Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-12 / 38. szám

1990. május 12., szombat

Űi Dunántúli napló

Tranzitút Nyugat- és Dél- Európa között

Nőtt a fuvarengedélyek száma

A közelmúltban befejeződött tárgyalássorozat eredményeként a magyar közúti fuvarozók a tavalyinál lényegesen több Nyugat-Európába érvényes fuvarengedélyt kaptak — mondotta Bánhalmi Pál, a nemzetközi és tájékoztatási főosztály vezetője az MTI munkatársának a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban.

Az utóbbi időben erőteljesen megnőtt a magyar fuvarozó vállalatok és magánvállalkozók igénye a közúti árufuvarozás iránt. Mint ismeretes, komoly gondot okoz az engedélyelosztás magyar- országi rendszere; a kisiparosok hiányolják az esélyegyenlőséget. A kisiparosok plusz engedélyeket kaptak, és ez az idén enyhíti a feszültségeket. A minisztérium hosszú távú koncepciója szerint — közölték az illetékesek — az állam kivonul az elosztásból, s csupán a fuvarszerzésre korlátozza tevékenységét e területen. A közlekedési tárca tárgyalásain, amelyeket az érintett országok társminisztériumaival folytat, ezentúl részt vesz a kisiparosok érdekvédelmi szervezetének képviselője is. További 50Q0 engedélyre lenne még szükség ahhoz, hogy az áruszál- litmányok zökkenőmentesen eljuthassanak a megrendelőkhöz.

A közlekedési tárca szakemberei úgy vélik: az igazi megoldás — hosszú távon - az lenne, ha mihamarabb sikerülne elérni a kölcsönös engedélymentességet Magyarország és a többi nyugat-európai ország között. Ennek érdekében két éve folynak megbeszélések a Közös Piac brüsszeli bizottságában, annak közlekedési főigazgatóságával. A magyar fél felajánlotta az engedélymentességet Magyarország útjaira, cserébe hasonló kedvezményt kért. Mint ismeretes, hazánk jelentős tranzitútvonal Nyugat- és Dél-Euró- pa között. A tárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre, ehhez ugyanis több feltételnek eleget kell tennünk. A magyar úthálózat korszerűtlen, a gépkocsipark egy része nem felel meg a nemzetközi normáknak. A korszerűsítésről, a fejlesztési lehetőségekről Jugoszlávia, Ausztria, Olaszország bevonásával négyoldalú tárgyalások folynak.

Tényező-e a zsebtolvaj a bankszakmában?

A hitelkártyák gyermekkora

Ha nem figyel, fizet a pénztáros

Személyes^ jellegűnek tűnhet a megjegyzésem: nem vagyok igazán otthonos a bankügyletekben. Ennek nemcsak számomra tulajdonképpen szükségtelen volta az oka, sokkal inkább az, hogy komoly összegeket eleddig nem volt szerencsém bármelyik pénzintézeten keresztül „megjáratni”. Mindenesetre a különböző műholdas tévéreklámok során némi irigységgel és maliciával figyeltem a buzdítást: akár a hitelkártyámmal is fizethetek. Illetve fizethetnék - ha lenne.

Éppenséggel lehetne.

— Az emberek nagy része azt hiszi - mondja Nagy Livia, a Dunabank Rt. ügyfélszolgálati előadója —, hogy a hitelkártya a multimilliomosok privilégiuma . . .

A Dunabank Rt. novembertől hozta forgalomba hitelkártyáit. Újabban már rendszeresen olvasható a Magyar Hírlapban a pénzintézet közleménye a letiltott Duna-kártyákról. A tizenhat jegyű számok egy része előtt „L", a másik része előtt „Z" betűvel. Az előbbi lopott, az utóbbi a fedezethiány miatt zárolt kártyát jelöl.

Hogy valakinek egyáltalában lehessen, különösebb feltételeknek nem kell megfelelnie.

— Alsó határa a betett ösz- szegnek az indulótőke 5490 forint. Ez tényleg nem sok, de nem is ez jelenti azt a bank számára, hogy a kártyát nyitó ügyfél valóban megbízható. Ezt a rendszeres, biztos havi nettó jövedelme igazolja.

Egyébként a kártyán szereplő összeg két részből áll: az ügyfél által befizetett pénzből, másrészt a bank által megállapított hitelkeretből. Felvetődik természetesen a kérdés: a rendszer működtetéséhez rendelkezésre áll-e a megfelelően gyors és pontos információhálózat? Tudniillik, előfordulhat — és meg is történt —, hogy valaki fedezet hiányában használja a Duna-hi- telkártyáját. Erre válaszolta Nagy Lívia:

— Szó, mi szó, mi valóban nem vagyunk annyira fejlettek, mint mondjuk az American Express. Ha ugyanis valaki náluk a kártyájáról fedezet nélkül fizet, a meghitelezett összeg után a 'barik csak három hét múlva kezdi meg

ízelítő a hitelkártyák választékából, amelyeket hazánkban elfogadnak

a kamat felszámítását, természetesen amennyiben ügyfelük ez idő alatt nem rendezte tartozását. A Dunabank Rt. azonnal megterheli kamattal a fedezet nélküli kifizetést. Ami pedig a gyors információkat illeti: csak arra van módunk, hogy rendszeresen közöljük a Magyar Hírlapban a letiltott hitelkártyák számát.

Előfordulhat azonban, hogy valakinek a reggeli órákban ellopják a Duna-kártyáját, s csak másnap olvasható a közlemény. A közben eltelő idő ugyancsak veszélyes léhet a kártyatulajdonos anyagi helyzetére . . .

— Bankunk minden egyes elfogadóhelynek előfizette a Magyar Hírlapot, jelenleg mintegy 2200-ról van szó, töb- >bek között benzirikutakról, Centrum Áruházakról. Fontos ezt megnézniük, mert ha letiltott kártyáról fogadnak el kifizetést, a veszteség őket terheli. Becsaptak már így például benzinkutast.

Van persze — könnyen lehet! — ennél fejlettebb biztosítékrendszere a hitelkártyáknak. A VISA esetében az ily módon károsult pénztárost nem terheli a megtérítési kötelezettség, kifizeti helyette a biztosító.

Térjünk azonban vissza az „L"-betűs letiltott kártyákhoz, vagyis a lopottakhoz. Vélhetően pánikba esik jogos tulajdonosa, ha reggel hiába kotorászik a zsebében, táskájában, s rohan a telefonhoz, hogy jelezze a Dunabank Rt.- nek: más „kezeli" a pénzét.- Viszonylag nehéz a hitelkártyával szabadon garázdálkodni! — nyugtatja ügyfeleiket Nagy Lívia. — Megfelelő biztosítékok vannak erre, például a személyi igazolvány, vagy -más olyan okmány, amelyik -igazolja, hogy a kártyával fizető egyben a tulajdonos, vagy azt jogosan használó ember. Kétezer forintos kifizetés esetén például az elfogadóhelyen -már el kell kérni ezt az okmányt.

A hitelkártya egyébként kamatozik, bár a 14 százalékos kamatlábhoz Nagy Lívia hozzáteszi : nem egetverő . . . Magyarázatul azonban hozzáfűzi: a kártyák pillanatok alatt ürülnek, s telnek ismét, a bank és az ügyfél szempontjából se túl nagy jelentőségű — legalábbis az esetek nagy részében — a kamat. Így előnyét a „fiadzó befektetésben" aligha kereshetjük. Mégis, aránylag gyorsan terjed az országban, ma már lassan 10 000 felé halad a Duna-hi- telkártya-tulajdonosok száma. Ugyan a szóban forgó bankban ezt nem hallottam, de egyebek mellett feltételezhetően köszönheti ezt a pénzintézet — a zsebtolvajoknak is. Legalábbis Nagy Livia, amikor a hitelkártyának az ügyfél oldalán jelentkező előnyéről érdeklődtem: Így érvelt:

— Lopták el már a maga pénztárcáját? Az enyémet kétszer is, természetesen éppen akkor, amikor „nagybevásárlásra" indultam ... A hitelkártyámat hiába emelik el! Én erre kapom a fizetésem is, mindig csak annyit „csipek fel” róla, amennyire éppen szükségem van, a többi kamatozik — ha keveset is. És ha -hiszi, ha nem, amióta hitelkártyám van, sokkal jobban tudom -figyelemmel kisérni, hogyan állok anyagilag.

Mit is mondhatna mást Nagy Lívia? De hinnünk neki már csak azért is kell, mert előbb- utóbb mindenképpen bevett fizetési eszköz lesz nálunk is a hitelkártya. Nyilvánvalóan -nemcsak a zsebtolvajok miatt, ámbár mintha nőne azok száma is .. .

Mészáros Attila

Szeméttelep magánkézben

A Magyar Állami Földtani Intézet által kiadott szakvélemény szerint Harkány környékén egyetlen olyan szeméttelep sincs, amely megfelelne a környezetvédelmi előírásoknak. Mivel a hulladékelhelyezést a községeknek kell megoldaniuk, a környékbeli tanácsok úgy döntöttek, hogy központi telepre lenne szükség. A döntés megszületése

I

után azonban már csak a problémák halmozódtak, több lépés nem történt ez m irányban.

Ezért újabb határozatként a harkányi tanács ideiglenesen ugyan, de továbbra is használja a 20 éve állandóan kigyulladó, nem megfelelően

őrzött telepet, ám ezúttal másként: a mohácsi példán felbuzdulva magánkézbe adták át a lerakóhelyet.

A beérkező 8 pályázatból négyet talált értékelhetőnek a Baranya Megyei Tanács, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság, a Köjál és a harkányi tanács képviselőiből álló bizottság. A további elbirólásnál figyelembe vették a pályázó szakmai hozzáértését, a személyi feltételek megteremtését, gépek, eszközök beszerzését, a szakszerű üzemeltetést és természetesen az elfogadható árajánlatot. Ezek alapján végül is 3 évre Sági István bányamester nyerte el a harkányi szeméttelep kezelési jogát és a 350 000 forintos támogatást a tanácstól.

Egyed György, a harkányi tanács műszaki csoportvezetője elmondta, hogy a vállalkozó a közületektől beérkező hulladék elhelyezéséért 50 Ft/ köbméter díjat kérhet. Tilos azonban veszélyes hulladékot lerakni a területen. Tilos a guberálás is. A telepre áramot vezetnek, kutat fúrnak az esetleges oltás segítésére és 100 ezer forintos költséggel kerítés épül. Ha a vállalkozó az előzetes feltételeket betartja, a tanács folyamatos támogatást hajlandó fizetni a további korszerűsítés érdekében. Ez harkány esetében valóban fontos, hiszen üdülő- terület, bár a lakóknak azonkívül, hogy nem lesz büdös, nem sok változást jelent. De hát ez éppen elég!

A harkányi tanács pedig nem állt meg itt, a jövőre vonatkozólag ugyanis már további kész terveik vannak. Továbbra is szorgalmazzák a magánvállalkozásokat, ezért várhatóan a piac takarítását és a rendszeres szemétszáHÍ- tást is magánkézbe adják. Megéri, feleannyiba kerül és a vállalkozó is, meg a lakos ság is jobban jár.

Mint ahogy jól járt a mohácsi tanács is, ahol 600 000 forintért vette át a vállalkozó a szeméttelepet. Itt ugyancsak egy évre adták próbaképp bérbe a területet, de ha beválik, véglegesítik a szerző dést.

Pataki Veronika

Például

Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt

A Nagy Lehetőség

Tegnapi számunk négyes oldalán „Pályázati felhívás munka- vállalásra, az NSZK-ba" címmel jelent meg az Országos Munkaerőpiaci Központ közleménye. A Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda főelőadóját, Takács Jánost hívtuk fel telefonon:- Pénteken reggel jelent meg a közlemény, s most délben 15 jelentkezőn már túl vagyunk. Eddig jobbára vendéglátósok és elektronikai szakemberek vittek a jelentkezési lapból, kiknek döntő többsége munkaviszonyban áll, de az NSZK-ban szeretné továbbképezni magát. Jelentkezni jövő péntekig lehet, a nyelvismeret fokát pedig szakemberek ellenőrzik majd. A nyelvi kontrollt még itt Baranyában végezzük el, s aki megfelel, annak a lapját felküldjük Budapestre, döntési jogunk tehát nincs, a munkalehetőség felajánlása a nyugatnémet partnertől függ. Előreláthatólag 70-80 baranyainak lesz lehetősége az NSZK-beli munkavállalásra. Miután Baranyából felkerülnek a jóváhagyott jelentkezési lapok, a kiválasztottakat Budapesten is meghallgatják, szeretném tehát hangsúlyozni, mi csupán közvetítő feladatot látunk el. Az előzetes megállapodás alapján a munkavállalók nem kaphatnak a nyugatnémet minimálbérnél kevesebb órabétt az NSZK-ban, tehát kb. 12 márkás órabérre lehet számítani. A kint tartózkodás költségei a munkavállalót terhelik. Az akciónak egyetlen feladata van: a ki- válsztott szakemberek szakmai továbbképzése. A munkavállalási engedély maximum 18 hónapra szól, de azt, hogy ki melyik városba és milyen céghez kerül, a németek döntik el.

(A Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda cime: Pécs, Széchenyi tér 9., II. emelet, 215 szoba, ügyfélfogadás: 8-16 óra között). (p)

Kilépni, de mikor?

A legutóbbi parlamenti ülésszakon az SZDSZ előterjesztésében elhangzott javaslat szerint hazánknak azonnali hatállyal ki kellene lépnie a Varsói Szerződésből. Tikos Lászlót, a HM szóvivőjének helyettesét telefonon értük utói:- Az SZDSZ előterejsztéssel kapcsolatban Kárpáti miniszter úr véleményét tudom csak idézni: ,,A VSZ megreformálása, amely már tavaly elkezdődött, de mindeddig lassan haladt, most felgyorsul. Az

Lakás-tanács

Tegnapi számunkban közöltük Solti Dezső mb. osztályvezető válaszát ,,Újra panel” című írásunkkal kapcsolatban. Az osztályvezető úr azért tartotta szükségesnek megírni kiegészítését, mert úgy érezte, kiemelésünk félreérthető. Leveléből idézünk: ..... szükségesnek tartjuk a tisztelt Olvasókat tájékoztatni arról a többszörösen módosított 32/ 1969. (IX. 30.) Korm. sz. rendelet 3. paragrafusa szerint, amennyiben a nyugdíjas, illetve tanácsi bérlakásra jogosult bérlő a vásárlási jogával nem él, a bérlemény senki részére nem adható el.”

Nem azért, hogy igazunkat bizonygassuk, csupán az érintettek érdekében idézzük a Pécs Megyei Város .Tanácsa 1989. évi 5. sz. rendeletének ide vonatkozó pontjait :

5. paragrafus (5) bekezdés: ,,Ha az (1) — (4) bekezdésben említettek nem éltek a vásárlási, illetőleg elővásárlási jogukkal, a házingatlant az arra jogosult bármely más személy (továbbiakban kívülálló) megvásárolhatja.”

3. paragrafus (4) bekezdés: ,,Ha az 5. paragrafus (1) —(4) bekezdésében említettek nem éltek vásárlási, illetve elővásárlási jogukkal, az elidegenítéssel megbízott szerv köteles a kijelölt házingatlant elidegenítésre nyilvánosan meghirdetni.

És akkor nézzük az 5. § pontjait:

(1) Az elidegenítésre kerülő házingatlan megvásárlására — a (4) bekezdésben említett eset kivételével — elsősorban a bentlakók jogosultok a következő sorrend szerint :

4l-es 5l-es

Május 9-én a Például rovatban egy olvasó kérésére felhívták a figyelmet a 41-es busz túlzsúfoltságára és ugyanakkor arra is, hogy az 51-es járat üresen közlekedik. Sajnos, naponta tapasztalom magam is, a sokszor embertelen körülményeket a reggel fél óránként, majd napközben óránként közlekedő 41-es járaton. (Délután és este ugyanez a helyzet).

Azt pedig végképpen nem értik a postavölgyi utasok és a szellemvárosi lakosok, hogy miből van a vállalatnak arra pénze, hogy az 51-es csuklós buszt üresen járassa a Pos- tavögyi út és a 3-as végálloegyoldalú kilépés politikai szempontból nem lenne előnyös. A most kormányt alkotó miniszterelnök szerint egyébként arra kell törekednünk, hogy minden szomszédunkkal jó viszonyban legyünk. Úgy látom, hogy ebben a kérdésben komoly vita lesz." Nos, a miniszter úr véleménye a HM szakembereinek véleményével megegyező. A Varsói Szerződés tagállamainak katonai szakértői még nem reaqáItak az SZDSZ iavaslatra, vélhetően rövid időn belül erre is sor kerül.

a) a bérlő, bérlőtárs, társbérlő, a lakásban lakó haszonélvező és a lakásban jogcím nélkül lakó olyan jóhiszemű személy, aki korábban bérlő volt (a továbbiakban együtt: bérlő) ;

b) a bérlő leszármazottja, vagy örökbefogadott gyermeke, továbbá szülője;

c) a bérlő élettársa, feltéve, hogy az eladási ajánlat megtételét megelőző egy év óta a bérlővel állandó jelleggel együtt lakik.

(2) A házingatlant az (1) be kezdésben említettek együttesen is megvásárolhatják. A házingatlant a bérlő vagy élettársa a leszármazottja, vagy örökbefogadott gyermeke, továbbá szülője részére is megvásárolhatja.

(3) Ha az (1) bekezdésben említettek a .házingatlan megvásárlására vonatkozó jogukkal (továbbiakban: a vásárlási jog) nem éltek, az elővásárlási jog vegyes tulajdonban álló házingatlanban lévő állami tulajdonú hányad elidegenítése esetében a vásárlásra jogosult tulajdonostársat, illetőleg a lakásban nem lakó haszonélvezőt illeti meg.

(4) Tonyaépület és a körülötte lévő föld elidegenítése esetében a vásárlási, illetőleg elővásárlási jog azt a mezőgazdasági termelőszövetkezetet illeti meg, amelyiknek a területén a tanya feksz»ik.

(Tanácsi lakásuk megvásárlásának gondolatával foglalkozó olvasóink számára tán segítséget nyújt kivonatunk ahhoz, hogy körültekintő döntést hozhassanak.)

mása között. Még csak logi- kája sincs, hiszen miért is utazna bárki is a Postavölgyi út és a 3-as végállomása között.

Sokkal értelmesebb és észszerűbb megoldás lenne, ha az 51-es busz sűrítené a 41- es vonalát, vagy bemenne a főpályaudvarig, ahonnan

számtalan másik járattal lehetne tovóbbutazni.

Az újságíróval együtt mi érintettek is, reméljük, hogy a problémára minél előbb megoldást találnak az illetékesek.

Takács József,

nyugd. könyvtár-igazgató