Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-26 / 23. szám

1990. április 26., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Célszövetségek az ön- kormányzatok között A pécsi tanács hazzájárilást vár a bejáró gyerekek után Nem zsarolás a pécsi levél, de a községek sem tudják állni a kért összegeket A Pécsi Városi Tanács úgy döntött, hogy vállalja ai egyál­talán nem népszerű döntést, és megkeresi azokat a közsé­geket, ahonnan gyerekek járnak a megyeszékhelyre iskolá­ba, óvodába, bölcsődébe: járuljanak hozzá az alapfokú ellá­tásukhoz. Á Háromgarasos opera a pécsi Egyetemi Színpadon Penge Mackie elfogása efött a rosszleányoknál Fotó: Tóth László Királyok szennyben, koronával Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt DM-infláció? Ha minden igaz, az NDK-ban dolgozó magyarok megfog­ták az Isten lábát. A német—német egyesítés első lépéseként tekinthető valutaunió ugyanis — igaz, valamivel rosszabb vál­tási arányban, mint az NDK állampolgáraira — a hírek sze­rint rájuk is vonatkozik. A részletek megismerése végett Győ­ri Sándor bonni tudósítót hívtuk fel telefonon:- Egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de jó esetben még az is elképzelhető, hogy a magyarok 2:1 arányban válthatják ót NDK márka-megtakarításukat a nyugatnémet valutára. Va­lószínűbbnek tartom azonban, hogy inkább a 3:1 arány fog érvényesülni. A hírek szerint egyébként — melyeket NSZK-s források is megerősítenek - egyre több NDK-ban dolgozó és ietelepült magyar folyamodik a kettős állampolgárságért, s én úgy gondolom, hogy akik már huzamosabb ideje az NDK- ban élnek, azoknak jó esélyük is van arra, hogy megkapják ezt. Nem így a kubaiak, a vietnamiak és az etiópok: őket haza fogják küldeni. Visszatérve az átváltásra, a nyugatné­metek nagyon tartanak attól, hogy az NSZK-s átlagembernek sokba fog kerülni az egyesítés. Attól félnek, a kormány adó­emelést hajt végre, így végső soron nehezebbé válik az éle­tük. Egyébiránt a német—német egyesítés akkora terhet azért nem ró a nyugatnémet gazdaságra, mint sokan gondolnák, hiszen az NDK gczdasági potenciálja kisebb egy átlagos nyu­gatnémet tartomány, mondjuk Hessen tartomány potenciáljá­nál. Persze ettől, függetlenül sem elképzelhetetlen, hogy a DM kis mértékben inflálódni fog, hiszen a nagy nemzetközi ban­kokban a dollárhoz képest már most is esett valamennyivel a DM árfolyama. (Bár az órfo/yomesés a németek életszínvonalát nemigen érintik, a valutaszámlával rendelkező magyarokat később - esetleg igen. Tanácsunk: addig, mig nem rendeződik a kér­dés, azoknak, akik DM-ben jegyzik valutaszámlájukat, érde­mes átíratni az összeget USA dollárra, vagy svájci Irankra. Az átíratással járó kezelési költség ugyanis kisebb kockázattal jár, mint egy esetleges előre nem látható nagyarányú árfo­lyamcsökkenés.) (p) (Erdélyi) Napló Eladó lovak Válaszlevél a főkapitánynak mészetesen elnézést kértem a por, piszok és pókháló miatt, mely vasalt nadrágjára néz­ve kellemetlenségek okozója lészen. A poloskafészek fö­lött, miután vendégem o drótót láthatólag bosszúsan és egyetlen rántással kettésza­kította, udvariasan kezdtük biztatni egymást: „Parancsol­jon e lukba benyúlni." - „Majd ön után." — „Ó, iga­zán! Tessék szives lenni meg­tapintani." . Benyúlt, bólin­tott, majd intett: Szedhetem. A poloska kiemelésének örö­métől nem akart megfosztani. Reccsent markomban a gipsz­fészek. Levágtuk zsinórjáról az ocsmóny élősködőt. A tetű. a bolha az ember vérét szívja. Ez a hitvány találmány a gondolatainkkal táplálkozott, s hizlalta füles gazdáit, akik abból élnek, hogy egy társa­dalom nem csak dolgozik, hanem kritikailag vélekedik is az életéről." rom csikót is kínálunk, közü­lük kettő póninövendék. A kancák óra százezer forint kö­rül van. A pónicsikókért öt­venezret, a másik piciért hat­vanezret kérünk. Megjegyzésünk a lovak terhessé* gi ideje 11 hónap körüli, talán a PAG által felkínált állatok előbb elkelnek. A döntés háttere: az új, normatív pénzelosztási rend­szerben a kormány korcsopor­tok szerint is támogatja a településeket, a 3-tól 13 éves korig egységesen 4180 forin­tot kapnak minden egyes gye­rek után a tanácsok. Igen ám, de ezt a pénzt nem min­dig ott költik el, ahova jut­tatják. Pécsre 71 baranyai te­lepülésről 1158 gyerek jár is­kolába, óvodába, bölcsődébe. Ezeknek a gyerekeknek az el­látása a pécsi tanácsnak 28 millió forintjába kerül. Átla­got számítottak: a bölcsődé­ben 83 000, az óvodában 35 000 és az általános iskolá­ban 22 000 forintba kerül egy gyerek. A Pécs Városi Tanács ezt a hozzájárulást kérte az érintett településektől, a tő­lük bejáró gyerekek után. A községek zömét meglep­te a kérés, sok helyen úgy fogalmaztak, zsarolás ez a levél. Több helyen igyekeznek megfeledkezni a válaszról, sokan elzárkóznak tőle. és né­hányon - jogosnak tartva az igényt — fizetnek. És termé­szetesen akad település, amely hasonló indokkal benyújtja o számlát. Megfogalmazták azt is, hogy az eddigi finanszí­rozások a megyeközpontot se­gítették jobban, itt épültek az intézmények, amelyekre a községeknek nem lehetett anyagi ereje. Most végre igazságosabb az elosztás, ám a városi tanács követel . . . A tanácsok maguk rendel­keznek a bevételeikkel, ma­guk döntenek az elosztásról. Sok település lehetetlen hely­zetbe kerülne, ha, mint pl. Pogányban négymillió forin­tot ki kellene fizetnie. Egyéb­ként itt a falugyűlésen elha­tározták az emberek, meg­építik az iskolát, úgy, hogy a helybéli mesterek rengeteg szakipari munkát vállalnak té­rítés nélkül. Itt erre kellenek a gyerekek után járó forin­tok. Pellérden elfogadják az igényt annyiban, hogy küldik minden egyes Pécsett ellátott gyerek után a kapott 4180 forintot, mert ennyit tudnak állni. Nagykozárban a szülőkkel igyekszik együttgondolkodni a tanács arról, miként lehetne visszacsalogatni az iskolásokat, milyen igényeket tudna helyben is megteremteni a község. Itt is igazságosabbnak tartanák azonban, ha az intézmények kapnák a szükséges pénzt. A Nagykozárról bölcsődébe já­ró kisgyerekkel jobban járna a községi tanács, ha az édesanyának fizetné a havi ötezer forintos fizetését, mint a pécsi tanácsnak a 85 000 forintot, de ezt nem teheti. Ha nem tudnak meg­egyezni, azon kell gondolkod­niuk, melyik intézményüket zárják be, mert képtelenek működtetni. Furcsa a helyzet amiatt is, hogy a legtöbb megkeresett településnek van iskolája. Csakhogy a szülők szabadon választhatják meg az oktatási intézményt, a legtöbb város- környéki településről csalá­dok járnak Pécsre naponta, nekik ez az elfogadható meg­oldás. Hiába hivatkoznak te­hát a települések — bár igazuk van - arra, hogy hely­ben is képesek nyújtani ezt az alapfokú ellátást.- Dr. Varga István, a pécsi tanács pénzügyi osztályvezető­je maga is igazságtalannak tartja ezt az elosztási ren­det, bár kész fizetni, illetve kölcsönösen kiegyenlíteni a Pécsnek benyújtott számlákat. Csakhogy 28 millió forint hi­ányzik a városi tanács kasz- száiából, mondhatni, neki kö­telessége ezt előteremteni. Pécs is 4180 forintot kap, mi­közben 22 ezret költ átlagosan ezekre a gyerekekre. A pénz- ünvi osztályvezető is arra haj­lik, igazságosabb lenne az el­látottak száma után finanszí­rozni, évről évre követve a reális változásokat. Ismét települések kerültek egymással szembe egy köz­ponti döntés miatt, de fel­foghatnánk ezt úgy is: pró­bálkozás a leendő önkor­mányzatok együttműködésének ösztönzésére. Kísérletnek min­denképpen furcsa lenne, mert szenvedő alanyok a résztvevői. Azon mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy amennyi­ben nem csordogálnak na­gyobb központi pénzek, mi­ként rendezik ezeket a kér­déseket. Kire hárítják az anyagi felelősséget: lenyeli a pécsi tanács, kiszenvedik a községek, miközben tovább nő a lemaradásuk a gyarapodás­ban, vagy netán megfizette­tik a szülőkkel — tandíjat az állmi iskoláknak? Ez utóbbi, omit senki sem szeretne. Egyetlen lehetséges választás lesz. megszervezni a községek célszövetségeit ezekre a fel­adatokra, vagy - mint Kozár- mislenyben a falugyűlésen el­hangzott - létesíthetnének például a városkörnyéki tele- □ülések alapítványt az oktatás finanszírozására. így alkalmuk lenne akár beleszólni is az általuk pénzelt intézmények eredményesebb működésébe, a forintok felhasználásába. Az új életre hívott iskolaszé­kek is sokat tehetnének a családok, az önkormányzatok közötti együttműködésben. A Pécsi Városi Tanács most mindenképpen kényszer­döntés előtt áll, amikor ösz- szegezi a válaszokat a koráb­bi kérésére. Ez az átmeneti év semmiképpen sem hozhat megnyugtató megoldást. Ab­ban mindenképpen segít, hogy a tanácsok megkezdjék a tárgyalásokat és közösen ala­kítsák ki a mindenki számára járható utakat... Gáldonyi Magdolna Nem tudni, hol a nagyobb szemét. A nap, melyen a kolduskirály fejfödőjét veszti, az, melyen egy más uralkodó koronát nyer. Koldusok és kolduskirólyok, rablók és pan­dúrok kergetik egymást a színpadon, a kéz kezet mos, a holló pedig nem vájja ki a holló szemét. Vagy mégis? Régi bölcsességek dőlnek meg a pénz utáni hajszában. Szerető árulja szerelmét, ba­rát foidit hátat a barátnak, csak az biztos már, hogy a nagyobb hal mindig jóllakik. Azt hihetnénk, Brecht Hó- romgarasos operája ma mar csak jó mese, de hát nem fordul-e naponta elő, hogy az, aki tegnap még a legkedve­sebb barátod volt, mára ki­tartott selyemfiúvá lesz, el­árul téaed és elárulja magát, áruba bocsátja néhány gara­sért még az anyját is, és még jó, ha hiéna tud lenni a hiénák között, nem csupán balek. A Bagossy László rendezte előadás ezekről a mindenna­pi árulásokról szól, itt min­denki csalni, lopni, hazudni kényszerül, és alig van még, aki látja, hogy milyen gyö­nyörű ného a hold, alig van, aki meghall egy halk, finom zenét. Az április 23-i előadá­son váltakozó sikerű, de egé­szében mégis jó, nézhető produkció született, különösen kiemelkedő volt Besenczi Ár­pád Penge Meckie-je, Sfen- czer Béla, Nagy Éva, Pitin- czes József és Tóth András alakítása. Papp Zoltán nem­csak zongorán kísérte az énekszámokat, maga is ját­szott, s a kis nézőtérbe zsú­folt lelkes közönség a szo­kottnál is testközelibbnek érezhette a színpadon történ­teket. A támogató cégek - a Modul Kft., a Rialto Kft., a Videoton Computer Kft., a Konzum Rt., a Moxi bár, a Pécsi Dohánygyár, a Mecsek Tourist és a Baranya Megyei Tejipari Vállalat - plakátjai még inkább mai korunkhoz kötik a látottakat ... És még így is- végül a halott rabló- vezéi dob alamizsnát a kére- gető kalapba. A mozdulat nem felejthető. Művész és életművész a cápák világá ban is egymásra talál Befejeződött a Romániai Mcgyar Demokrata Szövetség kongresszusa. Valamennyien várjuk az új, romániai válasz­tások eredményeit. Addig is egy idézet. A Bukarestben ki­adott Romániai Magyar Szó (országos demokratikus napi­lap) közli Sütő András napló- részleteit. Az országban elsők között közlünk részleteket Sütő And­rás naplórészleteiből. A lapot Tisza György olvasónk juttatta el szerkesztőségünkbe. „1989. szeptember 6.: Az ezredes felrántotto busa szem­öldökét, majd így szólt: „Ak­kor nem pirotechnikai eszköz". - „Hanem szabályos lehall­gató" - mondtam én. Ezt az ezredes nem erősítette meg. Ezután fölkértem, hogy fárad­na föl velem a padlásra és tisztelne meg azzal, hogy sa- játkezűleq emeli ki fészkéből o még működő poloskát. Ter­Figyelemremeltó hirdetés jelent meg lapunk tegnapi számában. E szerint a Pécsi Állami Gazdaság megvételre kinál lovakat, április 21-án délelőtt lehet a derék négy­lábúnkat megvenni. Ambrus Zoltán, a PAG ke­rületi igazgatója: „ötven lo­vunk van összesen. Most el kívánunk adni nyolc kancát, közülük öt fedeztetve van. Há­„Nem szeretek, nem is szoktam levelezni »közügyekben-, azonban az On válaszlevele a siklósi pa­naszos jogos és nagyon is helyt­álló megállapításaira mégis véle­ménynyilvánításra késztet, amellyel — biztosan tudom — nem vagyok egyedül. On szerint az elmúlt hónapok­ban »számtalan- intézkedést tett a rendőrség, hogy a kialakult helyzet megszűnjön. Tényleg, semmi sem változott, sőt! Hót persze, amikor szemünk láttára rendőrjeink az őrs­ből ki sem bújnak mór, de még a telefont sem veszik fel. (Úgy mel­lesleg érdekelne, hagy a fizetésért jelentkeznek-e?) Félnek a bűnözőktől? Vagy ki­től? -Korlátozták a lehetőségei­ket?- Honnét lenne tekintélye egy magyar rendőrnek!? Most hivatko­zik Főkapitány Uram a -lehetősé­geink korlátozására-? A közlekedési rendőrökön kívül nem látni rendőrt szolgálatban sem az utcán, sem nyilvános helyeken, most mór hónapok ótal Utóbbi he­lyeken előfordulnak, de akkor ép­pen nincsenek szolgálatban! Har­kányban — a lakosság szóbeszéde szerint — az utóbbi hónapban kb. 40 személygépkocsit törtek fel (ke­reket, rádiót, antennákat stb. sze­reltek le). Érthetően ebből o leg­több külföldi kocsi volt. Allitótag már nem is jelentik be a rendőr­ségnek. mert -úgysincs értelme-. A károsult persze sürgősen hazauta­zik, és mindenkinek elmeséli, ho­gyan járt Magyarországon! Ha valóban örülne Főkapitány Uram, ha a lakosság konkrétan segítene és vigyázna rendőrjeire — különösen az éjszokai portyázás­ban, akkor ne várja, hanem kérje a segítségünket. Szervezzék meg! Biztos vagyok benne, hogy lesz. aki Jelentkezik. Én is megyek, pe­dig mór a 70-ik évemet taposom. Mert rólunk van szó, Mindannyi­unkról I Harkány, 1990. április 22. Egy aggódó, segíteni kész har­kányi nyugdíjas. (Név és cím a szerkesztőségben) " Hodntk Ildikó A ff. Wfágháború Baranya megyei halott aférf A Magyar Honvédség Ba­ranya Megyei Hadkiegészí­tési és Területvédelmi Pa­rancsnokság parancsnoka az alábbi felhívást teszi köz­zé: Történelmi múltunk válla­lása, a múlt küzdelmeiben hősi halált halt katona apákról és nagyapákról való méltó megemlékezés a ma nemzedékének feladata. Ezt mint igényt jelzi az, hogy a megyében egyre több he­lyen alakulnak meg csopor­tok, amelyek a II. világhá­ború hősi halottjainak meg­emlékezése érdekében em­lékművet szándékoznak állí­tani. A Baranya Megyei Had­kiegészítési és Területvédel­mi Parancsnokság vezetése e kialakuló mozgalom élére Szándékozik állni azzal a céllal, hogy a megyében az egyes községekben, városok­ban helyileg kialakuló igé­nyeket tiszteletben tartva koordinálja a tevékenységet, gyűjtő munkát folytasson az elhunytak nevének felderíté­sére. megkeresse az egyes hősi emlékművek (táblák) avatásakor a katonai tiszte­letadás lehetőségeit, és be­indítsa egy alapítvány lét­rehozását, amely segítené az új emlékművek kialakí­tását, a régiek felújítását, a kutatómunka végrehajtását, a fellelt gondozatlan sirok ápolását. E tevékenység szervezését a kiegészítő parancsnokság megkezdte. Kéri mindazokat — lakosokat, egyházi, taná­csi és gazdálkodó szerveket- akik hajlandóságot érez­nek a II. világháború hősi halottai neveinek felkutatá­sára, az őket megillető em­lékművek állításának segíté­sére, a tervezett alapít­ványban való részvételre, a Baranya Megyei Hadkiegé­szítési és Területvédelmi Pa­rancsnokság 7601 Pécs, Perczel M. u 20. Pf.: 255. címére küldött levélben je­lentkezzenek. Dancsházy Gusztáv alezredes parancsnok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents