Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-29 / 26. szám

6 új Dunántúli napló 1990. .április 29., vasárnap Az egyetem választ, valakik döntenek! A Pécsi Orvostudományi Egyetem Egyetemi Ta­nácsa az 1989. március 23-i ülésén öt pályázó közül dr. Kellermayer Miklóst választotta ki az Élettani Intézet élére meghirdetett professzori állásra. Dr. Kellermayer Miklós alkalmasságát a professzori állás betölté­sére a magasabb elbíráló fórumok, beleértve a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia orvosi osztályát is, elismerte. Kinevezésére mégsepi került sor. A Tu­dományos Akadémia orvo­si osztálya ugyanis azt a szokatlan javaslatot tette a szociális és egészség- ügyi miniszternek, hogy dr. Kellermayer Miklós kine­vezése helyett egy évvel később új pályázatot Írja­nak ki. Ezen javaslat el­fogadása azonban sokáig váratott magára, hiszen csak három hónappal ké­sőbb'született irás ebben az ügyben. 1989. október végén dr. Bauer Miklós rektor ismer­tette a pályázókkal dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter le­velét, amelyben az áll, hogy a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem vezetősé­gével egyetértésben kine­vezés helyett, az MTA or­vosi osztályának javasla­tát elfogadva új pályázat kiírására kerül majd sor. A dolog így lezárt is lehetne, azonban egy alapvető kérdés maradt itt megválaszolatlan. Kér­déses, hogy kikből állt az az egyetemi vezetőség, amely az Egyetemi Tanács döntésével ellentétes mó­don intézkedett? Kik vol­tak azok, akik úgy vél­ték, hogy a saját Egye­temi Tanácsukat felülbírál­hatják? Kik voltak azok, akik a tanács megkérdezése nél­kül döntöttek olyan kér­désben, amelyben dönteni kizárólag az Egyetemi Ta­nács illetékes? Június és október közt bőven volt idő arra, hogy az Egye­temi Tanácsot megkér­dezzék és az MTA orvosi osztálya által tett javas­latot a tanáccsal elfogad­tassák. Erre nem került sor, sőt még a tanári testület, vagy az elnökség véleményét sem kérték ki. Néhányon döntöttek az egyetem nevében! A felvázolt eset az egyetemi demokráciával szembeni visszaélés nyil­vánvaló példája, s mint ilyen szélesebb körű és alaposabb vizsgálatot igé­nyel, hogy hasonló ese­tek a jövőben ne ismét­lődhessenek meg. A fenti tények felveté­sének aktualitását az ad­ja, hogy a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen most az elmúlt évinél is „alaposabb előkészítés" után próbálják „megvá- lasztatni" a „legjobb” in­tézetvezetőt. Négy pályá­zó van! Mind a négyen pályáztak tavaly is. Csak éppen dr. Kellermayer ■ Miklós nincs köztük. Va­jon hányszor kell még új­ra irfUítani a csökkenő létszámú mezőnyt, hogy végre az legyen az első, akinek a „befutó poszt” ki van osztva? Megkezdték a magyar beültethető szemlencse gyártását Az előkészítőben a műtétre váró két beteg már a toló­ágyon. Egyikük már megkapta az első injekciót. Becsukott szemmel, mozdulatlanul fek­szik. — Fél — int felé fejével a szomszéd ágyon fekvő. — Hogyne félne — gondolom magamban —, hiszen minden­ki fél az ismeretlentől, külö­nösen, ha a szeme világáról van szó. Hiszen ez a két em­ber arra vár itt, a pécsi szem­klinikán, hogy megromlott sze­mükbe egy új műanyag lencsét ültessenek, ettől remélve látá­suk visszanyerését.- Én ném félek - folytatja alkalmi ismerősöm. - Már másodszor vagyok itt. Egy éve operálták az egyik szemem, most a másikon kell a szem­lencse-beültetést elvégezni. Hát tudja, ez egy igazi cso­da. A műtét előtt már alig láttam. A feleségemet egy mé­terről nem ismertem meg. Nem mertem az utcára men­ni, szörnyű volt. A műtét utá­ni hetedik napon hazaenged­tek, másnap autóba ültem és kimentem a szőlőbe. Csak néztem. Nemcsak láttam, de visszakaptam a színeket is. Egy medikus ötlete Az első műanyag szemlen­csét 1949-ben ültették be Londonban. A második világ­háborút követő években lon­doni medikusok szemészgya­korlaton vettek részt a Them- ze partján fekvő hires Szent Tamás kórházban. Szürkehá- lyog-műtétet néztek végig, s az egyik medikus megkérdez­te az operációt végző Ridley professzortól, ha kiveszi a lencsét, mit ültet be a he­lyére? A válasz: semmit, majd szemüveget kap. A professzort nem hagyta nyugodni a gon­dolat, hátha mégis van más megoldás. Akkor már ismer­tek voltak olyan esetek, ami­kor háborús baleseteknél a vadászrepülőgépek pilótáinak a szemébe az összetört plexi szélvédő darabjai kerültek. S ezeket a plexidarabokat jól tűrte a szem. Később ez a professzor ebből a plexiből Korszerű technika a pécsi szemklinikán Évente mintegy tizenháromezer ember vár műlencse-beültetésre mázták Szegeden, Baján és Miskolcon. Később • voltak olyan próbálkozások, hogy a műanyag lencsét a szivár­ványhártyához rögzítették. (A 70-es években a pécsi klini­kán ezzel a módszerrel pró­bálkoztak.) A szemlencse mi­nőségének fokozatos javulása a műtéti technika, az eszkö­zök jelentős fejlődésével is­mét azt a megoldást alkal­mazzuk - amit a londoni pro­fesszor is hogy a szemlen­cse természetes helyére ültet­jük be á pótlást. Ez jelenleg a legkisebb utólagos kompli­kációval járó módszer. A műtét 11 óra 14 perc. Csitár László - akivel az operáció­jára várva beszélgettem — már ott fekszik a műtőaszta­lon. A két műtősnő gyakorlott mozdulatokkal adja kézre az eszközöket dr. Kovács Bálint­nak. Ő, amennyire csak lehet, szétfeszíti a szemhéjakat és egy szemterpesszel rögzíti. A szaruhártya körül felvágja a kötőhártyát. Nagyon finom és éles gyémánthegyű késsel elválasztja a szaruhártyót a fehér ínhártyától. Óvatosan alányúl, s felnyitja a szem­lencse elülső tokját, majd fi­nom hegyű kis ollóval körül­vágja, eltávolítja. Egy óvatos nyomás, s a fénytörési képes­ségét elveszített szemlencse kicsúszik a szaruhártyán vá­gott nyíláson. Eddigre már a műtősnő készenlétbe helyezte a beültetendő lencsét. 11 óra 29 perc. Helyére ke­rül az új szemlencse. Leszív­ják a szaruhártya alá került levegőt, s ezután már a fel­vágott hártyák összevarrása A zsámbéki szemlencsegyár próbált szemlencsét gyártatni és beültetni. Ezek o műtétek sajnos — bár orvostörténeti jelentőségűek - nem voltak kellően sikeresek, de nem a műtéti technika, hanem a nem megfelelő minőségű szemlencse miatt. Később Európában több helyütt pró­bálkoztak egyre jobb mód­szerekkel és lencsékkel. Magyarországon a 60-as években kezdték az első szem­lencse-beültetéseket a szege­di klinikán. Dr. Kovács Bálint egyetemi tanárral, a POTE szemkliniká­jának igazgatójával beszél­gettünk erről: A szemlencse-beültetés­nek több módjával próbálkoz­tak. Voltak olyan módszerek, hogy a szem elülső csarnoká­ba, a szivárványhártya és a szaruhártya közé ültették be a műanyag lencsét. (Ez nem a szemlencse természetes he­lye). Ezt a módszert alkal­technika ' is. A pécsi szem­klinika az első volt az or­szágban, ahol az operációs mikroszkópot alkalmazták. Ma már elképzelhetetlen lenne számunkra enélkül dolgozni. Nemcsak az az előnye, hogy a sebész tökéletesen kina­gyítva látja a szemet, de tel­jesen új dimenziókat tár fel, s olyan beavatkozásokat tu­dunk elvégezni, amilyet az­előtt soha. — Tulajdonképpen szeren­csésnek mondhatjuk magun­kat, hiszen az elmúlt egy év­ben olyan műszerekhez sike­rült hozzájutni az operációs mikroszkópon kívül, ami nagy minőségi változást jelent a betegellátásban. Az ultrahang- készülékkel pontosan, egyénre szabottan meg tudjuk tervezni a beültetendő lencse djoptriá- ját, ezzel lehetővé vált a le­hetséges legjobb látásminőség biztosítása. A másik nagy jelentőségű műszer a speciá­lis lézerkészülék. Az inplan- tációs esetek 10—15 százalé­kában egy idő után megvas­tagszik a szemlencse bent­hagyott hátsó tokja, ezért a látás csökken. Régen ezeket a betegeket fel kellett venni a klinikára, és műtéti úton korrigálni ezt a szövődményt. Most a lézerkészülékkel ambu­láns körülmények között tud­juk ellátni a betegeket. Szemlencse­/. „ti gyár Zsámbékot pedig az egy­kori premontrei templom im­pozáns, a kora gótika jegyeit magán viselő romjáról ismer­te az ország. Ezentúl más egyedülálló jellegzetessége is következik. 28 perc. alatt kész a műtét. i A rendkívüli figyelmet, kéz­ügyességet igénylő műtétet operációs mikroszkóp alatt vé­gezte a professzor, s az egé­szet egy monitoron jól végig lehetett kisérni. Azt is mond­hatnám, csakis így, hiszen olyan finomak a műszerek, hogy szabad szemmel alig kö­vethető az útjuk. A varró­fonalat is csak akkor láttam, amikor a fény megcsillant raj­ta, mert a hajszálnál fino­mabb műanyag szállal mik­roszkóp nélkül nem is lehetne dolgozni. — A szemlencse-beültetés terén a 80-as évek hozta meg a nagy áttörést - beszélge­tünk a műtét után dr. Kovács Bálinttal. — Egyre jobb ope­rációs mikroszkópokat, kézi műszereket és varróanyagokat gyártanak. A technika, qz ipa­ri háttér fejlődésével léphe­tett nagyot előre a műtéti lesz a kisvárosnak: itt épült fel az ország első szemlencse­gyártó üzeme. Háromszor is útbaigazítást kell kérnem a zsámbékiaktól, mire megtalálom a Medi- contur Orvostechnikai Kft. gyönyörű, jó levegőjű környe­zetben épült üzemét. A kül­ső megjelenés merész terve­zői fantáziára vall. Az épüle­teknél szokatlan erős lila szín kombinációja a rozsda­barnával és belül a fehér márvánnyal (a bejárat előtti oszlopok, a külső ajtókeretek, belső lépcsőkorlátok lilák) meghökkentően különös, még­is szép. A külső-belső látvány nemcsak azt sugallja, hogy új épületről van szó, hanem azt is, hogy különös gondosság­gal kivitelezték. A Medicontur Kft. amerikai —nyugatnémet—magyar vegyes- vállalat, 38 százalékos kül­földi és 62 százalékos ma­gyar érdekeltséggel. NSZK li­A POTE szemészeti osztályán szürkehályog műtétet végeznek. A videolánc segítségével a külső szemlélő is tanúja lehet a mik­roszkóp alatti eseményeknek. Fotó: Horváth Barna cenc alapján amerikai alap­anyagból itt, Zsómbékon ma­gyarok készítik a beültethető szemlencsét. Dózsa György igazgató nemrég Pécsett részt vett egy tudományos ülésen, s tájékoz­tatójában megjegyezte, a Me­dicontur nagy fordulatot hoz a hazai szürkehályog-műtétek- ben. Valóban. A Medicontur előt­ti időben a betegek saját maguk szerezték be a ^szem­lencsét, úgy, ahogy tudták. Az orvosi vizsgálat után kaptak egy vényt, amely tartalmazta a lencse paramétereit, és ez­zel ment, ki merre tudott. Igaz, úgy 2—3 év óta az OM- KER forgalmazott lencséket, de hosszú várakozás után tudta csak kielégíteni az igé­nyeket, s nem mindig a meg­felelő minőségben. Zsómbékon Tóth Péter mű­szaki igazgatóhelyettessel be­szélgettünk. — Ez az üzem alapvetően a magyar szemlencseigények kielégítésére létesült. A terve­zett termelési kapacitásnak azonban ez mintegy 50 szá­zalékát köti csak le, Így ter­mészetesen exportálni is fo­gunk. Mi a klinikákon, a kór­házakban, ahol igény van rá, szemlencseraktárakat létesí­tünk. Az ellátást folyamato­san akarjuk biztosítani. Eze­ket a raktárakat teljesen in­gyen hoztuk létre, már most is 2 és fél ezer szemlencse van Így kihelyezve. A terme­lés beindulásáig ugyanis a licencadótól vásároltunk len­cséket. Az orvos a felhasznált lencsékről a beteg nevére ki­állított, térítésmentes vénnyel számol el nekünk, mi pedig a társadalombiztosítási igazgató­ság felé. A .zsámbéki „szemlencse- gyár” mindössze 20 fős üzem. A dolgozók kiképzését az NSZK cég vállalta. A mun­kások kiválasztása gondosan történt, hiszen, mint ahogy Tóth-Péter mondta : — Ez olyan munka, hogy semmiféle laza­ság, fegyelmezetlenség nem fordulhat elő. A legapróbb hibát se tudjuk elnézni, aki nem felel meq, elküldjük. Igaz, jól meq is fizetjük őket. Arra számítunk, hogy évente 24 ezer db szemlencse készül itt. A magyar igény kb. 10—12 ezer. Ha valahol, akkor ebben az üzemben alapfeltétel a higié­nia. Ottjártamkor épp a le­endő munkahelyek sterilizálá­sa folyt. Az egyes műhelyek­be kettős zsilipen lehet be­jutni. Az egyikben leveti a saját ruháját, a másikba át­jutva felveszi a steril ruhát, fejvédőt, szájkendőt és papu­csot, csak ezután léphet be a munkahelyiségbe. Április 23. magyar aptikatörténeti dátum: ekkor kezdték el a maqyar beültethető szemlencse gyártá­sát. * Dr. Kovács Bálintot fagga­tom, milyen esetekben alkal­mazzák a lencseinplantációt? — Olyankor, amikor baleset során a szemlencse megsérült, továbbá a szürkehályog-be- teaségben szenvedőknél. Szür­kehályogról akkor beszélünk, amikor a szemlencse fényát­eresztő képessége jelentősen csökken, a lencse rostjainak és magjának elszürkülése miatt. Ez előbb-utóbb olyan mértékű lehet, hogy nagyfokú vagy teljes látáscsökkenéshez vezet. — Milyen látásélességet biz­tosít n műlencse? — A lehető legiobbat. Úqy tervezzük meq a lencse dioo- triáiát egvénre szólóan, hoqy a betea kissé rövidlátó le­gyen, igy szemüveg nélkül 60-70 százalékos távoli látás- élesség érhető el. Az esetet többséaében ez kielégíti a be­tegek igényeit, hiszen normál betűk olvasására is alkalmas. Akinek ennél élesebb látásra van szüksége, ezt szemüveg­gel lehet korrigálni. — Sokan gondolnak arra, hogy sokdioptriás szemüvegü­ket eldobhatnák, ha új szem­lencsét kapnának. — A látás- és a szemüveg- viselés két külön dolog. A mű­lencse az eltávolított hályogos lencse fénytörését pótolja. A szemüveg a szem olyan fény­törési hibáit korrigálja, ami nem a lencse hibája. (Pél­dául 40 év felett a legtöbb embernek szüksége van olvasó szemüveqre.) Az ilyen típusú szemhibáknól jelenleq a leg­tökéletesebb- optikai segéd­eszköz a szemüveg. Ha egy országban sok a szemüveges, nem feltétlenül jelenti azt. hogy ott több a rossz szemű ember, hanem azt, hoav jó a szemészeti és optikai ellátás. Sarok Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents