Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-19 / 45. szám

IO üj Dunántúli napló 1990. május 19., szombat Lőttek a rakétás jégeső-elhárításnak Lőttek a hazai rakétás jégeső-elhárításnak. Bara­nyában még idén ellövik a korábbról megmaradt háromezer rakétát. S jövőre mi lesz? Lesz-e egyálta­lán valamilyen új védekezési forma a jégverés el­len? A Baranya Megyei Rakétás Jégesőelháritó Egység (BRJE) másfél évtizedes fennállását és egyáltalán életre keltését sok mindennek, egyebek között az Ál­lami Biztosító üzletpolitikai érdekeinek is köszön­heti (remélték, hogy a rendszer jelentősen csök­kenti a jégkár-kifizetéseket), a végleges halálos íté­letet most ugyancsak az üzletpolitikai megfontolá­sok mondatták ki az egységre: tartósan ráfizetéses. Mit jelentett megyénknek eddig a BRJE? Fejes István meteorológus, a BRJE vezetője és Szentivá- nyi Miklós védekezési osztály­vezető fegyelmezetten veszi tudomásul az ítéletet. Tárgyi­lagosak igyekeznek maradni, amikor a múltról beszélnek. — üzemszerűen 1976-ban indult a védekezés, amikor is a Tenkes-hegyen üzemelt a lokátorunk és készen állt a 11 kilövőállomásunk. Azóta 437 esetben avatkoztunk be. Ellőttünk 3599 kis, 3385 nagy és 8412 új típusú, ALAZANY rakétát - mondják. Ehhez tartozik még, hogy a szolgálat csúcspontján 1988— 89-ben az egység 133 dolgo­zót (közülük 90 rakétakezelőt) foglalkoztatott a 15 kilövőál­lomás 40 kilövőállvónvónál és az új helyre, a Hármashegy­re telepítették a lokátort és a számítógépközpontot. — Most jutottunk el oda, hogy teljesen felszerelkez­tünk . .. -sóhait a vezető. - Mi nem a kenyerünket, hanem a meayét és a szakmát félt- lük. Ha megszűnik az egész, a kutatásoknak is befelleazett. measzakad az évtizedes arlat- avűités. melyben eavedülálló számítógépes adattárunk van. A megfigyelő torony, tetején a parabolaantennát védő müany ag gömbbel legcélszerűbb ideje májustól augusztus közepéig tart — magyarázza Fejes István. — Ezért a maximum 4 hóna­pos időszakért kellett egész éven ót állományban tartani és fizetni az embereket?- Igen, mért nem tudtunk semmiféle elfogadhatóbb meg­oldást keresztülvinni. Ha mond­juk a mezőgazdasági nagy­üzemekkel meg tudtunk volna állapodni, hogy ők foqlalkoz- tassák és fizessék a kilövőál­lomás kezelőket, most mind­járt másképpen nézne ki az egész BRJE gazdaságossági mutatója. Különben is úgy vé­lem, hogy túl korán, a kort megelőzően kezdtük ezt a ráfizetést, a többletet nem le­het áthárítani a nagyüzemek­re, a kisgazdaságok többsége eleve nem is vett részt a biz- tositósban.- Tehát nem csak pénzügyi vonatkozásban mondtak fel ez év végével a BRJE-nek?- A bizalom is elveszett, hi­szen megkérdőjeleződött a vé­dekezés hatékonysága az utóbbi években. Az emléke­zetes 1987. július 25-1 jégkár­katasztrófa végképp kétséges­sé tette a rakétás jégesőelhá­rítás hasznosságát ilyen áron. A helyzet romlása egy sor kérdést vet fel: mindezt az időjárás nagymérvű változása, a rakétatípusok cseréje okoz­Ez a „mintaév" megfogal­mazás aggaszt. Már csak azért is, mert bizonyított tény, hogy Baranya a zivataroktól egyik legveszélyeztetettebb ha­zai terület. S ha jégverés jégverést ér? Értem én az ÁB üzletpoliti­káját, s jó lenne hinni, hogy a mezőgazdasági termelők is számba vennék a „jobb meg­élőim a bojt” régi igazságát. De ki és hogyon tudna vala­mi olyasféle megelőzési rend­szert kidolgozni, melyet a 'kö­generátoros rendszer. Erre viszont anyagiak miatt a kö­zeljövőben nem rendezkedhe­tünk be. Kísérleti stádiumban van már olyan abszolút kör­nyezetbarát hazai reagens anyag kidolgozása, mely re­pülőgépről leszórva igen biz­tonságos védekezést nyújthat az időjárási szélsőségek el­len. A talajgenerátorral - ha sikerül meghonosítani Bara­nyában vagy a dél-dunántúli régióban - jobb, ha elfeled­jük a jégesőelhárítás kifeje­zést. Helyette sokkal inkább a mezőgazdasági termelésben az időjárás által okozott ká­rok csökkentéséről lehet be­szélnünk. És egy ilyen új szer­vezetnek lenne (lehetne) csak egyik elefne a jégosőelhárí- tós. Szükséges volt-e eqyóltalán a BRJE életrehivása? A Szovietuniótól átvett rend­szer gazdái 80% fölötti ha­tékonyságot iqértek a ayakor- latuk alaDián. Ezt a hazaiak akkor sem noqyon hitték el. 66%-os hatékonysággal szá­moltak. De mi az n hatékonvsáq és mivel mérhető pontosan? Az emlékezetes 1987. iúli- us 25-i naav iéqverés — mely a meteorolóqiai megfigyelé­sek szerint négy évtizedenként tarol mindent kivédhetetlenül - aztán lerontott mindenféle elméleti és gyakorlati számí­tást. — A rendszert finanszírozó Állami Biztosítótól sem várha­tó el, hogy ráfizessen, hiszen nyereségérdekeit tevékenysé­get kell folytatniuk — mondja Fejes István. A statisztikai adatok mégis elgondolkodtatóak: a BRJE tevékenységének megkezdése előtt jégkár miatt a baranyai mezőgazdasági termények 6,33%-a pusztult el. Az orszá­gos ilyen arány megyénk nél­kül 2,15%-os. 1976-tól már érezhető a javulás e téren, legalábbis Baranyában, ahol a védekezés megkezdésétől már csak 4,84%-os a jégkár miatti közvetlen terményvesz­teség. Ugyanakkor az orszá­gos átlag (szintén megyénk nélkül) 2,5%-os.- Baranyában tehát mérhe­tő a kárcsökkenés. Évente át­lagosan 60 milliós értéket mentettünk meg és az átlagos évi költségünk évi 40 millió forintot tett ki. Most jön a nagy kérdés: ez a papírforma szerinti, kal­kulált évi minimum 60 milliós A lokátorernyön jól nyomon követhető a zivatarfelhők kialakul ása szesen 40 tonna volt, ebből a gépjárművek kipufogógázai­ból 23 tonna származik. Ugyanokkor az általunk oko­zott ólomterhelés nem tesz ki többet, 1,7 kilogrammnál. Ez tehát a könnyebben megvála­szolható és a mindenképpen megnyugtató válaszom - ál­lítja a BRJE vezető.- Maradjunk tehát a mun­kabéreknél ...- Kiadásaink zömét a raké­ták — darabja 10 ezer forint - megvásárlása és a munka­bérek tették ki. Az éves 15- 16 milliós munkabértömegünk­ből 11 millió volt a kilövőállo­másaink kezelőinek bére. és ez az, ami irreálisan nagy té­tel. Miről is van szó? A kilövő­állomások kezelőit egész éven át kell foglalkoztatni. Hogy az éves munkabérüket tartalom­mal töltsék ki, a védekezési időszakot április elsejétől ok­tóber végéig voltak kénytele­nek kijelölni.- Ez kényszerlépés volt, de gazdaságossáqi és védekezé­si szempontból teljesen fe­lesleges. Mert 14 év át­lagában az éves veszteség 8%-ót sem éri el az április, augusztus, szeptember és ok­tóber hó folyamán bekövetke­zett jégkár. A beavatkozások megoldást, és gazdaságilag sem volt a rakétás jégesőel- hórítós kellően megalapozva. •Máig is tisztázatlan az érde­keltség. Megválaszolatlan kérdések: Ha megszűnik a BRJE, mi lesz a százmilliósnál is na­gyobb, másra nem használha­tó berendezésekkel? Mi lesz a több mint évtizedes tudo­mányos tapasztalatokkal és adatokkal? és, ha jön a jég? Mert jön, az biztos! Palaczky János, az Állami Biztosító Baranya Megyei Igaz­gatóságának vezetője:- Az a kormányhatározat, mely kötelezővé tette szá­munkra a BRJE finanszírozását, ez év elejével megszűnt. Nye­reségérdekelt cég vagyunk, így senki sem várhatja el tőlünk, hogy ráfizetéssel ténykedjünk. A mezőgazdasági, pontosab­ban a növényi kárdij-egyen- súlyunk így is ráfizetéses, hi­szen 100 forint mezőgazdasá­gi biztosítási díjbevételre 150 forint o közvetlen kifizetésünk. Nincs, miből fedeznünk ezt a ta-e? És a kezdeti sikerek egyáltalán a rendszernek tud- hatók-e be? Az AB a mező- gazdasági károk esetére kény­telen kockázati viszontbiztosí­tást kötni külföldön, és ez sem filléres tétel. A költség- vetési rizikótámogatás évi 500 millióját is megvonták ez év márciusától, így kénytelenek voltunk szerződéseket módosí­tani a mezőgazdasági kocká­zatnak erősebben kitett helye­ken. A növénybiztosításban 27 gazdaság elfogadta a jelen­tősen differenciált módosítá­sunkat (ami díj- és önrésze­sedés-módosítást jelent), 15 viszont nem.- Az ÁB tehát 1991-től nem finanszírozza a jégesőelhárí­tást . .. — Legalábbis kizárólagos védekezési rendszerbiztosítást a jövőben nem vállalunk. De ugyanakkor nem tagadjuk meg a finanszírozásban való részvételt, mert az érdekelt­ségünk továbbra is fennáll.- S ha mások sem segítik fenntartani a rakétás vagy va­lamilyen más jégesőelhárítást? — Lesz egy mintaévünk ... Azon talán majd lemérhető lesz, hogy valójában mennyi­re hatékony a rakétás jégeső- elhárítás. Mert jelenleg is el­térőek a hatékonysági számí­tások ... zös érdek működtet és tart fenn, kis ráfordítással meg­előzendő a nagy bojt? A nemrég Pécsett szakmai bemutatót tartó világhírű francia professzor, Jean Des- sens bemutatta a hazájában már három évtizede megbíz­ható hatékonysággal iműködő jégesőcsökkentő rendszer alap- berendezését, a tolajgenerá- tort. Gyors helyszíni számolás eredménye: amíg a rakétás védelem hektáronkénti költsé­ge 4-600 forint, addig ilyen berendezéshálózattal nem több 40-60 forintnál. Jelenleg Ba­ranyában rakétával mintegy 150 ezer hektárt védenek, a talajgenerátorból 200 ezer hek­tárra elegendő lenne 100 darab, s ennek egyszeri beruházási igénye mintegy 3 millió fo­rint. Hatékonyságban - a harmincéves francia tapaszta­latok alapján — a két rend­szer egyenértékű. Szakemberek szerint legha­tásosabb védekezés — mivel tökéletesről nem lehet beszél­ni - a kombinált megoldás, melyben bevethető a repülő­gépes, a rakétás és a tolaj­Fejes István egy közhasznú — tehát nem alapvetően pro­fitérdekelt - alapítvány létre­hozásának módozatait tanul­mányozza. — Igény lenne egy regioná­lis agrometeorológiai központ­ra, mely komplex szolgáltatást nyújtana a benne tömörülő mezőgazdasági termelőknek, ha anyagilag is hozzájárulná­nak a megalakításához. Milyen szolgáltatásokra vállalkozna ez az új központ? — Adnánk a meteorológiai előrejelzéseket, melyet jelen­leg is vagy 30 nagyüzem vesz tőlünk igénybe. Szolgálhatnánk a növénytermesztéshez nélkü­lözhetetlen és mindenképpen kifizetődő klimatolóqiai, vala­mint növényi kártevőket előre­jelző tanácsokkal, valamint jégkárcsökkentéssel és segít­hetnénk a tavaszi fagyok el­leni védekezést. A talajgene­rátoros rendszer imég egy ho­zamnövelést biztosító előnye, hogy segítségével éves szinten 5—10%-kal növelhető a csa­padék. — Hol állnak az alapítvány szervezésével? —* Most már minden csakis azon múlik, hogy a megye és a régió mezőgazdasági ter­melői a várható előnyökért hajlandók, képesek-e áldozni. Jó lenne, ha mielőbb sínre kerülne e: az ügy. Idén eüövik valamennyi ra­kétát és 1991-ben megszűnik a BRJE. Attól még jégverés, aszály, növényi kártevők, ta­vaszi fr íyok még jócskán kó- rosítha' ák megyénk növény- termesztését. Jó néhány mezőgazdasági nagyüzem már köölte, hogy részt vállal a regionális ag­rometeorológiai központ lét­rehozásában és áldoz a ta- lajqenerátorokra. ök már elvégeztek bizonyos gazdaságossági számításokat. De másoknak is megéri-e? Marad-e annyi hasznuk, hogy a többletnyereség reményé­ben abból tudjanak kockáz­tatni is? Murányi László kárcsökkenés (jóindulattal: be­vételi nyereség) kinek a hasz­na? A biztosítóé? A gazdálko­dóké? Még két dolog foglalkoztat a BRJE eddigi tevékenysége kapcsán: az ólomjodidos le­vegőszennyezés (hisz mint megtudom, az eddig kilőtt több mint tizenötezer rakétá­val 8673,6 kg ólomjodidot juttattak a légtérbe), a másik a munkabérek.- Az ólomjodiddal kapcso­latban egyértelmű a válaszunk: az általunk fellőtt ólomjodid vízben nem oldódik, illetve csak a három ezreléke az, ami ismereteink szerint káros lehet az egészségre. Ennél nagyságrendekkel több ólom került a levegőbe az autók kipufogógázaiból. Köjál mé­réssel is alátámaszthatom mindezt, mely szerint például 1980-ban az ólomterhelés ősz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents