Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-30 / 56. szám

1990. május 30., szerda aj Dunántúli napló 7 Pályát kezdeni, pályán maradni (I.) Jelöltek és pedagógusok Décsi Adriennek szerencséje van. A Janus Pannonius Tu­dományegyetemen most ál­lamvizsgázó magyar-művé- szettudomány szakos halllgatót egy vendéglátóipari szakkö­zépiskola várja Keszthelyen, ahol irodalmat, magyar nyelv­tant taníthat havi tízezerért. De attól igazán szép a jövő, hogy az iskolában néptánc- csoportot is vezethet.- Régóta táncolok, táncok- tatónok készülök - mosolyodik el Décsi Adrien -, talpaltam napokig, elmentem Keszthe­lyen szinte mindenhova. A mű­velődési központban kinevettek a művészettudományi szakom­mal — örülnek, ha' a saját ál­lásukat nem fenyegeti veszély, teendő férjemmel, aki agrár­tudományin tanul, most jó, hogy egy olcsóbb albérletben reménykedhetünk. És hogy sze­rencsém lesz-e az iskolával is. ahová többségében gazda­gabb szülők gyerekei járnak - abban nem vagyok egészen biztos. Adrien kolléganője, Petró- czy tea sem tud sokat kez­deni esztétikai képzettségével. — Szegeden a 600. Ipari Szakmunkásképzőben tanítok majd magyart bruttó havi 7500-ért - mondja a szőke lány, inkább beletörődve, mint csalódottan. - öt helyről uta­sították vissza a pályázatomat. Mindenütt nyelvszakost keres­nek. Igaz, illúzióim sincsenek, bár el tudtam volna képzelni valami szabadabb pályát. Nem szólva arról, hogy ott­hon, Csöng rád megyében az országosnál alacsonyabbak az átlagbérek. Na és nekem egye­lőre van hol laknom . . . Tizennégyen végeznek eszté­tika szakon az idén. A művé­szet tudományát művészet el­adni a munkaerőpiacon. Kö­zülük van, aki a helyi televí­ziónál kilincsel, van aki ma­radna a tanszéken - tolón egy művészetek, a kommuni­kációelmélet felé jobban ki­nyíló, integráltabb tantárgyi struktúrában majd az esztéti­kának is rangosabb helye lesz. Egyébként a tanárképző ka­ron 110 középiskolai és két­szer ennyi általános iskolai ta­nár végez az idén. Ez hozzá­vetőlegesen megfelel az utób­bi évek átlaqának. De hogy a szélrózsa hányféle irányt mu­tat, ki hol köt ki, hol ér révbe végül - mindezt nehéz nyo­mon követni. Különösen, hogy erről a munkáltatót képviselő iskolaigazgatók sem kötelesek beszámolni a megyének. A kíváncsiság kissé okkult: pályakezdőket keresek, benyit­va egy iskola tanári szobájá­ba. Az igazgató szavai ugyan még a fülembe csengenek. Hiszen kit tekinthetünk pálya­kezdőnek? A tanár — Troska Gyula igazgató véleménye sze­rint - négy-öt évig pályakez. dő. Keleti gondolat. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a feladatai megérlelődjenek benne, kö­zösségével, munkájával hiva­tása szerint tudjon azonosulni. Pályakezdők? A Testvérváro­sok Téri Általános Iskola taná­rijában válasz helyett nekem rontanak. Miért nem azokkal foglalkozik az újság, akik sok éve szolgálnak ezen a pá­lyán? — Tudja-e, hogy huszonegy éve vagyok a szakmában, mó. ra 13 ezer forint bruttóért? — szögezi nekem a kérdést Ki­rály Ti bőmé. - És tudja, hogy az enyém még kiemelt fize­tés? Ugyanakkor a kezdőknek legalább 8 ezret kell adni? Nem mintha sajnálnám tőlük. Az emberektől meg 40, sőt 60 százálékos béremelést hal­lok vissza most is! — Mára csak a keserűség maradt? — Nem, egyáltalán nem. Szí­vesen emlékszem vissza a pá­lyakezdésre magam is. Olyan iskolában kezdtem Bábolnán, ahol pusztai gyerekek is jár­tak és a gyerekek, a szülők még nagyon tisztelték a taní­tót! Ma egzisztenciális gond­jaink miatt lenéznek bennün­ket. Na de hagyjuk. Először és végre önállóan a gyerekek élé állni - nagy élmény volt! — ... és magunkra csukni a tanterem ajtaját, kizárni egy kicsit a külvilágot, hogy együtt legyünk a gyerekekkel — teszi hozzá valaki Királyné kollégái közül. — Csak ma már beleszól a munkákba, aki csak teheti — veszi vissza a szót az asz- szony -, pszichológus, szocio­lógus, aki csak onnan kívülről okosabb lehet nálunk. — Nem szólva arról, hogy a pedagógus ma olyan, mint egy színész - mondja c 'ko­rábban képesítés nélkül is ta­nító fiatalasszony, Marczellné Korsós Ildikó. - Mert mi len­ne, ha elhoznám a problémái­mat az iskolába? De hogy tanítani valami kü­lönös, örömet adó feladat, abban a nyugdíjas éveiben járó és a pályakezdő pedagó­gus véleménye is egyezik. Ber- náth Zoltánnét, aki több mint egy évtizedes könyvárusítói munka után, harmincévesen kezdett el tanítani, ez hozta és tartja meg a pályán. Sok­kal több pénz nem jelent, mondja, de végre-valahára ta. níthat. Annak idején, amikor leérettségizett, mersze nem volt gondolni arra, hogy mind­ez valósággá válhat . . . Egy hosszú évek gyakorla­tával szembenéző pedagógus­nő, Zsolt Antalné már a min­dennapi lelki feltöltődés, az önművelés, az olvasás szüksé­gességéről beszél. De elegen­dő-e és lehet-e bejárónő al­kalmazásával vagy más mó­don, pénzért visszavásárolni az időt? Megvásárolni a kezünk­ből kicsúszó időt egy erkölcsi értelemben vett hívő, jótéko­nyan szétsugárzó szellemi ma­gatartás kiművelésére? Nem túl szép a menyasszony? Ideá­nak igen, mégis, az igazság hatékony, kedvvel végzett pe­dagógiai munka egyik alap- feltétele. Bóka Róbert Kedvezményes traktorvásárlás Az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat és több Agroker Vál­lalat a kiöregedett mezőgaz­dasági gépek cseréjéhez ár­engedményes vásárlási akciót indított. A T-130M típusú erő­gépek eredetileg 1 millió 700 ezer forintba kerültek az ak­ció ideje alatt - május 29-től június 15-ig —, a vevők 250 ezer forinttal olcsóbban jut­hatnak hozzá. Az akcióból be­folyó bevételeket a kereskedők újabb — elsősorban a farm- gazdaságokban és a kister­melőknél használható - gépek beszerzésére fordítják. Partizánok rehabilitálása Hatálytalanok azok a dön­tések, amelyekkel korábban a Partizánszövetség igazságtala­nul kizárta sok tagját. A Ma­gyar Ellenállók és Antifasisz­ták Szövetsége politikai okok­ból hozott, hibás döntésnek minősítette jogelődje határo­zatait, amelyek az antifasiszta ellenállási mozgalom harco­sait jogsértő módon büntették. A MEASZ az MTI-hez eljut­tatott közleményében hangsú­lyozza: világnézeti, politikai, származási és nemzetiségi kü­lönbségre való tekintet nélkül erősíteni kívánják együttmű­ködésüket azokkal, akik a szabad, független és demok­ratikus Magyarországért küz­denek. ü 39-es dandar útiak tiltakoznak a parkolőböuítés ellen A bokrokat, sövényeket kivágták, a helyükre épitették fel az új parkolókat Lakók kontra városgondnokság Vastag aktaköteget vesz elő Faragó Antal, a Városgond­nokság műszaki ellenőre, ami­kor megemlitem jövetelem cél­ját. — Ezek itt mind a 39-es dandár úti parkolóbővítés do­kumentumai. Az április 28-án összehívott megbeszélésen úgy nézett ki, hogy megnyugodtak a kedélyek, de május 8-án már megérkezett az újabb til­takozó levél a tanácsra. A PÉNZ A TEHÓBÓL A parkolóbővítés a 39-es dandár úton először 1987 ja­nuárjában került napirendre, ekkor Fers Antal tanácstag minden lépcsőházban kifüg-, gesztett egy felhívást, amely­ben leírta, hogy a tehóból a hétemeletes házak közé fű­részfogas elrendezésben par­kolókat kívánnak építeni. Ja­vaslatokat kért arra, hogyan lehet olcsón, a zöldfelület csökkentése nélkül, a fák meghagyásával a legtöbb autót elhelyezni a házak kö­zött. A lakóbizottság által összehívott tervegyeztető la­kógyűlésen akkor mindössze négyen tiltakoztak a terv el­len. Aztán a 3. számú ta­nácskozási központ 1989. már­cius 22.-i ülésén döntött, a tehóból, többek között a 39- es dandár úti parkolókat bő­vítik. Májusban elkészültek a tervek, a tanácstag és a la­kóbizottságok elnökei ezeket átnézték. Jegyzőkönyvet készí­tettek, amelyben leírták: egyetértenek a tervvel, min­den parkoló megépítésére igényt tartanak, kérték egy­ben a tehemppkocsik parko­lásának megtiltását a házak között. Mindezt aláírásukkal is megerősítették. Az utóiratban a következő szerepel: „...a lakók a tehóból a héteme­letesek közötti parkolók ki­alakítását kérik . ..” Ezt a jegyzőkönyvet csatolták az építési engedélyhez. A PANASZOK ÁRADATA Megkezdődtek a munkák a 39-es dandár út 1-3. számú ház között, amit versenytár­gyaláson a Köztisztasági Vál­lalat nyert el. Az építkezéssel egyidőben megindult a pa­naszlevelek és telefonok ára­data. Végül is a parkoló el­készült, azóta mindenki elé­gedett. 1990-ben került sorra a 39-es dandár út 5-7. közöt­ti parkoló bővítése, de az itt élők tiltakozó levelet küldtek a Városgondnokságnak, amit a két épületben lakó 210 csa­ládból 84 írt alá. Megkezdődik a levelezés a lakók, a Városgondnokság, a városi tanács és a tanácstag között. A 39-es dandár út 7. számú ház lakóbizottságának elnöke és a tanácstag to­vábbra is a parkoló megépí­tése mellett van. Úgy látják, szükség van a plusz 29 par­kolóhelyre. Szó sincs a 30 éves fák kiirtásáról, a gyep­téglák alkalmazásával a gyö­kérzet levegőhöz és vízhez jut. Sokkal nagyobb a füst és a bűz, ha az autók helyet ke­resnek, mintha az első sza­bad parkolóba beállnak. A lakók is azt szeretnék, ha a ház előtt parkolhatnának. A tanácson április 28-án összehívták a lakók képvise­lőit, a lakóbizottsági elnököt, jelen volt a megbízott ta­nácselnök, a Városgondnok­ság vezetője és az építési és közlekedési osztály megbí­zott vezetője. Itt végül is megállapodtak abban, a meg­bízott tanácselnök javaslatá­ra, hogy megkezdődik az épít­kezés, és a kivitelező nagy gondot fordít a zöldterület megtartására. NEM TARTHATÓ A HATÁRIDŐ- A műszaki osztályhoz be­nyújtott tervek alapján épül­nének meg a parkolók - tá­jékoztat Péntek Gábor, a Vá­rosgondnokság vezetője —, a lakók pénzéből, a saját ké­résükre. Mégis úgy néz ki, hogy fel kell bontanunk o szerződést a Köztisztasági Vál­lalattal, mert a határidőket nem tudjuk tartani a lakók tiltakozása miatt. Eddig hat­vanezer forint plusz kiadással kell számolnunk, ami szintén az általuk befizetett tehóból megy el. Azzal is szembe kell nézni, hogy ha lesz új szer­ződés, abban már magasabb árak szerepelnek, ha egyálta­lán valaha is megépül ez a parkoló. Megértjük a lakókat, de igazán mindent megtettünk a növényzet védelmében. A tanácstag is mindent elköve­tett, hogy a tervek figyelembe vegyék: ne sérüljön meg a zöldterület és gazdaságosan használják ki a teret. Tartha­tatlan az az állapot, ami a 39-es dandár úti parkolók környékén van. Egymás he- gyén-hátán állnak az autók, így sokkal nagyobb a bűz és a zaj. Sz. K. luSll Mecseknádasdon, ebben az épületben működött egykor a KÁ­LÓT népfőiskolája 55 eue alakult meg a KÁLÓT Országos seregszemle Szegeden június 2-án 1935-öt írtok. Abban az idő­ben Magyarországot a három­millió koldus országának ne­vezték. A szegénység a nincs­telenek millióinak 'kezét ököl­be szorította. Ezt, az ökölbe szorított kezet kellett az evan­gélium szellemében imádságra összesimítani. Kerkai Jenő, Jé­zus Társasági atya saját, a Szeged környéki tanyákon szer­zett tapasztalatai alapján ösz- szegyűjtötte a fiatalokat és há­romnapos megbeszélésre hívta meg őket. Ekkor már kirajzo­lódott a négyes jelszó: Krisz- tusibb embert! Műveltebb fa­lut! Életerős népet! önérzetes magyart! Az alapító, néhány tucat ci­vil fiatalember segítségével, kialakította az elesett paraszt­ság fölemelkedését célzó ka­tolikus népfőiskolái mozgal­mat. 1940-ben elsőnek Érden alakult meg az állandó, bent­lakásos KÁLÓT Népfőiskola. Ezt hamarosan másik 19 kö­vette és 1944-ben már több mint 32 000 falusi legény akadt fenn a minőség rostáján. A KALOT-nak a negyvenes évek elején közel 4000 alapszerve­zete, tehát Katolikus Agrárifjú­sági Legényegylete volt, tag­jainak száma meghaladta a félmilliót. A népfőiskolások és a mel­léjük állt falusi papság és ta­nítóság együttesen vallották: ,,Oda kell hatni, hogy a ter­melt javak csak méltányosan halmozódjanak a birtokosnál, ellenben bőségesen jussanak a munkásnak.” (Quadragesimo anno, 1931) ,,Ál kereszténység az, mely jóllakotton arra buz­dítja az éhezőt, hogy tűrjön, mivel Isten majd megjutalmaz­za.” (Kerkai Jenő: Lelkipászto­ri munka, 1941.) Jánosiban (Nógrád megye) Telepesképző Népfőiskola nyí­lik. A kiképzés egy évig tar­tott népfőiskolái közösségben, majd a gazdálkodós szakmai tudását elsajátítva, a kilenc tanfolyamos feleséget választva a KÁLÓT Szent László telepre költözött. Itt minden család ka­pott tehenet, sertést, 10 'ken­dermagos magyar parlagi tyú­kot és kakast, szoba-konyhás lakást, a Csiksomlyói Népfőis­kola műhelyében készített, magyaros bútorral, népviseleti menyasszonyruhát és 20 lkat. hold hosszúbérletű földet. Ez volt a gondolat és szó koronája: a tett! A szépen fejlődő „magyar vetést" a háború vihara sar­kaiból fordította ki és 1946- ban betiltották a KÁLÓT mű­ködését. 1988 novemberében megala­kult a „II. Rákóczi Ferenc Ka­tolikus Népfőiskolái Szövetség". (Fővárosi Bíróság: 16/1989.) A KÁLÓT utódaként, annak célkitűzéseit fektette le alap­szabályába. Tehát: újra él a KÁLÓT! és folytatja a megsza­kadt munkát. Egy év leforgása alatt már tíz népfőiskolái tan­folyamot rendezett és további céljai közé tartozik népfőisko­lák alapítása és működtetése. Ez az 55 éves jubileum, re­ményeinkben, a történelmi vi­harok által derékba tört népfő­iskolái mozgalom újjáéledése. Dr. Dlusztus József v. népfőiskolái igazgató Megjegyiés: A jubileumi ünnep­ségeken külön autóbusijáratokkal Boranya és Tolna megyéből népes küldöttség vess résit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents