Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-18 / 15. szám
IO új Dunántúli napló 1990. április 18., szerda szerkesztőség postájából 0 Teljesen benőtte a gaz, a cserjék a sírköveket Vandál kegyeletsértők! A templom melletti kis térről körülnézve feltűnik a rengeteg szemét. Áll ott egy hatalmas konténer, de zsúfolásig megtelt különféle hulladékkal, bűzlő állati maradvánnyal. Pécsett, a rácvárosi temető bejáratánál vagyunk. Egy néni szorgalmasan gereblyézi, rakja kis kupacokba a frissen levágott gazt, a szétszórt szemetet. — Ha a sarokban ott is az a rengeteg szemét, legalább másutt legyen tiszta. Nem tudom, mikor akarják már elszállítani - mondja. A temetőt szeretném megnézni, kérdem mikor temettek ide utoljára, úgy tudom, megszűnt itt a temetkezés. Látom rajta, sokat tudna mondani, de csak legyint.- Az ötvenes években szüntették meg itt a temetkezést. Menjen, nézze meg mi van most ebben a valamikor nagyon szép, gondozott temetőben. Van, aki azt mondja, még paplant is vittek egynémely kriptába. Én be nem merem tenni a lábam a kapun, pedig vannak itt halottaim. Hogy mi van itt késő estei... Azt is beszélik, hogy talán újra megnyitják, de hát ennek semmi jelét nem látom. Pedig talán az lenne a legjobb. Menjen csak be, ha mer, és nézze meg mit műveltek itt „valakik”. A vaskapun belül elszomorító a kép. Már a bejáratnál szeméttől tarkállik a fű, mindenütt emberi, állati ürülék. Beljebb, a „holtak eme kis birodalmában" szörnyűséges dolgok tárulnak elénk. Kovácsoltvas kerítéssel körbefont két kripta. Az egyiken a fedlapot félrehúzták, alatta koponyák, csontok, összetört koporsók. Négyen nyugosznak (nyugodnának!) itt, közülük az egyik csak egy évet élt. . . Szinte újszerűnek tűnő a másik kripta, a tetejét ennek is félrehúzták, a síremléket ledön- tötték. Bent a koporsók széttörve, darabjaik az egyik oldaA rozsdás víz elöntötte a fürdőszobát Miért fizet a biztasítí ? Ion egymásra rakva, a másik oldalon meg rongy, papír, doboz, faág, kőváza és ki tudja még mi... Látszik, sokszor megfordultak itt lent. Kint hantolt sír, tele virító fehér árvácskával és nefelejcscsel. A műkő sírkereszt darabokra törve fekszik, csak a kis lemez maradt épen, rajta a felirat: „Drága Nagymamánk" . . . Mindenütt rombolás, pusztítás, talán évek óta nyitva lévő kripták, tele szeméttel - — még mesekönyv is van az egyikben -, fa- és vaskereszttel, amelyeket a beton aljzatával együtt téptek ki. A díszbokrok, örökzöldek elburjánzottak, mindent benőtt a gaz, sok helyütt alig lehet átmászni a sűrű bozóton. Alig van síremlék, amelyet ne döntöttek volna le, van, amihez talán négy-öt ember erejére is szükség volt. . . Bizonyára van megoldás, kell hogy legyen! Legalább a füvet kaszálni, a díszbokrokat, örökzöldeket rendbetenni. Ha látszana, van gazdája a temetőnek, járnak oda, talán megszűnne ez a szörnyű kegyeletsértés. Vagy az, amit a néni mondott: megnyitni újra a temetőt? Dné Február 2-án mosás közben sűrű, rozsdás (pépszerű) folyadék a túlfolyón áttörte a biztosító szelep gumigyűrűjét, és elöntötte a fürdőszobát. Azonnal fölhívtuk a vízmüvet és bejelentettük a történteket. Ugyancsak azon a napon telefonon kértük a Villgép Gépjavító Szervizét, hogy a mosógépet javítsák meg, ami február 5-én meg is történt. A szakember szerint a mágnesszelep a sűrű folyadék feszítő ereje következtében elromlott és átengedte a szennyes lét. Ezekben a napokban telefonon megkerestük az Állami Biztosító irodáját is, ahol elmondták:-a „Háztartási bizto- sítás"-ra csak abban az esetben fizetnek kártérítést, ha a vízmű a történteket elismeri! Beadványunkra a vízműtől a következő választ kaptuk: „A levelében írtakat megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a jelzett időben sem a Szabadság út, sem annak környékéről hibabejelentés vállalatunkhoz nem érkezett, ugyanakkor hálózati javítást sem végeztünk. Feltehetően nem a vállalatunk kezelésében lévő vízhálózatból kerülhetett a szennyeződés a mosógépbe. A fentiek miatt a károsodás tényét, kártérítési felelősségünket nem ismerjük el, ezért kárigényét elutasítjuk." A DN február 13-i számában „Baranyában legdrágább az ivóvíz” című írás néhány sora szó szerint így hangzik: „A vasiszap okozza a barnás elszíneződést. Vékony rétegben lerakódik a cső falára és egy hirtelen nyomósváltozásnál az áramló víz lemossa onnan. Ezért tapasztalható néha a barna szín.” Érvényben van még a biztosítóval kötött megállapodásunk. Eszerint ha mosás közben következik be az elszíneződés, és ez megfogja a ruhákat, akkor a biztosító megtéríti a kárt. Nálunk többek között ez történt és legalább ezért kérjük a kártérítést, ha jogos igényünket nem ismeri el senki. Dlusztus Ágnes Pécs, Szabadság út 6. Jótékonysági bábműsor A pécsi Bóbita Bábszínház társulata április 5-én jótékonysági előadást tartott a város szociális otthonaiban és klubjaiban élő idős embereiknek, akik nagyon hálásak a színvonalas és vidám műsorért, mint írják „melegséget és boldogságot varázsoltak a szívükbe" a bábművészek. Miért nem fizetem a számláimat? „Én is nyögdíjas vagyok...” Eddig még újságnak soha nem írtam, de felháborodásomban ezt teszem. Ugyanis olvastam a DN-ben megjelent „Nyögdij" című cikket. Sajnos, én is ezekhez a „nyögdíjasok- hoz” tartozom. Igaz, nem november, hanem „csak" január óta nem kaptam egy fillért sem. Rokkantnyugdíjas vagyok, két gyereket tartok el egyedül. Nagyszülők, rokonok nincsenek, akik esetleg segíthetnének súlyos anyagi gondjaimon. Adósságom annyi van, hogy már nincs kitől kölcsönkérnem. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak küldött expressz, ajánlott levelekért is esetenként 35 forintot fizetek, amire még csak választ sem kapok. Betegségeim miatt alkalmi munkát vállalni egyelőre nem tudok. A gyógyszereimet hónapok óta nem tudom kiváltani. Az embernek csak a kötelességeit ismerik a hivatalok, a jogait nem! A PIK nem törődik vele, hogy én miért nem fizetek lakbért hónapok óta, a Gázmüvet sem érdekelte, miért nincs pénzem. Nem fizettem, kikaDCsoltnk a gázt. Két hete a DÉDÁSZ jelent meg, hogy kikapcsolja a villanyt. Ha ez így megy, nem tudom, mi jöhet még. Nem tudom mit szólnának a kedves ügyintézők, ha ők nem kapnának fizetést négy-öt hónapig? Egyáltalán, az ilyen „ügyintézésért" is jár fizetés? Kérem, nevemet ne írják ki, mert szégyenlem a szegénységünket, a nyomorúságunkat. (Név és cím a szerkesztőségben.) Nyitott ajtó Minden kedden A Magyar Nők Szövetsége szeretne könnyíteni a családok és a nőik helyzetén, ezért az igényeknek megfelelően ikülönféle szolgáltatásokat kínál. A 'közelmúltban kezdték a „Nyitott ajtó" élnevezésű szolgáltatást: minden kedden délután 16 árától a szövetség budapesti, VI., Népköztársaság útja 124. szám alatti helyiségében. A térítésmentes szolgáltatáson neves szakemberek adnak tanácsot jogi, párkapcsolati és családi kérdésekben. Nem látszik a címer a pécsi városházán feltették a város címerét — költséget és alpinistát nem kímélve — a város tornyának tetejére, csak éppen a téren já- ró-lkélő halandó nem lát belőle semmit. Nem azért, mert magasan van, hanem a „'hátsó felét” mutatja a térnek. Tán haragszik, vagy azt bizonyítja, hogy megint nem voltunk körültekintőek, azaz neim kérték ki a „pécsi tü- kék” véleményét városunk „széljárását” illetően. Mert bizony a „szélkakassá" degradált címert sem a pécsiek, sem a külföldi turisták kedvéért nem fogják a szelek „megfordítani". Persze mondhatnánk azt is, miért nem csinálták meg mind a két oldalát egyformán - talán a költségek miatt? Léhet, sőt bizonyos. Akkor viszont célszerűbb lett volna a városháza kapuja fölé helyezni, ahol mindenki látja. A torony tetejére pedig, ahogy igen régen szokás (például Sopronban a Tűztornyon is látható), szélkakast felrakni. Nehéz volt a csillagot feltenni, nébéz volt levenni, és még nehezebb volt a címert oda „felerőltetni”, csakhát mi, magyarok mindig előbb cselekszünk, mint gondolkozunk? Dr. Hegedűs Sándor, Pécs, Déryné u. 16.- X: ■ V ÍJfeI ' v . ■ ■ ...........í” : ■ « S zárnyas és négylábú tetemek a dögkutakon kívül is hevernek Lakossági bejelentés érkezett: a pogányi út közelében a dögkút ajtaját nem zárták le. Nézzük meg, milyen veszélyes! Úgy hiszem, hogy sokan gondolkodtak volna hozzám hasonlóan: de többszöri telefonhívás és személyes beszélgetés utón rászántam magam. A kövesúttól 50—100 méterre betonépítmények látszanak a gabonatáblában. Sok mindenre gondoltam, de arra nem, ami itt fogadott: A kutak mellett rettenetes bűz csapta meg az orromat, pedig csípős, hideg idő volt. A kocsival kijárt út mellett szerteszét hevertek az állattetemek, sertések, kutya, macska és sok baromfi. A sertésekből helyenként darabokat -téptek a kóbor kutyák, rókák, vagy ma- darak(?). A három kút ajtajának mindkét szárnya tárva- nyitva, a negyedik is csak behajtva. Mindegyik magasan tele elhullott csirkével. Nem ismerem a kút rendszerét, hogy kellene használni, de undorító a látvány. Súlyos fertőzésveszélyt rejtenek a nyitott ajtók és a körülöttük felhalmozott oszlásnak indult állati tetemek! Vajon ki a gazdája ezeknek a kutaknak? Ajánlóik egy ellenőrző látogatást azoknak, akiket illet. Magam is végigszenvedtem, és felháborodva adom tovább. Dné Jogi tanácsadó Kiss G. olvasónk kérdezi, hogy a bérlőnek a lakással kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak? A Minisztertanács a 11/1990. (I. 31.) MT. sz. rendelettel módosította az 1/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet egyes rendelkezéseit. A most megjelent rendelet 4. §-a szerint a bérlő köteles gondoskodni a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról; b) a lakás burkolatainak felújításáról. pótlásáról, illetőleg cseréjéről — kivéve, ha arra a falban vagy födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor; , c) az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a lakásban lévő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosítótáblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozó aljak cseréjéről; d) az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját vagy vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyre- állításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, valamint e) a lakás tisztán tartásáról, f) a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről. Nem köteles a bérlő a most felsorolt munkák elvégzéséről gondoskodni, ha a lakásberendezést elemi csapás vagy a bérbe adó mulasztása, illetőleg az épület vagy vezetékhálózat felújítása miatt kell felújítani, illetőleg kicserélni vagy a lakásberendezés felújítása, cseréje a lakásbérleti szerződés keletkezésétől számított egy éven belül válik szükségessé. A most ismertetett rendelkezéseket a lakásban lakásbérleti jogviszony megszűnése után jogcím nélkül visszamaradt személy esetében is megfelelően alkalmazni kell. A fentebb ismertetett rendelkezéseket az állami lakásra határozott ideig vagy valamely feltétel bekövetkezéséig fennálló lakásbérleti jogviszony esetében is alkalmazni kell, ha a lakásbérleti jogviszony tartama az 5 évet eléri vagy meghaladja. Abban az esetben, ha a lakás bérét a bérbe adó és a bérlő szabad megállapodása határozza meg, a bérlő lakással, illetőleg a lakás visszaadásával kapcsolatos kötelezettségeire is a felek megállapodása az irányadó. B. G. kérdezi, hogy mennyi a munkabér legkisebb összege? A 8/1990. (III. 27.) ÁBMH-rendelet 2. §-a szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott időbéres dolgozó részére fizetendő személyi alapbér alsó határa teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén — a (3) bekezdésben említett kivétellel — 1990. február 1. napjától 4800 forint, órabérben dolgozóknál — 42 órás munkahétre vonatkozóan — 26,50 forint. Teljesítménybérnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó havi munkabérének (teljesítménybér, illetve alapbér és teljesítményhez kötött mozgóbér együttes) legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos, valamint a teljes munkaidő teljesítése esetén — a (3) bekezdésben említett kivétellel — 1990. február 1-jétől 4800 forint. A most ismertetett rendelkezéseket a (3) bekezdés előírásg szerint 1990. április 1. napjától kell alkalmazni a 174 textilipar, 175 bőr-, szőrme- és cipőipar, 176 textilruházati ipar, 177 kézmű- és háziipar alágazatban, valamint a 32 erdőgazdálkodás ágazatban. Balogh T. kérdezi, hogy mennyi a felmondási idő? A Munka Törvénykönyve 27. § (1) bekezdésében előírtak szerint a felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg. A munkáltató és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhat. Abban az esetben, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a tizenöt napos felmondási idő a) a dolgozó által munkaviszonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat hétre emelkedik; b) c most meghatározott időn túlmenően a vezető állású dolgozóknál négy héttel, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozóknál két héttel meghosszabbodik. Ez utóbbiak körét a kollektív szerződésben kell meghatározni. Kötelező számlát adni! Több esetben jelezték már olvasóink, hogy a kisiparosok nem adnak számlát az elvégzett munkáról, és bizony né- ha-néha sokallják a végösszeget, ellenőrizni azonban nem tudják bizonylat hiányában. A .panasszal Boros Istvánhoz, a KIOSZ ipécsi alaipszervezeté- nek titkárához fordultunk, aki a következő információt adta: Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. tvr. IV. fejezete értelmében, a kisiparos köteles készpénzes értékesítés esetén, a vevő kérésére a vevőnek a számlát kiadni. Az Idevonatkozó adójogszabály a kisipar területén 1990. június 1-jétől a számlaadáson kívül nyugtaadásra is kötelezi majd a vállalkozókat. Súlyos fertőzés- veszély!
