Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-25 / 22. szám

1990. április 25., szerda aj Dunántúli napló 7 Fotók: Läufer László-Szundi György Az óriási szabadtéri templomban felállított egyszerű oltárnál tartja a Szentmisét II. János Pál pápa 'ms* .....jé A pápa Halk harangzúgás, lassú vers a hangszórókból, feszült­ség és öröm az arcokon, fel­tűnik a helikopter. Millió sár­ga-fehér zászlócska int az ég felé, a gép lassan leszáll, per. cekig nem történik semmi, az­tán bemondják, II. János Pál a második géppel érkezik. De­rültség fut végig a mezőn, hogy ismételni kell, senki sem bánja . . . A pápa kiszáll, óriási taps, újjongás fogadja, mindenkit, még a legkisebb csoportot is üdvözli, neki fáradhatatlannak kell lennie. Kérés üdvözlöm a nemzetiségi ki­sebbségeket! Legyetek testvé­rek, alkossatok családot a Krisz­tusban! Búcsú Kérjük az Urat, bocsásson el bennünket a mindennapi élet. be, a munkába. Bozsó Béla Érkezik a pápa helikoptere a pozsonyi sportrepülőtérre Elindultak Négy nap után kiderül az ég. Még fél óra, és itt a Szent­atya. A legelső sorokban vastag lábú, kövér asszonyok, türel­metlenül távcsöveznek. Erre készültek hetek óta, virrasz­tónak egész éjjel. Már teg­nap délután megérkeztek, részt vettek a szertartás próbáján, és az arra jövőket kínálták: Kóstolják meg Kelet-Szlovákia gyümölcseit! Éjszaka kicsi szé­keken ültek, takaróba burko­lóztak, imádkoztak, énekeltek. Mások hajnalban indultak, részt vettek még otthon a haj­nali misén, és papjukkal az élen elindultak. Magyarok Glória, Glória . . . Zászlók a magasban, keresztek virágko­szorúkkal, a pápa arcképe, fa­lunevek táblákon, köszöntő sza­vak. Sárga-fehér, piros-fehér- ■kék zászlók, piros-fehér-zöld alig . . . Végre meglátok egyet mesz- sze, vajon ki tarthatja? Riadt nénikék szorultak össze egy csoportban, Balassagyarmat­ról jöttek, az előbb már elza­varták őket valahonnan, most s rossz helyre állhatták, mert veszekednek velük. Elszakad­tak már a többiektől is, akik­kel együtt jöttek, itt sem ma­radhatnak, tovább sodorják őket. Zászlójuk tétován távo­lodik.- Kibírjuk mi állva egy egész nap, ha már a Szent­atya eljött hozzánk, nem ne­héz ez nekünk. A fekete ruhás asszonyok a Zsil völgyéből étkeztek, moso­lyogva magyarázzák, hogy ez egy életre szóló élmény nekik.- Uram, két évvel ezelőtt kutyákkal, gumibotokkal za­vartak bennünket végig Po­zsony főutcáján a gyertya­szentelő ünnepen. Én tudom, mit jelent Szlovákiának ez a nap ... Egy fiút és lányt állítok meg, ruhájukon hímzett jelvény: Ipolynyék, Szent István Király.- Hont vármegyéből, jöttünk, Nagy Kürtös járásból huszon­nyolc busszal mi magyarok - a fiú büszkén mosolyog.- A család mondta, hogy menjen csak mindenki, ezért jöttünk. De az a fegfontosabb, hogy egy demokratikus állam­ba most már eljöhet hozzánk a pápa. Kiscserkészekre találok, a földön ülnek, mindenki háti­zsákjába háromszínű papír­zászló tűzve. Éppen egy kinti magyar akarja rájuk sózni Mária állítólagos fatimei üze­netének fénymásolatát hor- minc koronáért. Egyet vesz a vezetőjük, és a zavaros szö­veg - az itthoni pártokkal, és Az osztrák Vöröskereszt mentőseinek több esetben o sárral is meg kellett küzdeniük. Népviseletek, arcok a szentmisén résztvevők tömegéből. Csehszlovák csoda Václav Havel, csehszlovák drámaíró, börtönből szabadult ellenzéki, köztársasági elnök, csodának nevezte - joggal azt a tényt, hogy a pápa a múlt hét végén Csehszlovákiá­ba látogatott. A szláv pápa egy szláv országba utazott. Az utazó Szentatya, aki bejárta a földgolyót, s minden elődjénél „politikusabb pápának" bizonyult, Európa egy döntő fontosságú pillanatában megint tanúbizonyságot tett éleslátásáról. A csoda, amit Havel emlegetett, valóban megrendítő. Alig néhány hónappal ezelőtt még gumibotozták az em­bereket — hívőket is - Prágában. A Szentatyo pedig a Hradzsin lakói legelkeseredettebb ellenségének számított. Nincs Európában és a nyugati féltekén olyan politikai jós, aki vette volna a bátorságot, hogy ezt a látogatást be­harangozza. Milos Jakes tavaly november elején még a szocializmus végső győzelmén fáradozott, Ceausescu ke­ményebb volt, mint valaha, a Szovjetunióban pedig tör­tént egy és más, de Litvánia függetlensége még odébb van. S milyen furcsa: Miután Lengyelország (Karol Wojtyla szülőföldje) és Magyarország helyreállítja diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal, több mint hét évtized után o Szovjetunió is ezt teszi — s alig néhány nappal a cseh­szlovákiai látogatás után Prága is. Magyarországon többször feltették a kérdést: miért ép­pen Csehszlovákiába látogatott a Szentatya, ilyen viharos gyorsasággal, s miért nem - mondjuk - Budapestre, ahol a „kicsi kelet-európai országok" közül elsőként megindult az erjedés. Arról lehet szó, hogy Szent Péter utódja nem annyira Csehszlovákiában, mint inkább egy fél kontinensnyi terü­leten, meghatározott politikai, egyházpolitikai szándékkal tett látogatást, s nem véletlenül a szláv népek családjá­nak egyik reprezentáns országában. Hírhedt Sztálinnak az az odavetett megjegyzése, hogy amikor a Vatikánt emlegették, akkor megkérdezte: Miért, hány hadosztálya van? Időszerű, politikai kérdés manapság: a pápának hány lelke” van - azaz milyen beleszólása a politika formó- lásá ba. Külföldi neves kommentátorok csak egy bizonyos idő el­teltével kezdték a történelmi jelzővel ellátni a Szentatyó- nak azt a Csehszlovákiában elhangzott kijelentését, amely szerint összeurópai tanácskozásra van szükség a kontinens gondjainak orvoslására. Erre az összejövetelre a Szentatya szerint a nem távoli jövőben sor kerül, s ami indokolja: „Nem tudnánk jobb alkalmat találni arra, hogy kinyilatkoztassuk véleményün­ket arról a kontinensről, amelyet évszázadokon át hábo­rúk szaggattak, de amely áldott volt számtalan olyan szent jelenléte által, akik szerte szórták az evangélium magva­it". Nem nagy tévedés, ha azt hisszük: a pápa csehszlo­vákiai látogatásának e szinódus bejelentése volt a csúcs­pontja. „Európa 35 országának püspökeinek el kell tűnőd­niük azon, milyen történelmi pillanatot él át Európa — és az Egyház" - mondta II. János Pál. A hangsúly az Egyházon van. Ha Európa 35 országának püspökei egybegyűlnek, ez legalábbis olyan rangos, következményeit tekintve olyan befolyásos esemény, mintha az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében a kontinens országai döntenek Európa ügyeiről. Figyelembe véve, hogy Kelet-Európábán - a lejárt és lejáratott ideológiák idején - egyre nagyobb teret nyer a vallás, a majdani szinódus valószínűleg nem csak hit­életi, hanem politikai üzenetet is megfogalmaz. A történelmi pillanat abban összegezhető, hogy a ka­tolikus egyház szeretne politikai szerepet is betölteni - akár tagadja, akár nem. A Szentatya ugyan megfogalmaz­ta, hogy az egyház képviselőinek nincs helye a politiká­ban, de akkor, amikor az erkölcs, a tisztesség döntő ele­mévé vált a XX. századvégi politikai és társadalmi életnek - sőt, a gazdasági életnek is —, akkor az egyház poli­tikai súlya és szerepe nemigen tagadható, mégha „csak" erkölcsi szerep is a politikai szintéren. II. János Pál pápa ezt ismerte fel — és ezt igazolják o magyarországi választás tapasztalatai is. A modern egy­ház korszerű eszközökkel kiván közreműködni a társadalom, politika és gazdaság formálásában - most már csak azt kell elérni, hogy szerepe egyenrangú legyen mindazokkal a képviseleti erőkkel, amelyek hasonló célokat követnek. Az AFP francia hírügynökség vasárnap mindenesetre e cím alatt tudósított a pápa csehszlovákiai látogatásáról: „Európa a Kereszt jegyében". személyiségekkel kiegészülve - kabarétréfóvá ólakul felol­vasása közben. Aztán millió ember felel sza­vára, letérdel a sáros fűre, és imádkozik. n remény papaja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents