Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-31 / 87. szám

1990. március 31., szombat Dunantmt napló 5 Űj«met*lc beiionulit ütőn Szögre került a bőrkabát AAi a lelkiismereti ok? Megszűnt a nők hadkötelezettsége fi tanácsok többsége nem adta tovább a pénzt Szegényházak? Március 20-án a siklósi ta­— Irány útónom! tépés in­dulj ! Egy ... egy ... egy, ket­tő, egy... Szakasz, állj! A lábak még nem dobbannak egyszerre a kilépésnél, van, aki elsieti, o másik lemarad egy kicsit. Nem csoda, hogy még nem megy mindenkinek egyformán jól a (menetelés és a fordulósok, hisz az újoncok első alaki foglalkozásán nem is léhet ezt megkövetelni. Ka­locsai bevonulásom első nap­jai jutnak eszembe... — Lé­pés indulj! Mi ez a géppus- koropogás? Egyszerre! Na még egyszer! És ,még három kört meneteltünk a sötétbe boruló alakulótéren, ineihogy meg­nyomja a vacsora a gyomrun­kat... Ma már teljesen át­alakult a kiképzés! •Nem egy sorköteles fiatalt kísért el február 26-án a pé­csi sportcsarnok elé a család­ja, a felesége, menyasszonya, 'barátnője. Néhányon igyekez­tek lebeszélni a szülőket, ne gyertek, úgysem jölhettek be velem, itthon nyugodtabban „elbúcsúzhatunk" egymástól. Anya arcán egy könnycsepp gurult végig. — Tudja jól, nem az ő fia az első, de mégis a gyereke ... Az igazolványok, iratok le­adása után a nézőtéren gyü- lékeznek a fiúk. ismerősök egymás között találgatják,'me­lyikük hova, milyen helyre ke­rül. A hangosbeszélő neveket sorol, az alakulat számát és a helyőrség nevét. Néhányon felállnak, és egy csapóidban gyülekeznek az utolsó egyez­tetésre. Nem egy betegségre, családi nehézségre, hátrányos helyzetre csak most derül Ifény. — Ilyenkor még o legjobb szándék mellett sem tudunk mit tenni, nincs visszaút, a fiatalembernek be kell vonul­nia — mondja dr. Bogdán Ist­ván őrnagy, a kiegészítő 'pa­rancsnokság főtisztje. — Adott létszámúra kell feltölteni az alakulatokat ennek megfele­lően küldtük ki néhány hó­nappal ezelőtt az értesítése­ket tájékoztatókat a bevonu­lás várható időpontjáról, illet­ve néhány hete a •behívópa­rancsokat. A bevonulásnál csak egy minimális tartaléklétszámot •képezhetünk, így csak a na­gyon indokolt esetekben vé­lhetjük figyelembe az érintet­tek problémáit. 'Ezért lenne jó, ha komolyan vennék a fiata­lok az értesítést a tervezett bevonulásról, és a saját ér­dekükben azonnal jeleznék a szociális, egészségügyi, iskolai •problémáikat a kiegészítő pa­rancsnokságnak. * A pécsi Bájcsy-Zsi líoszky Endre laktanyában már feb­ruár közepén elkezdődött a felkészülés az újoncok foga­dására. Kifestették az egész szintet, új háJókörletet ren­deztek be, szétbontották az emeletes ágyakat, felújították az ifjúsági klubot, barátságo­sabbá varázsolták a helyisé­geket. Fél tíz körül kanyarodott a busz az újoncokkal a lakta­nya elé. - A kétszánnyas vas­kapu becsukódott mögöttük ... Ezzel .megkezdődött a más­fél éves sorkatonai szolgála­túk. A legnehezebb lépés talán az volt, amikor elindultak a fürdő felé, dhol véglegesen átöltöztek egyenruhába,, és a CWil holmit egy popírzsákba csomagolták. A fogason ló­gott még néhány szegeccsel •kivert fekete bőrkabát, ami­kor kísérőmmel, Hanzli Lajos alezredes, parancsnokihelyet­tessel beléptünk az épületbe. — Fürdés után itt öltöznek át a gyakorló zuihálba. Innen orvosi Vizsgálatra, majd az ütegszintre mennék, oiho! megkapják a többi felszerelé­si tárgyat. Az első két napon ismerkednek a laktanyával, lesz egy technikai és batás- bemutafó, állománygyűlés. Il­letve megkapják a fegyverei­ket. A 4 hetes alapkiképzést egy 2 'hetes szdloolapozó-kép- zés követi majd, ahol szak­területekre lebontva ismerked­hetnek meg a katonák a tech­nikával és kezelésével. Kísérőm irodájában folytat­juk a beszélgetést. — A haderőreform kereté­iben most februárban hozzánk is csak a tavalyi létszám egy- tizede vonult be sorkatonai szolgálatra. Országos szinten a 'besorozott állomány 75 szá­zaléka teljesiti honvédelmi kö­telezettségét az otthonától számított 100 lom-es körzeten belül. Nálunk ez a szám 100 százalék, hisz mindenki Bara­nya megyéből érkezett. * •Két nappal későbbi látoga­tásomkor az alakú lőtéren ta­láltam az újoncokat. Alaki kiképzés, első óra, első tárgy­kör. — Jó, hogy minket válasz­tottál beszélgetőpartnernek, mert így megmenekültünk egy kis alakitól — mondják, ahogy felérünk a tanterembe, és •rögtön egy „pihentető” ciga­rettára gyújtanak. — Ahogy elmondták a (have­rok, sokkal keményebbnek tűnt a katonaság, mint ahogy most tapasztaljuk. Jó érezni, hogy már emberszámba vesz­nek minket, nem úgy beszél­nek velünk, mint egy átszeli kutyával. — Három 'hónapos a fiam. Pont akkor szakították el a családomtól, amikor a legna­gyobb szükség lenne az együtt- létre. A 18 hónap alatt el­veszíthetek egy olyan boldog­ságot, megismerést, amit ta­lán soha többet nem érthe­tek meg, nem élhetek át. Ezt az érzést most elveszik tőlem. — Túl hosszú ez a másfél év. Nagyon sok minden tör­ténik, változik ezalatt, és mi mindenből kimaradunk. Pereszlényi Gyula főhad- nogy, a kiképzőüteg paroncs- inoha nagy, robusztus ember. Katonáitól megköveteli a ren­det és fegyelmet, de jóindu­latára, segítőkészségére biz­tosan számíthatnak. — óriási előrelépést jelent, •hogy minden katonával sze­mélyesen beszélgethettem el. Sokkal hatékonyább a kikép­zés, hisz kevesebb emberre jobban tudunk figyelni, több idő jut a személyenkénti fog­lalkozásra. Sikerült elérnünk, •hogy amikor 14 óra 10-kor, a foglalkozás végén mennek ebédelni, még van választási lehetőség a két menüből. * A 'honvédelmi törvény 1989. évi módosítása értelmében a sorköteles fiatalok lelkiismere­ti okokra hivatkozva kéthetik felmentésüket a fegyveres sor­katonai szolgálat alól. Enge­délyezése esetén ők a fegy­ver nélküli katonai szolgálat­tal, illetve a polgári szolgá­lattal teljesítik honvédelmi kö­telezettségüket. A Ba ranya Megyei Torrá - csőn is alakult egy javaslat­tevő bizottság, amely a be­érkezett alternatív katonai szolgálatra vonatkozó kérelme­ket megvizsgálja, előkészíti el­bírálásra, illetve •javaslatot tesz a kiegészítő parancsnok­ság parancsnokának az enge­délyezésre. A parancsnok ha­tározata ellen fellebbezésnek nincs helye, de ellene a me­gyeszékhelyen lévő városi bí­róság előtt keresetet léhet be­nyújtani. A továbbiakban a polgári bíróság döntése a 'mérvadó. — Mit jelent a lelkiismereti ok? - kérdeztem Dancsházy Gusztáv alezredest, a Baranya Megyei Területvédelmi és Had­kiegészítő Parancsnokság pa- rancsnokát. — A [honvédelmi törvény a lelkiismereti ok mibenlétét nem 'határozza meg. Ennék oka, hogy a lelkiismeret fogalmát sem a hazai, sem a külföldi jogalkotás nem dolgozta ki. A törvény szelleme óbból Indul ki, hogy a lelkiismereti ok nem korlátozható csák a val­lási motivációra. Azon a sze­mélyiség olyan belső érték­rendjét kell érteni, amellyel ellentétes magatartás kikény­szerítése az egyén lelki sérü­lésével, és önmagával való •méghasonolásával járna. — Tavaly 22 kérvény érke­zett hozzánk. Ebből 11 -et el­utasítottunk, 7 esetben enge­délyeztük a polgári szolgála­tot, 2-ben a fegyver nélküli katonai szolgálatot, 1 fő visz- szavonta a kérelmét, és egy esetben felfüggesztettük a vizsgálatot Tapasztalatból mondhatom, a kérelmezők zö­me nincs tisztában azzal, hogy ■mit jelent az alternatív ka­tonai szolgálat, és mely ese­tékben kérelmezhető. A leg­többen olyan Indokokat Hoz­nak fel alapul, hogy ezáltal közelebb lennének a család­jukhoz, az eredeti munkahe­lyükön dolgozlhatnánák, több keresethez juthatnának stb. Tévhit, hogy dki ,polgári szol­gálatot leér, az a saját mun­kahelyén dolgozhat. A polgári szolgálót 28 ho­lnapját folyamatoson — meg­szakítás nélkül — a helyileg illetékes tanács közreműködé­sével az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal által kijelölt, nem nyereségérdekeltségű munkahelyen (egészségügyi, szociális Intézményiben) kell le­tölteni. A fegyver nélküli ka­tonai szolgálat 24, hónap, amelyet egy kijelölt - álta­lában építő — alakulatnál kell teljesíteni. — Kikből tevődik össze a bizottság? — Általában a tanács igaz­gatási osztályának vezetője az elnök; tagjai; az igazgatási, egészségügyi osztály munka­társai, a kiegészítő parancs­nokság képviselője, mint egyetlen hivatásos katona, or­vos, pszichológus és az ifjú­sággal foglalkozó szervezetek képviselői. * Két polgári szolgálatra je­lentkezett fiatallal beszélget­tünk. — Miért választottátok az al­ternativ katonai szolgálatot? — Szüleim születésemtől 'kezdve istenfélő, embertársait tisztelő és szerető embernek ■neveltek. A IH. N. Adventista Egyház székesfehérvári gyüle­kezetének 3 éve vagyok tag­ija. Döntésemet az a lehető­ség motiválta, amely szerint a polgári szolgálat idejét egészségügyi vagy szociális in­tézményben lehet letölteni. Ja- 'kab apostollal együtt vallom, •hogy az igazi tisztelet az Is­ten és az Atya előtt ez: meg­látogatni az árvákat és özve­gyeket az ő nyomorúságuk­ban, és szeplő nélkül megtar­tani magát e .világtól. — Én piarista gimnáziumban végeztem, és az ott tanultak mélyen áthatják tudatomat. Minden ember életét tisztelni, óvni kell, a társáim szerete- téhez való jogot nem vehetik el tőlem. Erőszakkal nem le­ihet békét szülni. Ezzel szem- 'ben a katonai szolgálattal embertársaim életének kiol­tására készülnék fel. * Az alkotmány minden ál­lampolgárnak kötelezővé teszi a haza védelmét. Az 1976. évi 1. törvény 30. paragrafusa alapján a meghatározottszak- imOi végzettségű, 18—45 év kö­zötti ,nők is 'háború esetén igénybe vehetők fegyver nél­küli szolgálatra. Háború ese­tére ők egy tartalékkeretet ké- ipeztek. Megtörtént az elsősor­ban egészségügyi végzettségű ■nők összeírása, katonakönyvet •is kaptak. A haderőreformmal •összhangban a honvédség ve­zetése úgy döntött, nincs szük­ség ilyen jellegű tartalék biz­tosítására, ezért o katona- könyvéket is visszavortjá'k. Ba­ranya megyében 4700 főt érint ez az intézkedés. ök saját belátásuk szerint meg­tarthatják a katonakönyvet, beküldhetik postán vagy behozhatják személyesen a ki­egészítő parancsnoikságra, il­letve leadhatják a munkai He­lyükön is. Hajdú Zsolt rrács is döntött az idei költ­ségvetéséről, és ezzel egyértel­művé vált a kép: a komlóia­kat kivéve egyetlen városi fenntartású idős korúak szo­ciális otthona sem kapta meg azt a pénzt, ami a Szociális és Egészségügyi Minisztérium normatívája alapján megillet­te volna. Az Országgyűlés ál­tal elfogadott, ez évi költség- vetés összességében 40 száza­lékkal több pénzt szánt szo­ciálpolitikára. A SZEM ennek a pénznek a felhasználására - a szociálpolitikái feladatok- .hoz igazítottan - normatívá­kat dolgozott ki. Az idősko­rúak otthonainak egy évre, személyenként 115 000 forintot kalkulált. A megyei tanácsok meg is kapták az összlétszám alapján járó összeget. A me­gyei! intézmények pénzét saját 'hatásköriben osztották szét, a városi fenntartásiban működő­két pedig továbbadták a vá­rosi torrácsoknák. A városok költségvetésében már másik ént jelenték ímeg ezek a forintok. Az egyik ál­talánosítható tapasztalat, hogy a városi tanácsok nem a SZEM által ajánlott normatí­vát vették alapul az idősko­rúak szociális otthonai költ­ségvetésének megállapítása­kor, ihanem a tavalyi működé­si kiadásaikat, és erre ad­tak 10-15 százalékkal többet. Az eseték többségében - egy személyre szólóan — ez több­ezer forinttal kevesébb, mint a SZEM által javasolt 115 000 forint. A másik, hogy a szo­ciális otthonoktól „lecsippen­tett” összegeket többnyire szo­ciális oélákra fordították, for­dítják. Főként a segélyezésre, szociális étkeztetésre szánt •összeget emelték belőle. Több városi intézmény vezetőjével beszélve arról érdeklődtünk, hogy a normatív támogatással szemben .mennyit kaptak, és miként tudnak ébből létezni. Dr. Szakácsné Juhász Kata­lin, a Komlói Egyesített Szo­ciális Intézmények vezetője: — Mi megkaptuk a városi tanácstól a normatíva szerint nekünk .járó pénzt. (Megemel­te a tanács a segélyezési ke­retünket is. Tavaly a rendsze­res segélyezés kerete 1 862 000, üdén 3 000 000 forint. A rend­kívüli támogatásra az elmúlt évben 2 199 000 forintunk volt, idén erre a célra 4 500 000 forintot kaptunk. Emellett 2 000 000 forintot fordíthatunk egy újább hetes napközi ki­alakítására. Ennek ellenére nem vagyunk nyugodtak, mert kiszámoltuk, Ihogy oz év első •két hónapjában átlag 30 szá­zalékkal kellett többet kiad­nunk az áremelkedések miatt, ■mint az elmúlt 'óv Ihasonló idő­szakában. ötven százalékkal több a vízdíj, 28-oal az élel­miszer, 23-mal a vegyionyag- •költségünk. Kiss Miklásné, a Mohácsi Egyesített Szociális Intézmé­nyek vezetője: — Az újvárosi elmeotthon ki­vételével egyetlen intézmény sem kapta .meg a normatív összeget. A Gólya utcai a 14 950 000 helyett 14 140 000-t, a szederkényi a 11 500 000 helyett 11 189 000-t, a som- •bereki pedig a 17 250 000 he­lyett 14 896 000 forintot ka­pott. Az ,is tény, hogy a ta­nács a segélykeretet emelte azzal az összeggel, ami a szo­ciális otthonokhoz nem jutott él. Dr. Keresztes Tamás, a Görosönyi Szociális Otthon igazgatója: — Megyei intézet vagyunk, a keresztespusztai otthonnal együtt megkaptuk a szemé­lyenkénti 115 000 forintot. •Mégis nagy a gondunk, hisz ebből a pénZből nem lehet pótolni a textíliát, javítani, fel­újítani a bútorokat. Mi is har­mincszázalékosnak számítottuk az eddigi áremeléseket, s ilyen iménvű emelkedésre a normatíva alapján járó összeg sem elég. Czike Zoltán, a Pécsi Integ­rált Szociális Intézmény veze­tője: — A .pécsi szodólts ottho­nok a tavalyi költségeiket •kapták meg, 10-15 százalé­kos emeléssel, pedig imár ta­valy is gondjaink voltak. Most aztán végképp nincs miből ta­karékoskodni, nincs hova visz- szalépni. A szociális étkezte­tésben Is elkeserítő a helyzet. Jelenleg 962 embernek tu­dunk ebédet adni, és 400-cn várakoznak. Kovács Jenő, a Siklósi Egye­sített Szociális Intézmények ve­zetője : — A normatív támogatás szerint nekünk 22 425 000 kel­lene kopnunk, helyette 17 000 000-t ihagyott jóvá a tanács. A saját Ibevé te lünket is hozzászámítva 22 190 000 forintból kellene kijönnünk, de új feladatként nekünk adták a szociális étkeztetést, ami ta­valyi áraikon másfél millió fo­rintba került. Ebből a pénzből kell a gondozási központot is működtetni, amelynek a tava­lyi kiadása 2 400 000 forint volt, tehát az összes felada­tunkra nem koptunk annyi pénzt, mint amennyi a nor­matív támogatás szerint egye­dül a szociális otthonnak járt volna. Többször, több fórumon számokkal alátámasztotton el­mondtam, hogy ebből tu­dunk létezni, de eredményte­lenül. iMár most is vannak ki­fizetetlen számláink. Görcsönyben a tea-, kávé-, kakaóválaszték 'helyett beve­zették, hogy csak teát adnak reggelire. Ha csák ebiben, vagy ehhez ihasonló mérték­ben kényszerülnének visszalép­ni a szociális otthonok, bizo­nyára nem szólnának egy szót sem. De sokkal többről van szó. Esetleg arról, hogy nem tudják kifizetni a villanyszám­lájukat, ihogy nem tudnak elég ágyneműt venni, Ihogy silányul a koszt. Baranyáiban tehát összessé­gében máris kedvezőtlen, a továbbiakat tekintve pedig oly­annyira 'nyugtalanító a kép, (hogy az egyik otthon vezetője szerint hamarosan kitehetik a szegényház táblát. S . aligha tudnak ez ellen bánmit tenni, hisz a tanácsi elosztás nem jogszerűtlen, mivel a pénzügyi törvény úgy szól, Ihogy a nor­matív támogatás felhasználá­sáról a helyi önkormányzat, a tanács dönt. Hagy másutt Imiként osztották el a legel­esettebbeknek szánt pénzt, ar­ról a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumban érdek­lődtünk. Dr. József Péterrel, a szociálpolitikai főosztály osz­tályvezetőjével Ibeszéltünk. — Ezekben a rvaipokban vár­juk a megyéktől a pontos fel­mérést, de annyit már tudunk, hogy kivételnek számit az a •hely, ahol megadták a norma­tiv támogatóst az otthonok­nak. Az tény, hogy az egy helyre jutó 'költség 'nem any- nyi, mint amennyit írni kalku­láltunk, de a 115 000 forintba mi egyrészt igyekeztünk bele­számítani az áremelkedéseket, másrészt tudjuk, hogy az ott­honok jelentős része felhalmo­zott Ihátrányokkal küszködik, s úgy gondoltuk, Ihogy az elma­radást ebből a pénzből egy kicsit csökkenteni lehet. Saj- •nos, a normatív támogatási rendszerben nincs garancia ar­ra, hogy a szociális terület­nek szánt pénzt valóban oda is adják az egyébként is szűk költségvetésből gazdálkodó, és sok égető feladattal birkózó torrácsok. A pénzek átirányí­tásában úgy tűnik, vesztes te­rület lett a szodiálpolitika. Mi •úgy látjuk, Ihogy a szociális otthonok többségének a szint­je ma sem kielégítő, s ha et­től lejjebb kényszerülnek, az már kritikus lesz. Sajnos, köz­vetlen eszközeink .nincsenek a változtatásra, olyan elkülöní­tett pénzalapról sem tudunk, aihonnét pótlólag támogatást lehetne adni. így most arra készülünk, hogy az ottho­nok helyzetéről kapott tény­szerű tájékoztatás alapján a pénzügynek és a Belügymi­nisztériumnak, illetve a kor­mánynak jelezzük a gondokat. T. É. Sorkatonák kiképzése a pécsi Bajcsy-laktanyában

Next

/
Thumbnails
Contents