Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)
1990-03-10 / 68. szám
1990. március 10., szombat Dunántúli napló 7 On fcnxc* loam», hi«» Saulotok 13.) Harmadik témánk A kiszélesedő lehetőségek, a felszabadultabb légkör, a sikert hordozó kezdeményezések ígéretes jövőt jeleznek. A jelenben és a közvetlen holnapban azonban nyomasztóak a félelmek: hétről hétre nehezebb a megélhetés, mind több fiatalnak kilátástalan a lakáshoz jutás, nő a bűnözés. Tartanak a visszarendeződéstől, és tartanak a sommás meg- és elítéléstől. A félelem bénít és rossz tanácsadó. KÉRDÉSÜNK: Mitől nem kell félni, és mivel kell tartósan egyűttélnünk? A nemzeti közmegegyezésnek mi legyen az alapja? Mi legyen az alapja a nemzeti közmegegyezésnek? Súlyos örökséget vesznek ót, embert próbáló nehéz feladatot vállalnak most azok a pártok, amelyek a választás után a kormányban vagy annak konstruktív ellenzékeként az országot ebből a súlyos és sokoldalú válságból európai szintre kívánják felemelni. A pártok kidolgozták elgondolásaikat, a programok elkészültek. Néhány megoldásra váró, kiemelkedően nehéz feladatot neveztünk meg és adtunk át megválaszolásra minden induló baranyai pártnak. Arra kértük őket, mutassanak kiutat, adjanak távlatot, a mainál több önbizalmat és megalapozott hitet a jövőt illetően. Egy- egy témában, egymás mellett közöljük elgondolásaikat. Választás lesz, s a választónak látnia kell a különbözőséget, de az azonosságokat is. HVK Kaposiné dr. Dunai Mária, a Hazafias Választási Koalíció képviselőjelöltje: — Mifő/ félünk? Attól, hogy a Parlament pártfrakciók harcának színterévé válhat, .hogy tovább romlik a közbiztonság, nő a bűnözés, egyre nagyobb lesz a nyomor és egyre nagyobb lesz a társadalmi rétegek közt a szakadék. Elterjedt a hír, hogy „6” listák készülnek, miközben mi demokráciára várunk. Sokszor tapasztaljuk, hogy vanrvdk csoportok, akiket indulataik hajtanak és ezek miatt az indulatok miatt nem tudnak különbséget tenni a tisztességes, törvényes el- és beszámoltatás, illetve a törvénytelen és tisztességtelen leszámolás közt. Sokan elfelejtik, hogy a korábbi vezetői posztóik birtokosai közt is voltak és vannak jólképzettek és egyenesgerin- cűe'k. Visszataszítja a választókat, ha a választási gyűléseken egymást szidják, ahelyett, hogy társadalmi összefogásra, egymás iránti megértésre, megbecsülésre és egy szebb jövő építésére 'hívnák fel a jóra és biztonságra vágyó állampolgárokat. Mit kéne tennünk ahhoz, hogy ne féljünk? Fontosnak tartom a köz- megegyezést, melynek alapja lehetne: — Egy új demokratikus és hatékonyan működő gazdasági-politikai modell, amely épít és számít minden tisztességes állampolgárra. — Esélyegyenlőség gazdaságban, politikában, közéletben egyaránt. — összefogás, hit, tolerancia, hisz ezek nélkül nem építhetjük fel a demokratikus Magyarországot. A jövőt mi építjük, minden rajtunk múlik. Fogjunk össze és bizonyítsuk be, 'hogy képesek vagyunk tisztességesen, indulatok nélkül élni és dolgozni. SZDSZ Bretter Zoltán, a Szabod Demokraták Szövetségének képviselőjelöltje: — Nemzeti közmegegyezésünk alapja legyen az, hogy társadalmunk megadja magát a demokráciának. Mert többpártrendszer már van, parlament lesz, következésképpen a parlamenti demokrácia esélyei jóik, viszont elszomorítóén és veszélyesen hiányzanak azok az önszerveződések, közös feladatok köré rendeződő csoportok, melyekre aztán működőképesen épülhetnek rá a parlamenti demokrácia átfogó intézményei. Ahogy Bibó István mondta: a „szabadság kis köreit" kellene mindenütt látnunk. Ezek nélkül egy társadalom kiszolgáltatott, védtelen, s ami még rosszabb, képtelen működtetni a demokratikus technikákat. Tudta tán az előző hatalom, hogy éppen az önszerveződések apró, biztonságot adó, határtalan rendszere teszi magabiztossá az embereket és védi őket egymástól, az utasításoktól, a parancsoktól. Most pedig az értelmetlen rettegés sivár mezejét hagyja maga után. (És még mennyire működnek a régi reflexek! Grósz Károly fehérterrorral, Németh Miklós vörösterrorral ijesztget, de mindketten sejtetni engedik: hála bölcs vezetőinknek, egyik sem következett be.) Ez az örökségünk, ide kell építkeznünk. Hogy a vásárló ne féljen az eladótól, a kérelmező ne féj- jen a tanácsi dolgozótól. Hogy az, akinek szolgálatot kell teljesítenie, az ne uralkodjon: akinek joga van, az bátran követeljen. És aki választhat, az ne legyintsen, ne tekintse, mert nem tekintheti többé a politikát „úri huncutságnak”. A totalitarizmusból (csúnya a szó, mint az, amit jelöl) az érdekvédelmi szervezeteken (valódi szakszervezetek!), egyesületek, egyletek, baráti társaságok sokaságán, önkormányzatokon keresztül vezet az út a demokráciába. Kereszténydemokrata Néppárt Liszkay Teréz, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselő- jelöltje: — Félünk. Mitől is? Hogy Állambácsi többé nem ad. Nincs, miből. Csak elvesz. Tőlünk sincs miből. Állambácsi elvette. Az önállóságunkat is. Meg kéne keresni. Létbizonytalanság. Egyéni és össznépi. — Mi urunk: a Pénz, — mondta Ady. Nincs. Nemcsak ady, kossuth se sok. Koldulunk. Konvertibilisét. Segítenek? Cserbenhagynak (sokadszor)? Cseréibe mit akarnak?! Mit kínálhatunk? Ki szégyell! kolduscondráit, ki büszke rá. Világszínvonalnak hiszi. Nem világosítjuk fel. Magunkat se. Hisz: mi eladható még? Mennyiért? Ki adja el? Kinek?! és hová teszi?! Ikarosz szárnyai a porban, égigérő rubelaktívum, milliárdos segély Ortega utódjának... Neki is. Nekünk? Egy hadsereg- csoportra való villanyszámla. Több nem lesz? Más eladható?. .. — Az állam Én vagyok mondta a Napkirály. Jó, hogy megmondta. Legalább tudták. A franciák. Mi nem tudjuk. Oldalpillantásak, Lehet, hogy ő? Vagy ez itt, a másik oldalon? Honnan jött? S főleg: hová tart? Poulusifcént Végzi (mondjuk SnagoVban), avagy újra Saulusként mutatkozik be (mondjuk Szolnokon)? Félünk. Az árnyaktól? önmagunktól. Nézzünk a tükörbe! Nézzünk tükörbe: EGY NEMZETNÉL SEM VAGYUNK ALÁBBVALÓK! FIDESZ Németh Zsolt, a FIDESZ tanácsadója:- Válasszuk külön a politikai természetű és az egyéb félelmeinket. Ami a politikai természetűeket illeti: ha a ma élő generációk által megért utolsó rendszerváltásra, a kommunisták 1947—48-as ura- íamra jutására gondolunk, jogosan merülnek fel az aggodalmak: vajon most is valami hasonló elé nézünk? Én az akkori és a mostani rendszerváltás között alapvető különbségeket látok. Akkor egy párt az eszközökben nem válogatva ragadta meg a hatalmat és építette ki diktatúráját. Ma ennék a hatalomnak a felszámolása és a pluralizmus, a demokratikus intézmények kiépítése folyik, hangsúlyozottan békés módon és eszközökkel. A FIDESZ ismert álláspontja szerint azonban ne keverjük össze a békés rendszerváltást a békés hatalomátmentéssel! A politikai természetű félelmek főleg a régi rendszer hivatali apparátusában, állam- igazgatásában, gazdasági irányitó szerveiben élnek és attól tartanak, hogy ők testületileg kompromittálódtak és tömeges elbocsátásokkal, B- listázássol számolhatnak. Erről igy szó sincs! Természetesen számos vezető poszton iesznek személycserék, mint ahogyan a demokráciákban kormány- váltás után szokásos, hiszen az új kormánynak biztosítani kell — működőképessége érdekében - az államigazgatás lojalitását. A szakiértőkre és szakemberekre azonban a jövőben még nagyobb szükség lesz, mint eddig. A félelmek más része nem a politikai változásokkal kapcsolatos. A kérdésiben is említett bűnözés pl. változatlanul azon jelenségek közé tartozik, amelyekkel sajnos tartósan együtt kell élnünk. De itt lehetne mást is említeni. Súlyosnak és félelemkeltőnek tartom környezetünk szennyezettségét, az ezzel összefüggő betegségék terjedését. A nemzeti közmegegyezés alapjául néhány alapelv szolgálhatna. Ilyenek szerintem a türelem, a tolerancia, a másság tiszteletben tartása és mindenek előtt a másik ember életének, személyiségének abszolút értékként való elismerése. Hogy egy társadalomban milyen értékrendszerek érvényesülnek és hatnak, az sajnos egyáltalán nem kívánságműsorban dől el, a közvetlen befolyásolásra minimálisak a lehetőségek. Független Kisgazda Párt Csirke Ernő, a Független Kisgazda Párt megyei elnöke: — A szabad választások kiírásával léhetőséget kapunk végre saját sorsunk alakítására, arra, 'hogy demokrácia legyen, elindulhassunk azon az egyetlen úton, amely szebb, jobb jövőt biztosít. Ettől nem félünk, ezt várjuk! — A visz- szarendeződéstől való félelem szétoszlott, a félelmet már csak a régi rend hívei próbálják szugerálni. Munkahelyféltés valóban van. Tetye-tutya módon indult csak meg a szerkezetváltás, s bizonytalanságban tartani embereket nem tisztességes. Egy volt párttitkárnak sem kell félnie, ha élt a néki járó privilégiumokkal: soron kívül autót kapott, hamarabb jutott lakáshoz, stb., bár van véleményünk erről is. Akik viszont olyasmiket követtek el, amiért büntetőjogilag felelősségre vonhatók, azókat elszámoltatjuk. Jogállamhoz illő módon, bíróságok előtt kell elszámolniuk. A bűnözés növekedése a régi rendszer hagyatékaként ránk maradt gazdasági csőd, s erkölcsi lezüilesztés közös kövekezménye. A bűnüldözést jól megfizetendő, szakértelmet követelő foglalkozásnak tartjuk. Szocialista Párt Dr. Vonyó József, a Szocialista Párt képviselőjelöltje: — Valóban félnek az emberek. Makulátlan emlberek is. Nemcsak azért félnek, mert bizonytalan a gazdasági és a politikai helyzet, nő a bűnözés. A bűnözés nemcsak azért növekszik, mert a közrend őrei félelmükben visszafogottabbá váltak. Az emberek azért is félnek, mert nincs önbizalmuk — a hatalommal szemben. Eddig az állam (hatalom) adott munkát, bért, lakást, iskolát, művelődési léhetőséget, nyugdíjat, stb., s szabta meg a véleményalkotás 'határait. Az emberek most attól is félnek, hogy csak a 'hatalom birtokosai változnak, s ezáltal azok köre, akiket a hatalom sújtani fog. Ahhoz, hogy félelmeink megszűnjenek nem elég az, hogy a hatalomra törő pártok — hirdetett elveiknek megfelelően: demokratikusan esélyegyenlőséget 'biztosítsanak mindenkinek. Hosszú távon legfontosabb: az állampolgár tapasztalja (és tudatosítja is önmagában), hogy ő és családja a társadalom alappillére, hogy önerőből és ki- sebb-nagyobb közösségekben összefogva képes biztosítani megélhetését, biztonságát. Nem ő van alárendelve a hatalomnak, hanem a hatalom nékii(k). Az utóbbi szerepe pedig nem több, mint a társadalom működésének koordinálása, a segítés. Ezen a ponton megszűnik a félelem a hatalomtól és a hatalomváltástól. Magyar Demokrata Fórum Pap András, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjelöltje:- A belső zavarkeltés, a káosz a bolsevizmus ősi módszere. A félelméket mesterségesen szítják. A rendszer eddig közömbös és tompa embereket termelt ki. A hatalom gazdasági szféráiba való átmenekítéséhez most pénzügyi terror, bizalmatlan légkör: riadalomkeltés, az „értelem" és a tájékoztatás kisajátítása, az erkölcs rágalmakkal való relativizálása, a ló túlsó 1990 Választások, változások oldalán pedig a liberalizmus rózsaszínű léggömbjének föl- eresztése szükségeltetik. Nem kell félnünk jobbik önmagunktól. Nem kell félni: megtaláljuk emberi és nemzeti mértékünket a hazugsághegyek alatt. Ez a cél hozta létre és ez a cél tartja életben a Magyar Demokrata fórumot. A kicsinyhitű ostobaság a legrosszabb tanácsadó, táplálkozzék bár kétkedésben oldott tájékozatlanságból. Sokáig együtt kell éljünk a csonkultság tudatával. Van, ami soha nem adható vissza. A nemzeti közmegegyezés alapja a pontosan megfogalmazott és hittel képviselt nemzeti közérdek legyen. Szövetség a faluért Dr. Kóbor Gyula, a Szövetség a faluért, vidékért választási párt képviselőjelöltje:- A faluszövetség híve a békés 'rendszerváltásnak. A folyamat békés jellege az egyetlen garancia az ország fennmaradására, a kedvező nemzetközi körülmények kihasználására. Egy leszámolási hullám ezt lehetetlenné tenné. Egyetértünk a felelősök megnevezésével, erkölcsi — ahol indokolt — büntetőjogi felelősségre vonásával. Minden becsületes ember érdeke azortban, hogy a boszorkány- üldözést, egész szervezetek bűnössé nyilvánítását kizárjuk. Egy ilyen folyamat végtelenül igazságtalan, embertelen és alkalmat ad a sértett emberek személyes bosszúállására. Támogatjuk, hogy a politikailag fontos kulcspozíciókban váltógazdaság alakuljon ki. Szorgalmazzuk e beosztások előzetes pártközi megállapodásokon való rögzítését, de a szakértelemhez kötött pozíciókban követeljük az emberi és szakmai alkalmasság — mint egyetlen szempont — érvényesülését. Támogatjuk az államigazgatás politikamentesitését, szakmai és működési folyamatossága fenntartását. Az elvtelen hatalomátmentés ellen minden területen tiltakozva, a szellemi tőke és a gyakorlottság megőrzését követeljük. Most és a jövőben is fellépünk az ellen, hogy a pártok saját embereiket - szolgálataikért - pozíciókkal fizessék ki. Az a párt, amely emberi indulatok felszitásával, leszámolási hullám elinditásávol politizál, erkölcstelen, és hatalomra kerülve saját csapdájába esik. SZOCDEM Dr. Angyal Ottó, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt alelnöke, képviselőjelölt:- A félelmet le kell győzni, mert az emberek félelme erősíti a zavarosban halászó „rendcsinálókat", valamint a bűnözőket. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ellenzi a ,,B”-listát és a leszámolást. Korrekt elszámolást és felelősségre vonást igénylünk. Jogi eszközöket' nem engedünk alkalmazni olyan esetekben, amikor csak. a politikai vagy erkölcsi felelősség kérdése merül fel. A gazdasági életben pártállástól függetlenül egyetlen szempontként csak az alkalmasság vehető figyelembe. MSZMP Dr. Bödő László, az MSZMP megyei koordinációs bizottságának elnöke:- Az emlberek valóban félnek. Féltik a jövőjüket, gyermekeik jövőjét. Sajnos, erre minden okuk megvan. Egyre- másra hallani olyan programokat, amelyek ezt alátámasztják. Pl. Kelet Népe'Párt: „Az országot kommunistamentessé kell tenni, minden beosztásból le kell váltani azokat, akik tagjai voltak a pártnak (MSZMP)." Ezek szerint a kommunisták talán elhagyják az országot? 'És melyik irányba? Egy másik pórt le akar váltani minden műszakit, oki nem az ő pártjának tagja. Leszámolni, elszámoltatni, felelősségre vonni... stb. Hogyan lesz ebből békés átmenet? Nyugodt, alkotó %unka? Talán több bizalomra volna szükség, hiszen mi sem akarunk visszarendeződést. A másik nagy gond az infláció elszabadulása, a nagymérvű áremelések, amelyek mindenkit, de főleg a kiskeresetűeket súlyosan érinti. Ide értem a nyugdíjasokat és a fiatalokat is, akiknek a helyzete egyre reménytelenebb. Jelentősen romlott a 'közbiztonság, s ezen csak egy jól felszerelt rendőrség tudna változtatni, a jelenleginél nagyobb önbizalommal. A megoldás a közmegegyezés, amely megszüntetné az egyes pártok és tagjainak, a lakosság egy részének fenyegetettségét, hogy mindenki a gazdasági, társadalmi megoldásra tudna összpontosítani. Magyar Néppárt Pusztai Tamás, a Magyar Néppárt királyegyházi szervezetének elnöke: Biíbó István meghatározása szerint demokratának lenni annyi, mint nem félni. Ez igaz fordítva is. Ahol a lakosság, a nép tartósan élt félelemben: ott nemcsak a hatalom részesei iközt fehér holló a demokrata, hanem a nép körében is. Márpedig a félelem napjainkban nem csökken, hanem nő, sőt új elemek is „gazdagítják". Most már nemcsak a nép fél a vezetőktől, hanem fordítva is. Az ingatag hatalom felváltva él az erőszak és a mézesmadzag eszközeivel, amitől tovább nő a zűrzavar. Ugyanakkor a bizonytalanság és a vele járó félelem megjelent a gazdaság és az erkölcs szférájában is, betöltve a falu mindennapjait. Az általános bizalmatlanság nehezíti az együttműködést, összefogást azok közt is. akiknek érdekei közösek: a népet gyengíti, demoralizálja a széthúzás. Az alkalmatlan vezetők leváltása késik - ettől nő a feszültség. Az átalakulás egyrészt túl „'békés” (magyarán mondva kibirhatat- lanul lassú), másrészt mindkét oldalon túl sok olyan indulat halmozódik fel, mely nem a demokratikus módszerek számára kedvező. Pedig amilyen igaz, hogy az alkalmatlan vezetőket mielőbb le kell váltani, ugyanúgy igaz az is, hogy elsősorban nem a hata- lomgyokorlók személyének, hanem a hatalomgyakorlás módjának kell megváltoznia. Ez pedig az adott körülmények között, ha nem is lehetetlen, nagyon nehéz.
