Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-14 / 40. szám

1990. május 14., hétfő üj Dunántúli napló 3 Jtx eszreiielleit strazsások Vagyon- és személyvédelmi csoportok A pécsi Agrobankot és környékét éjszakánként fegyveres őr védi Rendőr­és katonatisztek másod­foglalkozása Hallani falusi lakossági ön­védelmi csoportokról, szőlőhegyi hegyőr-közösségekről. A Felső­malom utcai piac szívesen al­kalmazna magánrendőrt, hogy a zug-szerencsejátékosoktól mi­nél hamarább megszabadul­jon. Védekeznek az emberek. Nem azért, mert tehetetlen a rendőrség, csupán az sem győ­zi a munkát. Nincs szó a pokol elszabadulásáról, szerintem a közrend lazulásáról sem, csak a kalandorok, a tolvajok és betörők lettek szemtelenebbek. Nemrég két jeles műszaki bolt­ba is betörtek, így Pécsett, az Érti üzletházba, valamint Szi­getváron, a Bocskor-féle mű­szaki szaküzletbe. Mindegyik helyen könnyebb volt a betörők dolga, hogy sehol sem fékezte őket helyi vagy épp rendőrségi riasztórendszer. Most a két üz­let okult és helyi riasztó be­rendezések felszerelését terve­zi. Vannak létesítmények, ame­lyek kevésbé biznak a techni­kai újdonságokban, bár alkal­mazzák ezeket. Mégis emberi védelmet, méghozzá fegyveres védelmet, őrzést igényelnek. Baranya megyében két vállal­kozó közösség is jó üzleti ér­zékkel felfedezte ezt az igényt és Pécsett kirendeltséget nyitott a fővárosi Strázsa vagyonvé­delmi kisszövetkezet, valamint megalakult Comoplan néven egy kft. A piaci versenyben komoly riválisok, de mint em­berek jól kijönnek egymással. Mindegyik csoport rendőr- és katonatiszteket tömörit, akik főállásban fegyveres testületük­nél dolgoznak vagy épp voltak alkalmazásban, míg szabad idejükben munkát vagyis őrzést vállalnak cégeknél, boltoknál stb. A Strázsa emberei például egy hónapon át vigyáztak éj­szakánként a pécsi Piros Alma ABC-re a nyitást követően. Rendszeresen kísérik a BOTE és a TITÁM pénzküldeményeit, őr­zik az Agrobankot egy éjjel- nappal nyitva tartó bolt szom­szédságában. Dr. Nagy László, a kisszövet­kezeti kirendeltség vezetője vál­lalkozásuk felfutásáról beszél és arról, hogy már magánsze­mélyek is igénylik szolgáltatá­sukat. S ők akár egy-két órá­ra is elmennek őrködésre, se­gíti munkájukat a speciálisan kiképzett kutya, de az se utolsó előny, hogy mindnyájan kivá­lóan karatéznok és dzsúdóz- nak. Szóval betörő legyen a talpán, aki velük találkozik. Mellesleg diszkréció és titok­tartás jellemzi munkájúkat. Náluk egy órai őrködés 150 forint körül alakul, de egyez­kedni is lehet. Most folytatnak tárgyalást a Pécsi Épszövvel és a műszaki főiskolával. Egyéb­ként alig két hónapja működ­nek. Nem tanácsként mondom az idegen behatolóknak, vagy­is a tolvajoknak, hogy kitűnően álcázzák magukat a strázsá- sok. Észrevétlenek. A portán csak a megszokott éjjeli őrt látni. Mindegyik vagyon- és személyvédelmi közösség tagjai őrzés közben viselhetik fegyve­rüket. Cs. ). A szobakiadás kérdőjelei Közvetítve vagy önállóan? Lassan közhellyé koptatott szólás, hogy elegendő szállás­hely nélkül nem lehet vendé­get fogadni, hogy a hazai idegenforgalom csak akkor és úgy képes megfelelni az el­várásoknak, ha a hozzánk ér­kező külföldinek van hol le­hajtania a fejét. A szállodai férőhely, a kemping általában mindig kevés volt, így aztán kialakult egy sajátos rend­szer: a szervezett fizetővendég- szolgólat. A szobakiadás - mert hisz erről van szó — sokaknak nem úri passzió, hanem nyugdíj­vagy éppen keresetkiegészités. Ám amióta az adózás szem­pontjából teljesen mindegy, hogy a lakását vagy üdülőjét szálláshelyként hasznosító tu­lajdonos önmaga vagy vala­milyen szervezet segítségével próbál üzletet csinálni, válto­zóban vannak a dolgok. Az általános forgalmi adó­ról szóló múlt évben született törvény szerint a fizetővendég­látók számára is lehetővé vált, hogy a korábbi bonyolult és sok papírmunkát igénylő költ­ségelszámolás helyett az áta­lányadózást válasszák. Ettől oz adózási módtól azonban csak a választás évét követő két év eltelte után térhetnek el. Sokan, nyilván ennek kö­szönhetően még mindig bi­zonytalanok és nem szívesen mondják fel az utazási iro­dákkal, idegenforgalmi hivata­lokkal kötött szerződésüket. Főleg ott igaz ez, ahol a ven­dég nem tölt el hosszabb időt, egy vagy legfeljebb két éjszakára érkezik. A szoba-el­foglalással megbízott közvetí­tőre ebben az esetben még szükség van. Más a helyzet az üdülőven­dégekkel. Ha a házigazda jó kapcsolatot alakít ki velük és azok később is szívesen visz- szatérnek, nincs szükség köz­vetítőkre. A nagyobb üdülőhe­lyeken élnek is ezzel a lehe­tőséggel, annál is inkább, mi­vel a külföldiek egy része ke­mény valutával fizet a szolgál­tatásokért. Baranyában például Orfűn és Harkányban tapasztalhatók ilyen önállósulási törekvések, míg például Pécsett változat­lan a helyzet. A mintegy más­fél száz szobakiadó félezer vendéget fogadhat, ami se több, se kevesebb, mint a korábbi volt. A rendelkezés, amely nem tesz különbséget szobát, la­kást vagy üdülőt hasznositó tu­lajdonos között, a bevétel 70 százalékát tekinti jövedelem­nek. Azt most ne firtassuk, hogy valójában mennyi is az a bevétel, vagy, hogy ki mit vall be, mit nem. Egy biztos: hosszabb időre és nyugati turistáknak egyre inkább meg­éri szobát kiadni. F. D. A második? Lehet, hogy pontatlan a sor­szám, de én a másodikként figyeltem fel a dologra. (Hadd emlékeztessem a T. Olvasót: az „első"-nék ama ígéretet tartom, miszerint mégsem az istenadta nép választ magá­nak közvetlenül köztársasági elnököt, amint arról az előző parlament elsöprő többséggel határozott február végén, ha­nem a lényegesen jobban irá­nyítható országgyűlés.) Tehát a második... Én annak tartom azt a par­lamenti döntést, ami megszün­tette az áldemokratikusnak ki­nevezett társadalmi viták rend­szerét. Az előző rendszer kemény szülési fájdalmaktól terhes de­mokratizálási próbálkozásai­nak egyike volt az „úgyneve­zett" társadalmi viták beveze­tése egyes törvények előkészí­tési folyamata részeként. Volt, amit az illető törvénytervezet szakértői vitattak meg, máso­kat szélesebb nyilvánosság elé bocsátottak, s akadtak, amiket hetekig tartó lakossági vita 'kísérte. Ilyeneken újság­írói hivatásomból eredően ma­gam is részt vettem, s tapasz­talhattam, 'hogy eme áldemok­ratikus vitákban nem egy igen életrevaló módosítási indítvány hangzott el, mert az emberek — Isten tudja, miért? — ko­molyan vették ezt a „játékot". A viták után mindig közölték, hogy hány javaslat hangzott el, milyen jellegűek voltak, s hogyan épültek be a megvita­tott tervezetbe. Mondom (hangsúlyozottan!): közölték. Mert lehet, hogy nem egészen úgy volt, a pártállam—állam- párt bizonyára túlzott, más ki­fejezéssel : többet mondott a valóságosnál, de mindenesetre úgy láttuk, hittük, hogy sza­vunk volt a törvényalkotás hosszadalmas folyamatában. És íme, most azt kell meg­tudnunk, hogy smafú volt az egész, áldemokratikus volt a vita, szót se többet tehát ró­la, lomtárba vele. Isten bizony, jól hangzik ez, sokakat talán meg is győz a dolog jogosságáról, amint an­nak idején az ellenkező oldali jogosságról is meggyőztek so­kakat. De én mégsem vagyok kellőképpen nyugodt efelől. Miért? Maga a társadalmi viták intézménye — bármely furcsa is manapság - demokratikus kezdeményezés volt, ezt tá­masztja alá a ma ráakasztott „áldemakratikus" jelző is. Té­telezzük fel tehát, hogy egy helyes, feltétlenül demokrati­kus szándékú kezdeményezést a gyakorlatban titkoltan tév­útra tereltek azzal, hogy hadd bigyje ez a jámbor magyar nép, hogy ennyi év után vég­re demokráciát csinál. Ha így volt — bűn volt, ha nem így volt, akkor viszont az előző rendszer javára írandó. De akár így volt, akár úgy, in­kább azon kellett volna most gondolkodni, hogyan lehetne megfosztani esetleges álságós- ságától, és valóban demokra­tikus intézménnyé emelni, ami a szabad parlament, a legitim kormány felelősségteljes mun­káját a nép (félve írom le már ezt a szót, bár tudom, a de­mokrácia, melyben végre élünk, a nép uralmát jelenti) részéről hatékonyan segitheti. Vagy talán nincs is szükség ilyen segítségre? Ügy látszik, nincs. Nem bíz­zák ránk az elnökválasztást, megvonják a törvényalkotásba való beleszólás jogát is. . . Nem, ezt így, kerek-perec sen­ki nem mondja ki, csak éppen - kérem, győzzenek meg az ellenkezőjéről — nemigen akarják a népet közel férkőz­ni a demokrácia műhelyeihez. Inkább azt mondják: így iga­zi a demokrácia. Csakugyan igazi? Hársfai István _ Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Hz S«i Székely Hl liévüi Kagj Kaatll« »línááaa utin l«j»ey«üv. ŐSI SZMCEUt KUMISZ Parlando j/t t f > f ni? J- ~If í } r p f y J­1. ín 14ol-tal-»•-*«* »•- £«-<i*l-»«R, j. J> i1 f f > I j j- U > i p * > I > j - fi Vto-dor-Wa-taß la-aé-gea-ban lágy ít-nyt-nm. 2. Vdnsor faoaM «t»* »»fanját, vánűorlsgénj vándorbotját, vándor «sikálj ra»4Bj*ágát, Jfau«. áldd Mg Brdáls nápét! J. Vándor fociké nasatalál, ádsaanjja íáfakár* «káli, K«sa mgyitnk, swgecgit a cetksomlydl Szftt Wrlo. Az Üj Dunántúli Napló má­jus 5-i számában közölték „Az igazi Székely Himnusz” eredeti és hiteles szövegét. Feltüntették a szerzők nevét és a megjelenés időpontját. Közölték továbbá a több év­tizeden át szájról szájra tér jedő szöveg sok változata kö­zül a ma is használatosat. Mivel a következtetések le­vonását az olvasóra bízták, szabad legyen megemlítenem, hogy a téma még mindig nincs kimerítve. Mivel szüle­tésének éve 1920., felmerül a kérdés, hogy a • székelyeknek korábban nem lett volna him­nuszuk? Több néprajzkutató, az em­lített Székely Himnuszról így vélekedett: ez csak a közel­múltból származó afféle mű­dal. A valóban igazi, az ős­régi Székely Himnusz, amei/ az ősi pentaton dallamra énü­kéit szép réqi székely imád­ság. S hogy ez utóbbit is át­mentsék, Dévai Nagy Kamilla előadásában stúdiófelvételt készítettek, melyet a rádió is közvetített. Ennek meghallga­tásakor jegyeztem le a dalla­mot és szövegének három versét, melyet az önök ren­delkezésére bocsátók; mivel szerintem megérdemli, hogy ez se menjen feledésbe. Szí­ves üdvözlettel: Ónozó Lajos Komló Üj egyházi iskola Pécsett 1990 szeptemberében — kö­zel negyvenéves kényszerszü­net után - újra megnyitja kapuit az Európa-hírű pécsi Énekiskola. Ezen, püspöki fennhatóságú intézmény 12 esztendőn át nyújt oktatást, nevelést és egyházi kollégiu­mot a zenei tehetséggel meg­áldott fiúk számára. Az 1888-ban alapított Ének­iskola növendékei alkották a székesegyházi kórust, és évti­zedeken keresztül szolgálták felemelő énekükkel Isten di­csőségét és az emberek meg- szentelődését. A mostani újjászervezés so­rán is változatlanul ez a li­turgikus szolgálat áll iskolánk arculatának középpontjában. A kor követelményeinek meg­felelően kibővített tanulmányi és nevelési programmal vág­juk növendékeinket. A tanítás kislétszámú osz­tályokban történik, egésznapos elfoglaltságot biztosítva. A közismereti tantárgyakon kívül speciális foglalkozásaink: hit- és erkölcstan, egyházi ének, hangszeroktatás, nyelvoktatás és számítástechnika. Ezekből szakérettségi bizonyítvány sze­ASB és MSZP rezhető. Délutáni foglalkozá­saink között szerepel a sport, többféle ágazatban, valamint az egészséges életvitel bizto­sítása. Az idei tanévben csak az első 4 osztály oktatása indul meg. Felvételt hirdetünk az idén iskolaköteles gyermekek számára, valamint azoknak, akik most az 1., 2., vagy 3. osztályba járnak. Felvételi kö­vetelmény: tiszta éneklés, leg­alább jó rendű bizonyítvány. A szülők felvételi kérelmé­hez — amit a felvételi hely­színén tölthetnek ki — csatol­ni kell a plébános ajánlóleve­lét, a gyermek keresztlevelét és a szülők egyházi házasság- levelét. Mindezeket személye­sen kérjük átadni a felvételi vizsga alkalmával, melynek időpontja: 1990. május 20., vasárnap 15-17 óráig, vagy 1990. május 27., vasárnap 11 —14 óráig, 1990. június 17., vasárnap 11—14 óráig, 1990. június 24., vasárnap 11—14 óráig. A felvételi vizsga helye: Pécs, Belvárosi Plébániahiva­tal, Hunyadi út 4. Érdeklődni lehet a (72) 10-800 vagy 21-976 telefonon. Most, hogy olvassuk: a Ma­gyar Nemzet részvényeinek ja­va részéért egy svéd cég ver­seng, méginkább szükséges­nek látszik valamennyi fellel­hető véleményt közölni az Axel Springer—Budapest Kft. - vei kapcsolatos üzleti dolgok­ról, már csak azért is, mert lapunkat is ők adják ki. Fabriczky Andrásnak véle­ménye azért is érdekes, mert az MSZP-t azzal vádolták többen, hogy kiárusította me- qyei lapjainak egy részét a Springernek. Az MSZP '89 de­cember elsejével kinevezett gazdasági vezetője egyebek mellett a következőket mond­ta: „Munkaköröm átvételekor semmilyen nyomot, akárcsak közvetett utalást sem találtam arra, hogy az Axel Springer­Budapest Kft.-vel bármiféle kapcsolatfelvétel történt volna. A megyei lapokkal egyébként decemberig senki sem foglal­kozott sem gazdaságilag, sem a sajtó szempontjából ... A kft. ragaszkodik ahhoz, hogy új vállalatokat, új lapokat in­dított, új címmel, tehát semmi köze a mi újságainkhoz . . . Jogi szakértőink sajnos, nem találtak olyan törvényi alapot, amelyre építve eséllyel vehet­nénk fel a küzdelmet érde­keink védelmében. Vagyoni veszteséq ugyanis nem ért min­ket. Ez az a joghézag, amibe az ASB behatolt. . . (Az idézetek is bizonyíthat­ják, hogy sem felhatalmazása, sem szándéka nem volt az MSZP-nek arra, hogy lapokat vagy vállalatokat eladjon.) Menni íiagy nem menni Megkezdődtek sok családban a nyári utazások szervezésének elő­készületei. Többen megtehetik, hogy külföldön töltsék a szabadság gyorsan múló napjait. Nekik próbálunk meg néhány tanácsot adni: Jó néhány országban úgynevezett autóhasználati díjat is fizetni kell. Példákat említünk, személygépkocsikra: Ausztria: Tauern autópálya (Flachau—Rennweg), 190 schilling. Franciaország (a legdrágább és legolcsóbb díjú utak) : Paris—Bordeaux 189 frank, Le Mans—Laval 24 frank, Bourgoin—Grenoble 21 frank. Jugoszlávia: Zágráb—Belgrad 15 USA dollár, Skopje—Petrovec 1 USA dollár. Olaszország: Firenze— Róma 16 500 lira, Padova—Velence 1500 lira. (Természetesen utánfutó­val valamivel drágábbak, motorkerékpárosoknak több helyen olcsóbbak az árak. Természetes az is, hogy a „fizető utak" mellett más, nem oly elsőrangú utak is elvezethetnek a célig.) üzemanyagárak néhány országból: Ausztria 8,7 és 9,5 schilling kö­zött, Jugoszlávia 6,4 és 8,1 (új) dinár között, NSZK 1.00 és 1,22 márka között. Az árak literenként értendők, az eltérést elsősorban az oktán- szám befolyásolja. Bulgáriában, Csehszlovákiában, az NDK-ban, Romá­niában benzin csak jegyre kapható, olcsóbb áron mint Magyarországon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents