Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-16 / 42. szám

IO új Dunántúli napló 1990. május 16., szerdo Mit mond a jogszabály? Legyen a magánűt a közé! A munkakönyv nélküli foglalkoztatásról A munkaviszony a mukálta- tó és a dolgozó megállapo­dása. a munkaszerződés alap­ján jön létre. A munkáltató, ha jogszabály kivételt nem tesz - csak olyan dolgozóval köthet érvényes munkaszerző­dést, akinek munkakönyvé van. Ezekről a kivételekről lesz szó, arról, hogy mely esetek­ben foglalkoztathat dolgozó­kat munkakönyv nélkül egy munkáltató. Ezek az esetek a következők. A megszakítás nélkül hét napnál rövidebb időre alkal­mazott dolgozó. Aki munkakönyvét igényelt - a munkakönyv kiadásáig (de legfeljebb 15 napig) -, ha az igénylés tényét a mun­kakönyv kiállító hatóság által kiállított „szelvény" felmutatá­sával igazolja. A mező- és erdőgazdaság, valamint az ilyen termékeket feldolgozó idénymunkáltatónál szabadsága tartamára az a más vállalatnál munkaviszony­ban álló dolgozó, aki igazol­ja, hogy szabadsáqát tölti. Külön jogszabályban megje­lölt vállalatok fizikai foglalko­zású dolgozó a téli fagyszü­net tartama alatt, ha a téli munkaszünetről kiállított iga­zolást felmutatják. A termelőszövetkezeti taq a termelőszövetkezet vezetőségé­nek írásos engedélyével, az abban meghatározott időtar­tamra. A szünidő tartama alatt, vagy azon túl, a középfokú oktatási intézmény vezetője ál­tal adott írásbeli engedél­lyel munkát vállaló tanuló. A mezőgazdasági szövetke­zeteknél (termelőszövetkezetek­nél, szakszövetkezeteknél), ál­lami gazdaságoknál munka- szerződéssel részes művelést vállaló dolgozó. Ha a dolgozó kéri, akkor a munkaviszonyt a felsorolt ese­tekben is be kell jegyezni a munkakönyvbe! Előfordul, hogy a dolgozó munkakönyvét bíró­ság vagy hatóság lefoglalja. Ilyenkor a lefoglalásról kiadott igazolás a munkakönyvmáso- lat kiállításáig, de legfeljebb a kiadás keltétől számított 15 napig helyettesítheti a mun­kakönyvét. 1989. december 31. előtt a másodállást és mellék- foglalkozást is be kellett je­gyeztetni a munkakönyvé, 1990. január 1-jétől e bejegy­zési (bejegyeztetési) kötele­zettség megszűnt. Megjegyezzük: a gyakorlat­ban sokszor előfordul, hogy a munkáltató ugyanazon dol­gozóval több alkalommal köt ilyen rövid időtartamra szóló munkaszerződést. Mivel a Munka Törvénykönyve nem tar­Miért hiányzik a bőrös virsli? Nem rendelnek a boltok A juhbeles virslit hiányolják olvasóink. Azt panaszolják: egyetlen üzletben sem kapha­tó. Igaz, drágább mint a mű­bélbe csomagolt, de a különb­ség óriási - jobb az íze és nem rágós. Vajon miért hiánycikk a bő­rös virsli? Megkerestünk több kereskedőt, köztük ABC-ket, húsboltokat és Áfész-üzlete- ket. Mindössze két helyen mondták: hiába rendelnek, nem kapnak. A legtöbb bolt­ban viszont arra panaszkod­tak, nem tudják eladni, mert nagyon drága, rövid az eltart­hatósági ideje, tönkremegy az áru, és ráfizet a bolt. 1-2 ki­lót pedig nem érdemes ren­delni - mondják a kereske­dők. Jogosnak érezzük a boltve­zetők érvelését is, de mégis meg kellene keresni a közös megoldást a szállítóknak és a kereskedőknek. Mi úgy gon­doljuk, egy boltnak minden megéri, amit a vásárló keres, csak egyvalami nem, ha a ve­vő üres kézzel távozik . . . Vizsgálják felül a döntést Menjen a busz Csebénybe is! Csebényben a demográfiai hullám emelkedése következté­ben nő a középiskolások és iparitanulók száma. Ezért je­leztük igényünket a februári falugyűlésen arra, hogy a va­sárnap délutáni, 14.55 órai busz Csebénybe is bemenjen, a bejáró diákokért. A busz körülbelül 20 percet áll a szomszéd településen. A tanács értesített bennünket, hogy a Pannon Volán a „mi­nimális igénybevétel miatt" nem hajlandó a buszokat ide is közlededtetni. Ez nem ellá­tás! Pécsről nem tudják meg­ítélni, hogy az ilyen hátrányos helyzetű kis falvakban mit je­lent, ha nincs tömegközleke­dés, és 5-6 kilométert kell gyalogolni a buszhoz, amíg az a szomszéd településen pihen. Azt várjuk, hogy a döntést felülvizsgálják, és kérelmünket kedvezően bírálják el. Csebény lakói, 43 aláírás talmaz olyan tiltó rendelkezést, hogy a határozott időre létesí­tett munkaviszony megszűnése utón újabb határozott időre szóló munkaszerződés nem köt­hető, ezért a második és az esetleg ezt követő újabb ha­tározott időre szóló szerződé­sek megküldésének nincs aka­dálya. Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha az a dol­gozó valamilyen jogának csor­bítására vezetne. Ilyen eset­ben a határozott időre kötött újabb munka — viszont hatá­rozatlan időre létesítettnek kell tekinteni a Legfelsőbb Bírósáq Munkaügyi Kollégiumának ál­lásfoglalása szerint. Engler Erzsébet Pécsújhegy lakossága kéri, hogy a Pécsújhegyet üszög­pusztával, illetve ezen keresz­tül az új Kanizsai Dorottya út­tal összekötő magánutat (ami tudomásunk szerint az állami gazdaság tulajdona), a pécs- újhegyiek, illetve a célfuvar­ral ide tartó autósok is hasz­nálhassák. Régen, amikor annak a szi­lárd burkolatú útnak a helyén földút volt, az áthaladást sen­ki sem tiltotta meg. Mikor megépült az út szilárd burko­lata, kikerült a „Mindkét irányból behajtani tilos" és a „MAGÁNÜT" tábla. A tulaj­donos megtiltja, hogy itt jár­junk át, vagyis ha úticélunk erre lenne, 2 km helyett 4—6 kilométert autózunk feleslege­sen. A lakosság elkeseredése jogos, mert Pécsújhegy összes útját összefogásai, társadalmi munkával az itt élők készítet­ték a 60-as években, hogy az autóbuszközlekedés megindul­hasson. Ezeket a társadalmi munká­ban épült utakat, mivel köz- utaik, természetesen a „MA- GÁNÚT" tulajdonosa is állan­dóan használja. Pécsújhegy lakossága kéri, hogy a tanács találjon meg­oldást (esetleg az út meg­vásárlásával vagy a tábla mó­dosításával), hogy az utat használhassák a terület lako­sai, illetve a Pécsújhegyre tartók. Amennyiben erre nincs lehetőség, zárják le ezt az utat, hogy a „MAGÁNŰT" tu­lajdonosa se használja a „Ml” társadalmi munkában el­készült útjainkat. tfarosuedő őrjárat Többitör visszamegyünk arra a helyszínre, ahol már szóvótettünk vala­mit, vagy mások írtak rála. Lehangolódva állapíthatjuk meg, hogy ál­talában nem történt változás, „falra hányt borsó" volt a figyelmeztetés. Több hónappal ezelőtt tették szóvá a Pécsi Körkép rovatban, hogy az Asztalos János és a Kisszkókó utca sarkán lévő buszmegállónál átjáró van, amely a hatóságok és az ott lakók hibájából még nem készült el. Gondoltuk, elöbb-utóbb megtesz, de a legutóbbi sétánkon megdöbbenve vettük észre, hogy még mindig befejezetlenül áll. A múlt évben mi is készítettünk róla fotót, de sajnos, még mindig oktuális. Kiváncsiak va­gyunk, meddig? Csernus Ferencné, Vajgert György, dr. Vargha Dezső Hozzátehetném, öregcserké­szek, de hiba lenne, mert mi az ifjúságnak szeretnénk át­adni tapasztalatainkat, hisz a jövő az övéké. Legutóbbi cse- kész-összejövetelünkön már ott is voltak, méghozzá egyen­ruhában és dagadt a keb­lünk, hogy kora 'ifjúságunk gyönyörűségei most folytatód­nak ezekben a cserkészfiúk­ban és cserkészlányokban. Négy évtized hosszú idő az ember életében. Addig nem tehettük fel az árvalányhajas kalapot, most ismét feltesszük, ezt -földi hatalom többé le nem szedi a fejünkről és a koporsónkra is rá lesz téve. A cserkész nem politizál — a feljebbvalóink is tudják. Az összejövetelünkön is tisz­táztuk az akaratunkat: Ma­gyarország főcserkésze dr. Surján László professzor is tisztán, világosan megmondta, az jöjjön el cserkésznek, aki a cserkésztörvények szerint akar élni, a tiz pontjának a testét, lelkét aláveti. Nincs is annál szebb élet­cél, életelv. Idáig való életem Magyarok! Emlékezzünk! Is­mét koszorúztak április 4-én, a pécsi temetőben, a szovjet katonák sírjánál. Elhelyezték a megemlékezés virágait. Kegye­lettel emlékeztek meg azokról, akiket a Sors ide vetett ide­gen országba. A legdrágább- jukkal, az életükkel fizettek. Most itt pihennek megbékélve véróztatta földünkben. Ezek­nek a mártíroknak az elmúlt 45 évben évente kijutott a tiszteletadás. A pécsi köztemetőben évti­zedekig ott álltak gazban, szemétben, elszórtan az I. vi- lágoháború hősi hadseregének sírjai. Hosszú évek harca utón a Honvédelmi Minisztérium, a megyei tanács és a Baranya Megyei Temetkezési Vállalat jóvoltából már nem kell szé­gyenkezve mennünk e sírok „Hősök emlékünnepe" mellett. Rendbe teték. Ott állt fölöttük őrhelyén a hal­dokló honvédet magához öle­lő Krisztus. Évközben kap egy kevés virágot, halottak nap­ján virágerdő borítja, és a gyertyák százainak fénye em­lékeztet az örök világosságra. Mindez az Istenadta nép jóvoltából. A hivatalosaknak eddig másfelé vezetett az útja. A riadót most azért fújom meg, hogy emlékeztessem az „illetékeseket" a március 15. és augusztus 20. nemzeti ün­nepünkön kívül van még egy törvénybe iktatott nemzeti ün­nepünk: az 1924. évi XIV. tör­vénycikk a „Hősök emlékünne­pe" május utolsó vasárnapja. Ez a gyönyörűséges nap volt régebben a mi ifjúságunk örömünnepe. Minden évben, a Hősök szobránál tett fogalmat ifjúságunk, hogy méltók le­szünk apóink emlékéhez. Ró­zsaliget volt ilyenkor a szobor talapzata. Bízom a megújhodott or­szág, a város megújulandó vezetőségében, hogy hattyúda­lom elhangzik hozzájuk. Bí­zom a magyar ifjúságban, hogy lélekben is megismerik a hazaszeretetet, a nemzeti imádságunkat fogadják szí­vükbe és méltó utódai lesz­nek azon elődeiknek. Honfibúval: Gombor József nyugalmazott járási i főjegyző Jogi tanácsadó Nagy D. olvasónk kérdezi, hogy munkába járás esetén mi­kor fizet költségtérítést a mun­káltató? A 8/1990. (IV. 25.) PM. sz. rendelet 3. §-a szerint a mun­káltató köteles közigazgatási határon kívülről történő mun­kába járás esetén a munkába járást szolgáló bérlet, vagy teljesáru menetjegy díjának a) országos közforgalmú vasúti személyvonat 2. kocsi- osztály esetén 86%-át, b) elővárosi vasút, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbusz esetén 80%-át a dolgozónak megtéríteni. Az igénybevett közlekedési eszköz fajtáját (vasút, elővárosi vasút, autó­busz) napi munkába járásnál a dolgozó, hétvégi hazauta­zásnál — a dolgozó kérése és a közlekedési körülmények mérlegelésével - a munkáltató választhatja meg. A munkáltató a kollektív szerződésben, illetőleg munka. ügyi szabályzatban meghatá­rozott feltételek szerint a fen­tebb ismertetett kötelező költ­ségtérítési mértéken felül, a dolgozó által fizetendő díjat részben, vagy egészben átvál­lalhatja, illetőleg költségtérí­tést nyújthat gyorsvonat, vagy 1. kocsiosztály igénybevételé­hez, továbbá közigazgatási határon belüli helyközi díjsza­bási rendszeren alapuló mun­kába járáshoz. Kovács Tárnámé olvasónk kér­dezi, hogy a dolgozó nőnek gyer­mekei után mennyi pótszabadság járT A Munka Törvénykönyvének Végrehajtási rendelete a 47. § (2) bekezdésében úgy rendel­kezik, hogy a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb- egy gyermeke után kettő,- két gyermeke után öt,- legalább három gyermeke után kilenc munkanap pótsza­badság illeti meg. K. N. kérdezi, hogy állampol­gári jogon mely gyermek után jár a családi pótlék? Az 1990. évi XXV. törvény 2. §-a szerint a családi pótlék az után a gyermek utón jár, aki a) tizenhat évesnél fiata­labb; b) tizenhat évesnél idősebb, de húszévesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali, illetőleg a dolgozók általános vagy kö­zépiskolájának ifjúsági, fiatal­korú tagozatán tanul; c) tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos. S. J. az iránt érdeklődik, hogy a lakáscsere-szerződés mikor ér­vényes? A hatályos jogszabályi elő­írások szerint a lakáscsere- szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv; b) nem állami lakás eseté­ben a bérbeadó; ej tartási szerződés eseté­ben pedig az eltartó is hozzá, járult. A lakáscseréhez olyan taná­csi bérlakás esetében, amelyre közületi szervet többszöri bér­lőkiválasztási jog illeti meg, a közületi szerv hozzájárulása is szükséges. A részletes szabályokat a végrehajtási rendelet tartal­mazza a 80-84. §-aiban. Balogh l.-né pécsi olvasónk kérdezi, hogy ki jogosult ápolási dijra és mennyi annak az ősz- szege? A 33/1990. (II. 25.) MT. sz. rendelet 1. §-ában meghatá­rozottak szerint ápolási dijra jogosult az önmaga ellátására képtelen, az állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szo­ruló személy ápolását ellátó hozzátartozó (PTK. 685. § b) pont), illetve - különösen in­dokolt esetben, ha az ápolt életkörülményei a tartás során hátrányosan megváltoztak - az ápolást tartási, életjáradéki és öröklési szerződés alapján ellátó személy is (ápoló); a) ha az ápolt a súlyos fo­gyatékossága vagy a tartós betegsége miatt oktatási-ne­velési intézményi képzésben nem tud részt venni és nincs szociális intézményben elhe­lyezve, vagy b) ha az ápolt kereső fog­lalkozást - az egészségi álla­potára tekintettel - nem ké­pes folytatni. Az ápolási dij mértéke füg­getlen az ápoltak számától. Összege azonos a - jogsza­bályban meghatározott - min­denkori legalacsonyabb mun­kabérrel. Az itt élők 'különben is mostoha gyerekként szerepel­tek a tanácsnál: utat szeret­nének? = társadalmi munka. Játszóteret? = társadalmi mun­ka. 'Köztelefont akarunk? — társadalmi munka. Gáz? = társadalmi munka -j- csalá­donként komoly anyagi hozzá járulás. Viz, csatorna? = kö­rülbelül százezer forintos hoz­zájárulás családonként. Az itt élők, hogy környeze­tük, lakóterületük szebb, job­ban ellátott legyen, szó nél­kül mindent megtettek, most viszont kérjük a problémánkat megoldani, hogy ne kelljen pénzbüntetést fizetnünk, mert egy rövidített, MAGÁNÚT”-on szeretnénk úticélunkat elérni. 179 aláírás Pécsújhegyröl folyamán nem találkoztam szebb, magasztosabb megfo­galmazással. Ezt már ezek az ifjak is tudják, és a gyönyörű cserkészruhát magukra öltve, eszerint 'is élnek. Igaz, hogy itt nincs diszkó, de van he­lyette testet, lelket felüdítő er­dei kirándulás, táborozás, ahol a test felüdül, a lélek pedig a magasba emelkedik, száll, száll egészen a Jóistenig. Azok az ifjak, akik ezt az életet választják és vágyód­nak erre a tiszta, nemes élet­vitelre, azok, és csakis azok jelentkezzenek cserkésznek. Befogadjuk körünkbe és min­denben segítjük őket. Cserkészköszöntéssel: Jó munkát: Sebestyén Lajos, Pécs, Perczel utca 11. Bezárt váróterem Szigetváron Április 7-én Barcsról Ka­posvárra utaztam. A barcsi vonat körülbelül 18 órakor ér­kezett Szigetvárra, csatlako­zásom viszont csak 18.45-kor úolt. Elviselhető lett volna a 45 perc várakozási idő, ha fe­dél van a fejem fölött. Tudomásom szerint egy éve adták ót a várótermet az autóbuszállomáson, amely többek között e napon is zár­va volt. Valószínű a szép be­rendezést csak azért állították a váróterembe, hogy az uta­sok kívülről szemlélhessék! Megjegyzem, nem első alka­lommal találtam zárva. Most azonban felháborított, hogy kisgyermekek és öregek a zu­hogó esőben a szabad ég alatt kénytelenek várakozni, az autóbusz indulásáig. Vajon mire tartogatják a váróter­met, ha nem az utasok­nak? . . . Szalavári Ottilia, Kaposvár, Búzavirág u. 39. Egységes a gyes Az Új DN május 11-i szá­mában a „Kinek jár a 4300 forint?” című cikkben szereplő tévedést a következők szerint kérem módosítani: A gyermekgondozási segély összegénél sajnálatos tévedés folytán szerepel, hogy a mező­gazdasági szövetkezetek tagjai és alkalmazottai 100 forinttal kevesebbet kapnak. Az összeg ma már mindenütt azonos. Dr. Radnai László igazgató Társadalombiztosítási Igazgatóság Cserkészek...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents