­sült Németországgal kapcso­latban. Sóvári Gizella Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Éneklő Ifjúság Pécsett Mára már több mint ötven­éves múltra tekinthet vissza az a mozgalom, melynek rendez­vényei igazán nagy örömet jelentenek nemcsak a résztve­vőknek, a hallgatóknak is. Pé­csett a harmincas évek tóján kezdődött az' Éneklő Ifjúság találkozók sora, az első idők­ben még baranyai, később in­kább csak városi kórusok részvételével. Annak idején Kodály Zoltán is ellátogatott a koncertekre, melyeket egy ideig a színházban tartottak. Az országos Éneklő Ifjúság mozgalomhoz kapcsolódva, de kifejezetten a helyi zenebarát pedagógusok és fiatalok ösz- szefogott munkája eredménye­ként a város ma már egy valóban élő, a kultúra ínséges idejében is eleven hagyo­mánnyal büszkélkedhet. Tegnap a Liszt Ferenc hangversenyteremben a pécsi középiskolás kórusok közül a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola fiúkara. a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola leány kb- morakórusa, a Művészeti Szakközépiskola leány kama­rakórusa, a Leówey Klára Gimnázium leánykára, a Ko­dály Zoltán Gimnázium ve­gyeskara és a Nagy Lajos Gimnázium vegyeskara és férfi vokálegyüttese lépett a kö­zönség elé, hogy igényes vá- logatású műsorukkal újra megerősítsék: méltán tartják őket országos viszonylatban is kiemelkedő csoportoknak. A körvezetők - Ivasivka Mátyás, Szabó Szabolcs, Nagy Ernő, Vajda Ildikó, Rába Mária, Kertész Attila és Dobos László — neve is' garancia, de mint a rendezvény szervezője és a mozgalom lelkes támo­gatója, Várnai Ferenc elmond­ta, a most kimaradt együtte­sek is értékes munkát folytat­nak személyes varázsú, nagy szakértelmű zenepedagógusok vezetésével. A városi tanács művelődési osztálya, a me­gyei pedagógiai intézet és a Doktor Sándor-Zsolnay Műve­lődési Központ közös szervezé­sében létrejött találkozón a középiskolás kórusok után má­jus 7-én 18 órakor a Liszt­teremben az általános iskolai kórusok mutatkoznak be, így ott lesz a Mátyás király utcai ének-zene tagozatos iskolából a kicsinyek kórusa és a nagy- kórus, a Jókoi utcai iskola nagykórusa, a gyárvárosi is­kola ének-zene tagozatos kó­rusa, a Testvérvárosok Terei' Iskola és o JPTE Tanárképző Kar II. számú gyakorfó iskolá­jának kórusa is. Karvezetők: dr. Vargháné Törtely Zsuzsa, Kunváriné Okos Ilona, Fleck Erika, Dobosné Pintér Petro­nella, Tillai Aurélné és Lakner Tamás. A Paktum Több, mint ötvenéves múlt Hál' Istennek, kár volt aggódni a magyar demokráciáért, a Paktum megköttetett. Az MDF és az SZDSZ már az Ország­gyűlés alakuló ülésén egyezséget kötött, melynek lényege, hogy a szabaddemokraták - cserében az (egyelőre) ideiglenes köz- társasági elnöki posztért - beleegyeztek az alkotmányerejű — s ezért csak kétharmados többséggel elfogadható - törvények körének szűkítésébe. Mint várható volt, a megállapodás egyúttal a leköszönt par­lament azon határozatát is semmissé nyilvánította, mely a nép­szavazás döntésével ellentétben a köztársasági elnök megvá­lasztásának közvetlen, tehát a nép által történő módja mellett foglalt állást. A tervezett alkotmánymódosítást az új Ország­gyűlésnek ugyan még szentesítenie kell -, dehát ennek ellen­kezője jelen pillanatban nemigen elképzelhető. A politikai üzlet előzményeit valamennyien ismerjük, kár len­ne tehát sok időt vesztegetni rá. Sokan bizonyára továbbra sem értik, hogy ha deklarált demokráciában élünk, vajon az ország első emberét miért nem választhatja meg magamagá­nak a nép - mint mondjuk az Egyesült Államokban -, morali- zálás helyett azonban hadd emlékeztessünk a két vezető párt e kérdéssel kapcsolatos eddiqi véleményére. Az SZDSZ mindig is amellett volt, hogy az elnököt a képvi­selők válasszák meg, a népszavazás „négy igenje” közül az egyik erre vonatkozott. Az MDF ezzel ellentétben annak idején bojkottra szólította fel az állampolgárokat, mi több, olyannyira a közvetlen döntést favorizálta, hogy még elnökjelöltet is állí­tott, Für Lajos • személyében. Állítólag most már mindegy ... Vagy mégsem? Elképzelhető egy újabb aláírásgyűjtés annok érdekében, hogy első emberünket mégis inkább a nép válasz- sza meg? Nem valószínű. De ha összejönne is a' 100 ezer aláírás, a kérdésben akkor is a parlamenté a döntés joga, s a kör, ugye, itt be is záruL A két vezető párt által megkötött paktum ugyanis - természetesen - erre az esetre is érvényes. (P) Idézet az MDF és az SZDSZ megállapodásának I. sz. mellékle­téből. A tervezett alkotmánymódo­sítás szövegének 29/A (1): — A köztársasági elnököt az Or­szággyűlés négy étfre választja. 29/C szakasz (1): — A köztársasági elnököt a ko­rábbi elnök megbízatásának lejár­ta előtt legalább három nappal, ha pedig megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számí­tott 30 napon belül kell megvá­lasztani. 31/A szakasz (6): — Ha az ítélkező tanács eljárá­sa eredményeként a törvénysértést megállapítja, javaslatot tesz az Országgyűlésnek arra, hogy a köz­társasági elnököt tisztségétől fossza meg. Székely himnusz A 168 óra című újság, olxosói levél kíséretében, az 1940-es Rózsa­völgyi-féle kiadás fénymásolati példányát közli a Székely himnusz eredeti és hiteles szövegéről. A székely himnusz szövegét Csanády György írta, a zenét Mihalik Kál­mán szerezte 1920-ban. A hiteles szöveg a következő: Ki tudja, merre, merre visz a végzet, görön­gyös úton, sötét éjjelen. Segítsd még egyszer győzelemre néped, Csoba király, a csillagösvényen. Maroknyi székely porlik, mint a szikla, népek harcától zajló tenge­ren. Fejünk az ár ezerszer elborít­ja, ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, istenem. Jó néhány olyan embert megkér­deztünk, akik korábban is tudták a Székely himnusz szövegét. Ren­geteg változat létezett, egyik sem változtatta meg jelentősen a szö­veg mondanivalóját, mindenesetre most közlünk egy olyan változatot is, amelyben valamennyi, általunk ismert és megismert változtatást szerepeltetünk. Örülünk a hiteles szöveg nyilvánosságra kerülésének, de úgy gondoljuk, nem felesleges a másik változat ismertetése sem. Az öszehasonlitást és a következ­tetések levonását az olvasóra bíz­zuk: Ki tudja, merre, merre visz a végzet, göröngyös úton, sötét éjen át. Segítsd még egyszer győze­lemre néped, Csaba királyfi, csil­lagösvényen. Maroknyi székely por­lik, mint a szikla, népek horcának zajló tengerén. Fejét az ár jaj, százszor elborítja, ne hagyd elvesz­ni, Erdélyt, istenünk. Hova tűnt a sok dokument? Jó részük nem tűnt el. Leg­alábbis Baranyában. Ismere­tes, hogy országos botrány robbant ki a nemrégiben meg­jelent, „El nem égetett doku­mentumok" című ikönyv kap­csán, amely jó néhány, eddig titkosnak tartott, annak minő­sített, azzá vált vagy azzá lett iratot hozott ,nyilvánosságra. Baranyai tapasztalatokra voltunk kíváncsiak. A me­gyei levéltártól kapott értesü­léseink szerint egy hete meg­érkezett hozzájuk valamennyi irat, a volt József Attila utcai pártszékház alsó és felső eme­leteiről. A jelentések és más iratok, dokumentumok össze­sen 500-600 folyóméternyi *s­rületet foglalnak el a levél­tár Rét utcai részlegében. Információink szerint a do­kumentumok több évig nem megtekinthetők, kivéve, ha ku­tatási engedéllyel rendelkezik valaki. Természetesen nemcsak írott anyagok voltak a párthózfoan. A tárgyak jó részét sikerült megmenteni, ezek a várostör­téneti múzeumban vannak, odakerültek vázák, szobrok és szobrocskák, makettek, fény­képalbumok, tablók, átadott és ót nem adott kitüntetések. A gyűjtést folytatják, és — mint már megírtuk - tovább­ra is várják a relikviákat ma­gánszemélyektől is. (b) Egy vélemény ,,Pár hét óta figyelem at Új Dunántúli Naplót. Mutatósak a betű­típusok, a grafikák, dekoratívak a hirdetések, nagyon tiszta a nyom­dai technika, olvasható minden. Különös megtisztelés az elhunytakkal szemben, hogy most már fekete keretbe teszik a nevüket, amire hosz- szú évek óta nem volt példa. Még az apróhirdetések is szépen van­nak tördelve,, vonzóak. A fejléc színe kedvezőbben hatna, ha a gya­kori piros helyett például a zöld, kék és sárga változatait is alkal­maznák. Nagyon tetszetős és vonzó a Napló pénteki műsorajánlós rádió-tévé melléklete is. Szívesen olvassuk a Naplót, s reméljük, hogy, minőségében és árában túlzott változások nem lesznek. Bár sejtjük, hogy lesz áremelés. Nem akarok senkit megbántani, sem a szerkesz­tőséget, sem a nyomdát, de remélem, hogy idővel kevesebb lesz q sajtóhiba, vagyis a nyomtatási hiba. Kovács József, a Pécsi Kisgrafika’ Barátok Klubja titkára (A dicséret mindig jólesik, a bírálatokon, főként, ha azok jogosak, el szoktunk gondolkozni. Egy levelet közöltünk, amely rólunk szól. Egyet a sok közül.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents