Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)
1990-03-08 / 66. szám
1990. március 8., csütörtök Dunántúli napló 3 Az MDF pécsi szervezetének felhívása Tisztelt pécsi polgárok! Aczél György úr Pécsre készül. Nem mint országgyűlési képviselő, bár választói kinyilvánított akarata ellenére a parlament padsoraiból néz vissza ránk a televízió képernyőjén. Nem mint a magyar kultúra több évtizedes romlásáért felelős kommunista politikus. Nem mint a diktatúra függésrendszerét kihasználó vezető. Aczél György nagy idők tanújaként, tisztelői megválogatott körében, szerzői honorárium fejében beszélheti el és ítélheti meg saját tevékenységét. Célunk: Aczél György parlamenti vizsgálóbizottság előtt számoljon el a rábízott értékekkel. Kérjük önöket, a város polgárait, támogassák ezt a célunkat. A Magyar Demokrata Fórum pécsi szervezete Vissza a mángorlóhoz? Lassan már nem 'kapjuk fel a fejünket egy-egy újabb áremelés hallatán, az automata mosógépek mostani drágulása mégis bosszantó. Legtöbb családban már nélkülözhetetlenné vált, máshol pedig tervbe vették a megvásárlását. Ügy tűnik, most mégis le kell mondaniuk róla, mert nemcsak körülbelül 2000 forinttal lett drágább, kapni se lehet. Mint a Titán Kereskedelmi Vállalattól megtudtuk, a Hajdúsági Iparművek (a gyártó) az első negyedévre a szerződésben ígért 2800 helyett csa'k 610 automata mosógépet szállított. Indoklásul a tőkés export elsőségét emlegették, ami a Titán számára nem jelent vigaszt. így a kereskedő vállalatoknál felmerült, hogy külföldi cégektől vásárolnak magyar igénynek megfelelő mosógépeket -, 40 ezer forint körüli áron. Az áruházak vezetői között azonban már azt rebesgetik, hogy a Hajdúsági Iparművek újabb áremelést tervez, úgyhogy fehet, hogy nemsokára nem is lesz olyan drága egy nyugati mosógép. A Hajdúsági Iparművek gazdasági igazgatója az áremelésről nem nyilatkozott. Szerinte a nagykereskedelmi vállalatok is hibások a hiány- helyzet kialakulásában, mert nem hajlandóak készletezni és keveset rendeltek. Azt Ígérte viszont, hogy a negyedév végéig leszállítják a hiányzó mennyiséget is. Pataki V. Alapítva rayo le e* társadalmi sxeruesetek Hogyan zárjuk az adóévet? Az alapítványok és a társadalmi szervezetek (pl. szakszervezetek, tömegmozgalmak, érdekképviseleti szervek, egyesületek) az 1989. évi gazdasági tevékenységükkel összefüggésben adatszolgáltatást és beszámolót kötelesek készíteni. ADATSZOLGÁLTATAS 1 Az alapítványok és társadalmi szervezeteknek, mint munkáltatónak, illetve kifizetőknek adatot kell szolgáltatniuk a 2000 Ft-ot meghaladó kifizetésekről. A 2000 Ft-ot meg nem haladó kifizetett összegekről csak abban az esetben, ha a magánszemély - nyilatkozata alapján - azt összevonandó jövedelemként kívánja figyelembe venni. Az adatszolgáltatásnak ki kell terjedni az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalapra, a levont adóelőlegre, a munkáltatónak nyilatkozatot adók (amely szerint a magán- személy a munkáltatóját bízza meg az adóelszámolással) esetében, ezenkívül még az adóalap csökkentő és az adó- kedvezményekre is jogcímenként. Az adatszolgáltatást a magánszemélyenként gyűjtött és összegzett éves jövedelem adatokról a 29., a 30., 41. számú nyomtatványaikon kell elkészíteni. A 29 számú nyomtatványon csők azokról a magán- személyekről kell adatot szolgáltatni, akiknek a személyi jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg. A 30. számú nyomtatványon kell szerepeltetni minden egyéb jövedelem kifizetést. A 41. számú nyomtatvány a magánszemélyeknek juttatott ingyenes értékpapírok kimutatására szolgál. Az adatszolgáltatást március 31-ig kell benyújtani a kifizető, munkáltató elsőfokú adóhatóságához. Ha az adatszolgáltatás mágneses adathordozón történik, akkor a benyújtási határidő április 20-a. Az adatszolgáltatást (29., 30., 41. lapok) egy példányban, a nyomtatványok igazolásaként kiállítandó „adatkísérő lap"-ot 3 példányban kell benyújtani. ADÓBEVALLÁS Az adóbevallást minden 1989. december 31-én érvényes adószámmal rendelkező társadalmi szervezetnek és alapítványnak be kell nyújtania legkésőbb április 20-ig. Az adóbevallás tartalmazza a munkáltatói, kifizetői minőségben a magánszemélyektől levont személyi jövedelemadót, illetve előleqet, a vállalkozási tevékenységével összefüggésben felmerült általános for- qalmi adót és vállalkozási nvereséaadót, valamint eqvéb adófizetési kötelezettségeket (dL fogyasztási adó, kereskedelmi adó) és költségvetési juttatásokat (pl. fogyasztói árkiegészítés). Az adóbevallást nemleges esetben is meg kell küldeni, az azonosító adatok kitöltésével és az alapítvány, illetve a társadalmi szervezet cégszerű aláírásával az adóhatóság részére. Az adóbevallást a „Bevallás az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségekről és juttatási igényekről, 1989. év" című APEH 22. r. sz. jelű nyomtatványon kell teljesíteni. A bevallás garnitúra borítólapból, a kötelezettségek, illetve juttatások kimutatására szolgáló 5. és 6. sz. bevallási lapból, valamint a nyilatkozatot tett magánszemélyek jövedelemadójának év végi elszámolására szolgáló 10. sz. bizonylatból áll. Ezt a 10. sz. bizonylatot a társadalmi szervezeteknek, illetve alapítványoknak nem kell kitölteni, mert a bevallás benyújtására részükre előirt április 20-i határidőig a velük munkaviszonyban álló és nyilatkozatot adó magánszemélyek éves adókötelezettségét már meg kellett állapítani. A munkavállalótól év közben levont adóelőleg és a megállapított éves adókötelezettség közötti különbséget ezért nem a 10. sz. lapon, hanem az 5. sz. lap „magánszemélyek jövedelemadója sor tárgyévet követően esedékes összeg" elnevezésű rovatba kell bejegyezni. A bevallásba csak azokat a tárgyévi kötelezettségeket és juttatási igényeket szabad beírni, amelyeket az adózónak az adóelszámolósi irodával kell pénzügyileg rendeznie. 1989 évben több társadalmi szervezet és alapítvány végzett önrevíziót az 1988-as adóévre, illetve az adóhatóság is tartott adóellenőrzést. Az önrevízióval vagy az adó- ellenőrzéssel feltárt adóeltéréseket a kétszeres előírás elkerülése érdekében nem szabad a bevallásba beállítani, az csak az 1989. évi kötelezettségeket tartalmazhatja. Az adóbevallásba az adatokat ezer Ft-ban kifejezve kell, a kerekítés általános szabályait is figyelembe véve bejegyezni. Az alapítványok és társadalmi szervezetek esetében is fennáll az adóigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezésnek az az előírása, amely szerint az adó megfizetése nem helyettesíti az adó bevallását. Az adóiqazgatósi eljárás végrehajtását szabályozó pénzügyminiszteri rendelet fo- galommeghatórozása szerint adóhiány: a bevallott, illetve a bevallani elmulasztott és az adóhatóság által a jogszabályok szerint megállapított adónak, juttatásnak a költség- vetés javára mutatkozó külön- bözete, függetlenül attól, hogy azt befizették-e vagy sem. BESZÁMOLÓ A vállalkozási tevékenységet is folytató alapítványok és a társadalmi szervezetek az 1989. évi gazdasági tevékenységükről beszámolót is kötelesek készíteni. E kötelezettségüknek a „Beszámoló az alapítványok és társadalmi szervezetek részére” című, Terv. 1704. r. sz. jelű nyomtatvány- garnitúrán kell eleget tenniük. A beszámolót csak azon alapítványoknak és társadalmi szervezeteknek kell benyújtani az elsőfokú adóhatósághoz, amelyek gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytatnak, azaz nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen termelő vagy szolgáltató tevékenységet végeznek ellenérték fejében. Azok a társadalmi szervezetek, amelyek 1989-ben még az 1988-ban alkalmazott könyvvezetési módszert alkalmazták, az 1988. évi előírások alapján könyvelhettek, de a beszámolót nem az 1988. évi szabályok alapján nyújthatják be, hanem már az új előírásoknak megfelelően. A beszámoló egy példányát az adóbevallással együtt kell eljuttatni az elsőfokú adóhatósághoz április 20-ig. Eddig az időpontig a beszámoló egy példányát a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának is meg kell küldeni. A beszámoló átvétele után, figyelembe véve az átvételkor kijavított hibákat, el kell készíteni a beszámoló letéti példányát is, amely a garnitúrában levő többi példánytól eltérő színű nyomtatvány. A letéti példány elsőfokú adóhatósághoz történő leadásának határideje május 31. Ezen a példányon már semmiféle javítás - ragasztás, festés, áthúzás stb. - nem lehet, de az adatai természetszerűleg meg kell hogy egyezzenek az először leadott és az adóhatóság által elfogadott példányon szereplő adatokkal. Az adóbevallás és a beszámoló adóhatósághoz történő leadásának feltétele, hogy az adózónak legyen adószáma. Imhoffoé Hegedűs Gyöngyi, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Baranya Megyei Igazgatóság, költségvetési szervek adóellenőrzési osztályának vezetője tanácskozás a siklási várban Jubileumi A Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör március 15-én tizedik alkalommal rendezi meg a már hagyományos tudományos tanácskozását a siklósi vár kongresszusi termében. Évek óta Siklós és környékéről hangzanak el történelmi tárgyú előadások neves helytörténészek, kutatók munkáiból. Nem titkolt szándékunk, hogy az előadásokkal egy Siklósról készült monográfia alapjait kívánjuk megteremteni. Szükség is van erre, mivel utoljára az 1930-as évek közepén dr. Fejes János siklósi ügyvéd készített Siklósról monográfiát. A tudományos üléseinket minden évben úgy kívántuk megszervezni, hogy az előadások alapját 'képezhesséka további kutató- és feldolgozó- munkának. Kívánság volt az is, hogy az előadások járuljanak 'hozzá a siklósi helytörténet fehér foltjainak eltüntetéséhez. Az első tudományos tanácskozásunkat 1981. március 14- én tartottuk. Az eltelt idő a visszapillantásra késztet bennünket. 1981-ben 5 előadással Batthyány Kázmérra emlékeztünk. Neves történészeket, etnográfusokat, jeles hely- történészeket kértünk fel előadóknak. Batthyány Kázmér, a siklósiak haladó szellemű földesura sok szállal kötődött hozzánk. Benne találtuk meg azt a személyt, akinek életét és munkásságát sajátságoson siklósinak tarthatunk, aki mind életével, mind gyakorlati tevékenységével kiemelkedett kortársai közül, egyfajta iránytű, példa volt. Sajnos, e kiemelkedő személyiséggel hálátlanul bánt a történelem, méltatlan volt hozzá (még ma is az!). Tankönyveink meg sem említik, történészeink alig foglalkoztak vele. Ezért tekinti várbaráti körünk feladatának életének, pályafutásának, munkásságának felkutatását, megismerését, megismertetését. Helytörténészeinket, kutatóinkat is erre serkentjük. Batthyány Káz- mér-kultuszt akarunk városunkban, városunk határán túl. Ápolni kívánjuk emlékét! Ezért kap tudományos tanácskozásainkon elsőrendű helyet a vele történő előadás. Következetes munkánk legnagyobb sikerének könyvelhetjük el hamvainak Párizsból való' hazahozatalát. 1987-ben országos rendezvényként a siklósi kápolnában helyeztük örök nyugalomra. Sírja zarándokhely lett, mindig találunk rajta egy-egy koszorút, virágcsokrot, -friss virágszálat. A nevezetes napon Szabad György akadémikus, egyetemi tanár, Urbán Aladár, a történettudományok doktora, egyetemi tanár és Füzes Miklós Batthyány Kázmér-kutató méltatták érdemeit. Az eddigi tanácskozásokon a hallgatóság közel 50 előadáson ismerkedhetett meg többek között Siklós társadalmának fejlődésével, dalosmozgalmával, zenei életével a 18-20. században. Érdekfeszítő előadások hangzottak el az ormánsági falvak életéről, Sellye, Harkány egy-egy kiemelkedő történelmi múltjáról. Megismerhettünk egy eddig ismeretlen, siklósi érdekű, középkori oklevelet. Betekintést nyerhettünk Siklós igen gazdag egyesületeinek életébe. Emléktábla avatásával fejeződött be az a tanácskozásunk, amelyet Siklós és a siklósi vár török alóli fel- szabadulásának 300. évfordulójára rendeztünk. A konferenciák — amelyeket mindig március 15-én rendezünk meg, tisztelegve ezzel a polgári forradalom és szabadságharc emlékének — népszerűek, látogatottak. Az eddigi konferenciák előadásait egy-egy kiadványban megjelentettük (9 jelent meg eddig), igaz, nem kevés anyagi áldozattal. Újabb tudományos tanácskozás előtt állunk. 1990. március 15-én a tizediket tartjuk. Az előadások Siklósról és környékéről szólnak. Téma a közlekedés. Szólunk a Dráva menti hajózás történetéről a 19. században, a Dráva menti vasutak és úthálózat kialakulásáról. Sokak kérésére előadást hallhatnak a magyar címerekről, közelebbről a siklósiról is. Minden érdeklődőt, lokál- patriótát várunk, szívesen látunk. Perics Péter — Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Levakarják Tegnapi számunkban szóvá tettük, hogy a FIDESZ Pécs több pontján jelszavaival festi tele a járdát. Ifjabb Bősze András ez ügyben kereste meg rovatunkat:- Én voltam az egyik, aki az aszfaltfestésben részt vett Hogy a jelszavak kit provokálnak és kit nem, megítélés kérdése, mindenesetre munkánkat rendőrök is végignézték, és nem szóltak semmit. A festék, amit használtunk, egyébként könnyen kopik: műanyagbázisú homlokzatfestékről van szó. Véleményem szerint a választásokig mindenképpen lekopnak felirataink, de ha nem, itt megígérem, hogy két kezemmel fogom lesikálni a járdákról az összesét. Őszintén szólva nem vállalkozom túl nagy hőstettre, hiszen tegnap — mivel a táskám is festékes lett, és fél óra alatt rendbe tudtam hozni - kipróbáltam, hogy a feliratokat milyen gyorsan lehet lemosni. .. Azzal egyetértek, hogy néhány embert irritálhat Szabadság úti feliratunk, hiszen a „Soha többé kommunizmust!” jelszóban az o-be- tűt halálfejből formáltam. Ezzel azt akartam érzékeltetni, hogy Sztálin több millió embert tett el láb alól, s a napokban is vannak ilyenek, mint Németh Miklósnak a tervezett puccsra vonatkozó bejelentéséből kiderült. Szóval, ígérem, a választások után — ha addig maguktól le nem kopnak - eltüntetem a feliratokat . .. Ribánszki igen, Púja nem Az MSZMP baranyai aktivistái kérdezték rovatunktól, igaz-e a hír, hogy Ribánszki Róbert és Púja Frigyes lemondott KB-tagságáról, mert a párt nem jelölte őket listára p választásokon? A kérdést dr. Bödő Lászlónak, az MSZMP KB baranyai tagjának tettük tovább:- Február 18-án volt az a KB-ülés, melyről szó van, az esetről Thürmer Gyula is nyilatkozott a hét végén a rádióban. Nos, az említett ülésen felállt valaki, és javasolta, hogy a Ribónszkit vegyük fel az országos listára, mire felszólalt egy másik KB-tag, a nevét nem tudom, ő meg azt mondta, a pártnak ez nem érdeke, Ribánszkival szemben túl nagy az ellenszenv a közvéleményben. Ezek után következett Ribánszki Róbert: kiment a pulpitusra, és úgy nyilatkozott, nem tart igényt az országos listára — majd kivonult, mondván, a leendő Országgyűlésnek nem is kíván tagja lenni . . . Ráadásul mivel sok mindennel nem ért egyet, a KB-tagsógról is lemond. Fogta magát és elment . . . Púja Frigyesnek ez ügyben semmi szerepe nem volt, hozzászólásában annyit mondott csupán, hogy a személyeskedéseket ideje lenne abbahagyni már. Arról viszont szó sincs, hogy ő is elment volna. Egyébként az országos listán se Grósz, se Berecz nincs rajta. Azóta Thürmer és az alelnökök megkeresték Ribánszkit, aki továbbra is kitart lemondása mellett, arra hivatkozva, hogy ő ezt a pártot túl lojálisnak tartja, már ami a jelenlegi hatalomhoz fűződő viszonyunkat illeti. A rendőrök pénze A vasárnapi Napzárta című tévéműsorban szó esett egyebek mellett a rendőrség anyagi-technikai ellátottságáról. A baranyai helyzetről érdeklődtünk. Bagó Ottó rendőr alezredes, a megyei kapitányság gazdasági igazgatója: Baranyában 1990-ben egy rendőr kb. 260 ezer forintjába kerül az adófizetőnek. Annak, aki ezt a pénzt biztosítja. az összeg sok, akinek gazdálkodni kell belőle, kevés. Havi 10 000 Ft nettó fizetést feltételezve a bér 158 ezer forint, az egyéb személyi kiadásokkal együtt. A ma- iadékbói kell biztosítani a működés többi kiadásait. A beszerzések (gépkocsi, rádió, energia, telefon stb.) egyre több pénzt igényelnek. Manapság azonnal felteszik a kérdést: és az óllambizton- ság is ennyit kapott? A szolgálat is ezen átlagszámok clapján kapta az ellátást, és kapja ez év végéig. A köztársaság nemzetbiztonsági hivatala megyei szervezete 1991. január 1-jétől lesz önellátó. Technikai eszközeik nagy részét átcsoportosítottuk a bűnügy, szolgálathoz az ellátás jav'tása érdekében. Az általuk korábban használt hét gépkocsiból négyet kapott a Közrendvédelem, így ők a megyében 97 gépkocsival tudnak dolgozni. Lukas ötletek Halljuk a rádióban, hogy tekintettel az ország hivatalos nevének megváltozására, tudniillik, hogy Magyar Köztársaság lettünk, újra készítenek az új felirattal kétfiliérest, ötfillérest, tízfillérest, húszfillérest és ötvenfillérest is. Remek ötlet. Lenne néhány tanácsunk: ha a kétfilléres, a régi, o nosztalgikus emlékeket ébresztő, újra lyukas lesz, gyártsanak több svájcisapkát, mert milyen jól is mutatott régen azon a kis felső, kiálló részen egy rátűzött kétf il léres. Ha lyukas lesz a kétf illéres, csinálhatunk segítségével sétabotot. Kell egy drótszál, felfűzünk rá jő néhányat, könnyen megtámaszkodhatunk rajta, Ka van kedvünk fü- zőcskézni sokáig, eladásra is készíthetjük, vásárlási értékként csak lyukas kétfilléreseket fogadjunk el, és máris mehet folyamatosan az üzlet. Névértékben mindenki köteles lesz elfogadni ezeket a pénzeket, hallhattuk még a közleményben. Rendben. Fizetésünket kétfilléresekben kérjük. Kapunk belőlük egyszerre mondjuk ötszázezer darabot. Ha egy kétf i I léres egy milliméter széles, akkor ötszáz méter hosszú fizetést kapunk. Egytől félünk. Emlékezhetünk valamennyien, hogy nemrégiben új dinárt vezettek be Jugoszláviában. Egy új dinár egyszázezer régit ér. Csak nem hasonlót terveznek a forinttal is? Ha igen, akkor legalább lesz értelme ennek a rendelkezésnek. Nők nélkül Bevonják a hadköteles nők katona: igazolványát, adtuk hírül lapunk tegnapi számában. A baranyai adatokról és teendőkről .kérdeztük Dancs- házy Gusztáv alezredest, a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság vezetőjét:- Megyénkben négyezerhétszcz nőt érint ez a döntés. Kérjük, hogy akiknél van kotonakönyv, és azt nem kívánják megtartani, hozzák be személyesen a kiegre, küldjék be ievélben címünkre. Akik most is egészségügyi intézményben dolgoznak, megtehetik, hogy munkahelyükön adják le katonakönyvüket.
