Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-23 / 49. szám
1990. május 23., szerda aj Dunántúli napló . ■ Magyar állampolgárok egyesüljetek! Sokoldalúan szervezett társadalom A tevékenység célja számít, nem az elnevezés Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapelvként rögzítette, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog: mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket hozzon létre, illetve ilyenek tevékenységében részt vegyen. Az egyesülési jog alapján magánszemélyek és magán- személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei tevékenységük célja és az alapítók szándéka szerint politikai pártot, tömegmozgalmat, szakszervezetet és egyéb érdekképviseleti szervezetet, egyesületet vagy más, törvényeinkkel - s legfőképpen az alkotmánnyal - nem ellentétes célú társadalmi szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Egyesületek persze az egy- pártrendszerben is voltak és működhettek, a többpártrendszer azonban új dimenziókat adott az állampolgárok egyesülésének, közösségteremtésének. Nem túlzás azt mondani, hogy gombamód szaporodnak Baranyában is az egyesülési jog alapján alakuló társadalmi szervezetek, közösségek. Bár az első nagy hullám a választások első fordulójáig levonult, a tendencia folytatódik: március elején 467 egyesület volt bejegyezve a Baranya Megyei Bíróságon, május elejére ez a szóm már meghaladta az 500-at. Ahhoz, hogy az egyesületek jogi személlyé váljanak, bírósági nyilvántartásba vételük szükséges. Erre az egyesület székhelye szerinti megyei bíróság az illetékes. Rendszerint egy bíró foglalkozik az egyesületi jog alapján megalakuló - továbbiakban az egyszerűség kedvéért egyesületek ösz- szefogó néven említendő — társadalmi szervezetek bejegyzési kérelmének elbírálásánál. Praktikus okokból az a gyakorlat alakult ki országosan, hogy a megyei bíróságok képviseletében az egyik cégbíró. Baranyában dr. Monori Ferenchez jut minden eqyesületi bejegyzésre irányuló kérelem. — Feltehető, hogy ai egyesület- alapítási kedv a továbbbiakban sem lanyhul lényegesen. Kedvező elbírálás érdekében milyen szempontokra, teltételek teljesítésére kell ügyelniük a kérelmezőknek? — A bejegyzés a kérelem, az alapszabály, az alakuló ülés jegyzőkönyve és a jelenléti ív alapján történik. Ezekhez képest a pártoknál vagyonleltárt is kell adni, mert az Állami Számvevőszéknek tartoznak évente elszámolni vagyonukról. A nyilvántartásba vételhez szükséges, hogy legalább tíz alapító tag elhatározza a szervezet megalakulását, elfogadja az alapszabályát, s ügyintéző képviseleti szervet válasszon. Az alapszabálynak biztosítania kell a szervezet demokratikus önkormányzati alapon történő működését, s tartalmaznia kell a tagok jogait és kötelességeit. Feltétlenül rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról, székhelyéről, szervezetéről. Fontos tudni, hogy tisztségviselő csak magyar állampolgár lehet. Az egyesülési jog alapján létrejövő pártoknak és szakszervezeteknek csak magánszemélyek lehetnek tagjai,' illetve tisztségviselői. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem alapítható, mint ahogy olyan szervezet sem, amelynek elsődleges célja gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása. A gazdasági szerveződésekre a társasági törvény az irányadó. — Érdekesek lehetnek a határvonalak a gazdasági társulás és az egyesület között, hiszen az utóbbinak is lehet vagyona. Sőt, mint jogi személy részt vehet gazdasági társaságban, céljai érdekében folytathat vállaíkozási tevékenységet.- Mindez igaz, de amíg a gazdasági társaság szerződéssel csakis gazdasági cél megvalósítására alakult közösség, addig az egyesületnél az elsődleges cél csak más lehet: társadalmi, kulturális, egészségügyi, érdekvédelmi, sport, vagy egyéb közösségi, a pártok esetében pedig éppenséggel politikai. A társaság és az egyesület gazdasági szerkezetének különbözősége is igen szembetűnő. Az egyesületeknél p vagyon nem lényeges, hiszen céljuk nem haszonszerzésre irányul, míg a társaságnál igen. A társaság vagyona mindig a tagokat illeti, míg az egyesület vagyona mindig az egyesületi cél érdekeit szolgálja. Ha van jövedelme az egyesületnek, azt nem osztja fel tagjai között. A társaság viszont a jövedelem felhalmozásán, vagy részbeni felhalmozásán túl jövedelmét feloszthatja a tagjai között, hiszen ez a tagok alapvető érdeke. Végül, ha az egyesület megszűnik, vagyonát rendszerint nem szokás felosztani a tagok között, hanem az eredeti célt támogató alapítvány lesz belőle. A gazdasági társaság megszűnésekor a megmaradó vagyont — a hitelezők kielégítése után — felosztják a gazdasági társaság tagjai között.- Előfordulhat, hogy egy egyesületnek mint jogi személynek a gazdasági vállalkozási tevékenysége olyan méretűvé válik, hogy a mennyiség minőségbe csap át: hogy immár inkább lehet gazdo- sági társaságnak tekinteni, mint társadalmi szervezetnek? Meghúzza-e a törvény vagy a jogi gyakorlat valahol ezt a minőségi határt? — Ismereteim szerint ennek ma még Magyarországon nincs kialakult gyakorlata. Ez a probléma az egyesületek törvényességi felügyelete során válik különösen érdekessé. Az egyesületek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el. De hogy mikor, milyen módon mondhatja az ügyészség, hogy ez kérem már nem egyesület, hanem gazdasági célú vállalkozás, arra még nincs válasz. Legalábbis én nem ismerem, pedig előbb- utóbb izgalmas problémává válik — jósolja dr. Monori Ferenc. A továbbiakban néhány érdekességet említ az 500-egy- néhány baranyai egyesületről, amelyek között mindenekelőtt hórom típus különböztethető meg. Az első azok köre, amelyek az egyesülési jogról szóló törvény hatályba lépése előtt is működtek már, de nem voltak nyilvántartásba véve. Ezeknek 1989. december 31-ig kellett kérelmüket benyújtaniuk, hogy ne szűnjenek meg. Ilyen volt például a SZOT, a KISZ, az MHSZ. A második típusba a külön jogszabály alapján létesített egyesületek tartoznak, mint például a Magyar Vöröskereszt. Ezeket az új jogi helyzetnek megfelelően kellett nyilvántartásba venni. A harmadik típust azok az egyesületek alkotják, amelyeket korábban az államigazgatási szerveknél jegyeztek be, mint például az összes sport- eqyesületet. Ezek egy az egyben bírósági nyilvántartásba kerültek. Tulajdonképpen negyedik kategóriát képviselnek az új egyesületek. Egyébként az egyesületek között legnagyobb arányt a soortegyesületek képviselik, a PMSC-től kezdve a gyári női labdarúgó-egyesületig, a községi klubokig, közel kétszáz. Bejegyeztette magát az ösz- szes vadásztársaság és horgászegyesület és a szakszervezetek. Az egészségügyi ágazatból szinte minden alapszervezet. Viszont a pártok nem nagyon igyekeztek: mindössze három vetette nyilvántartása baranyai-pécsi szervezetét: az SZDSZ pécsi szervezete, a HNF Baranya Megyei Bizottsága, mint választási párt és a Szövetség a Faluért-Vi- dékért választási párt. Az 500 között a legkülönbözőbb célú egyesületek vannak. Érdekvédelmiek, mint a szakszervezeteken kívül a Pécsi Nyugdíjasok Egyesülete, közművelődésiek, mint a Nicolaus Lenau Egyesület, hagyományápolók, mint a hidasi „Tamási Áron" Székely Kör, községszépítő és környezetvédő célú egyesületek, mint amilyenek például Bolyban, Mohácson, Hosszú- hetényben alakultak a közelmúltban. — Van-e annak jelentősége, illetve szabálya, hogy az egyesülési jog alapján megalakuló táfsadalmi szervezetek minek jelölik magukat: társaságnak, baráti körnek, egyesülésnek, egyesületnek, s még egyebeknek? — Annyiban igen, hogy az azonos céllal alakult közösségek szövetségként is nyilvántartásba vétethetik magukat, ha a szövetségnek legalább két tagszervezete van — mondja dr. Monori Ferenc. — Eqyébként a gyakorlatban a hangzatos vagy kevéssé hangzatos elnevezésnek nincs különösebb jelentősége, az tetszőleges. A fő kritérium az alapszabályban meghatározott cél, amely kijelöli a közösség tevékenységét. Dunai Imre Pártélet Május 24-én (csütörtök) 17 órakor a Tüzér utcai Mozgalmi Házban „Baloldali esélyek a szocialista mozgalomban" címmel Krausz Tamás tart vitaindító előadást. Valamennyi érdeklődőt tisztelettel vár a Szocialista Népfőiskola vezetősége. Paktumról - paktumra? Némi megrökönyödéssel fogadta a közvélemény az új Országgyűlés megnyitását megelőző MDF-SZDSZ megállapodást. Az az SZDSZ, amely szeptemberben még felháborodva utasította él az EKA többségének kiegyezését az MSZP-vel, most maga köt paktumot? A párhuzam a két paktum közt nem alaptalan, mivel mindkét esetben kompromisz- szumos megállapodás született szembenálló politikai erők közt, de sokkal fontosabbak a két paktum közti különbségek. A szeptemberi megállapodás nem volt kiegyensúlyozott kompromisszum, mivel az aláíró EKA-pártok hagyták magukat zsarolni. Két nem legitim erő kötötte, az akkori kormánypárt, amely mögött soha nem állt szabad választáson megszerzett támogatás, illetve az EKA-pártok egy része, amelyek mögött még csak egy időközi választás állt. Most a választók bizalmát élvező pártoknak a pártjuk bizalmát élvező vezetői kötöttek kiegyensúlyozottnak tűnő, a születő demokrácia stabilizálására alkalmas megállapodást. Van egy különbség, amely már kevésbé kedvező színben tünteti fel az MDF-SZDSZ megállapodását. Az őszi paktum egy több hónapon át húzódó, többé-kevésbé a nyilvánosság előtt zajló tárgyalás- sorozat eredménye volt, a mostanit viszont egy alig kéthetes, zárt ajtók mögött folyó tárgyalássorozat eredményezte. Ezen a közönség meglepődött, s aminek kapcsán egyes politikusok (Németh, Király) háborognak, természetes velejárója a többpártrendszerű demokráciának. Attól válik a többpártrendszerű berendezkedés működőképessé - de nem kevésbé demokratikussá hogy a frakciók fegyelmezetten, egységesen szavaznak. Utólag aligha lesz bizonyítható, hogy milyen veszélyekkel járt volna, ha nem kerül sor az MDF-SZDSZ megállapodásra. Amit végig lehet gondolni, az az, miért jó a megállapodás. A megállapodás nem a személyi döntések, és nem is a kétharmados szabály módosítása miatt jó. A megállapodás lényege azon SZDSZ követelések elfogadása, melyeket a rendkívüli küldött- gyűlésünkön fogalmaztunk meg. Az SZDSZ azt követelte, hogy az MDF hagyjon fel az SZDSZ-nek „nemzetidegenként” való kirekesztésével, hagyjon fel azzal a törekvéssel, hogy a kormánynak, a kormánypártnak rendelje alá a nemzeti médiákat. Az SZDSZ azt is követelte, hogy a kormánykoalíció ismerje el a parlamenti ellenzéki pártok alkotmányos jogosítványát, szerepét. Az nem tűnik igazán fontosnak, hogy SZDSZ-es lesz a köztársasági elnök. Ami igazán fontos, az az, hogy a régi parlament által a Király- puccs révén keresztülvitt alkotmánymódosítást hatályon kívül helyezik a parlamentben, és nem lesz szükség — politikai viharokat okozó — elnök- választási kampányra. Hatályon kívül helyezik a nemzetiségi képviseletre vonatkozó végiggondolatlan állampárti elképzeléseket is (aminek fölöslegességét Baranyában könnyű bizonyítani, hisz Wek- ler Ferenc és Werner József a német nemzetiséget is fogja természetesen képviselni.) P. Baracs Nóra PÉCS POLGÁRAIHOZ ÉS VEZETŐIHEZ Vegyük meg a műszereket! A pécsi zöldek szervezésében április 19-én fórumot tartottunk a Pécsi Értelmiségi Klubban, melynek célja az volt, hogy a résztvevők képet kapjanak arról, milyen állapotban van városunk levegője, milyen hatással van ez szervezetünkre. Sokan először és megdöbbenéssel tudták itt meg, hogy Pécsett a legnagyobb veszélyt a levegő szennyezettsége jelenti, országosan a harmadik helyen, közvetlen Budapest mögött vagyunk. Bizonyos veszélyes levegőszennyezettségi elemek azonban országosan a legmagasabb értékben nálunk vannak jelen. Megtudtuk azt is, hogy mindezeket mérni csak két. A garázsbérlők visszakövetelik jogos lulajdonnkat! Május 4-én immáron már másodszor gyűlték egybe Pécs város volt garázstulajdonosai, hogy tiltakozzanak a'PIK újabb 40%-os garázsbéremelése ellen. A jelen volt több száz bérlő teljesen megtöltötte az Istervkúti Művelődési Ház tornatermét. A sokszor parázs hangulatban egyöntetű volt a vélemény és óhaj: elég volt a kiszolgáltatottságból, a PIK által eszközölt, ki tudja, hányadik béremelésből, amely most már azt eredményezte, hogy a ga rózsák négyzetmétere már több mint 10 Ft-tal meghaladja egy összkomfortos lakás egy négyzetméterre kivetített bérét I Az ügy szálai 1961-re nyúlnak vissza, amikor is az építkezők ígéretet kaptok, hogy mihelyt a terület tulajdonjoga tisztázódott, a garázsépítők a területet megvehetik. Néhány év alatt több száz garázs épült föl önerőből. Ügy Játszik, ez adta azt a gondolatot, hogy itt ellenszolgáltatás nélkül milliós bevételre lehet szert tenni, oly módon, hogy az épületeket állami tulajdonba kell venni, miközben az épületekre fordítandó kiadás szinte elhanyagolható. 1966-1969 között sor került a törvénytelen, erőszakos elvételre, közölve, hogy: „a kiutalt helyiségeket kedvezményezett saját költségén, Pécs város III. kér. tanácsa vb. építési és közlekedési csoportjának engedélye alapján építette, ezért kártalanításról nem rendelkeztem, igénybevételi díjat nem állapítottam meg". A kezdettől fogva fennálló, törvénytelen állapotot és helyzetet ez a határozat is egyértelműen tükrözi. A fenti idézetet a tanács a 26/61. (VII. 18.) Korm. sz. (rendelet alapján hozta meg, egyáltalán nem törődve azzal, hogy az említett rendelet „a má- gániparosok és magánkereskedőik részére műhely- és üzlethelyiségek, valamint magán- személyek részére műterem- és garázshelyiségek ki utalásáról” szól! Egyértelmű a jogszabály szövegezése, hogy itt állami tulajdonban lévő, állam által épített ingatlanok kiutalásáról van szó, míg a szóban forgó garázsokat nem az állam építette. A jogszabály alapján tehát nem lehetett volna bérleti jogviszonyt létesíteni I Főleg nem úgy, hogy nem kártalanítottak. Utóbb tett kísérletet az ingatlankezelő vállalat, mint kezelő szerv,. de az is csak bérbeszámítás formájában történt, ami mindössze 10 évi bérösszeg erejéig terjedt. Vagyis - példának véve egy Páfrány utcai garázs 1969. évi elismert értékét - a 20 666 Ft bekerülési költségnek csak 22,07%-át, azaz 4560 Ft-ot fizetett vissza az építtetőnek. iMég egy mondat erejéig vissza kell térni arra a bérközlésre, ami első ízben 1969- ben történt, és amelyben a 35/1956. MT sz. rendeletre, annak 13. paragrafusára hivatkoztak. E rendelet a lakásbérletről szól, márpedig itt egyértelműen nem lakó sókról van szó! Hogy mekkora hasznot jelentettek a garázsok a PIK- nek, bizonyítja az alábbi számítás: 20 év alatt egy, a Páfrány utcában álló garázs után bérlője 1989. november 30-ig 43 280 Ft-ot fizetett ki, amely csak az itt álló, 60 garázst véve alapul, 2 597 000 Ft hasznot hozott a PIK-nék, egész Pécs város területét tekintve pedig ez az összeg 10 millió fölé emelkedett! E tetemes haszon ellenére a PIK sem az épületek állagával, sem a környezettelnem törődött, sőt ráfordítások helyett csak a bérleti dijakat emelte, legutóbb ez év április 1-jén, 40%-kaJ. Álláspontunk szerint ez utóbbi emelés minden alapot nélkülöz, hiszen sem ráfordítás, sem értéknövelés nem történt az épületeken, és újabb kiadások sem jelentkeztek, amely a bérleti dijat befolyásolták volna. Ugyancsak elutasítjuk a PIK azon szándékát, amely arra irányul, hogy a garázsokat el akarja adni a volt tulajdonosoknak. Bármilyen törvény szerinti, a bérlők felé történő eladás minden jogi alapot nélkülöz. A legtöbb volt garázstulajdonos ima már nyugdíjas vagy közel áll a nyugdíjhoz. Nem közömbös tehát, hogyan alakul a garázsok sorsa. Mi tisztességes eljárást ajánlunk. Adja vissza a tanács a garázsokat a tulajdonosoknak, a földterületet pedig reális áron ajánlja föl megvételre. Valamennyi volt garázstulajdonos nevében: Zethner György közös képviselő hónapos késéssel tudjuk. Januárban négy napon ót másodfokú szmogriadót lehetett volna elrendelni, de ezt márciusban lehetett csak értékelni. Megtudtuk azt is, hogy az egészségügy sem rendelkezik a megfelelő műszerekkel, hogy a körzeti orvosi hálózat már kiszűrhesse a 'csökkent légzésfunkciójú' betegeket. A megfelelő színvonalú mérőhálózat 40 millió forintba kerülne. A közönség soraiból is elhangzott javaslattal egyetértve a Pécsi Zöld Kör arra kéri a város lakosságát, hogy - saját és gyermekeink védelme érdekében — járuljunk hozzá a műszerek megvásárlásához. Ha minden pécsi polgár 100 Ft-ot ajánlana föl e célra, a mérőrendszer árának majdnem fele összejönne. A város vállalatai is csatlakozhatnának e kezdeményezéshez. A város vezetőit, az Egészséges Városok Mozgalom Pécsi Irodáját kérjük, nyissanak egyszámlát, melyre az adományokat küldhetjük. Bérces Viktória ügyvivő, Pécsi Zöld Kör Felhívás Munkástársaim! Kedves Barátom, Barátaim! A máig kialakult politikai helyzet azt parancsolja, hogy sürgősen folytassa munkáját a Központi Munkástanács! Ezért hívunk benneteket 1990. május 26-án 10 órára (Budapest, Vili. kér., Baross u. 61.). Olyan munkahelyek küldötteit is szívesen látjuk, ahol még nem alakult meg a munkás- tanács. Hozzatok magatokkal minél több ipari, mezőgazda- sági munkást és értelmiségit! A munkahelyi megbízólevélre azért van szükség, hogy minél kevesebb nemkívánatos sie- mély jöjjön közénk. Rácz Sándor
