Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-28 / 25. szám
1990. április 28., szombat aj Dunántúli napló 3 z mind tánc! Jelenet a Pécsi Balett előadásából Fotó: Kálmándy Ferenc ,,A tánc, ez áz ősi művészet, amely szorosan összefonódik az emberi természettel, talán arra hivatott, hogy emlékeztessen az ember természetes ősi képességeire, azokra az erőkre, amelyek a sámánok, a papnők, a dervisek táncaiban nyilvánultak meg azokban az időkben, amikor a tánccal még gyógyítani lehetett és párbeszédet folytatni az istenekkel. Nem szabad elfelejteni, hogy voltak korok, amikor a tánc szent funkciót töltött be. Ezt a fontosságot és erőt egyre inkább visszanyeri korunkban is, amikor emlékeztet bennünket az ember anyagi és szellemi mivoltára, arra, nem gépek, hanem érzékeny, transzcendentális lények vagyunk s így kellene tisztelnünk önmagunkat és egymást" - írja Imre Zoltán koreográfus, a Szegedi Balett művészeti vezetője a tánc világnapjára írt üzenetében, amelyet a világ minden táncos-zenés színházában fölolvasnak áorilis 29-én, kivéve Pécsett, ahol a tánc világnapia közelében nincs táncprodukció műsoron. Eav kicsit ezt is pótol- ia a Pécsi Televízió vállalkozása, hogy hétfőn este, a tánc világnapját követő napon, a körzeti műsort a táncnak szentelte. A tánc ünnepén a balettel szoktak foglalkozni. A tévé műsora demokratikusabb fölfogásban készült. Minden táncmüfajból adnak ízelítőt. A hosszúhetényi hagyomány- őrző népi együttes Kaszás lános vezetésével olyan táncokat mutat be, amelyek a magyar népi hagyomány mélyrétegéhez tartoznak. A Baranya Táncegyüttes a délszláv folklórra épülő koreográfiát táncol. Az ANK Kísérleti Stúdióból Fóris Ildikó és Szalay Tamás misztikus kontakt táncot mutat be. A Ságvóri Művelődési Ház breakesei a Hild-udvarban és a Palatínus Szálló tánctermében is fellépnek. Szigeti Oktávia és Rovó Attila diszkótáncot jár. Fellép a többszörös magyar bajnok Papp Viktor, Kozmann Judittal. Ök az akrobatikus rock and roll világranglistáidnak ötödik helyezettjei. Elektric boogie-zni nemcsak az országosan jegyzett Nagy Zsoltot, hanem az 5 éves Rovó Pétert is lótiuk. Eck Imre, a Pécsi Balett Kossuth-díias művészeti vezetője eredeti koreográfiát készített a műsor számára. Bach: f-moll zongoraversenyének Largo tételére, amit három fiatal balerina, Nübl Tamara, Szűcs Ágnes és Papp Anita táncolnak. Pénteken nyílott meg Bizse János festőművész emlékkiállítása. Táncszvit című képe szintén helyet kapott a táncos műsorban, amelynek műsorvezetője egy primabaleri- na, Uhrik Teodóra, Liszt-díjas, érdemes művész lesz. Tv2, április 30., hétfő 20 óra.- bl „Ha a rendőrség is tagja lett volna a Varsói Szerződésnek...” Beszélgetés Túrós András országos rendőrfőkapitánnyal — Az ország .közvéleménye éppen öntől értesülhetett, hogy folyamatban van a rendőrség átszervezése. Attól tartok, hogy a testülettel foglalkozó számos és nem is mindig a bizalmat erősítő hir környezetében elsikkadt e tény jelentősége. Fejtse ki, legyen szives, milyen céllal történik az átszervezés. — A döntés nem új, az ország és a BM vezetése már 1976-ban elhatározta, hogy létre ikel'l hozni az önálló országos főkapitányságot, mert az irányítási mechanizmus zavarokat okoz. A rendőrség és a belügyi apparátus összefonódott: mindenki „rendőr” volt, az állambiztonsági tiszt éppúgy, mint a kormányőrség tagjai. Három évvel ezelőtt a BM hatásköre tovább bővült, az államigazgatási, a tanácsi, a településfejlesztési feladatokat is a belügyi tárcára testálta a 'kormány. Mindez, mondhatom, tudathasadásos állapotot okozott. így jutott el az akkori minisztérium vezetése ahhoz, hogy létre kell hozni az önálló rendőrséget. — Ebben a működési modellben hol volt a helye a megyei főkapitányságoknak? — A közvetlen irányító a belügyminiszter volt. Öt azonban úgy lekötötték a kormányzati feladatok, hogy — kiváltképpen az utóbbi három esztendőben — fizikailag is képtelen volt oly módon foglalkozni a rendőrséggel, ahogy a helyzet megkívánta volna. A megyei főkapitányságok tehát magukra maradtak, ami ugyan önállóságként is fölfogható, ez azonban inkább látszatönállóság volt, hiszen a döntésekben nem jelentkezett. A döntés joga a 'miniszteré volt, aki viszont, mint említettem, fizikailag is képtelen volt a problémákkal foglalkozni. A felügyeletet tehát megosztotta a miniszter- helyettesekkel, ami egyet jelentett a megyei szervek föl - parcellázásával. Irányított az államtitkár, az állambiztonsági, a közbiztonsági, a személyügyi, az anyagi, pénzügyi miniszterhelyettes és az országos főkapitány is. Vagyis adva volt egy fegyveres testület, melyet kollektív módon irányítottak. A legnagyobb hátrány a rendőrségi munkát érte azzal, hogy összemosódott a felelősség. A közbiztonság és a közrend rovására működött ez a mechanizmus, a szakterületi rivalizálás állandó kísérőjelenségével. — A múlt leválasztása tragikomikus örökségtől való szabadulást is jelent. Arra gondolok, hogy hosszú ideig tartotta magát az az ideológiai indittatású föltételezés, hogy miközben a szocialista embertípus formálódik, csökken a bűnözés. Tehát kevesebb pénz kell a bűnüldözésre. S aztán egy szercsak azt vettük észre, hogy itt a szervezett bűnözés és a kábítószer. Nos, a kérdés most már az, hogy van-e elég pénz e késés behozására? Hivatástudatból nem élhet meg a rendőr — Nemrég egy nyugatnémet tévéinterjúban azt .mondtam, hogy jó lett volna, ha a magyar rendőrség is tagja lett volna a Varsói Szerződésnek, mert akkor ez kikényszeritette volna, hogy jól felszerelt rendőrsége legyen az országnak. Az ön által is említett téves szemlélet és a sok kozmetikázott jelentés miatt alakulhatott ki a mostani állapot, az, hogy lerongyolódott rendőrsége van az országnak. A helyzet ismeretében, úgy gondolom, nem sértő ránk nézve ez a megfogalmazás. Valóban nem kis gond, hogy honnan jussunk pénzhez a működőképesség biztosításához. Elkoptattuk azt a szót, hogy hivatástudat. Mert amikor túlórázni kellett, pénz helyett ezt zúdították a rendőrállomány nyakába. Akik egy ideig úgy tettek, mintha el is hitték volna. Ma azonban már változott a helyzet. Egy dolog a közbiztonság, más a megélhetés. Nagyon kevés a pénz, és én szeretném remélni, hogy az új kormány a segítségünkre siet. A mai bérekkel ugyanis hosszabb távon nem tartható a rendőrség. Mi a múlt évben 40—50 százalékos bérfejlesztést javasoltunk, szerintem ez továbbra is helyénvaló. — Az átszervezés hogyan érinti a megyéket? — A megyei főkapitányok az ország első számú rendőrszakemberével állnak kapcsolatban és nem politikai funkcionáriusok függvényei. Ezt árért is fontos hangsúlyozni, mert igen nagy különbségeket tapasztalhattunk a megyei kapitányságok bűnüldöző munkájában. Ahol jó szakember volt a kapitány, ott jobb volt a közbiztonság. Ahol viszont más területekről - párt-, állami apparátus — jött a vezető, még ma is alacsony a színvonal. A cél az, hogy az egységes irányítás minél előbb járjon együtt a szakmai fellendüléssel, tűnjön el a megyék közti minőségi különbség. — Történtek személyi változások az egyes főkapitányságok élén, pontosabban ott, ahol az említett különbségek ismertté váltak? — Novembertől mostanáig, tehát fél év alatt három fő- kapitányság - Pest, Fejér és Szolnok megye — kivételével mindenütt volt személycsere. Illetve a hónap végén nyugdíjba vonul a Nógrád és a Vas megyei főkapitány. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy az új megyei fő- parancsnok a legjobb, legtehetségesebb emberek köréből kerültek ki. Szakemberek, egytől egyig két- vagy három- diplomás rendőrtisztek irányítják a munkát. — Úgy tudom, hogy az új parlament döntésére vár az önkormányzati törvény. Hogyan érinti ez a rendőrséget? Mit jelent az utóbbi időben gyakorta emlegetett ön- kormányzati rendőrség? Az önkormányzati rendőrségé a jövő — Az átszervezések kellős közepén vagyunk, a kormány- koalíció pártjainak elképzelései ezután válnak ismertté. Biztosra veszem azonban, hogy az önkormányzati rendőrség kialakítása elkerülhetetlen. Én személy szerint örülök neki, és szükségesnek is tartom. Nyugat-európai tapasztalatok alapján feltétlenül indokolt, hogy az önkormányzatok valamilyen formában felügyeljék és irányítsák a helyi rendőri szerveket. Azt mór tudjuk, hogy hiba volta centralizálás, hogy a városi rendőrségnek, az őrsöknek, a körzeti megbízott csoportoknak, a megyei főkapitányságoknak a tevékenységét mindig a magasabb elöljárók ítélték meg, s hogy a helyi, a lakossági vélemény nem számított. így fordulhat elő még ma is, hogy például a közrend megítélésében van hivatalos álláspont és van helyi vélemény. Ez a kettő azonban, tapasztalatom szerint, még sohasem találkozott. És mindig a hierarchikus vélemény volt a döntő. Ez tarthatatlan. Az önkormányzati rendőrség ezt az állapotot meg fogja szüntetni. Mi azt akarjuk, hogy több lépcsőben épüljön. — Melyek lennének a fokozatai? — Az első azonnal bevezethető. Járhatónak tartom, hogy a városi kapitányokat, az őrsparancsnokokat, a körzeti megbízottak csoportvezetőit, sőt a megyei főkapitányokat is a helyi önkormányzatok nevezzék ki, az országos főkapitány egyetértésével. Vagy pedig a kinevezésben csupán vétójoga lehessen az országos főkapitánynak. Elengedhetetlennek tartom, hogy az első számú megyei rendőri vezető felelősséggel kötődjék a helyi ön- kormányzathoz. A törvény elfogadása utón ezt akár azonnal is be lehetne vezetni. Azt is szorgalmaznám, hogy az ön- kormányzatok határozata legyen kötelező a rendőrségre, ha az a közrendet, a közbiztonságot érinti. A nehéz gazdasági helyzetből adódik, hogy amennyiben az önkor, mónyzat a helyi közbiztonságot a rendőrség létszámának emelésével, a felszerelés tökéletesítésével javítani akarja, hozhasson erre vonatkozó döntést. A második lépcső - nyugatnémet mintára - az lehetne, hogy létrejön a teljes hatáskörű önkormányzati rendőr, ség. Ors'zágosan csak olyan bűnüldöző apparátusra lenne szükség, amely a szervezett bűnözéssel, a kábítószerrel, és egyéb, kiemelkedő ügyekkel foglalkozna és az Interpollal tartaná a kapcsolatot. És természetesen a szakirányítási hatáskört is ellátná. K. E. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Litvánia - magyar álláspont A világ egyetlen országa sem ismerte el még hivatalosan a függetlenségét nemrégiben deklaráló Litvániát, nem meglepő hát, hogy a magyar külügyminisztérium sem sieti el az (egykori?) szovjet tagköztársaság státusával kapcsolatos állásfoglalást. Mint ismeretes, Litvánia a szovjet gazdasági megszorítások után lassan-lassan lehetetlen helyzetbe kerül, s ha Moszkva „kíéheztetési politikája" eredményes fesz, joggal mondhatják a litvánok, hogy a szabad országok csupán a szólamok szintjén tartják magukat a népek önrendelkezési jogáról szóló fenn- költ elvhez. Litvániát egy esetleges nyugati segítség hozzásegíthetné a tényleges függetlenséghez, a Nyugat azonban — tartva a Szovjetunió széthullásától — úgy tűnik, nem szánja rá magát a segítségnyújtásra. Napjainkban már egyes magyarországi pártok (pl. a Krassó vezette Magyar Október Párt) is hallatják hangjukat, nemtetszésüket nyilvánítva a hazai adminisztráció hallgatása miatt. Szombath Jenőt, a Külügyminisztérium szóvivőjének helyettesét hívtuk fel:- Egyelőre valóban csak a pártok részéről lehetett nyilatkozatokat hallani, de azt hiszem, a magyar külügyi vezetés a továbbiakban sem foglal állást az ügyben. Nálunk egyelőre — tudomásom szerint — senki nem foglalkozik a kérdéssel. Ha a személyes véleményemre kiváncsiak, el kell mondanom, Magyarországnak nagyon mértéktartóan kell foglalkoznia mind Litvánia problémájával, mind az ehhez hasonló esetekkel, hiszen ne lelejtsük el, egyes körök könnyen félreérthetik szándékainkat, s ez nem tenne jót a határon túl élő magyar nemzetiségeknek . . . Egyébként - gondolom ebben egyetértünk - Magyarország nem akkora hatalom, hogy minden kérdésben állást kellene foglalnia. Tudomásom szerint Litvánia még nem keresett diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, Így még csak lelki- ismeret-lurdalásunk sem kell, hogy legyen. (A kérdés ezután csak az. hogy a megalakuló új kormány másképpen foglal-e állást az ügyben?) (P) POFOSZ-kodás az Értelmiségi Klubban ,,Dr. Vargha Dezső: — Szeretném azzal kezdeni, a tényéknél maradva, hogy nekünk nem a POFOSZ-szal van bajunk, sőt éppen azt szeretnénk leszögezni, hogy mi nem a POFOSZ el len vagyunk, hisz’ akkor tagjai sem lettünk volna, hanem épp a POFOSZ érdekében szólunk. Azért, hogy olyan emberek legyenek ott, akik erkölcsileg is megérdemlik. Hogy olyan vezetők legyenek, akik erkölcsileg is feddhetetlenek. Ebben a korban, amikor tényleg már a szabad választások után vagyunk, ennek alapvető követelménynek kellene lennie . . . Nem a POFOSZ-t akarjuk szétverni — egy emberrel van csupán ba- junk, a megyei szövetség elnökével, Kiszely Kornéllal. Kiszely Kornél: — Egyszerű parasztember vagyok, egy tizenkét tagú család első sarja. Lényegében '56-tól napjainkig a börtönt és különböző helyeket jártam. Börtön, internálás, különböző esetek '. . . Én nem a szocializmusnak a csecsein nevelkedtem - ellenkezőleg, a szocializmusnak az eltiprósát végeztem. Elvették lakásomat, elvették mindenemet, hatvanéves fej jel ma is egy faházban lakom. Sajnos, 11 évig voltam börtönben, kijutott. Azt mondják, köztörvényes vagyok, pedig 1956- ban a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés vezetéséért kötelet, utána 15 évet, majd nyolc évet kaptam (Idézetünket a csütörtök éjjel az Értelmiségi Klubban lezajlott vita magnófelvétele alapján közöljük. A „Bizonyítékok o POFOSZ vezetője ellen" című „műsor”-ról szóló tudósításunkat az ezúttal hétfőn megjelenő Vasárnapi Új Dunántúli Naplóban olvashatják. Elöljáróban csak annyit: dr. Vargha Dezső levéltáros tagságát a POFOSZ felfüggesztette, de az Értelmiségi Klubban történtek fordulatot jelentenek az ügyben, hiszen a levéltáros az általa képviselt vádakat tanúkkal tudta bizonyítani. Folytatás: a VDN-ben). Újra panel Javában tart a tanácsi lakások eladása Pécsett. Mint arról már írtunk, több ezer panelépület vár kiárusításra, a szakemberek viszont a mai napig nem tudják garantálni, hogy a panelben élő vevő „nem romlandó" árut vesz pénzéért. Dr. Tornai Lószlóné az Ajtósi Dürer u. 2/A sz. alatt lakik, az ő 4. emeleti 62 négyzetméteres panellakását 1 millió 350 ezer forintra értékelte az INKÖZ. A hölgy azt kifogásolja, hogy jelenleg 20 éves lakásának szavatossági ideje csupán 50 év, mégis a téglából épült lakások piaci árával megegyező összeget kell lefizetnie, ha tulajdonosává akar válni. Mint mondja, a PIK szakemberei ígéretet tettek arra, hogy szakvéleményt kérnek az ÉMI-től a panelből készült lakások műszaki állagára vonatkozólag, s ő szeretné megvárni ezt, hiszen tudni akarja, mibe fekteti pénzét. Mi a teendő? — kérdezi. Kardos István, a PIK panaszirodájának vezetője: — Az ÉMI-szakvélemény a nyáron készül el, a lakónak pedig joga van az INKÖZ-nél fellebbeznie a vételi árral kapcsolatban. Ha tanácsolhatok valamit, íizt tanácsolom, adja be fellebbezését, talán a szakvélemény ismeretében e lakás ára sem lesz ekkora. Persze, őszintén szólva a mai viszonyok között nem nagyon hiszem, hogy az INKÖZ kénytelen lenne „engedni a negyvennyolcból" . .. Sajnos, igazat kell adnunk Kardos Istvánnak, hiszen a la káspiacon is a hiánygazdaság a jellemző. Mi több, tudomásunkra jutott, hogy azon lakásokat, melyeket a bérlők nem vásárolnak meg, a tanács másnak is eladhatja, s ekkor már az új tulajdonossal kel! egyezkedni a bérleti díjról, ami valószínűleg nem lesz olcsó mulatság. Tudjuk, a jelenlegi sem az, mégis azt tanácsoljuk, aki képes rá, vegye meg lakását, mert a kidolgozás alatt lévő lakáskoncepció még rosszabb helyzetet eredményezhet . . .
