Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-29 / 55. szám

1990. május 29., kedd aj Dunontmi napló 3 Egy holtpontra jutoH fant-ervi vita tanulságáról Európa-napok Fuldában és Meiningenben Első alkolommol fordult elő, hogy az Európa-napokot a két német állam egy-egy kisvárosá­ban rendezték. Az NDK-beli Meiningenben épp en az autóbuszokról szállnak le a résztvevők, akik több mint hatszázan voltak. (A szerző felvétele) Az eszme érvényesül Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Kilépés? Az SZDSZ porlamenti frakciójának javaslata után most már ai Antall-kormány is komolyan foglalkozik azzal a kérdéssel, mely szerint Magyarországnak minél előbb ki kellene lépnie a Varsói Szerződésből. Tudomásunk szerint hazánk honvédelme elsősorban a keleti országok* bon gyártott fegyvereken alapul, ezért megkértük Keleti Györgyöt, a HM szóvivőjét, válaszoljon néhány kérdésünkre: Az írott malaszttól a valóságig Mit mond Fürstné dr.Kólyi Erzsébet? A nemzeti alaptanterv el­múlt szombaton Székesfehérvá­rott lezárult, háromnapos vi­táján Ranschburg Ágnes pszi­chológus arról kérdezte a ter­vet előkészítő bizottságot, hogy kitől kaptak a munkára fel­hatalmazást. A bizottság hangsúlyozhatta kezdeménye­zése őszinteségét, amelyre két éve a minisztérium is áldását adta, mondhatták, hogy fogal­mazványuk csak ajánlat, amely jószándékú vitát igényel - a kétkedés állandósulni látszott. A rossz emlékű centralizmus­sal szembeni bizalmatlanságot fokozta a gyakorlat felől el- vontnak ítélt terv, amely nem fogalmaz meg követelménye­ket, pedig a részletkérdések­nek, az intézményi változások­nak erre kellene épülniük. Ha el is fogadjuk, hogy Magyarországon a szakma már közel 2000 kísérletet tart­hat számon, dr. Fürstné Kólyi Erzsébetnek, a Fővárosi Peda­gógiai Intézet munkatársának a kongresszus asztalára le­tett, 5-8. osztályos alternatív munkaterve akkor is meglepe­tés.- Amikor hírét vettem a nemzeti alaptantervnek, a Ba- káts téri, a Bikszády utcai és a Komját Aladár Általános Is­kola tanórait kerestem, és né­hány másutt tanító kolléqót is bevontunk a munkába. Ab­ból indultunk ki, hova akar­juk eljuttatni a gyereket! A tantárgyakat is a gyakorlati tapasztalatokra építve vontuk össze, és a gyerekek — akiket részben már sikerült ezen a módon tanítani az elmúlt tan­évben, mór ezen a módon vizsgáztak! örömmel tették! Mert úgy érezték, fontosak számunkra. Mindenki örömmel számol be a végzett munká­járól, ha felkészítjük erre. Vizsgázni a program szerint csak azoknak kell, akik to­vább akarnak lépni, és olyan vizsgabizottságot kell válasz­tani, amely az erkölcsiekre, a személyiség egészére figyel! Az iskolában a legfontosabb a gyerek, az általa végzett munka - irodalmi alkotás, ta­lálmány, számítógépes prog­ram azzal együtt, hogy a gyerekeket a kudarcokkal való együttélésre is fel kell készí­teni. A 2200 pedagógus részvé­telével záruló vitától azzal búcsúzhatunk, a közmegegye­zésig még sok, egymással versengő tantervre, sokkal több tankönyvre lesz szükség, nem szólva a koldus sorú vi­déki iskolákról, ahol feltéte­lek hiányában mindez írott malaszt. B. R. A jelenben a jövőről A Jövőkutatási Világszö­vetség, együttműködve a Magyar Tudományos Aka­démia jövőkutatási bizott­ságával, Budapesten ren­dezi meg május 27-31. között a XI. jövőkutatási világkonferenciát „A hosz- szú távú elképzelések és a mai döntések kívánatos összhangja” címmel. A konferencia témájáról az elmúlt szombaton sajtótájé­koztatót tartottak, amelyen részt vett a konferencia kül­földi előadóinak egy csoport­(Folytatás az I. oldalról) Európa-napok rendezvényein tavaly, Regensburgban vettem részt először, tulajdonképpen ,,magánszorgalomból”. Az idei­re már érkezett meghívó, s a hivatalosan regisztrált részt­vevők a németen kívül tizen­hat nemzetet képviseltek, köz­tük voltak az észtek, a lettek, a szlovákok és a csehek is. Azt is jó előre, remek érzékkel kiszámították a rendezők, hol legyen a helyszín. 1989-ben Regensburgban még úgy bú­csúztak egymástól a résztve­vők: viszontlátásra Fuldában. A meghívón pedig már az szerepelt: Európa-napok Ful­dában és Meiningenben. E találkozóknak van né­hány állandó nagy alakja, kö­zülük is kiemelkedik dr. Habs­burg Ottó, a Pánuerópa Unió nemzetközi elnöke, 'akivel az utóbbi időben érdemeihez méltóan foglalkozott a magyar tömegtájékoztatás. Talán érde­mes felidézni, hogy az életé­ről szóló filmet először Komá­rom megyében mutatták be, s rövid idő alatt kétszer is járt Tatán, majd Tatabányán. Ott volt a szabadon választott parlament első ülésének dísz­vendégei között, s nem feled­kezett meg a fuldai megnyi­tón sem a magyarok méltatá­sáról, az európai változások­ban vállalt szerepünk kiemelé­séről. Persze, tőle már meg­szoktuk. Ám azon még a régi, egy­kor emigrációban élő magya­rok is meglepődtek, amikor az idei kitüntetett, dr. Allred Dregger, az NSZK parlament­jének CDU-CSU frakcióveze­tője beszédében ugyancsak a magyarokat dicsőítette. A két német állam egyesítéséről nem írhatták volna alá éppen május 18-án az államszerző­dést, ha a vasfüggönyt a ke­letnémetek előtt nem nyitjuk meq. Ezt a bátorságot nekünk Németország soha nem fogja elfeledni. ja is. Mint dr. Gidai Erzsébet, az MTA jövőkutatási bizott­ságának elnöke elmondotta, összesen mintegy 500—600 résztvevőre számítanak a vi­lág sok országából. A világkonferenciát első al­kalommal rendezik meg kelet- európai országban, és ez je­lentős szakmai elismerés a szervezett formában 1968 óta létező, akadémiai bizottság­ként pedig 1976 óta működő magyar jövőkutatás számára. A világkonferencia annak a kérdésnek a vizsgálatát állít­ja középpontba, milyen mó­don lehet a jelenben hozott döntéseket úgy megalapozni, hogy azok szolgálják a jelent, de egyben előkészítsék a jö­vőt. Közép—Kelet-Európa és A szombati, 19-i szekcióülé­seken magyar előadó is volt. Kerner Lőrinc, a Magyar Rá­dió pécsi stúdióvezetője a né­met nemzetiségekről tartott előadást, visszatekintve a tör­ténelmi múltra, a-z igazságta­lanságokra, amelyek ezt a kisebbséget 45 éven át érték, a kitelepítésekre, a málenkij robotra, mindazokra a sebek­re, amelyek érték a nemzeti­ségieket és a magyarokat egy­aránt. Kerner Lőrinc javaslatokat is tett, amelyek nagy tetszést arattak. Ezek lényege: a nem­zetiségek számára nemcsak jogot, hanem a továbbéléshez minden feltételt biztosítani kell. Leqyen összeurópai nem­zeti érdekképviseleti törvény, amelynek végrehajtására min­den nemzetnél ró lehet kér­dezni: „Önök mit tettek?" Minden kulturális és nyelvi nemzet támogathassa a saját nemzetiségét, határain túl, anélkül, hogy ez más óiszóg belügyeibe történő beavatko­zásnak minősülne. Akinek emlékei vannak az NDK határátkelésekről, az na­gyot csalódott ezen a napon. Úgy engedték ót az autóbu­szokat az NDK-beli határőrök, hogy barátságosan integettek, eqyetlen útlevelet sem néztek meg, eqyetlen autóbuszra sem szálltak fel. Ez a jövő, amikor a határok csak a tér­képen szereoelnek ielkéoesen. de azokat bárki, bármikor át­lépheti mindenféle nehézség nélkül. A meiningeni színházban Giuseppe Verdi Álarcosbálját adták, egész véletlenül ez is illett az alkalomhoz, hiszen az opera középpontjában a sze­mélyes és társadalmi felelős­ség kérdése áll. Két nevet még a rendezvény kapcsán mindenképpen le kell írni: Bernd Posselt, a Német Páneurópa Unió alelnöke, az ifjúsági szervezet elnöke és Walburga von Habsburg, a müncheni iroda vezetője volta motorja az Európa-napoknak. Magyarország számára ez kü­lönösen létkérdés, hiszen az elmúlt évtizedekben elsősor­ban a rövid távú taktikai dön­tésekre helyezték a hangsúlyt, elhanyagolva a hosszú távú stratégiákat, aminek súlyos kö­vetkezményei közismertek. Az ötnapos konferencia ke­retében a szakemberek a vi­lágszerte időszerűvé vált, tár­sadalmi-gazdasági, technoló­giai, környezeti kérdéseket és összefüggéseiket vitatják meg, ajánlásokat, javaslatokat fo­galmaznak meg a különböző időtávokban megjelenő fel­adatok hatékony összehango­lására, ezzel a döntések igé­nyesebb megalapozására. Az előadók között olyan neves szakemberek találhatók, Az egyik szünetben megkér­deztem Habsburg Ottót, vajon Magyarországra terveznek-e az idén valamilyen rendez­vényt, hiszen 1989-ben Sop­ronban „pikniket" tartottak, a vasfüggöny mellett.- Valamilyet biztosan, de véglegeset még nem mondha­tok. Budapestről fogják üzen­ni, hogy mit akarnak, és mi­kor. A mi gondolatunk, hogy egy év elteltével valamilyen emlékünnepet szervezünk. Adja Isten, hogy sikerüljön! - kap­tam a biztató választ. Május 20-án Európa-isten- tisztelet volt a fuldai dómban. A szentmisét dr. Johannes Dyba, fuldai püspök celeb­rálta Az utolsó napon, az isten- tisztelet után, Európa szerepe a világban címmel, a záró plenáris ülésen ismét magyar előadónak tapsolt a közönség: gróf Bethlen István országgyű­lési képviselő tartott előadást. A jövőt illetően kiemelte: ha már a kommunizmus, a kele­ti, marxi szocializmus halott, jó lenne, ha halott lenne a nacionalizmus is. Azt sem hallgatta el, hogy a Nyugat hathatós segítsége nélkül nem tud a magyar gazdaság talp­ra állni. Külön kiemelte, hogy a magyarok, hasonlóan a páneurópai eszméhez, nem akarnak határrevíziót. Mi ha­tárok nélküli Európában gon­dolkodunk, de a határainkon túl élő magyarokért változat­lan felelősséget érzünk, jogai­kért felemeljünk szavunk. Először fordult elő, hogy a búcsúzásnál még nem tudták bejelenteni: jövőre hol tart­ják az Európa-napokat. Min­denesetre valamennyien, akik ott voltak, úgy érezték, a ha­tárok nélküli, szabad Európá­ért ők is tettek valamit más­fél évtizedes, vagy még régeb­bi fáradhatatlan szervező és publikációs, politikai szereplé­sükkel. Wér Vilmos mint Rostow professzor az USA-ból, a magyar szárma­zású László Ervin és Igor Besztuzsev-Lada szovjet pro­fesszor. Várhatóan nagy érdeklődés nyilvánul meg a gyökeres vál­tozások útjára lépett kelet-eu­rópai országok, köztük Ma­gyarország iránt. Az új kor­mány 100 napos programja különösen időszerűvé teszi a jövőkutatók kérdését: lehet-e ma úgy cselekedni, hogy - mondjuk - 1995-ből vissza­nézve ez a program egy okos stratégia részének bizonyuljon, vagy azt kell majd megálla­pítani akkor is: megint csak taktikázásban merült ki a cse­lekvés? S. G.- Amennyiben Maayarország kilép a Varsói Szerződésből, mi­ként oldja meq hazánk a szov­jet és a VSZ-togállamok által gyártott fegyverzet alkatrész­utánpótlását?- Való igaz, hogy az utóbbi idő­ben egyre nyomatékosabban hang­zik el; Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből. Ez azonban eavik napról a násikra nem való­sulhat men. Amint ismeretes, a Par­lament állásfonlnlása ez üovben higgadt és mértéktartó, a kérdés olnnos menvizsnálását és többol­dalú tárgyalások megkezdését tűzte ki rétül. A Magyar Honvédséanél rendszeresített feayverzetek alkat­rész-utánpótlásának több csatornája is lehetséges, amelyek k«rü| n leníontosabbak n következöek. Köz­ismert, hogy hadseregünkben jelen­tős fegyverzetcsökkentésre kerül sor. lay a mealévő pótalkatrész-készle­tünk kevesebb fegyverzetre fog meg­osztani, azaz hosszabb időre szóló alkatrész-utánpótlást tesz lehetővé. A rendszerből kivonásra kerülő fegy­verek egv része is mint pótalkat­rész tovább hasznosítható. Vagyis a saját forrásaink felkutatásával és ésszerű hasznosításával az alkatrész­ellátási igények jelentős része meg­oldható. Másik forrás a gyártó .vál­lalatoktól képzelhető el, amelyek az eladáskor kötelezettséget vállaltak az alkatrészellátásra is. I — Idáig milyen gazdasági von- 7ata volt az alkatrész-utánpót­lásnak.- Kis túlzással azt lehet monda­ni, hogy a fegyverzetek vétele nem különbözik más árucikkek beszer­zésétől. A Varsói Szerződés tagor­szágai között az úgynevezett ,,bu­karesti ár-elv" érvényesült, amelyet komoly árviták egészítettek ki. Az elszámolás eddiq rubel áron tör­tént, bár hazánk és a többi VSZ- orszáaok között a fegyver és hadi- technikai cikkek kereskedelmében pénz nem cserélt gazdát. Ugyanis a kétoldalú megegyezések alapja a nullszaldóra való törekvés volt. Ez azt jelentette, hogy olyan ér­tékben vásároltunk más országok­tól fegyvert, amilyen értékben ők vásároltak tőlünk haditechnikai esz­közöket. Éppen ez a magyarázata annak, hogy a magyar megrendelé­sek csökkenése miatt kevesebb lett a velünk szembeni megrendelések értéke is. Ez sajnos néhány magyar vállalat és üzem esetében, ahol haditechnikai eszközök gyártásával is foglalkoztak, jelentős termelési gondokat okozott. A jövőben viszont a dollár-elszámolásra térünk át, pél­dául a Szovjetunióval szemben is, iay a fegyverzet és harcitechnikai eszközök is dollár-egyenértéken cserélnek gazdát. Valószínű, hogy ez a nullszaldóra való törekvést to­vábbra is fenntartja. Mivel nem csak nekünk van szükségünk alkat­rész-utánpótlásra, hanem nekik is a tőlünk vásárolt eszközökhöz, fel­tehető, hogy az ilyen irányú keres­kedelmi kapcsolatok változatlanul megmaradnak. I — Amennyiben kilépnénk, ez hogyan változna meg?- A Varsói Szerződésből való ki­lépés^ illetve a VSZ-tagállamokkal történő új felfogású kapcsolat épí­tése politikai döntés eredménye lesz. Ez feltehetően a kereskedelmi kapcsolatokat nem befolyásolja, bár kétségtelen, hogy a kereskedelem tekintetében is lehetnek politikai megfontolások. Ezért van szükség a VSZ-hez való viszonyunkról alapos előkészítés, számos szempont és érdek számbavétele után tárgyal­ni, s ezen tárgyalások során tisz­tázni valamennyi tagországgal a további kapcsolatokat, többek kö­zött a hadigazdasági és kereske­delmi együttműködés terén.- Van-e szerződés arra, hogy a szovjeteknek kötelességük az alkatrész-utánpótlás, vagy ha nincs, van-e arra reális esély, hogy a szovjetek a jövőben el- álljanak az utánpótlás szállí­tásától ?- Eddig is valamennyi fegyver­zet és harcitechnikai eszköz beszer­zése szerződéses alapon történt. Ezek a szerződések kötelezettsége­ket is meghatároznak az alkatrész­szállításról, a szükséges utánpót­lás biztosításáról. (P) Jövőkutatási világkonterencia Budapesten Nemcsak egy földrész Európa egy olyan földrész neve, ahol sokan élnek. Euró­pa tehát csupán absztrakció, elnevezése annak a terület­nek és a lakóinak, akik ezen bolygó megadott részén lak­nak. Európa megoszlott. Különböző fejlettségű, gazdasági hát­terű országok együttese. Az országokban lakók pedig a határoktól függetlenül más-más, a legkülönbözőbb nációk keverékei. Számukra Európa ott kezdődhet, hogy három (vagy több) nyelven köszönti egy polgármester a földrész sok-sok or­szágából érkező vendégeket, bekezdésenként váltva a nyel­veket papír nélkül. Európa ott kezdődhet, hogy becsülni akarjuk vezetői po­litikusainkat is. Nem azzal foglalkozunk, hogy mi lehet 100 nap alatt, hanem azt tartanák természetesnek, ha egy kül­földön kapott ajándékcsomagba bekerül a helyi falu pol­gármesterének arcképével ellátott gyufásdoboz, mondván, fogadjuk el, mert tényleg jó ember. . . Európa ott kezdődhet, ha a legkülönbözőbb országok ha­táraival körülvett emberek azt keresik a másikban, hogy mi kötheti őket össze, és nem azt, ami esetleg még elvá­laszt . . . Európa ott kezdődhet, hogy nem azért szeretjük, mert így hívják, nem azért, mert ide születtünk s itt élünk, hanem, mert olyan lehetőséget teremt, hogy érdemes itt munkál­kodnunk, és megadja a módot arra is, hogy akár napi dolgokba mi is beleszóljunk, és saiát véleményünket má­sokkal is megbeszélhessük. « Nyugodtan. Nem tudom tehát, hol kezdődik Európa, és sohasem fog­nak meggyőzni arról, hogy hol lesz, hol van a vége. Ta­lán, vagy nem is tudom, talán nem is Európa nekünk iga­zán fontos. Mutogathatunk jobbra és balra: hogy arra igen, ott persze. . . Viszont a másik oldalon nem naqyon, de ... (b) Puha agyak — kemény csaták Tele vannak a lapok az In- termozaik Kft. múlt heti sajtó- tájékoztatóján elhangzottak­kal. Közismert: a fővárosi székhelyű kft. olyasmibe kez­dett, amire ebben az ország­ban 40-45 éve nem volt pél­da, nevezetesen egy bordély­hálózat kialakításába. Vörös Antal László, az Intermozaik ügyvezető igazgatója a sajtó- tájékoztatón többek között azt is elmondta, hogy a kü­lönbözőfertőzések, nemibeteg­ségek kialakulását, elterjedé­sét megelőzendő, a leendő al­kalmazottakat munkanapon­ként reggel és este is orvosi vizsgálatnak vetik majd alá. Dr. Schneider Imre protesz- szort, a pécsi bőrklinika igaz­gatóját arról kérdeztük, va­jon megnyugtathatják-e Vörös úr szavai a leendő bordély­házak leendő látogatóit?- Illuzórikus elképzelésnek tartom, hogy a reggeli és es­ti vizsgálatok bármit is meg­oldanának . . . Főként, mert a nemibetegségek tüneteinek észleléséhez több napra van szükség. A trippernél például 2-3 nap is eltelik, míg a tü­netek jelentkeznek, a szifilisz esetében viszont ez az időszak minimum három hét. A kér­déshez természetesen hozzá­tartozik az is, hogy lesz-e elég orvos, aki vállalja ezt a mun­kát? Baranyában például ösz- szesen hat-hét gondozóintézeti szakorvos dolgozik ezen a te­rületen — nem vagyok benne biztos, (még ha mindenki vál­lalná, akkor sem), hogy az a létszám elegendő lenne . . . Ilyen szolgáltatásra az orvoso­kat jelenlegi rendszabályaink szerint egyébként - nem le­het kötelezni. (És az AIDS-ről még emlí­tést sem tettünk ... A kérdés­ben, hogy engedélyezik-e új­ra a nyilvánosházak megnyitá­sát, parlamenti döntés várha­tó. S a puha ágyak körül - kemény csatók.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents