Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-07 / 65. szám

1990. március 7., szerda Dunántúli napló Pártok telefonos fóruma A FIDESZ Erdélyben A pártok telefonos fórumán kérdező­ket természetesen elsősorban maguk, a fórumon részt vevő pártok provokálják, de a felvetések egy része mindig a napi aktualitásokhoz kötődik. A legutóbbi te­lefonos fórummal egyidőben, a tévé egyenesben közvetítette a parlament ülését. Sok kérdés érkezett a fórum résztvevőihez azzal az igénnyel, hogy kommentálják az országgyűlésben ép­pen zajló eseményeket. Csakhogy a pár­tok képviselői éppen a fórum miatt nem láthatták a tévéközvetítést, így kevés ér­demi választ adhattak az ilyen jellegű kérdésekre. Ezek javarészét ki is hagyjuk a válogatásból. A múlt csütörtöki fóru­mon egyébként a Kereszténydemokrata Néppártot Liszkay Teréz és Perényi Jó­zsef, a Magyar Szocialista Munkáspártot Rapi János, az Agrárszövetséget Fabi Jó­zsef és Tompa György képviselték. Kérdés: — Hogyan látja ön a sző- vetkezés jövőjét? A földtulaj­donban teljes mértékben az önrendelkezést tartják elsődle­gesnek? Mi a véleménye azok­nak a pártoknak az elképze­léseiről, amelyek szerint Ma­gyarországon kisebb farmokat hoznának létre? Fabi József: — Meggyőződésem és szer­vezetünknek is ez a kialakult véleménye, hogy a szövetke­zésnek van jövője. Cz alatt nem a változatlanságot, a je­lenlegi formák megváltoztat- hatatlonságót értjük, hanem azt, 'hogy egyrészt belső struk­túrájában, szervezeti felépíté­sében átalakul, esetleg üzem­méret vonatkozáséiban válto­zik. De nem ez talán a lé­nyeg, hanem az, hogy ez az egész folyamat a jelenleg szö­vetkezésből élők, a földműve­lésből élők saját belátása szerint történjen. Mi már meg­értünk jó néhány olyan föld­reformot, amely során gyakor­latilag meg sem kérdezték a parasztot, ihogy Imiiként kép­zelné el ő. Most hisszük, hogy a saját jövőrtkről saját ma­gunk közt tudunk dönteni. Az a lényeg, hogy a szövetkeze­tek valós, innovatív, a tőke­áramlás vérkeringésébe beke­rülő gazdálkodó szervezetek legyenék — nem kizárva azt Sem, hogy eközben valaki ön­állósulni akar, farmergazda­ságot hoz létre, akkor erre le­gyen meg a lehetősége. Ezt a saját önrendelkezésünk kell, •hogy vezérelje. Biztos vagyok benne, a je­lenlegi közösségek megtalálják a módot arra, hogy az a né­hány ember, aki iföldhöz akar jutni, az hozzájuthasson. Olyan földvisszajuttatáshoz, ami csak kimondottan tulajdonjog és manipuláció, azt hiszem mi, akik ott élünk, nem tudunk hozzájárulni. Mert lehet, hogy 30—40 éves sérelmeket orvoso­lunk, de legalább annyi igaz­ságtalanságot és sérelmet kö­vetünk el azokkal szemben, akik ezalatt a negyedszázad alatt ott dolgoztak, s most ki­húzzuk a földet o lábuk alól. Mi ebben az országiban egy­szer mór lecseréltünk egy tel­jes termelési berendezést. Egyszerűen nem tudom elkép­zelni: közgazdaságilag meg­alapozott folyamatot el tu­dunk-e indítani, hogy kicserél­jük a nagyüzemi technikát és visszaállítjuk a farmergazra- ságok technika jót. Vallom, hogy azokkal a technikákkal, amelyekkel legtöbb nagyüzem mór rendelkezik, a farmergaz­daságok hatékonyan nem tud­nak megbirkózni. Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy lesznek ügyes és jó farmerek, hogy 50 vagy 100 év múlva átstrukturálódik a gazdaság, de most sokkal fontosabb, hogy ha már végre van egy olyan ágazatunk, amely ellát­ja az országot élelmiszerrel, egy ágazat, amely küllkereske- dedmi egyensúlyunkat úgy- ahogy biztosítja, ezt ne rom­boljuk szét. Kérdés: — Képviseltessék-e magukat az egyházak a parlamentben? Liszkay Teréz: — Az a véleményem, hogy az egyházak igenis képvisel­tessék magukat a parlament­ben, mert a parlamentben annyira a nemzet sorsáról döntenek, hogy ehhez az er­kölcsi támogatást nem nélkü­lözheti az országgyűlés. A parlamentben rengeteg hivő ember is lesz, akik most már •meg merik vallani, hogy ők hívők. Kérdés:- Az MSZMP jelenleg mint ellenzéki párt szerepel. Van-e programjuk a jelen gazdasá­gi helyzetből való kilábalásra. Mi a véleménye a privatizá­lásról? Rapi János:- Részletes gazdasági prog­ramja a pártnak jelenleg még nincs, hiszen pár hónapja, hogy talpra állását megkezd­te. Egy politikai nyilatkozat van, amit a XIV. kongresszus fogadott el a második fordu­lóban. A program a kidolgo­zás állapotálban van, csak fő vonalakat tudóik mondani. Az infláció megállítását, vagy nagyon erős mérséklését tartjuk az egyik legfontosabb feladatnák. Mégpedig ezt többféle módon lehet elérni. Akár árstoppal is, de ha nem is árstoppal, legalább ár­szabályozással, mert a jelen­legi kormánynak bérszabályo­zása van, de árszabályozása •nincs. A másik megoldás: egy mozgó bérskálát alkalmazni, amely igazodik az árindexhez, mégpedig olyan alapon, hogy a teljesítmény által fedezett bérkiáramlását szabad megen­gedni. Ebben az esetben sem az állam, sem a vállalkozók 'inflációérdekeltsége nem ma­rad fönn. A másik gazdasági alapelv: az a véleményünk, hogy min­den korábbi bürokratikus, köz­ponti gazdaságirányítást el kell vetni, de a tiszta szabad­piac illúzióját is. A modern termelőerőket, ha moderneb­bé válnak, akikor különösképp — tervszerű irányítás alá kell vonni. Persze, nem a korábbi gyakorlat értelmében. Ehhez pedig szükséges a köztulajdon dominanciája, de nyilvánva­lóan a kisvállalkozások, tőkés vállalkozások is léteznek mel­lette a vegyes gazdaságban. A privatizációra is válaszoltam ezzel. Kérdés:- Egy párt mitől keresztény? Egy egyházat képviselnek-e, vagy ökomenikus ez a párt- képviselet? Liszkay Teréz:- Nem egyetlen egyházat képvisel a Kereszténydemok­rata Néppárt. Történelmi visz- szopillantásban Szent István még nem számolhatott a ké­sőbbi reformációval, és a ke­reszténységgel, mégis hozzá­kapcsolta a magyarságot Európához. Semmiképpen nem kirekesztéses a keresztény el­nevezés. Pártunk természete­sen a magyar protestáns egy­házakhoz tartozókat is hivja. Másrészt a keresztény elv egy­úttal hozzákapcsolja az euró­pai kultúrához a magyarsá­got. Az európai kultúra viszont a zsidó—keresztény-római kul­túrának a hagyománya. Tehát semmiképpen >nem egyetlen egyháznak a pártja a miénk. •Kérdésének első felére vála­szolva pártunknak 100 pontos programjából idézek egy kis részletet: „Az állami közjó megvalósításában azonos né­zeteket valló emberek közössé­ge a politikai párt. Gondo­lom, a keresztények általában — s tegyük hozzá, hogy a ke­resztyének is — az állami köz­jó megvalósítását általában azonos nézeten képzelik el és teljesen szentben állva az anyagelvűséggel. Kérdés: — Miután ilyen válságba sodorta a régi vezetés az or­szágot, milyen jogon várják el, hogy a választók még bizal­mat szavazzanak az MSZMP- nek? Érdemes-e olyan valakit újra a volán mögé ültetni, aki korábban már többször, több kocsit is összetört? Mi a bizto­síték, hogy emberileg és szel­lemileg is megújulnak? Rapi János:- Én úgy értelmezem, hogy ez az összetört gépkocsi nem totálkáros. Biztos, hogy össze­tört, hogy különböző javításo­kat igényel, de az egészet nem kell kidobni a roncstelep­re. Az a rendszer, amely fenn­állt, amelyet jogosan sztálinis­ta rendszernek neveznek, an­nak a létjogosultsága meg­szűnt. .Egy ilyen rendszerbe való visszarendeződés teljes képtelenség. Ez a rendszer ki­futotta magát, ennek meg keil szűnnie. Ez történelmi szükség- szerűség. De az a rendszer soha nem is volt az, amely egy közösségi társadalom lé­nyegét adja. Ezért tehát egy olyan közösségi társadalmat kell létrehozni, amely valóban a dolgozók társadalma. Ne­künk meggyőződésünk, hogy a tőkés társadalom nem az utolsó formája az emberi tár­sadalmi formáknak, hanem ezt kell követnie egy másiknak. Az a társadalom közösségi társa­dalom lesz, akárminek ‘is ne­vezzük. Ahogy én ismerem a tőkés társadalmat, ott ha egy párt a gazdaságpolitikájával csődbe jut, megbukva és el­lenzékbe kerülve tagjai és új vezetői nem vonulnak vissza és nem szórják reggeltől estig a hamut a fejükre, hanem részt vesznek a közéletben és készítik elő, hogy a politika­A telefonos fórum résztvevői (balról jobbra): Rapi János MSZMP, Tompa György és Fabi József Agrárszövetség, Liszkay Teréz és Pelényi József Kereszténydemokrata Néppárt, valamint szerkesz­tőségünk képviseletében Hajdú Zsolt. juk, gazdaságpolitikájuk újra győzzön. Miért kellene nekünk remeteként visszavonulni? Ez az MSZMP, amely még most szervezés alatt áll, hiszen nemrég történt a megújulása, nem az az MSZMP, amelyik korábban volt. Mégpedig ab­ból a szempontból sem, hogy nem az a vezetés, amelyik azt a politikát, gazdaságpolitikát folytatta. Gyökeresen megújult a vezetés, új, fiatal generáció került a párt élére. Az új hely­zetnek megfelelő politikát, gazdaságpolitikát kell kidol­gozni, hogy kilábaljunk a je­lenlegi helyzetből. A FIDESZ baranyai csoport­jai 1990 februárjának utolsó hetében segélyszállítmányt in­dítottak a Székelyföldre. Kb. egyhónapos akció során gyűlt össze az a 32 kartondobozba préselt könyvmennyiség, ame­lyet el kívántunk juttatni a kinti magyaroknak. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak, akik az akciót adomá­nyokkal támogatták, továbbá külön köszönet a Pécsi Közúti Építő Vállalatnak a szállítás­ban nyújtott segítségért. A küldeményben a könyveken ki­csolatot vegyen fel olyan fia­talokkal, akik részt vesznek az ottani politikai életben és amennyiben igénylik a FIDESZ segítségét, akkor a segítség módját, mikéntjét is tisztázni akartuk. Itt szeretnénk leszö­gezni, hogy a FIDESZ nem el­sősorban mint politikai párt szervezte a szállítási akciót, hanem hazafias kötelessé­günknek éreztük az erdélyiek ilyetén támogatását. Úgy gondoljuk, hogy a láto­gatás elérte célját, rengeteg emberrel találkoztunk, közöttük Kérdés: — Hogyan látja a földtulaj­don visszaállítását az Agrár- szövetség? Tompa György:- A szövetkezés! formát a mi véleményünk szerint nem lehet megszüntetni, illetve megszüntetni az élet nem en­gedi. Az összes fejlett euró­pai országban a magántulaj­don mellett a szövetkezeti for­mában dolgoznak. A mi véle­ményünk az, hogy a tulajdo­nosi szemléletet és a vagyon- érdekeltséget kell megterem­teni. Tehát a föld oszthatat­lanságát kell megszüntetni és minden közösség a maga sa­játosságának megfelelően old­ja meg, hogy miiként óhatja rendezni a szövetkezeti tagság tulajdonában lévő földdel kapcsolatos problémát. Termé­szetesen ezt fel kell szabadí­tani, és a szövetkezeti tag maga döntse el, hogy a szövetkezésben, vagy haszon- bérletben legyen-e a földje. Vagy az örökösnek joga le­gyen otthagyni haszonbérletbe, esetleg értékesíteni, vagy akár rajta gazdálkodni. De a szö­vetkezeti tulajdonban lévő földről igenis a szövetkezeti tagságnak kell dönteni. Bár­hogy nevesítve, de valamilyen formában meg kell oldani a vagyonérdekeltséget és a tu­lajdonosi szemléletet. Ahhoz, . hogy gazdája legyen minden­ki a területnek, ahhoz a leg­klasszikusabb érdékeltségi for­ma, hogy vagyona legyen. Eh­hez a tulajdonrefanmról és az önkormányzatról szóló törvényt meg kell alkotni. Igazságosan visszaadni földet? Már tech­nikailag is abszurd dolog. Azé legyen a föld, aki abból él. Nem vagyunk ellene annak, hogy a sérelmeket szenvedet­teket rehabilitálják. De azért nem a mostani szövetkezeti tagság a felelős. Devalvált', élelmiszerárak voltak eddig: a párt és a kormány szociál­politikája szimpatikus volt, •mert alacsony élelmiszerárak •voltaik. Nem azért jutottak a szövetkezetek ilyen szorult helyzetbe, mert mindenki rosz- szul gazdálkodott: az agrár­olló nyílott ki túlságosan na­gyon. Kérdés:- Mi .a véleménye mindar­ról, ami a kamatadóval kap­csolatban a parlamentben zaj­lik? Liszkay Teréz: — Ebben kizárólag a ma­gánvéleményemet tudom mon­dani. Én az úgynevezett ka­matadót már akkor, amikor •megszavazták, egyszerűen er­kölcstelennek tartottam. Jogi képtelenség, hogy egy szerző­dést az egyik fél hatalmi szó­val egyoldalúan megváltoztas­son. Az, hogy most újra na­pirendre tűzték, az biztos, hogy nem túlságosan szerencsés, •mert lassan kezdünk egy vi­haros tengeren hánykolódó m entőcsó nalk hoz 'hasonlítani. Tehát mindentől őrizkedni ké­ne, ami destabilizál, teljesen függetlenül attól, hogy ki mi­lyen párt beállítottságú, világ­nézetű, hiszen egyszerűen a puszta létünkről van szó. S mi már pont eleget kínlódtunk, szenvedtünk, véreztünk ahhoz, hogy kicsit nyugton akarjunk maradni. Ezt a kérdést majd a következő parlament biztos, hogy újra napirendre tűzi. Dunai Imre vül valamennyi élelmiszer is volt. Sajnos, az utolsó pillanatra is maradt izgalom, mivel az indulás előtti este jelentették be azt a hirhedett rendelke­zést, amely szerint könyveket csak a román kultuszminiszté­riumnak címezve lehet küldeni. Román részről azóta több he­lyen elhangzott, hogy félreér­telmezésről, dezinformócióról van szó. A rendelkezés szö­vegét újraolvasva kiderül, azt elég bajosan lehet elérteni . . . A kellemetlen előjelek da­cára sikerült különösebb gond nélkül átlépni a határt. A küldöttségnek (Ásványi Szabolcs, Füzér Katalin és Pá­va Zsolt a FIDESZ-től és a gépkocsivezető) — a főként szellemi segélyen túlmenően — további célja volt, hogy kap­jópár olyannal, akik a nem túl távoli jövőben ismert ve­zetői lehetnek az erdélyi ma­gyarok jogaiért síkraszálló va­lamelyik ottani pártnak. Fel­vettük a kapcsolatot a Sepsi- szentgyörgyön kiadott „Európai Idő" című hetilappal is. A cé­lunk az, hogy a nagyon szű­kös körülmények között műkö­dő lapot valamilyen módon segítsük, vagy magyarországi támogatókat keressünk a szá­mukra. A személyes kontaktus­felvétel eredményeként március végén több fiatal érkezik Pécsre és mivel a választás is akkor zajlik, reméljük, az itte­ni tapasztalatokat fel tudják használni a romániai politikai küzdelmekben is. Ez nem a FIDESZ érdeke, hanem főként a kinti magyaroké és közvetve az egyetemes magyarságé. Orbán Viktor Pécsett Pénteken fél héttől, a pécsi Bóbita Bábszínház épületében (Déryné utca) Orbán Viktor, a FIDESZ egyik vezetője találkozik az érdeklődőkkel. Ugyanezen a napon a televízió egyes műso­rának befejezése után a FIDESZ más vezetőinek gondolataival is megismerkedhetnek. Választási bizottságok BARANYA MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Elnök: Nagy Gál István. Tit­kár: dr. Hetesy György. Tag­jai: dr. Abaligeti Gallus, Bősz Ede, Könczöl László, Magdáné Törő Katalin, Mikes Éva, Papp Béla, dr. Rabovszky Gábor, dr. Schmidt Gábor, dr. Sükösd Ferenc, dr. Szelestey György, dr. Tarrósi József. A bizottság működési helye: Pécs, Rákóczi út 34. Telefon: 12-222. Megyei tanács. A Me­gyei választási iroda működési helye: megyei tanács, Pécs, Rákóczi út 34. I. em. 104. szo­ba. Vezetője: dr. Győrpál Ele­mér osztályvezető-helyettes. Te­lefon: 12-222/196. Baranya megye egyéni országgyűlési választókerületeinek választási bizottságai 1. számú választókerület (székhelye: Pécs). Elnök: Sü- meginé Pavlicsek Katalin. Tit­kár: dr. Péterfalvy István. Ta­gok: Gyúrok Emil, Jakabos Zoltánné, Király Ferenc, Mol­nár Tamás, Szabó István, Sza­bó László, dr. Szemelyócz Já­nos. 2. számú választókerület (székhelye: Pécs). Elnök: Far­kas Tiborné. Titkár: Tóth Béla. Tagok: dr. Gyarmati Tibor, Hangya Antal, Lovas László, dr. Meggyes Lajos, dr. Mikes Ferenc, Molnár Tiborné, Nagy József, Plesz István, Pozsonyi László, Róka Sándor, dr. Sza­bó Ida. 3. számú választókerület (székhelye: Pécs). Elnök: Boda Györgyné. Titkár: Szabó Fe­renc. Tagok: dr. Antal Gyula, Fenyősi Gyula, Hoffer János, Kálinger István, dr. Krippl Zol­tán, Nichter Tibor, Roszkopál Miklós. Az 1-3. sz. bizottságok mű­ködési helye: Pécs, Széchenyi tér 1. Telefon: 13-222. Városi tanács. 4. számú választókerület (székhelye: Komló). Elnök: Kovács Dezső. Titkár: Notheisz Attiláné Szakács Erzsébet. Ta­gok: Bányai Jenő, Budaházi György, Ferenczy Sándor, Fősz Tibor, Jäger János, Kincses Imre, Kovács Lajos, Pásztó Csaba, Pozsgai Tibor, Prettl János, Szabadi János, Szász József, Vida Tamás. A bizottság működési helye: Komló, Lenin tér 4. Telefon: 81-150. Városi tanács. 5. számú választókerület (székhelye: Mohács). Elnök: Merész Béla. Titkár: Darabos László. Tagok: Baris József, Bucher József, Erős Salamon, Éberling Antal, dr. Feledi Éva, Lauer János, Németh István, Spannenberger József, Szőke János, Vörös Mária, Winternitz Ferenc. A bizottság működési helye: Mohács, Széchenyi tér 1. Tele­fon: 06-71-127-22. Városi ta­nács. 6. számú választókerület (székhelye: Siklós). Elnök: Varjú Ferenc. Titkár: Vas Hen­rik. Tagok: Csőszi Sándor, Dé­ri Vince, Hoffmann Kálmán, Horváth József, Ignácz József, Takács Endre, Tar István, Vies- ner László. A bizottság működési helye: Siklós, Kossuth tér 1. Telefon: 06-73-21-122. Városi tanács. 7. számú választókerület (székhelye: Szigetvár). Elnök: dr. Fekete István. Titkár: dr. Király Rózsa. Tagok: dr. Horn- pola György, Jenczer Jónosné, Maretics József, Mester Jó­zsef, Patkó László, Petrik Jó­zsef, Pusztai Tamás, Rostás Gyula, Siposné Dobosi Gizel­la, Zentai Aladár, Zentai Béla. A bizottság működési helye: Szigetvár, Zrinyi tér 1. Tele­fon: 06-70-12-211. Városi ta­nács.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents