Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-27 / 24. szám

1990. április 27., péntek uj Dunántúli napló Egy eii a TIT Ifjúsági l\lyelivís»lcol«íjäban r% - r* »4, * k~ «t i- < í* A TIT egyik nyelvi' laborja Tanulás - bankhitellel Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy gyorsan változó világunkban az egyik leghasznosabb oktatási beruházás a családban a gyerekek nyelvtanulása, az állam oldaláról pe­dig az eredményes nyelvoktatás finanszírozása. Erre vállal­kozik új formában Pécsett, a TIT Ifjúsági Nyelviskola is. Szaláiné Wéber Mária nyelvtanár, az iskola vezetőjének he­lyettese mondja el ’ terveiket.- örülünk, hogy eleget te­lhetünk sok szülő kérésének, es a megyei tanács szakmai támogatásával nyelviskolánk­ban az érettségizettek tago­zata mellett szeptembertől be­indíthatjuk a gimnáziumra elő­készítő nyelvi tagozatot is. Er­re a tagozatra olyan általá­nos iskolát végzetteket várunk, akik angol vagy német nyelv­vel komolyabban kívánnak fog­lalkozni, az általános iskola és gimnázium közé egy nyelv­tanuló évet illesztenek, ha­sonlóan az 5 éves kétnyelvű gimnáziumok nyelvi előkészítő évéhez. Tudom, hogy ez a for­ma nálunk még meglehetősen szokatlan, de úgy gondolom, hogy a jövőben egy sor új­donsággal kell megbarátkozni. Az is igaz, hogy ezzel a gim­náziumi tanulmányaik meg­kezdését egy évvel elhalaszt­ják, de szerintem megéri, hi­szen már nyelvvizsgával a hátuk mögött kezdik középis­kolai tanulmányaikat. Ügy ítéljük még, hogy ebben a fogékony életkorban nagy az esélye az eredményes nyelv- tanulásnak - főleg abban a formában, hogy a tanuló egy tanévig szinte csak azzal fog­lalkozik. — Tanulóink iskolaszerű kö­rülmények között tanulnak - hasonló tantervvel, mint az 5 éves kétnyelvű gimnáziumok nyelvi előkészítő éve. A heti kötelező óraszámuk 30, ebből több mint 20 órát a nyelvok­tatásra fordítunk. Ezenkívül bizonyos tudás szintentartását is elvégezzük, pl. matematiká­ból, illetve fokozott figyelmet fordítunk a nevelésre, és praktikus ismereteket nyúj­tunk. A gyerekeket, illetve a szüleiket a . tankötelezettségi törvény értelmében mindazok a kedvezmények megilletik, amelyek az egyéb iskolatípus­ba járókat. (Családi pótlék), árvaellátás, diákigazolvány, stb.)- Szeretnénk ezt az isko­latípust ä magyar iskolarend­szer részeként elfogadtatni - mint célszerűnek . minősíthető kinálatbővítést. Azt is szeret­nénk, hogy a gimnáziumok éljenek az előfelvételi rend­szerével, azaz egy év kihagyá­sával, az azt követő tanévre vegyék fel a nekik megfelelő gyerekek egy részét — a szü­lőkkel történő kölcsönös meg­állapodás alapján. Ezzel a szülők garanciát kapnának. (Úgy gondolom, hogy a kö­zépiskolák a jövőben nem ke­rülhetnek meg egy sor, rugal­mas működésükhöz feltétlen szükséges újszerű megoldást.) Az előfelvételis rendszert megértéssel fogadta két nyel­vi tagozatos gimnázium, a Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem Gyakorló Gimnáziúma (Komarov) és a Janus Panno­nius Gimnázium, illetve némi megkötöttséggel a Leőwey Gimnázium is. Járhatónak lát­ják' azt az utat, hogy a gim­náziumok nyelvi tagozatára felvett vagy megfelelt, de hely hiányában elutasított ta­nulók szülei az iskolával tör­ténő megállapodás alapján kérhessék gyermekük átvételét az 1991/92: tanévre, amennyi­ben felvételt nyernének a TIT ifjúsági Nyelviskolába. A szeptemberben induló kísérleti osztályokba 15—15 tonulót ter­veznek felvenni, Így egy cso­port angol, egy pedig né­met nyelvet tanulna. Felvételi vizsgát azért ki­vonnak tartani, hogy a szü­lőknek tanácsot adhassanak arról, milyen reális cél ér­hető el a tanév végére, illet­ve a megközelítően homogén ■ csoportok kialakítására legyen mód. A nyelviskola a tandíjból, a TIT-szervezet, illetve alapít­vány támogatásából' tartja fenn magát. A szülőket meg­közelítően 5000 forint havi tandíj terheli, amelyet okta­tási bankhitel formájában a bank megelőlegez, ha kérik. Az Ifjúsági Nyelviskola Érett­ségizettek Tagozata első évé­nek kedvező tapasztalatai vannak, a hallgatók hamaro­san befejezik tanulmányaikat és nyelvvizsgát tesznek. Cz. J. Magángazdák — kontra nagyüzem A borivók bizonyárá emlékeznek arra a nem is olyan régi gyakorlatra, hogy a borosüvegek cím­kéin rövid határidejű - egy-két hónapos - szava­tosságot tüntettek fel a palackozók. Az igazi bor­ivók persze, mosolyogtak ezen □ természetellenes gyakorlaton, s nagy ívben elkerülték az ilyen boro­kat. A címke ugyanis árulkodott, tudatta a ve­vővel, hogy az üveg tar­talmát manipulálták, a bor „természetétől" eltérő ké­miai eljárásokkal kezel­ték. Á termelő a fogyasztóért dolgozzon Elcsúfított borosüvegek Mostanában eltűntek a bol­tok polcairól a szavatossági idővel elcsúfított borosüvegek, de a természetellenes gyakor­lat mély nyomokat hagyott a vásárlói szokásokban. A ma­gyar a borivó nemzetek közé tartozik, az utóbbi évtizedben mégis csökken e korábban kedvelt ital fogyasztása. A mérséklődés okai szerteága­zóak, de az ár és a minőség kapcsolatára szinte mindegyik ok felfűzhető. Egekig emelke­dett a palackozott bor óra a boltokban, de a minősége nem követte e zsebbe vágó változást. A .nagyüzemi szőlőtermelés és borászat éppen a bár leg­jellegzetesebb tulajdonságát, a termőhelynek megfelelő za­matot tüntette el. Feldolgo­záskor és később a pincészeti munkáknál figyelmen' kivül marad a fajtajelleg, a termő­helyi eredet: s a palackban minden évben azonos minő­ségű, csak a címkén feltünte­tett fajtára nem jellemző za- matú bor kerül. A minőségrontó manipulálás és kiegyenlítés nemcsak a vá­sárlóknak kedvezőtlen, a ter­melők is panaszkodnak miat­ta. Ha ugyanis a termőhelyre nem jellemző borok nagy mennyiségben kerülnek forga­lomba, az az igényes, a mi­nőséget termelő gazdák érté­kesítési esélyeit is rontja. Igaz, még kevesen képesek önál­lóan a palackozásra, eladás­ra: de mind többen kísérle­teznek vele. Maszek export Sokan a „maszek exporttal" próbálkoznak, mint egy bada­csonyi gazda mesélte, kény- szerűségből. Először ő is tágja volt a szakszövetkezetnek, de az diktálta az árakat, s ha el­adni akart, kénytelen volt el­fogadni. A kiszolgáltatottságot nem bírta hosszú ideig, fordí­tott sorsán, kilépett a szakszö­vetkezetből. Eladni persze, ez­után is kellett, s a közeli ál­lami gazdaságot választotta. Ott megint csak méltatlanul alacsony árat ígértek a bo­ráért, s ráadásul hat hónap múlva fizettek. Ha az áru el­lenértékéért járó pénz kama­tait is számítjuk, a gazda szinte ingyerj-izzadt a hegyol­dalon. Ez persze, nem kívánható tőle, nem is vállalta; ha úgy tetszik, illegálisan, de literen­ként eladta a borát turisták­nak termelői áron. Mindenki jól járt, a gazda földje és munkája után tisztességes jö­vedelemhez jutott, a turista pedig megfizethető áron ka­pott pincehideg, zamatos ne­dűt. Még az állam sem iga­zán vesztes, bár a borforgal­mi adóból származó bevétel­től megszabadították, ám a tu­risták megízlelhették, hogy mégiscsak van iható bor Ma­gyarországon. Szót sem érdemelne az eset, ha egyetlen termelő panaszát jelezné. A közelmúltban tar­tott alsóőrsi tanácskozáson, melyet a Magyar Agrárkama­ra és az Országos Gazdaszö­vetség szervezett, a termelők szinte panasznapot tartottak. A leggyakrabban emlegetett szavak a bántóan alacsony felvásárlási ár, . a kiszolgálta­tottság, a hátrányos megkü­lönböztetés, a hivatali packá- zás voltak. Sajátságoson reagálták e rájuk nézve hátrányos hely­zetre. A tanácskozás résztve­vőinek többsége valamelyik termelőszövetkezetnek a tagja, s miután ott nem kaptak ér­dekeiknek megfelelő védelmet, kilépni szándékoznak. Az ön­álló gazdálkodós feltételeit egyedül is képesek megterem­teni, óm a feldolgozással és a kereskedelemmel mór nehe­zebben birkóznak meg a saját erejükből. Ezt tudva, rögtön azt javasolták, hogy a szövet­kezetből kilépve, másik szö­vetkezetét alakítsanak. Az új és önkéntes társulástól azt várják, hogy együtt, követke­zetesebben és hatásosabban tudják valós érdekeiket érvé­nyesíteni. Az álláspontok nem közelednek A szőlősgazdák szándékai­ból kitűnik, hogy nem a szö­vetkezeti gondolat, hanem an­nak magyarországi gyakorlata váltott ki ellenérzéseket a ter­melőkben. Ezt egyébként a ta­nácskozásra meghívott szövet­kezeti vezetők is megerősítet­ték bennük. Bölcsebbek ma­radnak, ha nem szólnak; hi­szen nem érveltek, hanem ko­rábbi hatalmukat érzékeltetve kezdtek tárgyalni az elszánt termelőkkel. A vita nem csapott ki a ke­zelhetőség medréből, de nem is közelítette az álláspontokat. A tény, hogy a nagyüzemi sző­lőtermelés és borászat sokat eljátszott a vásárlók jóindula­tából; mint ahogy az is igaz, hogy az egyéni gazdák inkább csak a pincebeli, demizsonos export módszereit próbálták ki. így ma nagyon nehéz lenne egyértelműen voksolni egyik vagy másik termelési,- szövet- kezési forma mellett. A vá­sárlók számára kedvezőbb, s a termelőknek is igazságo­sabb, ha a piaci verseny ve­zérli a folyamatokat. így lehet verseny az árakban', a minő­ségben. Nekünk, vásárlóknak az az érdekünk, hogy a tisz­tességes versenyért drukkol­junk. s a győztest a gazda­sági siker igazolja. T. I. i—Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Konvertibilis forint Egyre többet hallani a fo­rint esetleges konvertibilitásá­ról. Vértes András a Kék Sza­lag Bizottság szakértőjeként minapi nyilatkozatában még azt is elképzelhetőnek tartot­ta, hogy a magyar valuta há­rom év múlva nemzetközileg szabadon felhasználható pénz­eszközzé avanzsáljon, magya­rul konvertibilis valutává lép­jen elő. Vértes úr, aki egyébként a Gazdaságkutató Intézet igaz­gatója, véleményével — bár­milyen meglepőnek tűnik is — a mértéktartóbb „jósokhoz” áll közel. Létezik ugyanis olyan álláspont, mely szerint- s ezt főleg nyugati szakembe­rek képviselik - a forint már 1, azaz egyetlen év alatt is konvertibilis valutává lenne tehető. Vértes Andrást telefo­non hívtuk fel, hogy megtud­juk, az általa prognosztizált hároméves átállási időszak mi­lyen inflációval járna együtt, mely kérdésben nem titkoltan arra is választ szerettünk vol­Hát, igen! Szerdán este mutatta be a Magyar Televízió a Ceauses- cu-házaspár peréről készült teljes videofelvételt. Már teg­nap hallható volt a legújabb magyar tréfa, mely szerint (Miért .nincsenek mostanában Romániában viccek? Válasz;' Mert lelőtték a poént. . . Korántsem, szeretnénk vicce­lődni a bemutatott film tar­talmán és előzményein. Min­denesetre jó néhány elgon­dolkodtató részlete közül, ne­künk a védőügyvédek viselke­dése volt a legszembetűnőbb. Dr. Berki Tamás pécsi ügyvé­det kérdeztük a védőbeszédek mibenlétéről és a filmről alko­tott véleményéről:- Előrebocsátom, hogy nem ismerem, a román eljárásjog szabályait, és nem voltam Ceausescu híve. Mindenesetre sokszor magam is furcsállot- tam a védők viselkedését. Ügy gondolom, hogy a védők fel­adata nem az, hogy előre belenyugodjanak egy per eset­leges végkimenetelébe. Na­gyon nehezen tehetik azt is meg, hogy saját, tényeket köz­lő előadásaikkal továbbfokoz, zák a hangulatot, mégpedig oly módon, hogy ezek az ól­na kapni, nem kerül-e többe a leves, mint a hús?- A „hároméves terv" is ra. dikális változást feltételez, de ebben az esetben elkerülhet­jük azt, amit Lengyelország­ban az ún. sokkterápia jelen­tett, vagyis az elszabaduló inf­lációt. A Kék Szalag Bizottság egyébként valóban meg’fon- toltnak tűnik azokhoz a nyu­gati körökhöz képest, akik a villámgyors átállást javasolják. Mi úgy véljük, első lépésként az inflációt kell radikálisan visszaszorítani, s utána a piac. gazdaság kialakulásának fel- gyorsításával három év alatt teljesíteni lehet a célkitűzést, mely a forint konvertibilissá tételét jelentené. Ha megva­lósulnak a most kidolgozott tervek, úgy a forint 1993-94- re nemzetközi valuta lehet, s árfolyama sem változik a je­lenlegihez képest a’ nyugati valutákhoz viszonyítva, csupán annyival, amennyit a (terveink szerint akkor mór 10 százalék alatti) infláció jelent. Úgy legyen. (p) taluk védett vádlottak terhére szólnak. Úgy gondolom, a védőügy­védnek — legyen akár kiren­delt, akár felkért -, védő- és nem vádbeszédet kell monda­nia. Utána kell járnia, vala­mennyi, az ügyfele számára enyhítő körülményként érté­kelendő ténynek és ezek hát­terének. Két példát a szerdán látott film alapján: A vádlott helyzetét semmiképpen sem súlyosbíthatja. Tehát, ha fel­merül, hogy esetleg elmebe­teg a védence, minimum or­vosszakértői vizsgálatot kell kérnie. Vagy, ha a külföldi zsoldosokkal kapcsolatban vá­dolják meg, illő lett volna további, a filmből ki nem de­rült bizonyítékokat kérnie. Remélem, nem félreérthető, amit elmondtam, valószínűleg a védők viselkedése messzebb, re vezet. Erről a témáról, eb­ben a terjedelemben próbál­tam kifejteni a véleményemet, még annyit hozzátéve, ha a védő úgy érzi, hogy a bíróság jegyzőkönyvében nem ponto­san és nem kellő részletesség­gel rögzíti az elhangzottakat, akkor azonnal illő jeleznie vé­leményét. Hol vagytok.. . . . kedves fecskék? Miért, hogy az ember aggódni kénytelen még miattatok is? Sokan úgy érzik; régen itt a tavasz, és ti sehol, ti, a tavasz hírnökei, sehol . . . Felsejlő dalocska-töredékek az emberek agyában: Villásfarkú fees- kemadár, jaj, de régen várunk ... És egy kiegészítés: Itt a helyed miközöttünk, jaj, itt a helyed nálunk... Kedves fecskécskék, jelképes barátaink! Ti vagytok a folyamatosság ebben a magát göngyölgető szép magyar életben. Ti, akik évente elmentek, messzire.. Nem kötitek senkinek sem az orrára, hogy hova is tartotok, és ott mit csináltok. Nem mondjátok meg azt sem, miért éppen odamentek. Tudjátok viszont teljes bizonyossággal, hogy egyszeresek visszatér­tek ide, Magyarországra. Pontosabban, és még szebben szólva, meg­találjátok saját fészketeket, hogy újra jöhessenek a fiókák, a fiókák, akik mit sem tudnak arról, hogy a repülés megtanulása után újra útrakelnek, aztán pedig visszajönnek, hogy új fiókáik legyenek most már nekik is itt, Magyarországon, attól függetlenül, hogy fehér-e a torkuk vagy éppen vörös, és ezzel összefüggésben, hogy teljes vagy csak fél fészket készitenek-e vagy abban kívánják utódaikat nevelni. Várjuk a fecskéket, és ők is várják, hogy lássuk őket, állítólag meg is érkeztek már, csak állóvizek mellett vadásznak egyelőre ele­mózsiára a szeszélyes időjárás miatt. Jöjjenek, akár egyenként is, a nyár csinálása úgysem az ő feladatuk. Este aztán lapzárta körül, Pécs felett is itt voltatok már néhá­nyon ... (b) Majd kiderül, honatya! EGY MINISZTERTANÁCSI HATA- rözat Értelmében ihavi .ósezer FORINTBAN ÁLLAPÍTOTTAK MEGA MINISZTEREK JAVADALMAZASAT. AMI fjRUTTÓ ÖSSZEGBEN ÉRTEN­DŐ. ENNEK NETTO ÉRTÉKE 34 979 FORINT. A képviselői tiszteletdíjakat ren­dező határozat-tervezet ma már több variációban is ,.gondolkodik”. Az ,,A" variáció szerint a hon­atyák tiszteletdíja a mindenkori miniszteri fizetés fele lenne. A „B” a bérből és fizetésből élők átlag­keresetének háromszorosában álla­pítja meg ezt az összeget. (A Statisztikai Hivatal közlése szerint 1989-ben 7 651 forint volt az átlagkereset nettó összege.) A har­madik elképzelés szerint 32 500 fo­rintos fizetést állapítanának meg, de e javaslatról végül a frakció- vezetők megállapodása dönt. A képviselői tiszteletdíjak alap­összege további pótdíjjal egészül­ne ki, amennyiben a képviselő par- . lamenti bizottság tagja lesz. Egy bizottsági tagság 40 százalékkal emelné az alapösszeget, míg a frakcióvezetői tisztséggel 80 száza­lékos pótlék járna. A ,,mértékadó forrás” szerint a képviselőknek leg­feljebb két bizottsági tagság után járna pótdíj. Mindenesetre d 386 fős parlamentből már legalább 300 honatya számára biztosítottnak lát­szik az femlített pótlék! A héten ugyanis a pártok szakértői eldön­tötték: 10 állandó, és 5 ideigle­nes bizottságot állítanak föl; hoz­závetőleg 23, filletve 14 fős bizott­sági létszámmal számolva. És az ügyrendet még el sem fogadták. (MTI—PRESS) Mindenesetre annyi bizonyos, hogy főállású képviselőink lesznek, a többi tény részleteiről május má- sodikától, az új összetételű parla­ment első ülésétől. Az esti Tv-híradó aztán beszá­molt az Országgyűlés megfelelő bizottságának tegnapi üléséről: a képviselők havi juttatása 32 500 (nettó 20 962 Ft) lesz. Más plusz térítésekről egyelőre nincs értesü­lésünk.

Next

/
Thumbnails
Contents