Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)
1990-03-06 / 64. szám
1990. március 6., kedd Dunflntau napló 3 Mosolyogj és megmondom ki wagy Grastyánalapítvány A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pécs-ba- ranyai elnöksége egykori elnöke tiszteletére - humanista szellemisége ébren tartására, tudósi hitvallása gyakorlati megvalósítására - Grastyán- alapitványt hoz létre. Az alapítvánnyal emléket állít volt elnökének, az ismeretterjesztés, a nemzeti műveltség emelése terén végzett kiemelkedő munkásságának, szellemi hagyatékának továbbélésére. Az alapítvány anyagi alapot kíván teremteni e szellemiségnek megfelelő tevékenységek támogatására. A Grastyán-alapitvány a társadalom két leginkább kiszolgáltatott korosztályát kívánja segíteni:- a 25 év alatti fiatalok tehetséggondozását; nyelvoktatását; tudomány- népszerűsítő és tudományos munkásságát; munka- vállalásával és átképzésével kapcsolatos oktatását - kiemelten a munkavállalás szempontjából krízis- helyzetbe került fiatalok egy részét;- a nyugdíjasok művelődését, a tartalmas életvitel intézményes segítését; a társadalomhoz való kötődésük fenntartását; az idős értelmiségiek alkotómunkáját, kutatásokon, visszaemlékezéseken, tapasztalatok átadásán alapuló tevékenységét. Az alapítvány személyeket, csoportokat, szervezeteket és programokat támogat, amelyeket pályázat útján lehet elnyerni. Az alapítvány alaptőkéjét a TIT Pécs-baranyai szervezete hozza létre, és azt évente mindaddig kiegészíti, amig el nem éri az ötmillió forint összeget Az aloptöke forrásai: a tagsági befizetések és a szervezet nyereséges tevékenységéből évi egymillió forint felajánlása e célra, 1990-től kezdve. Az alapítvány nyilvános, állampolgárok, szervezetek csatlakozhatnak hozzá anyagi támogatással vagy szolgáltatással. Az alaptőke és hozadékai szolgálják a mindenkori felosztható támogatások anyagi alapját. A TIT Pécs-baranyai elnöksége az alapítvánnyal egyidőben Grastyán-dijat alapit a tudományban és az ismeretterjesztésben kiemelkedő munkát végző TIT-tagok számára. A díjjal ötvenezer forint nettó összeg jár. Az alapítvány és a dij 1990. évtől érvényes. Ugyanakkor az arc- és fogazott eltérések, fejlődési rendellenességek kezelés nélkül az egész rágószervet megbetegít- hetik, a fokozott szuvasodás,_ fogágybetegségek, beszédzavarok, állkapocsízületi betegségek okozói, s mivel zavarhatják a megfelelő rágást, egyéb belgyógyászati panaszok kialakulásához is vezethetnek. Egy világstatisztikái adat szerint a gyerekek 45 százaléka szorulna fogszabályozásra. Baranyában csak Pécsen létezik fogszabályozó szakrendelés a Körösi Csorna Sándor utcai rendelőben, az iskolafogászat mellett. Elsősorban a súlyosabb esetek, például nyúlajak, farkastorok kezelésével, három megyére kiterjedően a POTE Fogászati Klinikáján foglalkoznak. A megyei fogszabályozó szakrendelés szakmai vezetője, dr. Herényi Cejza számításai szerint Baranyából húsz-hu- szonháromezer gyermeknek kellene megfordulnia náluk. Eny- nyien nem keresik föl a rendelőt, s bár ő nem nagyon mondja, de számomra világos, ennyi gyereket egyszerre nem is tudnának ellátni. A megyei szakrendelésen jelenleg ketten dolgoznak. Kellenének új státusok, és felszereltségüket is jó lenne fejleszteni. Kinek kell fogszabályozásra mennie, és kinek nem? Hány éves korában vigyék a szülők fogszabályozásra a gyereket? A szakemberek általánosan a fogváltás és a fogváltás utáni időszakot jelölik meg, úgy a 6-14 éves kort. Ám mindegyik gyerek rendellenessége más és más, s ez az időpont is változhat. A fogszabályozás időigényes, és nagy kitartást követel a fogorvostól, a szülőktől és a gyerekektől egyaránt, hiszen néhány héttől kezdve évekig is tarthat. Sokan nem is akarnak, vagy nem tudnak erre vállalkozni. A megye más pontjairól beutazgatni Pécsre nem is egyszerű dolog. Pedig a fogszabályozásnál precízen be kell tartani a megadott időpontokat, különben a kezelés nemcsak hogy nem lesz eredményes, de még másfajta elváltozások is kialakulhatnak. A fogszabályozó szakma nem népszerű szakma Magyarországon. Az egész országban körülbelül hatvan szakorvos dolgozik! A fogszakorvosi vizsga után még két évet kell eltölteni a fogszabályozás gyakorlatával például a fogászati klinikán, s utána szakvizsgázni Budapesten. A szakrendelések nem is állnak a fejlesztések előterében. Nem is túl jól fizetett szakma, s magán- rendelőben nehezen képzelhető el a fogszabályozás. A speciális eszközök, felszerelések, anyagok nyugatiak, beszerzésük az állami rendelésekre is nehézkes. Aki viszont fogszabályozó szakorvosságro adja magát, biztos, hogy szívvel-lé- lekkel csinálja, nemes hobbinak is tekintve szakmáját. Herényi doktor mellett Így nyilatkozott dr. Lovász Mária is, aki a fogászati klinikán látja el a hozzájuk érkező pácienseket. Szeretnénk továbbképző tanfolyamot, előadásokat szervezni, melyre Tolnából, Somogybái is meghívnánk a szakorvosokat. Igen fontos lenne a szakmai konzultáció, miután külföldi kongresszusokra amúgy is nehezen jutunk el anyagiak hiányában. Az is nagyon fontos lenne, hogy végre megerősödjön az a szemlélet, hogy a tejfogakat is érdemesebb betömni, mint kihúzni, hiszen a fogszabályozáshoz fog kell, és vannak eltérések, melyeknek a kezelését már óvodás korban el kellene kezdeni — summázza véleményét dr. Herényi Gejza. Bartahidai A. Megújult a megyei vadászvezérkar A vita tárgya a vad(gazdálkodás) A napokban ugyan feszült várakozás után, de végül is viharos szelek nélkül megtartották a baranyai sportvadászok küldöttközgyűlését. A felfokozott várakozásnak többféle indoka is volt, amelyek közül most csak néhányat említünk. Mindenekelőtt azt a hangulatot, amely ma a vadászatot 'körbelengi: csak a kiváltságosak sportja lehet, s ahogy annyi mindebből, amely az elmúló Ikor jellemzője volt, ebből is elég mór. A másik: az az immár évek óta zajló vitai — néha korántsem tisztességes eszközöket is bevetve a; kényszerítés arzenáljába -, amely a vadásztársaságok és a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 'között erősödik ’fel gyakorta. A harmadik: a megye sportvadászai ezen a közgyűlésen egy szinte teljes mértékben új emberekből álló intéző bizottság választására is készültek. Nos, még az utóbbit is „simán ment"-nek minősíthetjük: a jelölőbizottság javaslatát a 'baranyai vadásztársaságok küldöttei elfogadták. Ennek megfelelően a megyei intéző- bizottság elnöke Páldy Géza, titkára dr. Bodnár József, Vadászmestere Gondos Gyufa, gazdaságvezetője dr. Kreka László, oktatási és propagandafelelőse, dr. Papp Tivadar, 0 felügyelőbizottság elnöke pedig Nyaka Gyula lett. Egyedül a vadászmester volt a tagja a korábbi vezetésnek, a választás szerint hozzáértése alapján a jövőben is igénylik és támaszkodni szeretnének a tanácsaira a vadászta rsasógo’k. Ami pedig a vadgazdálkodást -, most annak csak egyik, ám talán legfontosabb „szeletét" — illeti: komoly eltérés van például a kilövendő szarvasok számát tekintve, b MEFAG, illetve a vadász- társaságok és a megyei tanács —, mint szakhatóság — között. Az erdőgazdaság 4000 szarvas lelövését várja el a társaságoktól, elsősorban az öt mecseki területen működőtől, csakhogy a megyei tanács nem járul hozzá az erőltetett kilövéshez, sem a vem. hes szarvastehenek szezonon kívüli elejtéséhez. A vadász- társaságok véleménye szerint még a szakhatóság által kívánt 3000 szarvas kilövése is sok, bár ezt az elvárást kénytelenek teljesíteni. Mindenesetre a mérleg serpenyőjébe az is bele kell hogy kerüljön, hogy a megyei tanács szerint a szarvasállomány gyarapodása már a múlt évben is megállt Baranyában. A közgyűlésen ezzel kapcsolatban az is felvetődött, hogy az erői. tetett szarvaskilövés megakadályozása érdekében —, ha kell —, a sportvadászok együttműködnek majd a zöldekkel. Ugyancsak a sportvadászat szervezeti megújulásának első jelei közé sorolandó, hogy a cégbejegyzést követően önálló jogi személy lesz a Baranya Megyei Vadásztársaságok Szövetsége. Ez a rangja eddig nem volt meg, most elkészült az új szervezet alapszabálya -, a közgyűlésen fogadták el -. cmely összefogja a megye vadászait, képviseli érdekeiket az országos szövetségben, a MAVOSZ-ban. Mészáros A. — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt A lelkész és a milliók Sátrán István, a Népszabadság volt baranyai tudósítója, „íme az ember" címmel riportkönyvet írt Tőkés Lászlóról. A kötet az Új Idő Kiadó (Végh Antol a főnök) gondozásában látott napvilágot, s mint hírlik, igen nagy vihart kavar. Bogdán Ildikó, a Bihari Napló (Nagyvárad) munkatársa Tőkés Lászlóval készített interjút (az írást a Mai Nap köz- li),s a világhírű lelkész többek között ezt mondja az új- sá g í rónak: „Sokrétű elfoglaltságom mellett egy autóút alkalmával kérdezett ki. a szerző, Sáfrán István. Tele van a könyv hibával, senki nem lektorálta... De ez -még csak hagyján! Viszont olyan világosan kitűnik az anyagi szándék, annyira kilóg a lóláb, hogy az már egyenesen gusztustalan. 15 millió forintot zsebelnek be ebből az ügyből, és írnak nekem egy levelet, hogy rendelkezésemre bocsátanak 50 ezer forintot. Hát nekem nem kell egy fillér sem I Amikor meginterjúvoltak, nem is gondoltam ilyesmire, mert jóhiszemű vagyok és járatlan az anyagi ügyekben ... Én mint mindenkit, a szerzőt is szeretettel fogadtam ... De ezt az arcátlanságot! Ha legalább felajánlottak volna Erdélynek 5 milliót..." Sáfrán Istvánt véleményéről kérdeztük:- Én Tőkés Lászlót változatlanul tisztelem, nagy embernek tartom, valami félreértésről lehet szó. Olyan dolgokat említ Bogdán Ildikó cikke, amiről nekem nincs ismeretem. A tizenöt millió forint? . .. Kizárt dolognak tartom. Az Üj Idő Kiadó könyvéről van szó - engem a kötet megírására kértek fel, az értékesítéshez semmi közöm nem lehet... „Inkább hallgatott volna" Keszthelyi István ny. üzemvezető, Pécs, Alpári Gy. u. 2/A sz. alatt lakó olvasónk levelét közöltük tegnapi számunkban. „Folyik a víz-adó" című írása miatt jött be szerkesztőségünkbe Málnámé La- cza Magdolna pécsi olvasónk: — Keszthelyi úr jobb ha nem szól egy szót sem. Semmi oka, joga nincs a panaszra. Azt írja, önhibáján kívül kell 2,5 szobás lakájban laknia . . . Fel sem merült benne, hogy kissebbe költözzön? Miért kell egy egyedül álló 77 éves embernek 2,5 szobás bérlakás?! Kérem, mi négyen vagyunk, egy 49 négyzetméteres lakásban élünk - ha jókedvem lenne, azt mondanám cserélje el velünk. Keszthelyi úr akkor kapott ekkora lakást, amikor még boldog-boldogtalannak osztogatták. Mit szóljanak a fiatalok? Kérem, felháborító az érvelése is. Antidemokrati- kusnak, igazságtalannak, erkölcstelennek nevezi a parlamenti döntést. Kérdem én: ki juttatta az országgyűlésbe ezeket az embereket? Pont Keszthelyi úr és kortársai . . . Nyugalmazott üzemvezetőként biztos, hogy párttag volt ő is, ilyen beosztást ugyanis Ok nélkül annak idején nem osztogattak . . . Hallgatnia kellene Keszthelyi úrnak. Mélyen, mint a sir. . . Megjegyzésünk: Molnáráé Lacza Ágnesnek is elmondtuk, több kitételével nem értünk egyet. Alapproblémának tartják továbbra is, hogy nem fogyasztás szerint, hanem átalánydíjas rendszerben kell fizetni a vízért, ami a kisnyugdíjasoknak óriási tehertételt jelent. Hogy miért kell egy 77 éves embernek 2,5 szobás lakásban élnie? Hogy adja le, ha nem bírja fizetni a költségeket? Ez is egy álláspont. De az is, hogy idős korban már nehezebben változtat környezetet az ember. ,(A két rovat- szerkesztő átlagéletkora 29 év. Egyikünk másfél, másikunk egyszobás lakásban él. Nyilván mi is szeretnénk egyszer nagyobb lakást, de úgy véljük, nem .mindegy milyen áron, kinek a kárára jutunk hozzá... Ezzel persze lehet vitatkozni és egyetérteni is.) szerint mi, kiutazó magyar állampolgárok egyetlen év alatt, csak Ausztriában hat és fél milliárd (!) schiIlingért hoztunk árut hazánkba, azaz hatszázezer dollár értéket, magán- u tokon. Kérdésünk: Meg lehetett volna oldani, hogy a kapós árucikkeket Magyarországon is árulják mondjuk, háromnegyed áron? Válaszunk: Igen. De nekük így is jó?! Garázsfűtés - luxusadó? Zátonyi József (Mohács, Radnóti Itp. 17.) olvasónk több társával együtt a Pécsi Távfűtő Vállalathoz fordult, azt kérve, hogy - mivel sokallják a garázsok fűtési díját - szívesen vennék, ha a PÉTÁV megszüntetné a gépkocsitárolókban a szolgáltatást. A PÉTÁV a következő választ postázta : „Kérésüket megvizsgáltuk, és annak teljesítése az alábbiak szerint lehetséges. Mivel a gépkocsitároló lakások alatt helyezkedik el, szükséges az épület tervezőjének vagy szaktervezőnek (építész, statikus, épületgépész) a nyilatkozata, hogy a gépko- csitároló milyen feltételekkel szüntethető meg úgy, hogy a fölötte 'lévő lakások belső hőmérséklete változatlan üzemeltetési mód mellett a jelenlegihez képest ne változzon, továbbá, hogy a fűtés megszüntetésének épületszerkezeti Okai nincsenek. A nyilatkozatban foglalt feltételek teljesítése után a gépkocsitároló fűtése megszüntethető." A levél sajátos nyelvezete miatt gondban vagyunk. Zátonyi Józsefet viszont nem ez i zgatja: — Milyen alapon fizessünk mi azért, hogy a garázsok felett lakók melegben legyenek? Ügy tudom, mindenki a saját számláját kell hogy fizesse. Mi köze van a garázsnak a felette lévő lakáshoz? Ezt a PÉTÁV sem gondolhatja komolyan . . . Nem tartunk igényt a fűtésre, hát kapcsolják ki azt. Ez ilyen egyszerű. Ha nem tudok étteremben vacsorázni, hát senki ne kény- szerltsen rá . . . Nyomorfekély- Tudják-e, hogy hazánkban pillanatnyilag melyek a legelterjedtebb népbetegségek?- Nem, illetve... Na, mondja!- Nos, ahogy illik, ábécé-sorrendben: a férjen kívüli terhesség, a lakbérgyulladás és a nyomorfekély ... Dr. Herényi Gejza a pécsi gyermekfogszabályozási rendelőben Fotó: Szundi György A fogszabályozás nem luxus Fejlesztésre várva Vannak országok, ahol már szinte divat a fogszabályozás, a tinik nemhogy szégyellnék, hanem örömmel várják, hogy a fogszabályozó készülék levétele után szabályos fogazattal rendelkezzenek. Az esztétikai szempontok sem harmadren- dűek, hiszen a rosszul nőtt fogak megkeseríthetik egy-egy ember életét, elzárhatják egyes pályáktól. Elképesztő Azt mondta Czegiédi József, a bécsi magyar idegenforgalmi képviselet vezetője, hogy tavaly 5 millió 900 ezer turista érkezett hazánkból Ausztriába, ez idő alatt 4 millió 550 osztrák vélte érdemesnek, hogy hazánkba látogasson. A magyar beutazási szám duplája a korábbi évének, az osztrákoké 20 százalékkal visz- szaesett. Elképesztő az az adat, amely
