Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-13 / 11. szám

1990. április 13., péntek aj Dunántúlt napló 3 Nagypéntek, húsvéti szertartások Balikó Zoltán evangélikus esperes a nagypéntek misztériumáról ■ * ■ „Kilenc óra volt, amikor megfeszítették. Felirat is volt a kereszten az ellene emelt vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA. Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől... t Amikor eljött a tizenkét óra, az egész földön sötétség lett egészen három óráig. Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el en­gem?"... Valaki elfutott, megtöltött egy szivacsot ecset­tel, nádszálra tűzte, inni adott neki... Jézus hangosan felkiáltva kilehelte a lelkét. Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy igy lehelte ki lelkét, ezt mondta: „Bizony, ez az ember Isten fia volt!" (Részlet Márk evangéliumából.) * Pécsett, a gyárvárosi templomban húsvét hétfőjén rendeznek ünnepi istentiszteletet. A templomban fekete színű oltárterítő, a feszület alatt egyetlen szál vérvörös rózsa jelzi ma, nagypénteken a megváltó halálára emlékezik a keresztény világ. Balikó Zoltán evangélikus esperes a mai szentmisén a korpuszos (Jézus keresztre feszített testét ábrá­zoló) keresztet veszi majd elő, hogy tanítványai figyelmét az engesztelő áldozatra fordítsa.- Minden keresztény vallás alapja a Szentírás, amely sze­rint Jézus megjelenését és kül­detését már előre megjósolták a próféták — mondja a tiszte- letes úr. Azonban a Bibliában közölt írásokat minden keresz­tény vallás más-más módon ideologizálja. A mi, evangélis­ta szemléletünk szerint a bűn például egy olyan belső álla­pot, amelyet önmagunk nem tudunk jóvá tenni, ehhez külső segítségre van szükség Jézus személyében, ő ugyanis azon a bizonyos pénteken, a Golgo­ta hegyen elvállalta az. embe­riség Isten előtti minden bűn- terhét, mert ez volt a küldeté­se. A „helyettes elégtételre” szükség van, hiszen senki sem születik ártatlannak, a bűn ál­landóan kíséri életünket. A nagypéntek ünnepe hasonló célt szolgál napjainkban is: lehetőséget biztosít az embe­reknek régi életükből való sza­badulásra. Ennek útja a gyó­nás (bűnvallás és hit a felál­dozásban). Azonban el kell jutni addig, hogy személyesen is átérezzük Jézus szenvedéseit és ismerjük el, ha önzőek, go­noszak, zsarnokok vagyunk. Ha valakinek a gyónása igazi és nem szokványosán csak „vallá­sos", új tiszta lappal folytat­hatja életét és a halóit csak sötét alagútként érzékeli, hi­szen azon túl más, új világ vár rá . .. Gyura B. Húsvéti egyház! programok KATOLIKUS SZERTARTÁSOK A Székesegyházban nagy­pénteken délelőtt gyászzsolozs­ma van, 18 órakor csonka­szentmise, az altemplomban a Szent Sír 21 óráig látogat­ható. Nagyszombaton délelőtt szintén gyászzsolozsma lesz, 17 órakor tűzszentelés és szentmi­se, 18 órakor feltámadási kör­menetet tartanak. A húsvét va­sárnapi misék közül 9 órakor lesz püspöki szentmise. A Belvárosi templomban pénteken 18 órakor nagypén­teki csonkamise lesz. Nagy­szombaton délután fél 4-kor mise, este fél 11-kor húsvéti vigília: tűzszentelés, húsvéti gyertya megáldása, vigiliai szentmise. Éjfél körül negyven év óta először leitámadási gyertyás körmenet. Húsvét vasárnap fél 11-kor ünnepi nagymise, húsvét hét­főn vasárnapi rend szerinti misézés, hétfőn délután fél 5- kor egyházzenei hangverseny a templom zenekarának »közre­működésével. Nagypénteken 15 órakor keresztúti ájtatossóg lesz a Kálvárián, amelyet kispapok vezetnek. A 60 éves pécs-gyáryárosi templomban húsvét hétfőn dél­előtt 10 órakor dr. Dankó László kalocsai érsek celebrál­ja az ünnepi misét, és beszá­mol fatimai útjáról, ahol 25 évvel ezelőtt állítottak fel ma­gyar kápolnát. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETEK A Dischka Győző utcai templomban nagypénteken 10 és 18 órakor istentisztelet és úrvacsora. Tartja: Balikó Zol­tán esperes. Nagyszombaton 18 órakor passió, fiatalok ének- és zenei közreműködésé­vel, szintén 40 év óta először. A húsvét vasárnapi istentiszte­leteket Balikó Zoltán tartja 8, 10 és 18 órakor. A hétfőieket 10 és 18 órakor Varsányi Fe­renc. Vasason, a Bethlen Gábor utcai templomban húsvét va­sárnap délelőtt fél 11-kor úr­vacsora és istentisztelet. "'rcr>RMATUS ISTENTISZTELETEK A Szabadság úti templom­ban nagypénteken 10 és 18 órakor istentisztelet és úrva­csora, az istentiszteleteket Pe- terdi Dániel és Szalai Lajos lelkészek tartják. Húsvét vasár­nap és hétfőn fél 9-kor, 10-kor és délután 5 órakor istentisz­telet és úrvacsora, Szalai La­jos és Peterdi Dániel mellett Komlósi Ernő és Peterdiné Molnár Judit is prédikál. Az llku Pál utcai templom­ban a déli gyülekezet nagy­pénteken fél 10-kor tart isten­tiszteletet és úrvacsora osztást Ach Károly lelkész vezetésével. 18 órakor istentisztelet és úr­vacsora, az istentiszteletet Szé­nás/ János lelkész tartja, köz­reműködik a gyülekezet ének­és zenekara. Nagyszombaton 18 órakor úrvacsorái előkészí­tő. Húsvét vasárnap fél 10-kor istentisztelet, úrvacsora osztás és keresztelő. 18 órakor ifjú­sági bibliaóra. Húsvét hétfőn fél ’10-kor az istentiszteletet Szénás/ Jánosné lelkész tartja. utcák hires emberek A fájdalom festője: Munkácsy Mihály A méltóságában megalázott és meggyalázott Mester misz­tériuma süt ót az Ecce homo­képen éppúgy, mint a Krisztus Pilátus előtt című alkotáson. A hatalom képviselői ülve fag­gatják és hallgatják az Em­bert, aki Isten Fiának nevezi magát, s a drámai végkifejlet előtt sem akar megalázkodni a halálára éhes tömeg előtt. A két kép kiegészül még a keresztre feszítés nagy panorá­májával, a Golgotával, hogy azután az európai nagyváro­sokban történt bemutatásuk után megnyugodjanak a phila­delphiai Wanemaker-nagyáru- ház kápolnájában, illetőleg a Krisztus Pilátus előtt később látható legyen mindmáig Deb­recen város tulajdonaként a Déri Múzeumban. Az emberi fájdalomnak e csodálatos ecsetű művésze maga is korán megtanulta a szenvedést. Az 1844-ben Mun­kácson született fiúcska 7 éves korában elvesztette szüleit. Ap­ját ugyanis a Kossuth-kor- mánynak végzett szolgálatai miatt börtönbe vetették, s ott szerzett betegségében rövide­sen meghalt. Az apátlan- anyótlan árvával nagybátyja nem sokat törődött, s mivel gyenge tanuló volt, asztalos­inasnak adta. Felszabadulása után Munkácsy Mihály Aradon keresett segédi munkát, de csak nélkülözés, megaláztatás és betegség várt reá mindad­dig, amíg Szamossy El^k ván­dorfestő magához nem vette, s elő nem segítette pesti ta­nulmányait. Munkácsy Mihály megszerez­ve a Képzőművészeti Társulat támogatását, előbb Bécsbe, majd Münchenbe utazott, s nehéz, keserves évek után a Siralomházzal keltett feltűnést. E festményen az utolsó óráit élő elítélt portréját akként ál­lítja elénk, hogy a körülállók arcán a szánalomnak, a fáj­dalomnak más-más kifejezése olvasható le. Népi életképeivel, a Zálog­házzal, majd a Műteremben című kettős önarcképével a megjelenítés gyönyörűségét idézi fel. A Műteremben, majd az Ülő nő és még több, fele­ségéről festett portré érzelmi életének fonák visszfényét tük­rözi. Házasságkötése után ugyanis rövidesen rádöbben arra, hogy félreismerte zsarno­koskodó feleségét, s házassá­ga első évei után majd másfél évtizedes viszony alakul ki fes­tőbarátjónak, Chaplinnek a fe­leségével. Bensőségesen tiszta ábrázo­lási mód és kiváló karakterér­zék hatja át a magyar sza­badságharc fontos szereplőjé­ről, Haynald Lajos bíborosról készített arcképét és a Liszt Ferenc portrékat. Méltatói szerint Milton tra­gikus mellképében, a barátjá­ról, Paál Lászlóról festett arc­képében a társtalan ember fájdalma tör fel. Csendéletei a rögtönzés és az öröm perceit jelentették számára. De még ezekben is megfigyelhető (például a Nagy virágcsendéletben) a szenve­délyes temperamentumnak, a színek ritmusának sötét alapon felcsillanó festői megjelenítése. Bár Székely Bertalan és má­sok is támadták Munkácsyt, mégis a Milton és a Krisztus Pilátus előtt európai diadal­menete után már a világhírű művészt kellett látni benne. Újfajta emberábrázolósi mód villan elénk nagy vállalkozásá­ban, a Sztrájkban (1895). „Oly erős az egyénisége, hogy nem hajlik meg a modern művésze­ti irányok egyike előtt sem” — írja róla Lyka Károly. A bécsi Művészettörténeti Múzeum mennyezetpannójának megfestése után Munkácsy megérezte, hogy hazájában csak történeti képpel arathat sikert. Gondos előtanulmányok után készült el a 13 méter hosszú vászonfestmény a Hon- loglalás, amelynek főalakjáról, Árpádról a korabeli kritika ezt írta: „Egy ország nemcsak a kard erejével, hanem a lélek és a szellem felsőbbségével alapítódik sikeresen: ez törté­neti, a honalapításnak a gon­dolata szózatosan beszél hoz­zánk a képről.” A betegségektől megtört Munkácsy előbb a baden- badeni, majd az endeniohi (Svájc) szanatóriumban kere­sett gyógyulást. Itt is halt meg 1900. május 1-jén. Halála évében Pécsett em­léktáblát helyeztek el a róla elnevezett utca 31. számú- há­zának falán ezzel a diszticho- nos szöveggel: ,,E házban lakott Munkácsy Mihály 1865 és 1867-ben. Messze időkig álljon ez emlék a lelkesedésbe gyújtva a honfi szivet fönnen hirdesse nevét," Tóth István dr. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Véget ért egy fejezet A szerkesztőségünkben megjelent pártok képviselői képün­kön balról: Kocsi László (MSZP), Novreczky János (FgKP), Trombitás Zoltán (FIDESZ) és Nyitrai Béla (SZOCDEM-párt). Dicsekedni könnyű, de nem mindig érdemes. Mi sem di­csekszünk most, hanem ténye­ket állapítunk meg. A Dunán­túli Napló szerkesztősége, úgy véljük, az országban is figyel­met érdemlő módon foglalko­zott a választási kampány elő­készítésével, ezt elismerték a pártok megyei képviselői is. Bírálni nehéz. A bírálathoz érvek kellenek, az érvekhez pedig ismeret. Többször kap­tunk észrevételeket a választás előtti küzdelemben, pártoktól, olvasóinktól, mindenkitől, aki olvasta ezeket az írásokat. Meggyőződésünk, hogy olvas­ták a választásokkal kapcso­latos, a pártok esélyegyenlő­ségét figyelembe vevő cikkein­ket. Ugyanakkor egészen biz­tos, hogy elsősorban nem a Dunántúli Naplóban megjelen­tek befolyásolták, határozták meg a választások eredmé­nyeit. Tegnap véget ért egy feje­zet. Találkoztunk a pártok képviselőivel, egyrészt, hogy megbeszéljük az együttműkö­dés további formáit, másrészt, hogy elmondjuk: a továbbiak­ban valamenyiünknek figye­lembe kell venni, hogy az Új Dunántúli Napló pártoktól független lapként tevékenyke­dik. Ez a tény nem jelend azt, hogy nem foglalkozunk a pár­tok tevékenységével, továbbra is nyitottak leszünk, hiszen a jövőben is be kívánunk szá­molni azon eseményekről, amelyek érdekelhetik az embe­reket. és amelyeknek a szer­kesztőség megítélése szerint helye kell, hogy legyen egy néplapban, az Új Dunántúli Naplóban. (b) SZOCOíMEK a szocializmusról! Az Gj DN szerdán a Ma­gyar Hírlapnak Demény Pállal, az MSZP országgyűlési képvi­selőjével készített interjújából idéz. Eszerint az MSZP. folyta­tója a szociáldemokrata moz­galomnak, az MSZDP pedig „gyökértelen párt, csak fölvet­ték a nevét és külföldről a pénzt azon a címen, hogy ők szociáldemokraták”. Szeretném Demény Pál fi­gyelmét felhívni a következő tényekre:- Az MSZDP gyökerei kere­ken 100 évre nyúlnak vissza. — Folytatója az 1948-ban a kommunisták által „kényszer­egyesítéssel” likvidált pártnak. Ezért nem is kellett felvétet­ni a Szocialista Internacioná- léba, hisz mint 1989. november 24-i ülésükön kinyilatkoztatták, annak folyamatos tagságát él­vezik. A pártnak igen sok 1948 előtti tagsággal rendelkező tagja van - ők a párt „arany- tartaléka”. Anyagi támogatást külföld nem biztosított, dologi, tárgyi támogatást igen. Igy hát sem­milyen pénzt nem vett fel az MSZDP. Belátom, milyen fontos az MSZP számára, hogy ők le­gyenek ma Magyarországon a baloldal egyedüli képviselői, hiszen tudjuk, hogy mindent elkövettek eddig is felvételük ügyében a Szocialista Interna- cionáléba, és ebben akadá­lyozza őket egy már tagság­gal bíró Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt. De óvnám őket, hogy ebbéli harcukban ne válogassanak az eszközök­ben, s más pártok beszennye­zésétől sem riadva vissza pró­báljanak a helyükbe férkőzni. Meggyőződésem, hogy az In- ternacionálé az ilyen megkö­zelítést úgyis visszautasítaná. Nyitrai Béla MSZDP megyei titkár * Kérjük ozokat a régi siocdem-togotat, akik 1941-ig a párt tagjai vol­tak, jelenleg még a párttal a kapcsolatot nem vették fel, közöljék címüket találkozó rendezése céljából. Cím: Szocdem Párt, Pécs, p>. 327. Igazgató nélkül a PIK Felmondott Németh Péter, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója^ Döntésének okairól kérdeztük: — Három dolog miatt határoztam igy. Egyrészt, mert nem értettem egyet a lakbéremeléssel, onri ugyan országos döntés volt, de természet­szerűleg a mi vállalatunkra is hangulati hatást gyakorolt. Véleményem szerint nem lakbéremelést kellett volna végrehajtani, hanem hozni egy olyan lakbértörvényt, ami piaci módon rakja helyre a dolgokat. Nem ér­tettem egyet azzal a döntéssel sem, hogy o' vizdij emelésének következmé­nyeit, a díjbeszedést az ingatlankezelőkre hárították, holott a PIK-nek eh­hez gyakorlatilag semmi köze. A lényeg az, hőgy a költségek bennün­ket terhelnek, miközben a „hasznot" rajtunk keresztül hajtja be egy má­sik cég. így vállalati gazdálkodást folytatni nem lehet... A másik, álta­lam helytelenített gyakorlat, hogy a felújítási alopunk évente nominál ér­tékben 100 millió forinttal csökkent, s amikor szóvá tettem, volt olyan tanácstag, aki ezt zaklatásnak vette. Egyetlen megoldás lehet: ha azt a pénzt, ami a lakásszektorban keletkezik, a jövőben a lakás szektoron be­lül hagyják felhasználni az, illetékesek. Őszintén szólva, amíg úgy érez­tem, tudok valamit tenni a vállalatért, oddig lelkesen végeztem munkámat .— egy idő után viszont rá kellett jönnöm, hogy ilyen körülmények között tovább dolgozni nem szabod. Ezért mondtam le. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents