Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-18 / 44. szám

Nem mond le Mohács tanácselnöke (2. oldal) Minden ötödik gyermek allergiás (5. oldal) Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban (5. oldal) . v A TVR Magazinban mától és ezentúl a szovjet és a csehszlovák televíziók műsora helyett - ezek az adók itt nem foghatók - a TV 5, a PRO 7 és a 3 SAT heti műsorát közöljük. Minden héten pénteken, változatlan áron ... KÖZÜLETI NAPILAP ÚJ Dunántúli napló I. évfolyam, 44. szám 1990. május 18., péntek Ara: 4,30 Ft A kormány­lista külföldi visszhangja (2. oldal) Nyitottá kell tenni a felsőoktatást A felsőoktatás radikális átalakulását szorgalmazta a Fel­sőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Országos Választ­mánya csütörtökön, a Villamosipari Műszaki Főiskolán tar­tott ülésén. Fábri György, az országos felsőoktatási érdek- képviseleti szövetség képviselője hangsúlyozta: szükséges, hogy a felsőfokú oktatás szervező elve a tanszabadság le­gyen. A felsőoktatást nyitottá kell tenni. Indokolt a ma­gántanári rendszer kiépítése, az, hogy az oktatók folyama­tosan megmérettessenek és csak az oktatásra alkalmasak maradjanak a felsőfokú intézményekben. A felsőoktatási rendszer gerince az egyetem, ezt figyelembe véve kell át­alakítani a főiskolai rendszert, amelynek struktúrája ma nem megfelelő. Az autonómia elve csak új finanszírozási rendszer felté­telei között érvényesíthető. Úgy ítélik meg: a felsőok­tatás infrastruktúrájának fenntartása a költségvetés fel­adata. Az egyetem működéséhez szükséges anyagi forrá­sok viszont lehetnek közösségi, egyéni felajánlások, ala­pítványok, saját vagyon hozadéka. Ajánlják azt is, hogy nyissák ki az egyetem kapuit minden tanulni vágyó fiatal előtt - hangsúlyozta. Az idén ugyanis 70 ezer hallgató akart felvételizni az egyetemek­re, ahol csak húszezer hely van. Ez olyan ellentmondás, amelyet mielőbb fel kell oldani. Az átalakulásra vonatkozó elképzeléseket -, amelyeket szakmai, társadalmi vitában fogalmaznak meg - június 29-én és 30-án, az első országos felsőoktatási fórumon összegzik. SZVT-tanácskozás Pécsett A rendszerváltás Utolsó ülését tartotta a leköszönő kormány Utolsó ülését tartotta csütörtökön Németh Miklós ügyvezető miniszterelnök leköszönő kormánya. A búcsúzó testület tanács­kozásán elhangzottakról Bajnok Zsolt, a kormánnyal együtt tá­vozó szóvivő tájékoztatta a magyar és a külföldi újságírókat. gazdaságpolitikája újabb áldozatokat követel Magyar felszólalás az ENSZ-ben A nemzeti kisebbségek jo­gainak elnyomása, az erősza­kos beolvasztásukra irányuló kísérletek veszélyeztetik a jó­szomszédi kapcsolatokat s az egész térség stabilitását, biz­tonságát - mondotta a ma­gyar ENSZ-nagykövet. Esztergályos Ferenc csütörtö­kön a világszervezet gazdasá­gi és szociális tanácsában az emberi jogok kérdésének vitá­jában szólalt fel és hangoz­tatta: Javier Pérez de Cuéllar, a világszervezet főtitkára is aláhúzta legutóbbi budapesti látogatásán a kisebbségi jo­gok védelmének, támogatásá­nak jelentőségét és szüksé­gesnek ítélte, hogy további, hatékony nemzetközi rendsza­bályok segítsék a menekült- kérdés kezelését Magyarorszá­gon. A magyar nagykövet rámu­tatott, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának ellen­őrzése csak hasznos lehet az egyének és a népek számára. A rendkívüli mértékben meg­növekedett igények sokkal több nemzeti és nemzetközi forrást igényelnek ezekre a célokra, s Magyarország teljes mérték­ben támogatja az emberi jo­gi központ fejlesztését. Az ENSZ emberi jogi bizott­ságának magyar vélemény sze­rint egyik legfontosabb fel­adata, hogy különmegbízottai révén ellenőrizze az emberi jogok érvényesülését. Minden érintett országnak kívánatos együttműködnie a testület meg- bízottaival - mondotta a ma­gyar nagykövet, egyúttal re­ményét fejezve ki. hogy Kuba is kész lesz majd a testülettel való együttműködésre. Mindenekelőtt azokról az adatokról adott áttekintést, amelyek az idei esztendő első három hónapjának gazdasági folyamatait jellemzik. A kor­mányváltozással ugyancsak megszűnő-átalakuló Országos Tervhivatal felmérése szerint vegyes kép jellemzi a magyar gazdaság állapotát. Kedvező fordulat előjele, hogy a rubel- elszámolású forgalomban a ko­rábbi tetemes kiviteli többlet­tel szemben — áprilist is fi­gyelembe véve - már 250 millió rubel a behozatal aktí­vuma. A vállalatok körében erősödik a tőkés piaci orien­táció, ami ugyancsak megfelel hazánk gazdasági törekvései­nek. A konvertibilis elszámolá­sú áruforgalom az első ne­gyedév végén — a tavalyi nullszaldós egyenleggel szem­ben — mintegy 200 millió dol­láros aktívumot mutat, ami fő­leg az export mennyiségi nö­vekedésének köszönhető. Ápri­lisban mintegy 70 millió dol­lárral tovább nőtt az árufor­galmi egyenleg aktívuma. Ugyancsak kedvező, hogy a szaldójavulás több mint fele a fejlett országokkal folytatott kereskedelemből adódik; ezzel együtt nőtt a KGST-országok- kal szabad-devizában elszá­molt kereskedelem többlete is, a cserearányok javultak. Az állami költségvetés első ne­gyedévének hiánya 7,1 milli­árd forint, ami 2,4 milliárddal kevesebb annál, mint amit a Nemzetközi Valutaalappal egyeztetett program előirá­nyoz. Ugyanakkor az első négy hónapra vetített hiány már elérte a 18 milliárd fo­rintot. A kedvezőtlen tendenciákat felsoroló listát az ipari terme­lés 6-7 százalékos csökkenése vezeti, ami elsősorban a piac szűkülésével magyarázható. Valamennyi iparág termeié - se visszaesett; az energetikai szektoré 1,6, az alapanyag­termelő ágazatodé 13, a fel­dolgozóiparé pedig mintegy 8 százalékkal. A visszaesés mértéke egyelőre magasabb, mint amit az idei gazdaság- politikai program időarányo­san előirányzott. A kormány ülésén áttekin­tették azt a vaskos jegyzéket, amely a hivatalba lépő új kormánynak átadandó fel­adatokat összegzi. Ezek kö­zött van hat olyan törvényter­vezet, amelyet már benyúj­tottak az Országgyűlésnek, három, amelyet már megtár­gyalt a kormány, de még nem küldték meg a törvény- hozásnak, s a tervek között szerepel 59 olyan törvényja­vaslat, amelyet még az idén kellene benyújtani a Háznak, ám még nem szerepelt a kabinet előtt. A mostani ülé­sen is megerősítették; a tá­vozó kormány arra törekszik, hogy a lehető leggyorsabban, (Folytatás a 2. oldalon) Göncz Árpád washingtoni programja A törvényhozásban kezd­te szerdai, zsúfolt wa­shingtoni programját Göncz Árpád. Az ideig­lenes köztársasági elnök elsőnek a kelet-európai parlamenti intézményrend­szer támogatósára alakult munkacsoport tagjaival találkozott, akiknek fel­adata, hogy tanácsokkal, tapasztalatokkal, műszaki berendezésekkel segítsék az új, demokratikus par­lamentek tevékenységét. Az elpök külön üdvözölte a magyar parlament in­formációs rendszerének megszervezéséhez felaján­lott támogatást, hiszen az utolsó, több mint 40 évvel ezelőtti szabad Országgyű­lés tájékoztatási sziszté­mája még egy másik kört képviselt. A képviselőhöz külügyi bizottságának termében ezután Tom Lantos, a Ház magyar származású képviselője köszöntötte a törvényhozás nevében igen meleg szavakkal, nagy tisztelettel Göncz Árpádot.- Magyarország immár elnyeri a demokratikus nemzeteknek azt a tiszte­letét, amelyre történelmé­(Folytatás a 2. oldalon) Ha kint a mindent elborí­tó fekete fellegekből villámok csapkodnának, akkor talán nem is sokkolna a Palatínus Szálló légkondicionált konfe­renciatermében elhangzó sok kedvszegő és okkal-joggal bo­rús megállapítás. De kint ra­gyog a napfény, és az ember már úgy várja a napfény-de­rűs éveket... És úgy remény­kedett.. . Ilyen mondatok ha­sogatják a dobhártyát; ,,Az indulási türelmi idő is 2—3 év, rengeteg lemondással és ál­dozattal, és csak utána válik 'el, hogy a helyes útra lép­tünk-e.” Kedden ismerteti a Parla­mentben Antall Józsel kijelelt miniszterelnök a kormányprog­ramot. Addig még reményked­hetünk, hogy talán mégis ránk köszönt a Kánaán? Elvégre nálunk vér nélkül zajlott le a rendszerváltás! Igaz, most lesz csak igazán bőrünkre-zsebünk- re menő a küzdelem, hiszen már 21 milliárd dollárnyi az adósságunk, idehaza egyre csak növekvő az infláció és a munkanélküliség, az államház­tartás deficitje is jóval meg­haladja az elképzeltet... S még mindig oly keveset kö­töttek az orrunkra, vagy a kidobolt fekete számokat se­hogy se akarta — önvédelem­ből — befogadni a fülünk, az agyunk. Hát mégiscsak meget­tük az aranytojást tojó tyú­kot? Pedig csak a korábbi ön­magunkhoz éltünk egy kicsit jobban az elmúlt egy-két évti­zedben. S most annak a kicsi plusznak is ki tudja meddig fizetjük még az árát? Az örök­ség is annyit érő, hogy jobb lenne elfelejteni. Az új gaz­dasági mechanizmus több mint két évtizede oly nagy re­ményekkel kecsegtetett, hogy végre fejlődhetünk. S mi lett belőle? Kiderült — s ebben mások is szerepet játszottak, hogy el ne feledjük —, hogy piac nélkül nincs korszerű gaz­daság, ugyanakkor a piacgaz­daság követelményei és az akkori politikai rendszer olyan összeférhetetlenek voltak, akár a tűz és a víz. így tehát győ­zött a politika, s az eayre nö­vekvő külföldi kölcsönökkel el­ért látszat-életszínvonal szám­láját el kell kezdenünk tör­leszteni. Nincs semmi kedvem dra­matizálni a helyzetet, nem az újságírói fantáziám lódult meg. Csupán csak idézeteket szedtem csokorba a tegnap kezdődött kétnapos tanácsko­zás vezető előadóinak szöve­géből. A Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság ba­ranyai szervezete ismét a dol­gok lényégére tapintva szer­vezte meg ,,A rendszerváltás gazdaságpolitikája '90" téma­körű országos előadó és kon­zultációs lehetőséget, melyre százharmincán sereglettek ösz- sze. A tegnap délelőtti nyitó (Folytatás a 2. oldalon) Sokkterápia vagy kimért tempó 7 (5. oldal) Padlón a kulturális ágazat A tagsági viszony mellett döntött a Pécs-baranyai Kulturális Kamara Az április elején megala­kult Pécs-baranyai Kulturális Kamara tegnapi, első alka­lommal megtartott választmá­nyi ülésén úgy határozott, a Magyar Kulturális Kamara tagja lesz, a tagsági viszony­nak megfelelő alapszabályok teljeskörű elfogadásával. A iMegyei Művelődési Központ­ban Gergely Jánosnak, a JPTE -docensének elnökletével zajló tanácskozáson az ügyrendi kérdéseken túlmenően elsősor. ban a pénzhiányos, lassan végképp támogatós nélkül maradó művelődési ágazat helyi gondjait vitatták meg, az intézményeket sújtó bérleti díjak emelésétől a könyvtá­rak, a színház kultúraközvetítő szerepét akadályozó ténye­zőkig. A kényszerítő szükség is azt diktálja, hogy a külön­böző kulturális ágazatok eddi­gieknél szorosabb érdekvédel­mi szövetséggé szerveződje­nek, megnyerve ehhez mind. azoknak a vállalatoknak, szö­vetkezeteknek a támogatását is, amelyek a kulturális szfé­rában, annak jövőjében a sa­ját jövőjüket is felismerik. És talán még nem későn! Egészségügyi busz Három speciális egész­ségügyi buszt alakított ki a Pannon Volán pécsi ipari üzeme az ENSZ Menekült- ügyi Bizottsága felkérésére. Egy ilyen kocsi értéke csak­nem 5 millió forint, a mű­szereket a Medicor Művek szállította. Az elsősegély- nyújtó jármüvek a magyar­román határ közelében köz­lekednek majd Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar és Békés megyében. Lehetőség nyílik bennük egyebek kö­zött szemészeti, nögyógyá- szati, röntgen és gégevizs­gálatra is. Tegnap volt az ünnepélyes átadás a Ba­csó Béla utcai ipari tele­pen, mától már szolgálat­ban az egészségügyi bu­szok. Fotó; Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents