Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-30 / 56. szám

IO ni Punomon napio 1990. május 30., szerda szerkesztőség postájából S „Emlékkönyvet” Pécs kultúrtörténetéről! A munkajog alapvető szabályairól fiataloknak Hozzászólás Sugár Győző írásához A munkával kapcsolatos életviszonyokat igen sok jog­szabály rendezi, a legalapve­tőbb ezek között a Munka Törvénykönyve és végrehajtási szdbályai. Bármennyire is át­menetiek a jelenlegi szabá­lyok, célszerű a legfontosab­bakkal megismerkedni, egy­részt mert ma még e szabá­lyok által megszabott keretek körött dolgozunk, másrészt az alapvető intézmények (pl. munkaszerződés, szabadság) fennmaradnak - legfeljebb módosulnak. A fent emlitett külső sza­bályok szinte minden munka­helyen kiegészülnek csak az adott munkáltatóra, illetve dolgozóira érvényes szabályok­kal. E szabályokot a kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat tartalmazza. Ahol ilyen nincs, ott a munkaszer­ződésben állapodhatnak meg a felek e szabályokról. A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: A MUNKASZERZŐDÉS Munkaviszonyba — ha jog­szabály 'kivételt nem tesz —az a személy léphet, akinek tan­kötelezettsége megszűnt. A 16 éven aluli fiatalkorú első mun­kaviszonyba lépéséhez törvé­nyes képviselőjének hozzájá­rulása szükséges. A munkavi­szony munkaszerződés alapján jön létre. A munkaszerződés nem más, mint a munkáltató és a dolgozó megállapodása, mely szólhat határozatlan idő­tartamra és szófhat meghatá­rozott időre, s csak közös megegyezéssel módosítható. A munkáltató - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak olyan dolgozóval köthet érvényes munkaszerződést, akinek mun­kakönyvé van. A munkakönyv a dolgozó munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló köz­okirat. A dolgozó a munka- könyvbe semmilyen bejegyzést nem tehet. A munkaviszony lé­tesítésekor Íróiban próbaidőt is ki lehet kötni. SZABADSÁG A dolgozónak minden mun­kaviszonyban töltött naptári évben 15 munkanap alapsza­badság és minden munkavi­szonyban töltött három év után egy munkanap (összesen leg­feljebb 9 munkanap) pótsza­badság jár. Pótszabadság jár még ezen felül 16 éves 'korig évi 10 munkanap, 16—18 éves korig pedig 5 munkanap. Ez utoljára abban az évben illeti meg a 'fiatalkorút, amelyben a 16-ik, illetve a 18-ik életévét betölti. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a különféle címen járó szabadságnak azi arányos része jár. A MUNKAVISZONY JOGSZERŰ MEGSZŰNÉSE, ILLETVE MEGSZÜNTETÉSE Közös megegyezéssel bár­milyen munkaviszony bármikor megszüntethető. Ha a munka- szerződést meghatározott idő­re 'kötötték, annak lejártával a munkaviszony megszűnik. Ha azonban a dolgozó a mun­kája irányítójának tudtával egy munkanapot meghaladóan tovább dolgozik, akkora mun­kaviszony határozatlan időre szólóvá alakul át, illetve ha az eredeti szerződés szerint a munkaviszonyt csak 30 napra, vagy ennél rövidebb időre lé­tesítették, az ugyanennyivel meghosszabbodik. A határo­zott időre létesített munkavi­szony a kikötött időtartam le­telte előtt csők akkor szüntet­hető meg felmondással, ha a dolgozó a munkáját nem vég­zi megfelelően, vagy arra nem alkalmas, illetve ha a mun­káltató a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A határozatlan időre léte­sített munkaviszony megszűné­sének sokféle módja lehet:- a már emlitett közös megegyezéssel;- más munkáltatóhoz tör­ténő áthelyezéssel (ennek fel­tétele: a régi és az új mun­káltatónak egymással, vala­mint a dolgozóval való közös megállapodása);- felmondással. A dolgozó a munkaviszonyt felmondással bármikor meg­szüntetheti. A felmondás köz­lése után még meghatározott dőt (ez a felmondási idő) munkában kell tölteni. A fel­mondási idő 15 naptól 6 hó­napig terjedhet. A felmondási idő mértékét a munkaviszony­ban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektiv szerződés határozza meg. A felek azon­ban az előírtnál hosszabb, de 6 hónapot meg nem haladó felmondási időben is megál­lapodhatnak. A munkáltató a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A munkáltató is megszüntetheti felmondással a munkaviszonyt. A felmon­dást azonban írásban kell kö­zölnie és a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideig dolgozott a munkáltató­nál, csak akkor kötelező az indoklás, ha a dolgozónak ez az első munkaviszonya, vagy ha az indoklást a dolgozó ké­ri. A munkáltató részéről tör­ténő felmondást a jogszabá­lyok meghatározott esetekben tiltják, illetve korlátozzák. , A felmondási idő tartama ugyan­úgy alakul, mint ahogyan fent említettük, viszont ha a mun­káltató mond fel, új munka­hely keresése végett a dolgo­zó részére szabadidőt kell biz­tosítani, ez a kötelező felmen­tés. A kötelező felmentés idő­tartamát 15—30 nap között a kollektív szerződés állapítja meg.- Azonnali hatályú munka- viszony megszüntetése. A próbaidő alatt mind a munkáltató, mind pedig a dol­gozó bármikor megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali ha­tállyal. A munkáltató ezenkívül csak fegyelmi büntetésként bocsáthatja el a dolgozót — rendszerint igen súlyos fegyel­mi vétség esetén. Az elbocsá­tás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése után a dolgozó három évig büntetés hatálya alatt áll, melynek lényege, hogy az elbocsátás előtti mun­kaviszonyban töltött időt nem lehet figyelembe venni. A dol­gozó pedig akkor, ha például a munkaszerződést három na­pon belül 'kérése ellenére sem foglalták Írásba, vagy például a munkaviszony fenntartása életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül súlyosan veszélyezteti, stb. A dolgozó részére legkésőbb a munka- viszony megszűnésekor, ha pe­dig a munka alól korábban felmentik, az utolsó munkában töltött napon ki 'kell adni a munkakönyvét, valamint az egyéb igazolásokat, továbbá ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságát. A MUNKAVISZONY JOGELLENES MEGSZÜNTETÉSE Ha a munkaviszonyt a dol­gozó jogszabály rendelkezé­seinek megszegésével felmon­dás nélkül, vagy a munkavi­szony megszűnésére meghatá­rozott időpont előtt szünteti meg, úgy kell elbírálni, mint­ha munkaviszonya fegyelmi el­bocsátás folytán szűnt volna meg. Engler Erzsébet Az Új Dunántúli Napló má­jus 9-i számában joggal kér­dezi Sugár Győző: Miért nem jelent meg mind ez ideig össze­foglaló munka, az ő szóhasz­nálatával emlékkönyv Pécs „kultúrtörténetéről"? Tegyük hozzá: miért nem áll rendel­kezésünkre Pécs, tehát az or­szág egyik legnagyobb és történeti múltját tekintve is rendkívül jelentős városának - kultúrhistóriát is magába fog­laló - történeti monográfiá­ja? A könyvtárosok a meg­mondhatói, mekkora igény van egy ilyen típusú kiadvány­ra. Való igaz, hogy a könyv­tárokban rendelkezésre áll a „Várady-féle" kétkötetes me­gyei monográfia, mely a kul­Pécsett is - szerencsére — számtalan ilyen értékkel ta­lálkozhatunk, ezeket a belvá­ros rehabilitációja is — na gyón okosan - érintetlenül hagyta, fölújítva áll az érdek­lődők rendelkezésére. Az ir­galmas rendé volt az az A következő jelzést kaptuk (olvasónk neve és címe a szerkesztőségben): A Mohács­tól pár kilométerre lévő II. Lajos szobor közelében két nejlonzsák szemetet dobtak le március 14-én egy ZSUK gép­kocsiról, amely a Pécsi Köz­úti Igazgatóság emblémáját viselte. Ügy tűnt, a gépkocsivezető ismerős ezen a tájékon. Tudta, hol van az illegális szemétte­lep, hiszen a közelben a kis boltban be is vásárolt. Ez a két zsák hulladék már csak tetézte a kupacokat. Üdülőkörzet ez a környék, sok az errefelé játszadozó kis­gyermek. Járda nem lévén a főút mellett, a felnőttek is a földutat használják a bolt megközelítéséhez. Igen kelle­metlen az egyre növekvő sze- méthalmol"nt kerülgetni. Arról Nincs képeslap a Zsolnay-szoborról Pécs büszkesége a Zsolnay- gyár, a termékei világszerte megbecsültek és keresettek. Régi hiányérzetem, hogy a Szabadság-Rákóczi út keresz­teződésénél lévő remek alko­tás, a Zsolnay-szobor (csoport) nem találtatott méltónak arra, hogy lefényképezzék és képes­lapon árusítsák. Miért? Somody Ferenc Pécs, Münnich F. u. 18/C. túra különböző területeivel is foglalkozik. Igen ám, de a tekintélyes munka „megköze­lítési módja” kifejezetten me­gyecentrikus, s emellett sem adatainak érvényességét, sem a feldolgozás felső határide­jét tekintve nem mondható „naprakésznek”, tekintve, hogy kereken száz évvel ezelőtt ke­rült ki a sajtó alól. Talán némiképp megnyug­tathatjuk Sugár Győzőt, hogy cikke „ürügyén" most leírjuk: az elmúlt év végén rendezett tudományos közgyűjteményi ropok alkalmával a Baranya megyei közgyűjteményi intéz­mények (könyvtár, levéltár, múzeum) kutatói és kutatás­épület, amely ma a Széchenyi tér és a Munkácsy Mihály utca sarkán áll, a belkliniká­nak adván otthont. Az udvarán találhatók azok a díszek, nem megfelelő kör­nyezetben, amelyeket érdemes lenne meghagyni az utókor­nak: a díszes csengőt, a fali már nem is szólva, hogy a szobor II. Lajos királyunk em­lékhelye és a Csele-patak kör­nyéke is jobb sorsot érdemel­ne. Péterfia Balázs, a Pécsi Közúti Igazgatóság főmérnöke a következőket mondta az eset kapcsán: A mohácsi II. Lajos szobor környezetében történt szemét- lerakás ügyét kivizsgálta. Meg­felel a valóságnak, a szemetet sajnos a közúti igazgatóság dolgozója rakta le. A fele­lősségre vonása megtörtént. A jelzett, és a környéken mások által is plhelyezett sze­Lám, jószándékkal bemuta­tunk valamit és éppen az el­lenkező hatást érjük el. A Pé­csi Körképben megjelent egy fotó az újjáalakított városház előtti részről, örömünket fe­jeztük ki, hogy a hivatal — megszüntetve a parkolót — példaadó lépést tett a forga­lommentes belvárosért. Dr. Nagy Gábor azonban mást látott ezen a fotón: „a sors iróniája, hogy éppen egy személyautót láttunk el­húzni a képen, de nemcsak ez az egy személygépkocsi ront­ja a belváros levegőjét, ha­nem a tanácsi gépkocsik is! szervezői „összeszövetkeztek" a hiányzó monográfia közös erő­vel történő elkészítésére és megjelentetésére. Egyetértettek abban is, hogy mindez csak akkor hozhat, belátható időn belül legalábbis, eredményt, ha a közös munkába „be­szállnak” a pécsi felsőoktatá­si intézmények, a Dunántúli Tudományos Intézet és más intézetek kutatói, valamint az intézményi kereteken kívül te­vékenykedő kutatók. A tudományos és publiká­ciós alapok rendelkezésre áll­nak máris, erről meggyőződ­hetünk, ha a megyében meg­jelenő tudományos kiadvá­nyokat (Baranyai Helytörténet­kutat, a homlokzati díszítést és a napórát. Legyenek védett értékek — a felújításkor he­lyezzék méltó módon rekonst­ruálva használható állapotba! Csernus Ferencné, Vajgert György, dr. Vargha Dezső mét elszállítása ügyében in­tézkedett. Ez az illegális szemétlera­kás egyedi eset volt, mert a közúti igazgatóság hivatalból is megtesz minden tőle telhe­tőt a közutak környezetének tisztán tartósáért. Idén Bara­nyában 1,2 millió forintot irá­nyoztak elő közutak és közúti létesítmények tisztán tartására. Rendszeresen gyűjtik a soha el nem fogyó szemetet a fő­utak zöld területeiről és a parkolóhelyekről. — Bízom benne, hogy ha­sonló eset a jövőben nem fordul elő — mondta a főmér­nök. Nem tudjuk megérteni, hogy a KRESZ (amely állítólag min­denkire vonatkozik), miért nem vonatkozik a Tisztelt Város­atyákra!? Ök ugyanis behajt­hatnak a tiltott részre. Milyen alapon? Kik ök, hogy nem tudnak 30 métert gyalogolni? Pontosan nekik kéne példa­mutató magatartást tanúsítani. Elrendelik a szabályt — és er­re ki szegi meg? Ha betartanák a városatyák is a KRESZ-t, akkor kapna igazi értelmet a kép szövege, miszerint: Példaadó lépést tett ezzel a hivatal a forgalom mentes történelmi belvárosért". írás, Janus Pannonius Múze­um Évkönyve, Baranya és még sorolhatnánk) fellapozzuk. Legalább ennyire szembetűnő- ek a kutatási és publikációs „fehér foltok" is, s ez min­denképpen halaszthatatlanná teszi a további munka meg­tervezését és a tudományos erők tartós összefogását. Sugár Győző leveléhez még csak annyit: megnyugtató ér­zés, hogy a jelenlegi gazdasá­gi helyzetben is biztatást kap­nak a kutatók ilyen, csupán hosszabb távon megtérülő munkálatok folytatására. Boda Miklós tudományos titkár, Baranya Megyei Könyvtár Nem kapni a Magyar Közlönyt Dr. Csatlós Loránd (Pécs, Anna u. 13.) irta meg a kö­vetkező észrevételét: Néhanapján előfordul, hogy az egyszerű állampolgárt ér­dekli egy-egy törvény, vagy rendelet, szeretné elolvasni, áttanulmányozni. Mondjuk pél­dául a lakbéremelés, vagy a vizdij vonatkozásában. Pécsett Magyar Közlöny sehol nem kapható! Sem a postán, sem a hirlapboltokban, sem az új­ságárusoknál. Persze, elő is lehetne fizetni a közlönyre, csak éppen egy-egy törvény, vagy rendelet kedvéért - az emberek többségének mai anyagi helyzete mellett -, ez kissé költséges lenne! Rosszkor születtem? Bizonyára nem kell leírnom, milyen „öröm” betölteni a 70. életévünket. Lévén, hogy én 1920. október 4-én 0 óra 19 perckor láttam meg a nap­világot, idén betöltőm a 70. évemet. Április 24-én bementem a postára, hogy majd ha eljön az idő, hogy nem kell tévé­díjat fizetnem, tudjam, mi a teendőm. Ott adtak egy kicsi nyomtatványt egy szóbeli szö­veg kíséretében: ezt majd töltse ki, és októberben hoz­za be. Megkérdeztem, hogy nem lesz későn? Azt felelték — az októbert úgyis meg kell fizetnem. Mondják ők, hogy ez a rendelet. így október 1- től 3-ig, 130 forintért nézhe­tem a tévét. Nem sok ez egy kicsit a három napért — az amúgy is vékony pénztárcájú nyugdíjasnak? özv. G. M.-né Pécs A gyerek is ember... ■ • . mégha meggondolatla­nul, félreérthetően viselkedik is néha a csokik bűvöletében. Leveszi, visszateszi az édessé­geket, számolgat, mire futja a pénzecskéjéből. A hosszas to- porgás aztán feltűnést, gyanút kelt. így történt ez Vasason is a 70-es számú ABC-ben négy kislánnyal. A kosaraikban ta­lálható végeredmény nem fe­lelt meg a pénztárosnö vára­kozásának. Megmotozta a gyerekeket. Sajnos, nem hátul az irodában, tapintatosan, ha­nem a pénztárnál, seregnyi vevő szeme láttára. Bűnjelet nem talált sem a zsebekben, sem a reklámszatyrokban. És ezután nem kért elnézést sem a gyerekektől, sem később a reklamáló szülőktől. Pedig a viselkedése, például szolgál. Arra taníthatja a gyerekeket, hoqy tévedéseinket nem kell okvetlenül beismerni. R. Zs. Csont a véreshurkában Kálmán Károly pécsi olva­sónk egyetlen szál véreshur­kában találta a két elég nagy csontot — már nem első alkalommal —, amelyet az elmúlt héten vásárolt Pécsett, a tettyei élelmiszerboltban. In­formációja szerint a Möbiusz Húsipari Vállalat szállította az árut. Városvédő őrjárat Megszüntetik az illegális szemétlerakót A Pécsi Közúti Igazgatóság a dolgozója ellen is intézkedett /Mit lát a polgár? Fotó a városháza előtti térről Egy-egy város patináját min­dig a belvárosa adja, itt ta­lálhatók ugyanis azok az ér­tékek, amelyeket évszázadok óta „halmoztak föl" az elő­dök, és amelyek megóvása minden nemzedéknek szent kötelessége!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents