Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-12 / 10. szám

1990. április 12., csütörtök aj Dunántúli napló 3 fix utazcisszerifGzéstiil a ICÄfficsiiij üzletig| Á vállalkozó neve: IBUSZ ba kezdtünk, ami lehetővé te­szi, hogy a kihasználatlan magyarországi kis repülőtere­ket összekössük a nagy ha­zai, vagy külföldi leszállópá­lyákkal. Az osztrák partner igen erős ezen a piacon, szá­mitógépes nyilvántartása van, egy olyan rendszer, amely a rendelés felvétele után vissza Szálloda a Deák téren Légitársaság Budaörsön Dél-dunántúli fejlesztési tervek Nemcsak utakat szervez, de az utazásokhoz szükséges jármüveket is biztosítja a legnagyobb hazai utaztató (A szerző felvételei) tudja igazolni a rendelkezésre álló gép adatait, az útvonalat és a fuvar órát is. A 6—14 sze­mélyes JET-gépek háromezer kilométeres sugarú körben vál­lalnak szállítást, mindezt ki­egészítik a budaörsi kisgépek, helikopterek, amelyek a füves pályán is képesek leszállni.- Szerepel-e az IBUSZ fej­lesztési tervei között Dél-Du­nántúl? — Természetesen. Hegyesha­lom, Salgótarján, Püspökla­dány után a letenyei határát­kelőhelyen is szeretnénk egy IBUSZ shop-ot nyitni. De gon­dolkodunk egy a jugoszláv és olasz átmenő forgalomra ala­puló szálláshely kialakításán is. A másik elképzelésünk pe­dig a zalai gyógyvizekre ala­pul, ahol is egy külföldi tőke bevonásával létesítendő gyógy­szálló, vagy szanatórium lenne a megoldás. Erre egyébként kész tervünk van, sőt már ké­szítik a beruházás megvalósí­tásának költségvetését is. Ami pedig Baranyát illeti: nos, az épülő új pécsi ülzetközpontban is van érdekeltségünk, ott egy úi irodát nyitunk. Úgy tűnik az IBUSZ Rt.-nél dolgozó szakemberek fantáziá­ja kimeríthetetlen, hisz az em­lítetteken kívül számos más vállalkozást is elindítottak, il­letve jó néhány lehetőségről még csupán tárgyalnak. Az előbbiek közé tartozik például a kiadói tevékenység, amely­nek első „termése" egy kül­földieknek szóló magyországi bevásárlókalauz lesz. Az utób­bi pedig nem más, mint egy 35 hektáros üdülőfalu, valahol a Balaton vagy a Velencei-tó mellett. F. D. A múlt év nyarán volt a főpróbája a légi utasszállításnak a Balaton partján. Hasonló gépek repülnek az IBUSZ új légi- társaságában is.- A kívülálló számára úgy tűnik, az utóbbi időben vál­tozóban van az IBUSZ üzlet- politikája.- Ez nem teljesen igaz, hisz a hagyományokat mindig pró­báltuk megőrizni, ilymódon üz­letpolitikánk főbb vonalai vál­tozatlanok — állítja dr. Orosz Balázs vezérigazgató-helyettes. — Fő tevékenységünk továbbra is a be- és kiutaztatás, vagyis a klasszikus idegenforgalom. Ehhez bizonyos banki tevé­kenység is járul, ami alatt mi elsősorban a valutavételt és -eladást értjük. De az is igaz, hogy fejlesztettük szolgáltatá­sainkat és ma már bizonyos vállalkozásokban is részt ve­szünk. Újdonság vállalatunk számára, hogy kezelhetjük a lakosság devizaszámláit. Ta­valy decemberben a BC-szám- la állományunk mór meghalad­ta a négy és fél milliárd fo­rintot. Mindez komoly finan­szírozási lehetőséget biztosít az IBUSZ-nak, sőt lehetőség van arra is, hogy a vállalat bizo­nyos pénzforgató tevékenységet folytasson.- Korábban nem nagyon törekedtek arra, hogy az ide­genforgalomba befektessenek, most mégis az a hír járja, hogy egy részvénytársaság tag­jaként például szállodát épít­tetnek.- Valóban Budapesten, a Deák téren márciusban elkez­dődött a Hotel Kempinski építése. A tervek szerint ez egy ötcsillagos, 380 szobás szálloda lesz, amely kevesebb mint két év alatt elkészül. A Kempinski különben egy ma­gas luxus igényeket kielégítő szállodalánc Európában. sőt az sem titok, hogy emögött — mint társtulajdonos — a Luft­hansa áll. Az érdekessége en­nek a 'vállalkozásnak, hogy ha elkészül, ez lesz az első olyan magyar szálloda, amely kül­földi üzemeltetéssel működik majd és kiválóan megfelel a hazánkba látogató külföldi üz­letemberek fogadósára, amire egyre jelentősebb igény mutat­kozik.- Sokan arra hivatkoznak, hogy a magas hitelkamatok visszafogják a hosszú távú vál­lalkozásokat, az IBUSZ mégis feltűnően aktív ezen a téren: az Állami Biztosítóval, a Máv- tours-szal, a Cooptouristtal kö­zösen létrehozták az Atlasz Biztosítót, Budapesten egy kül­földiek elhelyezésére szolgáló irodaházat építenek és több az idegenforgalmat színesítő vállalkozásba fogtak .. . — A biztosító társaság való­jában az utazások biztosításá­ra specializálódott cég, amely igen szép eredménnyel műkö­dik. Az irodaház létesítésére pedig egy osztrák céggel kö­zösen hoztunk létre vegyes vállalatot. Ebben 27 százalé­kos a mi tulajdonrészünk, ma­gát az épületet az osztrák fél építi fel, a Vármegyeház ut­cában. Ezen kívül még két idegenforgalmi vegyes vállala­tot alapítottunk Budapest szék­hellyel. Ide tartozik, hogy a külföldi vállalataink körét is bővítiük: Zürichben és Olasz­országban alapítottunk egy- egy vállalatot, Szovjetunióban, Moszkvában van egy irodánk, amit ugyancsak szeretnénk to­vább fejleszteni. — Sokan meglepődtek, ami­kor nyilvánosságra került, hogy az IBUSZ légitársaságot ala­pított. — Danube Air néven 7 mil­lió forintos alaptőkével, az osztrák Viennair és a budaör­si Repülőgépes Szolgálattal közösen egy olyan vállalkozás­Az IBUSZ-nál eddig minden évben azt mond­ták: a következő esztendő lesz a legnehezebb. Nyil­ván ennek hatására ala­kult ki, hogy a változások­ra az új kihívásokra min­dig megpróbálnak azon­nal válaszolni. Azzal, hogy tavaly például 1S5 millió dolláros bevételt értek el, jelentősen hozzájárultak az ország fizetési mérlegének kedvező alakulásához. Si­kerük titka a gyorsaság, az útkeresés és még vala­mi, a többlábon állás, a meglévő jelentős szellemi tőke mozgósítása, ami nél­kül a „fehér ipar" ma már elképzelhetetlen. ...........V............................. —P éldául— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Gyufaszál m gyulaszál egy olyan eszköz, amely csak a beavatot­tá tak számára jelent valamit. Ránézésre a gyulaszál nem más, mint egy darab vékony fa, a tetején va­lami színes akármivel. A gyufaszál - mint azt a beavatottak is tudják —, ön­magában nem használható alapküldetése betöltésére. Le­het vele fogat piszkálni, különféle társasjátékokban bá­bunak használni, vagy mást tenni vele. De ahhoz, hogy a gyufaszál betöltse hivatását, ahhoz, hogy meggyulladjon, kell egy másik tárgy is. A gyulaszálnak ahhoz, hogy be­töltse küldetését súrlódásra van szüksége. Bár a gyufaszál készülhet műanyagból is és változó le­het a hosszúsága, élete véges. Ne feledjük viszont, hogy a gyufaszálak általában skatulyában találhatók, de az egy skatulyában lévők fejének ugyanolyan a színe. Más ska­tulyában található gyulaszálaknak másféle színe is lehet. Valamennyi gyufának van olyan része, amely általában bármely skatulyában egyforma. Ez a rész a hosszabb. Koalíciós tárgyalások kezdődtek Magyarországon, a vá­lasztások után. í (b) Élő világ ,,A politikusok, munkájuk kezde­tén orra vágynak, hogy embertár­saik sorsán javítsanak. De ha el­érik a csúcsot, hajlamosak rá, hogy saját erkölcsi kódrendszerüket fel­váltsák a közösségi erkölccsel: olyan elvont eszmék szolgálatába szeg ;dnek, melyeknek kevés köze van embertársaik jólétéhez, végül pedig háborúba keverednek. Nem éles a •határvonal a nemzeti dicsőség és hatalom, valamint a vezetők dicső­sége és hatalma között. A közös emberi szenvedés ugyancsak köny- nyen válik elvonttá. Engem személy szerint nagyon mélyen érint a szenvedés, a halál pedig felzak­lat. Gyakran megkerülök egy ház­tömböt, hogy ne találkozzam teme­tési menettel: százezer ember ha­lála azonban nincs rám semmilyen hatással. Csak mosolygok, mert kép­telen vagyok megszorozni a halóit vagy a szenvedést százezerrel. Ez nekem már csak puszta szám, absztrakció. Egy halál tragédia — százezer .halál statisztika. Az információról. Azt szokták mondani — és nem minden ok nél­kül —, hogy aki megérti a helyze­tet, az rosszul van informálva. Ez a megállapítás akár a visszájára is fordíthotó: oki jól tájékozott az nem értheti meg a helyzetet. Iszo­nyodom, ha arra gondolok, hogy o különböző titkos tájékoztatási csa­tornákon milyen rengeteg jelenték­telen információ áramlik naponta hadseregünkhöz és a kormányhoz. Ezek befogadásától bármilyen agy­velő eldugulhat. Gyanakszom, hogy a tájékoztatás egyik célja éppen az, hogy távol tartsa a nyilvános­ságot a kormány ügyeitől, mondván, hogy a nyilvánosság tájékozotlan. Ez a tájékoztatás engem azokra a gyógyszerekre emlékeztet, amelye­ket annak idején Magyarországon egyetemi hallgató koromban írtunk fel a betegeinknek. Végtelen sok hatástalan szerről írtunk bonyolult, latin nyelvű recepteket, hogy a be­tegek ne értsék és ne lássanak be­le azokba a dolgokba, amelyeket igyekeztünk a titokzatosság ködében burkolni. Szent-Györgyi Albert 1970-ben irt szavai nemrégiben jelentek meg, de ma is időszerűek. Vajon, ha 1970-ben kinyomtatták volna gon­dolatait, változott volna valami? Eger és/vagy Pécs? Meglepődtünk a minap. Napi cigarettaadag megvásárlása után nézegetve a csomagot. Kiderül, hogy ezt a Sopianaet a pécsiek licence alapján Egerben gyártották. Nocsak, és hogy került ide, amikor itt helyben is készítik? Vidéki Imre, a Dohányérté­kesítési Vállalat igazgatója: — örvendetesen megnöveke­dett az igény a Sopianaera, így az összkészlet egyharmadát Egerben és Debrecenben gyártják ... — Igen ... — Nézze, ha itt ilyen, egri Sopianaet talált, az nem a mi hibánk, hiszen természete­sen az adott környéken terít­jük csak a három gyárban ké­szített cigarettát. — Tehát? — Elképzelhető, hogy néhány országos nagyvállalat (Utasel­látó, Csemege, stb.) küld az egri Sopianaeből is ide. — Mennyi a Sopianae árré­se? — A nagykereskedelmi ár­rés 2,5%. a kiskereskedelmi pedig az ajánlott 24 forintos ár 8,5 százaléka. De tudja, mindenhol néhány forinttal drágábban adják . . . — Csak azért kédezzük, mert meg nem erősített, de jól ér­tesült pletykák szerint az egyik főút menti nagyáruházban va­lutáért, jóval olcsóbban be le­het szerezni a Sopianaet is, mondjuk, 2,5 schillingért. Nem lehet, hogy . . . — Erre csak azt mondhatom, hogy az egri gyártású Sopia­nae ilyen csatornán nem jut­hatott Pécsre . . . Egy lehetőség Hitelek es hitelezők Mi lesz az uzsorásokkal? „200 000 forint hitelt felvennék elfogadható kamattal. Sür­gős jeligére..." Elgondolkodtató apróhirdetés a vegyes ro­vatban. Volt már „csupán” 100 000 forintra, de olvashattunk 300 000 forintnyi hitel felvételére is ajánlkozást. Lengyelországot, Mogyarorsiágot, Csehiilovókiót és a többi kelet- európoi országot orra kell ösztönözni, hogy oz EFTA-nok, vagyis az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak legyenek a tagjai. Az Euró­pai Közösség három évtized alatt szerény vámunióból és srobadkeres- kedelmi területből valódi politikai szervezetté nőtte ki .magát. Tagjai közös külpolitikai elvekkel rendelkeznek — vagy ahogy ezt Brüsszelben nevezik: politikai együttműködést folytatnak, és ezt fiivotalos formában ugyanaz a törvény szabályozza, amely az 1992-as, gazdaságilag egysé­ges Európa létrehozásához vezető lépéseket rögzíti. 1 ¥ — — Mi készteti az ólampolgáro- kát a magán hitelezők keresésé­re? Nincs a pénzintézetnek tő­kéje? — De van — felelte Gorán- csy István, a Mecsekvidéke Ta­ka rólcsrövetkezét pécs^meszesi Ifiólkjóinatk vezetője. Személyi köl­csönt 28 százalékos, építésit 24 százalékos, vállalkozói kölcsönt pedig 30 százalékos 'kamatra adunk. I — Ilyen nagy kamatok mellett mekkora a hitelt kérelmezők szá­ma? — Az idefi éviben, ez alatt a három hónap alatt 166 szemé­lyi kölcsönt 'bocsátottunk ki kö­zel 4 millió fortnt értékben, ez napi 2—3 kérelmezőt jelent. — Ml a helyzet az OTP-nél kérdeztük Bájer Józsefet, ai OTT I Komjóth Aladár utcai fiókjának I vesetájét.- Tavaly 2800—2900 személyi kölcsönt nyújtottunk, és most is nagy az igény, beleértve a többi kölcsönfajtát is. — Vajon milyen feltételek mel­lett adnak hiteleket, hogy ez a nagy hiteligény a „maszek1’ pénz­piacra Is betört? — A Mecsekvidéke Takarék­szövetkezetnél 10 000 forintig csak házaspároknál nem kell kezes, 50 000 forintig kettő, fe­lette jedig három kezest ké­rünk, egyéves munkaviszony mellett. Építési kölcsönnél sa­ját erőt is fel kell mutatni az ingatlan mellett. Tervrajzot Is kérünk, vagyis biztosítékokat, hogy valóban építési célra 'használódjon fel a kölcsön. Ezeken túl az OTP-nél is hangsúlyozták az egyéni elbí­rálás rendszerét, vagyis a fi­zetőképesség, a jövedelem, a kereset, a munkahelyváltozá­sok, a máshol, illetve másféle kölcsönök létének ezek törlesz­tésének figyelembevételét és az adatok valóságosságának „le­nyomozó sót”. — Miért olyan szigorúak a föl­tételek, hogy sokan be som nyújt­ják kérelmüket ezeknek hol latén?- A behajtás, a pénzforgás mi ndertképpeni bi ztosítása miatt, hiszen a késedelmi ka­matók ellenére sem éri meg a pénzintézeteknek, ha le van kötve a pénzűik. Akiinek koráb­ban problémája volt a törlesz­téssel, és az anyagi helyzete 'nem változott, nem számíthat semmire. Minden tizedik kérel­mezőt sajnos, biztosan elutasí­tanak. Ez főleg az alacsony keresetűeket sújtja. Az egyik oldalon tehát a garanciáikat kérik, a másik ol­dalon pedig a kölcsönöket. Il­letve kérnék és gyakran az egyiket a másik után, mert a nadrágszíj szorít, a nadrágzseb pedig üres. A pénzintézetek megegyez­nek a „rossz" hitelezők el- és kikerülésében. A hitelkérelme- zik egy része pedig kénytelen a magánpénzek után kutatni. | — ti ha megtalálják?- Ha az ügylet jogszerű, azaz kölcsönszerződés köttetik, akkor a törvényes szerződéses kamat 20 százaléka lehet. Ami ettől eltér, az uzsoraszerződés, ez pedig törvénytelen. Nem le­hetünk olyan naivak, hogy ne képzelhessük el, lesznek és vannak olyanók, alriik mások helyzetét kihasználva uzsora­kamatot fognak kérni, illetve szednek. Ez egyrészről polgári pereket eredményez, és eredményezett, büntetőjogilag nincs lehetőség az üzletszerűen pénzkölcsönzők, illetve uzsorahitelt nyújtók fele­lősségre vonására. Másrészt pedig remélhetjük, hogy nincs kialakulóban hálózat a kisem­berek kényszerhelyzetének ki­használására. Sz. J. A Strasbourg bon működő Európa Parlament egyre inkább politikai súllyal rendelkezik. Az Európai Kö­zösség Nyugot-iEurápában bizonyos katonai felelősséget is magára vál­lal. Ennelk megfelelően jogosan le­het feltételezni azt, hogy a NATO európoi oszlopává válik. Mindebből következően az Euró­pai Közösségben való tagság össze­egyeztethetetlen a Varsói Szerződés tagságával. Ezzel szemben, ha a ke­let-európai országok csatlakoznak az Európai Szabadkereskedelmi Társu­láshoz, okkor nem sértik meg a Moszkvával fennálló szerződéses kö­telezettségeiket, és ugyanakkor kö­zelebb kerülnek Nyugot-Eiurápához. Az EFTA tagjai — vagyis Norvé­gia, Svédország, Finnország, Auszt­ria, Irland és Svájc — arra vállal­tak szerződéses kötelezettséget, hogy szabad kereskedelmet folytat­nak egymással. Az EFTA és az Európai Közössé­gek között az a döntő különbség, hogy az előbbinek a tagjai nem törekszenek politikai és gazdasági döntéseik összehangolására, gazda­sági súlyuk viszont jelentős — te­kintettel arra, hogy az EFTA az Európai Közösség legnagyobb ke­reskedelmi partnere. A jelenleg folyó tárgyalások alap­ján feltételezni lehet, hogy az EFTA Európóbon különleges kedvezményes kapcsolatokat fog fenntartani az Európai Közösséggel. Ha tehát Lengyelország. Csehszlo­vákia és Magyarország — és eset­leg Románia, valamint Bulgária — csatlakozna az EFTA-hoz, akkor Európa eddig elválasztott két része — jelentős mértékben közeledhetne egymáshoz. Ez a megoldás azzal az előnnyel is járna, hogy Moszk­vának nem kellene szembenéznie a Varsói Szerződés feloszlatásának gondjával. (A The New York Times alapján)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents