Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-30 / 27. szám

Bongó Hót lezajlott a nagy esemény Pécsett: amiért televíziós autók telepedtek be a Kossuth Lajos utcá­iba és nézők százai tüle­kedtek jegyért: lezajlott a bongó sorsolása. Mint láthatta ország-világ, a fellépő pécsi művészek közreműködésével a gép­iből és a golyóból az 1 965 851-es szám kereke­dett ki. A nézőtéren csak egy játékos volt, aki nyert, reméljük, otthon, a készü­lékek előtt több. Mint láthattuk és hall­hattuk, a pécsi bongó­nak volt egy helyi érde­kessége. Valaki megunta, hogy mindig csak Antal Imre és Kudlik túli hívja az előfizetőket, most ő hívta fel a műsort, és ke­rek-perec közölte Antal úrral: neki a műsor nem tetszik. Antal Imrét azon- iban nem lehet zavarba hozni, közölte, neki sem, de ezt megvitatni most -nincs idő. És a közönség a helyszínen meg a kép­ernyők előtt ottmaradt egy nagy kétellyel a szí­vében: ki volt a hívó? íMegosztom önökkel azt a magyarázatot, amit a -mű­sor után a televízió egyik illetékesétől kaptunk. „Ma -mór mindenlki elmondhat­ja a véleményét, mert olyan világ van, de ezt így és itt tenni ízléstelen. Ezt a számot nem lehet véletlenül felhívni, mert úgynevezett zárt postai vonal, ami csak ilyenkor él. A hívó tehát valahogy hozzájuthatott a szám­hoz.” Kérdésünk: ez nem számít-e hivatali titoknak, és lehet-e tudni azok kö­rét, akik hozzá juthattak éhhez a számihoz? A televíziós illetékes egyébként — a kameráikon kívül — nagyon fontos szerepet töltött be a mű­sor egészében. Ö vezé­nyelte mikor tapsoljunk és mikor hagyjuk abba. Re­méljük, a fellépő művé­szek tudják, hogy a taps hosszúsága az ő tetszését és nem a mienket fejezte ki. Általában tapsoltunk volna bp intés és leintés nélkül is, hiszen a műsor változatos, könnyed és igazán szórakoztató volt. De néhány megátalkodott néző nem figyelt a bein- tésre: talán rossz törté­nelmi tapasztalatai van­nak a vezényelt ütemes tapsról. De ne politizál­junk mindig: állítólag a nagy nyugati televíziók­ban is így csinálják ezt. Pedig ott már régen olyan világ van, amelyben min­denki elmondhatja a vé­leményét. Akár tapssal is. G. T. Levéltári források szerint a húszas években a nagy világválság után lehetőség nyílott Baján a közműrend­szer fejlesztésére, ám az ak. kori tanács inkább birtokot vásárolt a szomszédos Máté- házán. A következmény köz­ismert: évtizedes elmaradás — csatorna-, szennyvíz-, tele­fon-, útrendszerekben. A pó. tolhatatlan mulasztás hosz- szú évekre visszavetette a vá­rost. Most újabb döntéskény­szer előtt áll Baja, b téma ismét a közműfejlesztés. A Telecamplex Részvénytársa­ság közreműködésével épül a városban a kábeltelevíziós hálózat, amely egyben tech­nikai-műszaki alapja a tele­fonvonal-bővítésnek, városi információs adatátvitelnek, műholdas televízió- és rá­dióadásoknak, helyi műso­roknak, képújságnak... — tehát széles a szolgáltatások palettája. A beruházás azon­ban korántsem mentes a Baja döntéskényszer előtt gazdasági nehézségektől. Gondoljunk csak a forint- leértékelésre, az alapanya. gok áremelkedésére, a szol­gáltatói munkadíjak növelé­sére és egyáltalán az inflá­ció mértékére. A műszaki anyagoik 80 százalékát csak külföldről lehet beszerezni, így a kiszolgáltatottság mér­téke szó szerint határon túli. Pedig a bajaíaknak szeren­cséjük van, mert a posta tá­mogatja a beruházást, az jelentős költségéktől mente­síti az amúgy is szűkös pénztárcájú várost. Mind­ezektől függetlenül pénzügyi nehézségekbe keveredett a részvénytársaság, miként több száz hazai termelő vállalat, amelyeknek szembesülniük kell a gazdasági-pénzügyi 'katasztrófa hétköznapjaival. Még tavaly októberben kérte az Rt. a Bajai Városi Tanácsot, mint a részvények 60 százalékos tulajdonosát, hogy adjon hitelt a további munkálatok folytatására. Nos, a nincsből és kevésből elég nehéz adni, főleg, ha a folyamatosan növekvő szo­ciálpolitikai feszültségekre gondolunk, így az ügy húzó­dott. Ezért napjainkra jófor­mán válsághelyzet alakult ki, most a tét a vezetékek fek- - tetésének folytatása avagy a beruházás leállítása, lassí­tása. Ez utóbbi beláthatat­lan költségnövekedési ténye­zőkkel járna és egyben a jövő sikerességét aknázná alá. Az Rt. kérése: 20 millió forint közműfejlesztési hitel a városi tanácstól. A döntés május 15-én lesz. A bajai városatyák és -anyák nincsenek könnyű helyzetben, mert valószínű évközben a tartalékalaphoz kell nyúlniuk a végső siker érdekében. Ha ezt nem te­szik meg, altkor a városnak további hosszú évekre nem lesz reális kilátása a közmű- fejlesztés teljes körű kiépí­tésére. Márpedig egy ilyen döntésnek az erkölcsi kiha­tása egy Baja nagyságrendű kisvárosiban személy szerint beláthatatlan következmé­nyekkel járhat, a tanácsta­gokra ... Némi tartalmi csavart je­lent a nehéz ügyben az új kormány megalakulása, mert szerdától várhatóan felgyor­sulnak a döntések több or­szágos horderejű ügyiben is. így például az eddigi álla­mi kiváltságukat élvező rá­dió és televízió frekvencia- moratórium feloldása is el­odázhatatlan. A bajai Tele­camplex Részvénytársaság már készült erre és a hónap második felében a város vonzáskörzetében — tehát Felső-Bácskában lévő — Ne­mesnádudvaron tartanak egy nemzetközi értekezletet. Ott egy új körzeti és nemzetisé­gi televízióstúdió életre hívá­sa várható, méghozzá egy független gazdasági társu­lás formájában. Már eddig is sokat segítettek az elő­zetes szervezésben a nemze­tiségi falvak NSZK-beli part­nervárosai, akik erre az ösz- széjöveteíre már konkrét tárgyi, technikai, pénzügyi ajánlatokkal és prospektu­sokkal érkeznek. Ha éhhez nem lesz partner, üzlettárs Baja, akkor nélküle csinálják meg a vállalkozást, hiszen a város melletti csávolyi tv-átjátszó műszaki lehetősé­gei bárki számára adottak lesznek. Ezen a héten egy új folyamat fog elindulni az országban, de a belépője­gyeket már most meg kell venni, különben a „vonat nem vár" ... Kovács Zoltán Hét kontinens ballon Kft. Versenyben a világcégekkel Már Svájcból is érdeklődnek a termékeik iránt A speciális, végtagokra helyezhető gyógypárna Egykor elítélték, ha egy vál­lalat a főprofiljától idegen te­vékenységet folytat. így volt ez az Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének pécsi, tüs­késréti textilüzemével is, amely tíz éven át próbálkozott azzal, hogy igazi arculatát elnyerje. Április 1-jével megvalósult egy régi álom, és teljesen önálló lett az alig félszáz fős kis­üzem, és egy amerikai céggel kft.-be tömörült. A név, a „Hét kontinens ballon Kft." meg hökkentő, miiként a vál­lalkozás Is, hogy világcégek­kel versenyben többek között hőlégballont, katonai ejtőer­nyőt állítsanak elő. Bob Sparks, az amerikai tu­lajdonos, oki világhírű hőlég- bal Ionos versenyző, sikeresen repülte át az Atlanti-óceánt, máris elégedett a tüskésrétiek munkájával. A négyfős veze­tés egyre jobban szervezi a csapatmunkát, többek között Notheisz Antal ügyvezető igaz­gató és Sós Mihály repülőgé­pész-szak mérnök, most főmér­nök. A pécsiéknek jól jött az amerikai tőke, márkás világ­hírnév, így most ezek révén a korábban szerény Héptékű baílongyártást még jobban felvirágoztathatják. A világon tíz ballonos céget tartanak számon, a pécsiék ezék közé akarnak bekerülni. Nagyfokú takarékosságra törekednek és jellemző, hogy a maradék­anyagokból is termékeket állí­tanak elő. Így a kidobásra szánt ejtőernyő-anyagból egye­bek között sátor, vérkeringést segítő egészségügyi készülék és a fájós derekú gépkocsi- vezetőknek autóüléshez hát­támlapárna készül. A vér- és nyirokkeringést könnyítő egész­ségügyi készüléket szinte első­ként a daganatos betegeket tömörítő pécsi Reménysugár Klub fedezte fel, mely aján­dékba adott egy ilyen beren­dezést a pécsi tüdőszanatóri­umnak. Jutási János volt klub­titkár ma is elégedetten be­szél az újdonságról és bár nem kérték fel, de népszerű­síti. Tőle értesültünk mi is a házi kifejlesztésű és az Egész­ségügyi Minisztérium által en­gedélyezett érdekességekről. A termékeik iránt nemcsak hazai, de svájci vevők is érdeklőd­nek. Cs. J. Fotó: Läufer László Itt minden mindennel összefügg. Balatoni mozaik Nem lesz egyelőre aluljáró Fonyódon Többszörös betörések és lopások után is., Beceneve Gombóc és rend­kívül fiatal. H. Tamás 1972- ben született, mindene a ke­rékpár és nem tegnap kezdte a „szakmát". Volt a kalocsai és az aszódi nevelőintézetben, éveket ült lopásért. Végül is nem kellett volna azért ennyi időt ott töltenie, de folyton szökött. Hosszabbítódott a fe­gyelmi. Legutóbb műszaki cikkeket lopctt, a pécsi Érti üzletház­ból. Jól ismerte a környéket, harmadszor tört. be már oda. „Megígértem valakinek egy tévét, eztán kibontottam a tetőt és elhoztam a raktár­ból ..." — mondja. Legutolsó esetében, április 17-re virradóra 170 ezer fo­rint értékű cikket vitt el. A rövid beszélgetésből kiderül, hogy a technika nagy úr. Ki­derül, hogy a raktárak biz­18 évesen - harmadszor „Jó fejem van és szeretek hülyéskedni...” tonságosak-e és fény derülhet arra is, hogy a hülyéskedés- nek hol lehetnek a határai.- Hogy van ez Tamás, egy­szeresük elhatározza az em­ber, aztán .. .- Minden a helyszínen de­rül ki...- De a helyszínre el kell jutni.- Igen, hát. Elmentem elő­ször körülnézni, láttam, tény­leg jó cuccok vannak. Láttam egy alkalmas részt ahol be lehet menni, gondolkoztam, hogy megcsináljam-e, aztán megcsináltam.-- Nehéz dolga volt?- Könnyű volt az egész.- Hogy csinálna meg egy raktárot, ha magán múlna?- Két méter alatti ablakok­ra erős rácsot raknék, nem ilyen rozoga faajtót, és min­den ajtó mögé láncfüggönyt. Minden tetőtérbe külön pad­lást terveznék, az is nehezí­tene sok mindent. Aztán sok raktárban csak alumínium le­mezzel van berakva az ablak, csak megnyomja az ember, aztán beesik.- Néha úgy gondoltam, hogy magának ez hobbi...- Nagyjából igaza van.- Milyen ítéletre számit?- Nem tudom, majd ami jön.- Korábban hogy szökött meg?- Ollóval.- Ollóval?- Igen, van egy spéci ja­pán ollóm, minden zárba jó, kinyitottam két vasajtót, azt eljöttem. Gyalog Kalocsáról jó két nap alatt itthon vol­tam.- Legutóbbi munkahelyén meg voltak elégedve, akkor miért csinált ilyesmit újra, né­hány hónap után?- Nem tudom. Csak úgy. így jött.. . Azt mondja Lőrincz úr, a leilei strand vezetője, hogy nem emelik a 15 forintos fel­nőtt és az ötforintos gyerek­belépő órát, sőt a helyi lako­soknak kedvezményes bérlete­ket bocsátanak ki. Bővítik a strandon belüli szolgáltatáso­kat is az idéntől szerződéses­ként üzemelő strandon. Lesz új pecsenyés-, sörös-, fagyis- paviloti, az eddigieknél töb­bet foglalkoznak majd a ta­karítással és a gyep nyírásá­val. Fonyód megváltozott, talán még azok számára is tartogat meglepetéseket, akik nemrégi­ben jártak a déli-part máso­dik legnagyobb városában. Az állomásssal szembeni ÁBC- hez pillanatnyilag csak kerülő úton (ehet eljutni, hiszen fel­ásták a bejáratot. A legkü­lönbözőbb vezetékek lógnak ki a földből, egyelőre bete- metetlenül. Átalakításokat kellett végezni, május 20-ig tartó határidőkkel, hiszen alul­járót terveztek. Most pedig itt állunk sze­merkélő esőben és csak a ter­vezett aluljáró, tervezett bejá­ratát figyeljük a posta kör­nyékén. Költségvetési okokból ebből már nem lesz erre az idényre semmi. Viszont lebon­tották — a vasútvillamosítás miatt — a felüljárót, amelyen, fia sok-sok lépcsőt is kellett mászni korábban, de legalább folyamatosan átjuthattunk a mólóig és a kikötő körüli üz­letekig. A sorompó, tanúsíthatjuk, harminc percig szinte folyama­tosan zárva volt, egy-egy perc­re nyitották fel, hogy az ápri­lis végén is összejövő nyolc—- Üzen valamit a barátai­nak?- Nem.- Szégyelli őket, vagy ők?- Nem szégyelljük egy­mást.- Szülei látogatták már?- Szüleim elváltak. Anyám volt benn, hozta a ruhát, és mondta, hogy ezt nem kellett volna.- Csodálkozom, értelmes, fiatal... '- Igen. Jó fejem van és szeretek hülyéskedni.- Ezek hülyéskedések vol­tak?- Azok.- Végül, ha most bezár­nánk ezt a két ajtót, itt a rendőrségi szobában. Ki tud­ná nyitni őket?- Igen, ha megkapnám a kulcscsomóm, azon van a japán ollóm. Vékony és hosz- szúhegyű, minden zárba jó . . . tíz autót áteresszék. A gyalo­gosok pedig bújócskáztak. A fiatalabbak a kőkerítésen ug­rándoztak át, az idősebbek, lehajolva, földig hajolva, a so­rompókba vájt lukakon se­rénykedtek ide és oda. Elkese­rítenek tűnik a helyzet, ha nem születik valami megöldás a síneken, az ország egyik legforgalmasabb nyári vasút­állomásán az átkelésre. A móló melletti üzletsor csendes. Egy-két pecsenyés már nyitva, több mint harminc a hurka, 15 a tejfölös lángos és öt forint lesz a vécézés. A vécés ember mindent tud.de főleg arról beszél, hogy min­den mindennel összefügg ezen a szép déli parton. Ő viszont csak azzal törődik, hogy ez­alatt az alig három hónap alatt neki meglegyen a 250 000 forintja nettóban. Építkezések, kisebb-nagyobb boltok és egységek tömkelegé készülget a Bélatelepig ter­jedő szakaszon is. Várják a nyaralókat, csakúgy mint a kempingben, amely éppen az érkezésünket követő napon, szombaton nyitott. Már van egy bolgár vendég, de ő zár­kózott. A nyitást előkészítő hölgyektől megtudjuk, hogy körülbelül tíz százalékkal emel­kednek a sátorhelyek, a bun- galow-k és a motel árai. A motel viszont még mindig ol- csp: 400 forint két személyre a szoba éjszakánként... A szép lányok ára viszont, ahogy többektől hallottuk, évek óta változatlan, 100 márka körüli egy alkalom. Egyetlen dolog, ami nem változik évek óta. Ez is valami?! Bozsik L Felemelt üvegbetét­díjak Az {üvegpalackok termelői árának emelkedése miatt az érvényes betétdijakat május 2-i hatállyal felemelik. Ennek megfelelően például a 0,7 li­teres borospalack betétdija 4,50 forintról 6 forintra; a 0,7 literes konyakos palacké 4,50- ről 6 forintra; az 1 literes Co- ca-Colás palacké 10-ről 14 fo­rintra; az 1 literes sima falú (euró) üdítős üveg betétdija 8 forintról 12 forintra módosul. A konzerves és a fél literes sörösüvegek betétdíjai nem változnak. (bozsik) vasárnapi 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents