Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-17 / 14. szám

1990. április 17., kedd 3 Munkaügyi bírák a társadalombiztosítási ügyek áradatában A másfél millió forint értékű könyök Széles a választék, hogy mi minden nem szeretnék lenni manapság. Az biztos, hogy munkaügyi bíró sem, különösen a Pécsi Munka­ügyi Bíróságon, ahol egy- egy bíró kezén száznál több ügy van, s a bíróság elhe­lyezése a Széchenyi tér 14. számú épület második eme­letén olyan szűkös, hogy hiába nyílt meg még egy bírói státus, pusztán azért nem betölthető, mert nincs hova az új bírót leültetni. Az ügyfelek - javarészük munkaképességben kisebb- nagyobb mértékben korláto­zott beteg ember - csúszós, meredek csigalépcsőn jut­hatnak fel a bíróságra, ahol aztán minden bánatukat, haragjukat az abban leg­kevésbé vétkes bírák nyaká­ba zúdítsák. Mindehhez hozzávehetjük azt is, hogy a munkaügy joganya­ga annyira átmeneti, ideigle­nes, a központosított rendelke­zésektől a helyi szintű szabá­lyozás szerepének növelése fe­lé haladó, hogy emiatt ma már a profi jogász sem lehet teljesen biztos abban, hogy egy kollektív szerződés, egy munkaügyi szabályzat mely pontjai ütköznek a nagy sza­badság ellenére felsőbb szintű jogszabályba. Ráadásként a szakmai irányítás is szinte teljesen elolvadt, pedig a munkaügyi perekben rendsze­rint nincs másodfok. S mindez csak egy része annak a problémaáradatnak, amely tendenciáiról dr. Gyen­ge András, a Pécsi Munka­ügyi Bíróság elnöke beszél, sommázva a tapasztalatokat. Az ügyforgalom 1987-ről 1988- ra 20 százalékkal, 1988-ról 1989-re több mint 33 száza­lékkal növekedett, meghalad­ta az 1100-at, s oz idei első negyedévből újabb 15 száza­lékos emelkedés prognosztizál­ható. Azt lehetne feltételezni, hogy ebben a növekedésben jelentős szerep jut a gazda­sági szerkezetváltás miatti létszámleépítéseknek. Valójá­ban a munkanélküli segély, s az átmeneti munkanélküli já­radék bevezetése óta ilyen jel­legű ügyek minimális szómban bukkannak fel. Az ügyforga­lom immár több mint 50 szá­zalékát a rokkantsági nyugdíj- igénnyel összefüggő társada­lombiztosítási ügyek képezik. Ennek oka. hogy egyes nagy- vállalatoknál bizonytalanná vált a foglalkoztatás. De leg­alább ilyen súlyú ok, hogy a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása javarészt meg­oldatlan, nehézkes, a vállala­tok mind kevesebb hajlandó­ságot mutatnak erre. Inkább a társadalombiztosítás felé próbálják terelni ezeket az ügyeket. „Megegyeznek” a dolgozni egyébként maguk sem akaró munkavállalókkal a táppénzigényük lejárta előtt, hogy rokkantsági nyugdíjért folyamodjanak. Az ilyen igénnyel fellépők munkaké­pesség csökkenésének a mér­téke zömben nem éri el a jo­gosultsághoz szükséges mér­téket. A bíróság ezekben az ügyekben orvosi szakvélemé­nyekre kénytelen hagyatkozni. Az igazságügyi orvosszakér­tők véleményének beszerzése hosszadalmas ügy. Még sima ügymenetben is 3—4 hónap te­lik el a kereset benyújtásától az ügy lezárásáig. A további bizonyítást igénylő ügyekben ez az időtartam meghaladja az egy évet is. S a tapaszta­latok szerint legfeljebb az ügyek 20 százalékában peres­kedik sikerrel a rokkantsága megállapításáért az ügyfél, aki ez idő alatt teljesen ellá­tatlan, hiszen táppénzigénye leiárt, munkába pedig nem áll, hiszen akkor munkaké­pessége mellett bizonyítana. A másik nagy társadalom- biztosítási ügycsoport a bal­eseti rokkantság megállapítá­sára, illetve a baleseti jára­dék igénylésére indított perek halmaza, s ezekhez kapcsoló­dóan a nem vagyoni kártérí­tési ügyek. A Legfelsőbb Bíró­ság anélkül, hogy a törvény változott volna, hatályon kívül helyezte egy korábbi irányel­vét ezzel kapcsolatosan: az igényjogosultság feltételeinél az „és”-t „vagy"-ra változtat­va. Tehát a foglalkozási meg­betegedésnél elég a tartósság vagy a súlyosság önmagában. Az elévülés számításából egyébként is méltánytalan helyzetek származnak, az irányelv hatályon kívül helye­zésével pedig a nem vagyoni kártérítéseknél egyszerűen „elszaladt a ló”. Több száz­ezer forintos igényekkel lépnek fel. Például egy uránbányász másfél millió forintot igényel, mert eltörött a könyöke. Na már most, ha ebből a bíróság 200 000 forintot megítélne, a pertárgy „maradék" 1 300 000 forintos értékére pervesztes lenne a felperes, a MÉV pe­dig megtehetné, hogy kérje a perköltséget ezen hatalmas összeg után. A perköltség a megítélt kártérítést szinte tel­jesen elvinné. A munkaügyi bírósághoz mostanában elég sok ilyen sztereotip szövegű, láthatóan azonos írógépen írt keresetlevél fut be. Valószínű­síthető, hogy valaki zugirá- szatra adta a fejét, csak egyelőre nem lehet rajtacsíp­ni, Lehet, hogy néhány látvá­nyos kudarc utón „ügyfelei" szolgáltatnak majd neki tett­leges igazságot. Akár törött könyökkel is. Dunai Imre Hódit a lambada- szoknya Sikerrel mutatkozott be a Pécsi Bőrgyár új, tavaszi bőr- rúházati kollekciója a Főváro­si Ruházati Szolgáltató Válla­lat reprezentatív bemutatóján, melyet Kék Duna Divatszalon elnevezéssel a budapesti Ta­verna Szálló ' dísztermében rendeztek. A bemutatott férfi és női dzsekiket, szoknyákat, kosztümöket, sportos öltözéke­ket a pécsiek salját műhelyeik­ben varrták, mégpedig a leg­újabb kifejlesztésű mintás, kézzel gyűrt sertésbőreikből. A kollekció a meghívott hazai kereskedelmi szakemberek előtt tetszést aratott. A legna­gyobb sikere a lambada- szoknyának és a stílusban hozzá illő kiskabátnak és tás­kának volt, köszönhetően an­nak is, hogy e bőriholimikat barna bőrű, forró égövi divat­hölgy mutatta be. A felvonul­tatott termékek gyártását már megkezdték, s hamarosan áru­sítani kezdik a budapesti bel­városi üzletékben. Valutavizsgáló ceruza Mit, hol érdemes? Valutavizsgáló ceruzák árusítását kezdték meg egy hatvani KERAVILL szaküzletben. A kis ké­szülék hanggal, fénnyel jelzi a bankók „jósá gát". A konvertibilis valuták azonosítására al­kalmas eszköz a KGST-pénzekre még nincs hit elesitve Heti piactükör Árfigyelő. A Nyugdíjasok Baranya Megyei Egyesülete és a Fogyasztók Megyei Tanácsa ismét segítségünkre volt az elmúlt héten, önkéntes mun­katársaink sorra járták a bol­tokat és azt tapasztalták, hogy hétfőn még vo'lt cukor a boltokban, kedd—szerdára azonban a legtöbb helyen el­tűnt a áru a polcokról. Bár volt egy fals bejelentés, ami szerint * 9-étől lett volna a változás, árat április 17-e élőtt sehol sem emelték. Má­tól kezdve azonban megtehe­tik. A Mecsék Füszért által ajánlott új árak: 1 kiló kris­tálycukor 37, fél kiló porcukor 21, fél kiló mokka 25 forint. Ugyancsak mától érvényes néhány termelői árváltozás !s. A debreceni tetrapaék csoma­golású gyümölcslevek például 8—11 százalékkal kerülnek többe. A Medikémia Prevent elnevezésű aerosolos festékei és autóápolói 11—13 százalék­kal lesznek drágábbak. Szerencsére néhány árcsök­kentésről is beszámolhatunk: A Lyceum utcai Dália üzlet­ben tovább tart a hazai és csehszlovákiai húskonzervek vására, a termékek árát 20- 25 százalékkal csökkentették. Ugyanebben a boltban ol­csóbban lehet vásárolni kü­lönféle Durica tésztákat. A Durica tészta tojás nélkül ké­szül, durumbúza- és kukorica- lisztből. Egy félkilós csomag (nagykocka, spagetti, metélt és csőtészta) ára 19,70. A Dália boltokban egyébként a most érvényes árnál továbbra is olcsóbban kínálják a féllite­res, rostos móri gyümölcsleve- ket, a grandonetti és a bon- bonetti nevű édességeket, va­lamint egyes rágógumi és csakiféleségeket, valamint az Admirál pezsgőt. * Újdonságok. Az egészséges táplálkozást elősegítő akció keretében a Mecsek Füszért 10 százalékkal olcsóbban kí­nálja a baranyai élelmiszer- boltoknak a Durica tésztákat. Az érelmeszesedés megelőzé­sében tehet jó szolgálatot az az új termék, amely április 20-ától lesz kapható a Lyceum utcai Dália boltban. Az új­donság nem más, mint az úgynevezett Cardió menühöz kapcsolódó busa, halhús étel- konzerv. * Videóvilág. Miután mind nagyobb divattá vált a tele­vízióműsorok rögzítése és a videózás, sokan útrakeltek, hogy e nem éppen olcsó szó­rakozáshoz a szükséges eszkö­zöket beszerezzék. Ma már nem kell átlépni a határt, sorban állni a vámnál, a ha­zai, a pécsi, a baranyai bol­tokban is sokféle videómagnó és kazetta található. A Fix­pont vevőszolgálat segítségé­vel ezúttal a Baranyaker bolt­jait vesszük nagyító alá. A legnagyobb a választék a kertvárosi műszaki tanbolt­ban, ahol készülékékből nyolc-, kazettákból tízfélét találtunk. A videófelvevőkből legdrágább a Grundig, a legolcsóbb a koreai gyártmányú Daewoo. Az előbbi 40 700, az utóbbi 34 400 forint. Legnagyobb a kínálat a koreai készülékek­ből, ahol a Samsung, a Tensai mellett ott vannak a Gold Starok is. A Szliven Áruházban kétféle japán és ugyanennyi koreai készüléket találhat a vásárló. Ezek közül a legismertebb márkák a Philips és a Sanyo. Itt a legolcsóbb készülék a Gold Star, amit 100 forinttal kevesebbért árusítanak mint a műszaki tanboltban. A Kossuth Lajos utcai műszaki boltban Grundig, Daewoo és Samsung, valamint egy a többihez viszo­nyítva olcsó japán lejátszót kínálnak 23 500 forintért. A Mecsek Áru bárban végre hazai készítményt is leltünk, mégpedig az Orion Graetz nevű készüléket, ami 54 800 forintos árával a videók kö­zött sem tartozik az olcsóbbak közé. íPécs után nézzük a vidéki boltokat: Komlón szerény a kínálat, a 35 000-ért árusí­tott Audioton és a 37 700 fo­rintos Sanyo még a viszony­lag olcsóbb készülékek közé tartozik. Siklóson emellett a két típus mellett ITT Nokiát is árusítanak 36 200-ért, az Audiotont viszont 3800 forint­tal drágábban adják mint Komlón. Legnagyobb a vá­laszték Mohácson, ahol a mór emlegetett Gold Star, Daewoo, Sanyo és ITT Nokia mellett Sharp és Panasonic is kapható. A legolcsóbbak természetesen itt is a dél­koreai készülékek. F. D. Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Lakatok Először azt hittem, csupán valami emlék. Tudják, olyas­mi, hogy bedobunk egy kirán­dulóhelyen pénzdarabot vala­hova, hogy visszatérjünk. Az­tán megnyugszunk, hogy visz- szatérünk, mert bedobtunk egy pénzdarabot. Történt, hogy a pécsi Janus Pannonius utcában láttam egy pici vaskerítésen 27 darab la­katot. A legkülönbözőbb for­májúkat, a legkülönbözőbb el­helyezésben. Aztán megsúgták, nem más ez, mint találka-közvetítő. Egy lakathoz két kulcs jár leg­alább így üzenhetnek egy­másnak az emberek. Ha így áll a lakat, akkor itt vagyok, ha úgy áll, akkor ma nem tu­dok jönni, ha kettő-három egybe van kapcsolva, akkor annyian leszünk, ha nincs ott a lakatunk, tudod, az a rozs­dásodó, akkor a mai randi nem jött össze. Az emberi találékonyság végtelen, remélem, senki sem bántja a lakatokat ezután sem. Bízom benne, hogy ötle­tük tuto, bocsánat, tuti siker lesz továbbra is ... Szeretnék találkozni azzal, aki kitalálta ezt az üzenet-közvetítő mód­szert! (b) Királyi gusztus Komoly erkölcsi aggályai voltok Boudouinnek, a belgák 39 éves ' királyának az abortuszt legalizáló új törvénnyel szemben, ezért — hogy ne kelljen kézjegyével ellát­nia egy olyan rendeletét, mellyel „mélységesen nem ért egyet" —, ideiglenesen, egy napra lemon­dott trónjáról. A törvényt így a sajtó által rögtön „Őfelsége I. Wilfriednek" titulált Wilfried Mar­tens kormányfő aláírása léptette életbe. A belga ellenzék ugyan­akkor máris azt követeli: módosít­sák az alkotmányt úgy, hogy az új törvények életbe lépéséhez ne legyen szükség az uralkodó bele­egyező aláírására. (HVG). * A hírből — azonkívül, hogy nem mindennapi — több ta­nulság is levonható. 1. Boudouin lelkiismeretes, legalábbis lelkiismeretével ellentétes döntések szentesí­tésére nem hajlandó, kara­kán uralkodó. Irigyeljük is a belgákat rendkívüli módon. 2. Boudouin nem ragasz­kodik foggal-körömmel a ha­talomhoz, hiszen - ha csak egy napra is, de - hajlandó volt lemondani róla. 3. Boudouin jó lelkű, né­péért mindenre hajlandó ki­rály, hiszen, ha nem az len­ne, oz egynapos interregnum alatt minden bizonnyal meg­választottak volna valaki mást a belgák. 4. Boudoin, nem fél az adóhatóságtól — vagy fél, de kitűnő szakemberek segítik az év végi bevallás alkalmá­val. Idén ugyanis 364 napig uralkodik, egy napot volt munkanélküli, s ennek az egy napnak az elszámolása esetleg komoly gondok ere­dője lehet. Hacsak a királyi javadalmak nem számítanak adómentesnek Belgiumban. Érdemes lenne utánanézni a dolognak . . . (P) Gorbi farmerben Gorbibaba. Szóval, ha a vi­lág még nem lenne kellőkép­pen átitatva Gorbacsov szelle­mével, tessék, egy újabb megoldás. Egy tokiói játék­gyártó Gorbibabákat készít és egymilliót dob a piacra. A Gorbibaba 25 centi magas és kapható bőrkabátos, farmer- nadrágos és öltönyös válto­zatban. (Májustól tehát újabb karrier lehetősége Gorbacsov- nak, reméljük, addigra saját hazájában is ellogadják, nor­mál méretben is .. .) Házibarátot nyomozó ké­szülék. Egyre több háziállat veszik el, és közülük egyre ke­vesebb lesz meg. Kutyák, macskák, madarak után nyo­moznak könnyes szemmel a gazdik. Egy kanadai társaság kifejlesztett a problémák meg­oldására egy érdekes pici al­katrészt. A rizsnagyságú mik- rochipet az állat lapocka­csontja környékén helyezik el, bőr alá. Aztán, ha az állat elveszik, a megfelelő műszerrel öt másodperc alatt kideríthe­tő, hogy ki a gazda, és az is, hogy az állat milyen egész­ségügyi ellátásban részesült. A kis készülék minden állatra alkalmazható. A beültetés költ­sége 40 dollár és évi 11 dol­lár adó. (Reméljük, Magyaror­szágon is kiépül az állatkere­séshez szükséges inlrastruktúra is. Háttér nélkül egy állat is elveszhet. . .) Rekordok (?). Március 21-én, a Malibuban található Getty Múzeum megvette Vincent Van Gogh Szivárvány című festményét Alan Bondtól, aki egy árverésen jutott a képhez 1987-ben, 53 millió-kilencszáz- ezer dollárért, a legmagasabb összegért, amit a világon mű­alkotásért kifizettek. Nem hoz­ták nyilvánosságra, hogy mennyiért adta el a képet a Getty Múzeumnak . . . (Newsweek alapján - saját fordítás) Kifelé menő adatok Értesüléseink és a hivatalos szovjet álláspont szerint itt-tartóz- kodásuk alatt a szovjet csapatok száz, összesen mintegy 17 ezer ember elhelyezésére alkalmas lak­tanyát, hetven, összesen 24 ezer férőhellyel rendelkező ebédlőt, há­romszáz lakóházban mintegy 14 és fél ezer lakást, több tároló­csarnokot és raktárakat építettek fel a szovjet állam pénzén, mai árakon mintegy 50 milliárd forint értékben. (Szerencsére volt ide­jük — a szerk.) Az itt állomásoztatott csapatok fenntartása több mint 350 millió 20I Olvassuk a kereskedelmi mi­niszter 6/1990. (IV. 5.) számú rendeletét, amely szerint ero­tikus árukat és szexuális esz­közöket iskolák, templomok, gyermekintézmények 200 méte­res körzetében forgalmazni ti­los. Ilyen eszközöket kirakat­ban, közterületen nem szabad elhelyezni. A tanács, a helyi tanács, a hamarosan újravá­lasztandó helyi tanács pedig jogosult megtiltani az üzleti tevékenységet, ha az ellenőr­zés során megállapítja, hogy az üzlet mindezeknek nem tesz eleget. ^ rubelbe került évente az Illeté­kes moszkvai hatóságoknak, ebből az összegből újítottak fel épüle­teket is, karbantartásukról is gon­doskodva. (Nem tudjuk, mire gondoljunk pontosan oz adatok alapján? Arro-e, hogy a Szovjetunió be­számítja majd hazánkkal össze­függő adósságainak törlesztése­kor ezt az összeget, vagy ana, hogy ők is telsóhajtanak most, a kivonulások megkezdésekor, hogy ezek az összegek sem terhelik to­vábbra a szovjet kiadásokat?? (Tisztelt illetékesek, ha len­ne annyi pénzünk és időnk, hogy hasonló szexkacatokkal kereskednénk, egészen biztos, hogy kimérnénk a távolságot egy centiméter-szalaggal, vagy akár egy méterrúddal, és az említett intézményektől 201 vagy több méterre nyitnánk boltot. Mert boltot nyitni le­het, még ilyen eszközökre is, ha van rá kereslet. Ha vi­szont nincs rá vevő, akkor 200 méteren belül is felesleges minden. Felesleges, akárcsak ez a rendelkezés.)

Next

/
Thumbnails
Contents