Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-26 / 52. szám

1990. május 26., szombat űi Dunántúli napló 3 A l€AM «i Iga zegal óság« jelenti A statisztikai adatok tükré­ben Baranya megye első ne­gyedévi termelése, valamint a lakosság életkörülményeit be­folyásoló tényezők alakulása az alábbiak szerint foglalható össze: A megyei székhelyű ipar- szervezeti keretét 1990 már­ciusának végén 113 vállalat, illetve szövetkezet alkotta, számuk az első három hónap­ban tízzel gyarapodott, ötven fő feletti létszámot közülük 66-an foglalkoztattak. Az iparra vonatkozó megállapí­tások áv közben csak az 50 tő­nél nagyobb szervezetektől szár­mazó adatokon alapulnak. Az ennél kisebb gazdálkodók év vé­gén * adnak számot tevékenysé­gükről. Egyelőre csekély szerepük jellemzésére megjegyezzük, hogy az elmúlt évben a 35 évközi megfigyelésből kimaradt szervezet .1989. évi árbevétele a megye iparának 1%-át sem érte el. A megyében települt megfi­gyelt iparvállalatok és szövet­kezetek termelésének volume­ne 1990. év első negyedévé­ben 11%-kal csökkent. Ezen belül mindössze az élelmiszer- iparban maradt az egy évvel korábbi szinten, a többiben mérséklődött. A megyei székhelyű megfi­gyelt iparvállalatok és szövet­kezetek összehasonlítható áron számított értékesítése 10%-kal elmaradt az egy évvel koráb­bitól. Az értékesítés volumene az eqyes ágazatok közül egyedül az éDÍtőanyaqiparban nőtt, s leginkább a bányászat­ban, a kohászathoz tartozó gazdálkodóknál és a könnyű­iparban csökkent. E három óaazat árbevétele folyó áron számítva is elmaradt az előző évitől. A külkereskedelmi célú ér­tékesítésből származó árbevé­tel növekedése az év első ne­gyedévében - folyó áron szá­mítva - iával meqhaladta a belföldi értékesítésben realizá­lódott bevétel növekménvét. (Az előbbi 36, az utóbbi 2% volt.) A külpiaci értékesítésen belül ugyanakkor a rubelel­számolású árbevétel 35%-kal csökkent, míg nem rubelelszó- molásban több, mint kétszere­sére nőtt. A megye kivitelező építőipa­rának az I. negyedévi terme­lése válsághelyzetet tükröz. A székhely szerinti kivitelezők építési-szerelési tevékenységé­nek volumene —. az országos 6%-os mérséklődést lényege­sen felülmúlva — 36%-kal csökkent. Ennek okai nagyon sokrétűek, melyek közül a fon­tosabbak a következőkben foglalhatók össze: — jelentős, mintegy 19%-os volt a létszámcsökkenés a megye ki­vitelező építőiparában, mely­ben a spontán leépülésnek, a . tudatos létszámcsökkentésnek, s a munkaerő egy részének kis­vállalkozásokba kezdésének egyaránt szerepe volt; — nagyobb, s az ágazat terme­lését meghatározó néhány vál­lalat szervezete átalakulóban van. Néhol a döntés lassűsá­Szomorú statisztika A gazdasági helyzet főbb adatai a megyében ga, elhalasztása miatt a dol­gozók körében felülkerekedő bizonytalanság a munkamorál romlásához vezetett; — a tömeges lakásépitések stag­nálása következtében tovább csökkentek a lakásépítésekre vonatkozó megrendelések. En­nek hatására az ágazat egyes területein (pl. panelelem-, vas­betonszerelvények gyártása, stb.) a megrendelések meg­csappantak, kihasználatlanok a kapacitások; — a nagy szervezetekre általá­ban jellemző magas általános költségek a termelést oly mér­tékben drágítják, hogy nem versenyképesek a rugalmasabb, kisebb szervezetekkel szemben. A mezőgazdaságban gondot okoz, hogy már a harmadik tél múlt el számottevőbb csa­padék nélkül, az év első hó­napjait szárazság jellemezte. Az őszi vetések állapota en­nek ellenére kielégítő. Kuko­ricából kismértékben, szójából és cukorrépából jelentősebben nőtt a vetésterület, a cukor­borsóé csökkent. A termények — főként a ga­bonafélék - árai körül kiala­kult feszültségek és az eddigi jelentős áremelkedések is köz­rejátszottak az állatállomány - főként a sertéslétszám - csökkenésében. Március végén 525 000 sertés volt a megyé­ben, közel 5 —. országosan 2,4 - százalékkal kevesebb, mint 1988. első negyedévének végén. A takarmányárak mel­lett a malacárak is igen ma­gasak voltak a kora tavasz- szal, így az óruhízót előállító kistermelők körében' csökkent a hizlalási tevékenység. Az első negyedévi vágósertés ér­tékesítés egy százalékkal ma­radt el a tavalyitól (országo­san a csökkenés számotte­vőbb, az első két hónapban 5,5%-os). A szarvasmarhák száma 73 300 volt március 31-én, 3,4%-kal, országosan 4,5%-kal kevesebb, mint két éve. A te­henek száma Baranyában csökkent erőteljesebben (4,2, míg országosan 3,3%-kal). A vágómarha értékesítés 20 %­kai volt kisebb, mint tavaly az első három hónapban, a tej­eladás pedig 5%-kal csökkent (országosan is mindkét tér-, méknél csökkenést regisztrál­tak). A megfigyelt ágazatokban 1990 első negyedévében 111 000 főt foglalkoztattak, 9%-kal ke­vesebbet, mint egy évvel ko­rábban. Legnagyobb ütemben (19, illetve 11%-kal) az épí­tőiparban és az iparban fog­lalkoztatottak száma fogyott. A létszámalakulás hátterében a vállalkozások élénkülése és a munkanélkülivé válás zaj­lik. 1990, 1. negyedév az 1989. 1. negyedév %-ában Ipari szervezetek a) A termelés volumene 88,9 Ezen belül: bányászat 84,2 gépipar 87,1 épitőanyagipar 99,5 könnyűipar 85,6 élelmiszeripar 100,0 A foglalkoztatottak száma 89,1 Kivitelező építőipar b) A saját épitési-szerelési tevékenység értéke 63,5 A foglalkoztatottak száma 80,7 Mezőgazdaság A szarvasmarha állomány, db (az időszak végén 94,9 A sertés a nagyüzemi gazdaságokban) 98,8 A vágómarha, t 79,8 A vágósertés, t értékesítés 98,7 A vágóbaromfi, t . 100,8 A tehéntej, 1000 I 93,0 Kereskedelem A kiskereskedelmi forgalom (összehasonlítható áron) 96,8 Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek 91,7 vendéglátás 87,1 ruházati cikkek 117,2 vegyes iparcikkek 97,6 a) Az 50 főnél nagyobb létszámú ipari gazdálkodók adatai. b) A 20 főnél nagyobb létszámú építőipari szervezetek adatai. A munkaügyi szolgáltató irodától származó információk szerint az első negyedévben 3519 munkaviszonnyal nem rendelkező álláskeresőt vettek nyilvántartásba. Számuk több, mint kétszerese az "egy évvel korábbinak. A munkáltatók ál­tal bejelentett betöltetlen ál­láshelyek száma ugyanekkor 1835 volt, 39%-kaI kevesebb, mint tavaly ebben az időszak­ban. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 10 400, átlag- keresete 12 200 Ft volt, 24, il­letve 32%-kal több az egy év­vel korábbinál. Legnagyobb ütemben a termelőszövetkeze­tekben, a kereskedelemben, a vízgazdálkodásban és a nem anyagi ágakban dolgozók ke­resete nőtt, legkevésbé pedig az iparban és a közlekedés­ben dolgozóké emelkedett. A kiskereskedelem értékesí­tése folyó áron számítva a megyében mintegy 21%-kal emelkedett. A forgalom volu­mene 3%-kol (országosan 11%-kal) csökkent. Ezen belül az átlagost meghaladóan, 8%- kal mérséklődött — főként az élelmiszerkivitelt korlátozó ren­delkezések következtében — a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma, a vendéglá­tás értékesítése pedig 13%- kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A vegyes­iparcikkek ■ eladásai 2%-kal mérséklődtek, ugyanakkor az országossal ellentétben hosszú idő óta először újra emelke­dett — mégpedig 17%-kal — a ruházati cikkek volumene, ami elsősorban a jugoszláv tu­risták vásárlásaival magyaráz­ható. (Az előző évekénél lé­nyegesen nagyobb a bevá­sárlóturisták érdeklődése a ci­pők és egyéb bőráruk, a mi­nőségi konfekciótermékek, to­vábbá a méteráruk, lakástex­tíliák iránt.) A kiskereskedelem árai az I. negyedévben átlagosan mint­egy 25%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek közel 29, a vendéglátás 25, a vegyesipar­cikkek 24, a ruházati termé­kek 20%-kal kerültek többe, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Az átlagosnál nagyobb mérték- ben, 31%-kal emelkedtek az idényáras cikkek árai. Ezen be* lül a friss hazai gyümölcsökért 46, a zöldségfélékért 33, az élő- baromfiért 35, a tojásért 20%-kal kellett többet fizetni átlagosan a megye piacain és szövetkezeti boltjaiban, mint egy évvel előbb. Száznapos bizalom A minap, az országgyűlési procedúra szünetében egyik tárca nélküli miniszterünk megkért, próbáljak némi se­gítséget adni; telefont sze­retne . . . Gondolom, azóta ab­ban a somogyi kisközségben, ahol él, esténként is „bere- pülőzött” tekerős masinával tarthat kapcsolatot a külvilág­gal, s intézheti az ország, s a pártja ügyeit. Amennyire kézenfekvőén sztoriízű e történet, annyira vívódtam is magamban, leír- jam-e mindezt? Végül is pél­daértékű többszörösen; utal szűkebb pátriánk állapotára, s egy adott helyzetet jelle­mez 1990 májusvégi Magyar- országán, ahol minden elő­fordulhat, s mindennek az el­lenkezője is. A sima, nagyobb gyötrődésektől mentes politi­kai átmenet a tarsolyban; a héten az új kormányt a mi­niszterelnök bemutatta a par­lamentnek, s a látványos szék- cserék után megindult az óra, száznapos ketyegésével figyel­meztetve: galoppol az idő. Ízetlen közhely, de némi ta­pasztalat mondatja belőlem: minden program annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. így aztán jókat derültem azon, hogy az ellenzék négy jeles képviselője - a bedög­lött szavazógép okán - nyíl­tan leszavazta az Antall-prog- ramot hasonlóképpen derűs ábrázattal, s az sem zavart pillanatnyilag, hogy a jövőm- ről - a jövőnkről van szó. Vé­gül is a parlamenti székso­rokban a helyeket és a sze­repeket kiosztották, s kinek- kinek pártállása és kormány­hoz való viszonya határozta meg voksai minőségét. , így történt aztán — szabadjon él­nem „ellenzéki szóhasználat­tal" -, hogy az egykori párt­állam egykori korifeusai ha­sonlóképpen nyomtak gombot, mint a fiatal demokraták, akik bizonyára kiütéseket kapnak, ha valaki egy kalap alá so­dorja őket az előbbiekkel. Dehát, szabad ez a parla­ment, a képviselőket a nép juttatta be, s ezt a népet én még gondolatban sem akarom leváltani. Csak annyit kérdez­nék, hogy vajon az a mini­mális szavazattöbbség, amivel a honatyák útjára engedték a közeljövőnk formálására hiva­tott etalont, elég-e annak vé- gigviteléhez? Hogy vajon a nemmel szavazók ahol tud­nak, akadályozzák-e megvaló­sítását? Hogy vajon a nem­mel szavazó honatyák válasz­tópolgárai beállnak-e képvise­lőjük mögé a kormányprog- ram-szabotálásba, vagy nem? Tudom, sokat kérdeztem. De azt is, hogy ma, nemcsak az ország vezetőire várnak fel­adatok, hanem minden itt élőre, ezen a szűk 93 ezer négy­zetkilométeren. S akárhogy is esett, én maximális bizalmat szavázok a kormánynak, s pr- ról álmodom, hogy minél hosszabb életű legyen az An­tall József vezette kabinet. Si­kereik az én sikereim is. Ku­darcaik — számomra is ku­darcok tesznek. S mindezt nem holmi pártos öntudattal mon­dom, hanem a jól felfogott, önös érdekeim diktálják. Tud­va, hogy semmiképpen sem vonhatom ki magam - soha­sem vonhattam — a dolgok menetéből, s hogy a bőrö­mön fogom érezni a megállít­hatatlan inflációt éppen úgy, mint az esetleges stabilitást, gazdasági fellendülést. Bevallom: nem vagyok any- nyira felkészült, közgazdász-, jogász-, politológus-, kisebb­ségszakértő s miegymás, hogy egzaktan minősíthessem a kormányprogramot vagy hogy karácsonyfának nézzem, s jel­zőkkel díszítsem föl. Nincs jo­gom — és nem is szándéko­zom —, hogy ítélkezzek az azt elfogadó vagy elutasító kép­viselők fölött. Azt azonban megjegyezném, hogy különös­képpen rosszul érezném ma­gam ha társadalmunk lazán polarizálódna: egyik fele ten­né a dolgát, hajtana, o má­sik meg derülne az előbbie­ken .. . Szeretném — megad­va a száznapos bizalmat — le­szögezni, hogy az a tétlen vára­kozás és pazarló semmittevés, ami immár nem 100 napja jellemzi kis országunkat, e héttől nem lehet senki kivált­sága. Kozma Ferenc —Például ~ Szerkeszti: Boísik László és Pauska Zsolt Zaci-zacc (II.) Változatlanul foglalkoztatja a közvéleményt a Bizományi Aruház Vállalat néhány héttel ezelőtti in­tézkedése. Akkor szinte teljesen le­állították a zálogfiókok működését, jelentősen csökkentették azoknak az ingóságoknak a számát, amelyekre zálogkölcsönt nyújtanak, s a kama­tokat is jócskán megemelték. Is­meretes, hogy az intézkedésekre pénzügyi nehézségek miatt került sor. Várható-e változás a közeljö­vőben? - erről érdeklődött a vál­lalat illetékeseinél az MTI munka­társa. A BAV szakemberei elmondták: az elmúlt egy esztendő során mint­egy 580 ezer zálogjegyet adtak ki, körülbelül 400 ezer ügyfélnek. Ősz- szesen 3,5 milliárd forint hitelt nyújtottak a különböző ingóságok­ra. A bizományi saját forrása meg­lehetősen csekély, a kölcsönöket az Országos Kereskedelmi és Hitel­banktól felvett kedvezményes ka­matozású hitelből fedezték. Most azonban változott a helyzet, a bank immár nem ad hitelt, sőt az eddig adott pénzt is visszaköveteli az év végéig, havi 200 millió forin­tos részletekben. A továbbiakban csak kereskedelmi kamatokkal kap­hat hitelt a vállalat, s ezt termé­szetesen áthárítják az ügyfelekre. Az ügyfelek tapasztalhatják, hogy a 12 budapesti és 8 vidéki zálog­fiókban szinte megállt az élet. Nem veszik be a műszaki cikkeket, a szőrme- és bőrárukat, s a na­gyobb értékű nemesfém tárgyakra is csak meglehetősen csekély köl­csönt folyósítanak. Mindössze arra van még fedezet, hogy az igen kispénzű ügyfelek a ruhaneműkért, ágyneműkért néhány száz forint köl­csönt kapjanak. A pénzhiány a BAV-nál azonban nemcsak a zálogfiókokat érinti, fel- vásárlási tevékenységüket is csök­kenteniük kellett. Mind kevesebb használt holmit tudnak megvásárol­ni, s ezek jó részét sem készpén­zért, hanem csak bizományba ve­szi át. A készpénzes felvétel a leg­több felvevőhelyen szünetel, s nem adnak előleget sem a bútorokra, műtárgyakra, sem a ruhaneműkre. Ennek az az oka, hogy mostantól csak a befolyt összegekből tudnak gazdálkodni, ebből tudnak fizetni. A BAV szakemberei úgy látják, hogy ha elapadó forrásaikat nem tudják pótolni, rövidesen taláh be is kell zárni a zálogfiókokat és a felvevőhelyeket. Továbbra is tár­gyalnak a bankokkal, s mindenkép­pen megpróbálnak hitelre szert ten­ni. Fő érvük, hogy a zálogkölcsön nem tartozik az általános hitelek kategóriájába, hiszen a kifizetett pénzek mögött konkrét árufedezet áll, ami — ha az ügyfelek nem váltják ki - értékesíthető. (MTI) Keressük Isten Ostorát! Alábbi idézetünk az Újvidé­ken megjelenő Magyar szó c. lapból való: „Az eszéki vesszős kutatók egyesülete igen érdekesnek ígérkező expedíciót szervez „Attila, az Isten ostora" elne­vezéssel, amelynek elsődleges feladata az, hogy ez év július 10-e és 30-a közötti időszak­ban Titel és Kikinda körzeté­ben megjelölje Attila sírjának elképzelhető helyét. A rendkívüli vállalkozást Slobodan Bucic zimonyi mér­nök vezeti, akinek állítása sze­rint az ember bioenergiai rendszerének magas fokú su­gárérzékenysége hasznosan felhasználható az archeológiái kutatások terén is. Abból, a gyakorlatban mór számtalan­szor bebizonyosodott elmélet­„A parlamenti mandátumok elosztása, az új Országgyűlés munkájának megkezdése némi­leg megnyugtatta a társadal­mat, benne a szocialista el­kötelezettségű embereket is: tisztázott helyzet körülményei között hozzáláthattak saját el­képzeléseik tisztázásához is. Mintha a politikai vezetés is rátalált volna önmagára. Min­denekelőtt Pozsgay Imre, aki kétségkívül az utóbbi két esz­tendő eayik legnagyobb kali­berű politikusaként meglehető­sen nagy pofont kapott ahhoz, hogy illúzióival ne leaven kénytelen leszámolni. Horn Gyula, volt külügyminiszter megtisztelő és Magyarország külföldi partnereit is bizonyá­ra megnyugtató tisztséget ka­pott az Országgyűlés külügyi bizottsága élén, ami egyben hivatalos alaaot ad arra, hogy a mindenkori kormánvzat kül­ügyi vezetése konzultációinál bői indult ki, hogy a tapasz­talt vesszős kutató „jól be­gyakorolt" szervezete képes reagálni a föld mélyében rej­lő különféle tárgyak jelenlété­re, illetve az aranyra, rézre, vasra, borostyánkőre és más elemekre. Az expedícióra jelentkező • vesszős kutatók próbateszten tesznek tanúbizonyságot külön­leges képességeikről, és csak a legjobbaknak lesz majd jó­juk részt venni a kutatásban. Tehát mindazok a hazai és külföldi vesszős kutatók, akik részt szeretnének venni az expedíció munkájában, bővebb felvilágosításért levélben for­duljanak hozzánk: Maqyar Szó szerkesztősége, Növi Sad, Vojvode Misica 1. — „Attila expedíció”. magasabb szinten kamatoztat­hassa diplomáciai felkészült­ségét . . . Anélkül, hogy rátévednénk a kizárólag találgatásokra ala­pozott ingoványos útra, bizton állíthatjuk, hogy Pozsgay és Horn személyes kapcsolata és ambícióik meghatározhatják a szocialista párt hétvégi kong­resszusának menetét. Ameny- nyiben Pozsgay megelékszik a párt parlamenti frakciójának vezetői szerepével — amely a későbbiekben nagy teret en­ged államférfiúi, stratégiai, orátori képességeinek kitelie- sitésére —, Horn előtt nyitva ÓM az út a oártelnöki tiszt­ségbe. Nyers Rezső ugyanis — bár erről többször ellentmon­dóan nyilatkozott -. valószí­nűleg elhaavni készül ezt a tisztséget . . ." (Idézetünk a Magyarország legújabb számából való) Sky, MTV, SAT I. önökhöz fordulunk levelünk­kel, mert nem tudjuk, hogy ezzel az üggyel hová kellene. Azért többes szómban írom ezt a levelet, mert egy egész ház fiú lakói állnak a fejem fölött. Engem bíztak meg a levél írásával. A nevem Lo­vász Tamás. A Jedlik Ányos utca lakói vagyunk mind a ki­lencen. Tehát az a lényeg, hogy nem teszenek a műhold-prog­ramok. Az öt program közül 2 jó van. Az RTL PLUS és a SAT 1. Az EUROSPORT még elmegy valahogy. A Superről és a TV 5-ről beszélni sem érdemes. Nekünk a kedven­cünk (és biztos, hogy nem csak nekünk) az MTV Europe . zenecsatorna. Meg szeretnénk I tudakolni, hogy be lehet-e kötni Pécs egész városába. Ennyi pénzért, amennyit szü­léink fizettek a programokra, ennyiért szerintünk lehetne nézni a két jó német csator­nán kívül az MTV-t is, vagy még valami mást. Hallottuk, hogy a környező városokban lehet fogni a zenei csatornát, és ezért irtunk önöknek. Lo­vász Tamás és a Jedlik Ányos utca fiú lakói. * Kedves Fiúk! Gyanúnk sze­rint a Postához kellett volna címeznetek leveleteket. De tán lesz az illetékesek közül valaki, aki itt is elolvassa. Bár, hogy intézkednek-e kéré­seteknek megfelelően, abban kételkedünk. Tudjátok: ízlések és pofonok . . . Kongresszusi tippek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents