Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-25 / 81. szám

Két férfi szőlőfürttel a bástyapárkányon Kiknek volt, kiknek van, kiknek lehet címere? Amikor Baranya Kánaán, Somogy országos példa volf (Folytatás az 1. oldalról) A többször is módosított jogi szabályozás jelenleg ér­vényben lévő változata sze­riint a városók helyi címert és zászlót alkothatnak, ennek szabályait saját tanácsrende­letben állapíthatják meg. Ugyanez a sza'bály a helyi cí­mer és zászló alkotását, külö­nösen indokolt esetjjgn —, előzetes belügyminiszteri jó­váhagyással, és a me­gyei tanácsok végreíbajtó bi­zottságainak engedélyével —, elvileg .a nagyközségek, köz­ségek számára is lehetővé teszi. A különös indák azon­ban nem meghatározott, így nem csoda, hogy példát nem lehet találni 'községi címeral­kotásra. A jelenleg hatályos jogszabály a megyék számá­ra címer és zászló alkotását, illetve 'használatát nem teszi lehetővé. Mit lehet tudni alapon, ta­lán érdemes visszapillantani, milyen is volt Baranya megye címere, milyen előzményei vannak? Viszontagságosak, alhogy Ódor Imire, a Baranya (Megyei Levéltár igazgató- helyettese írta a 'Baranya tör­téneti és honismereti folyóirat 1988. évi, 1—2 számában 'kö­zölt —, s e témánál most alapfogásként 'használt — ta­nulmányában. A megyei címe- 'rék és a pecsétek llciala'kulá- sát megelőzően az volt o gya­korlat, (hogy a vármegye tiszt­ségviselőd saját pecsétjükkel hitelesítették a hivatalos ki­adványokat. A legrégebbi ilyen öklévé! Baranyából 1492- bőd maradt fenn. ßkkor már - 1490-től Hunyod megyének volt sa'ját megyei pecsétje. Dél-dunántúli érdékesség, hogy Somogy megye 1498-ban részesült pecsétre véshető cí­meradományban. Ez a címer. 'illetve ennek használata or­szágos jelentőségre tett szert, hiszen 1550-ben rendezte ge­nerálisan az országgyűlés tör­vényben a megyei pecsétek használatát a Somogy megyei példa követést előírva. Bara­nya azonban ekkor imár a tö­rök hódoltság igáját nyögi, ám Szigetváron, annak 1566- os elestéig még rendszeresen megtartják a „fantom vár­megye" nemességénék közgyű­lését. Erről dokumentumok is árulkodnak, mint ahogy arról is, hogy Boranya is végréhaj- totta a vármegyei pecsét használatát előíró törvényt. Az okmányok .pecsétlenyomatából kivehető címetlkép: a címer- pajzsban könyökben vágott kardot tartó páncélos 'kar. A hódoltság megszűnte után, s 1694-ben, I. Lipót, a vármegye 'kérelmére új címer- pecsétet adományoz Baranyá­nak. Ezt 1838-ban megújítják annyiban, hogy a kör .felírat ettől kezdve nem latin, ha­nem magyar nyelvű. A heral- diikailag szabatos leírás sze­rint a .pecsét képe: A mező ezüst, amelyben zöld halom­ra Ihadiormos bástya emelke­dik, zárt fekete kapuján pe­dig középen ezüst pajzsban I. Lipót és I. József császár ne­vének első betűi feketéidnek. A kapu fölötti párkányon két férfi (vörös zeke, kék nadrág, il'letve ellentétje, fékete csiz­mában), búza'kalász-kosrorúz- ta fejjel váfiukra vetett rúdon egy nagy szőlőfürtöt visznek. A pajzs alját pálma és olaj­ág övezi. A szőlőifürt motívum ma­gyarázatára több változat le­hetséges. A legkézenfekvőbb, hogy Baranya szőlőben, bor­iban való gazdagságát jelké­pezi. Más magyarázatok és dokumentumok alapján viszont Ódor Imre arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a cí­merképnek ez az eleme bib­liai motívum: Mózes által a Kánaán felderítésére kül­dött Józsua és Chaléb vissza­térését ábrázolja. Vagyis a címer az elnéptelenedett 'Ba­ranya betelepítését szorgalma­zó propaganda célját is szol­gálta. Hogy milyen volt Baranya vármegye zászlaja, az néhe- zébben megfejthető feladat. Az 1741-es nemesi felkelés baranyai bandériumának ha­dilobogója zöldeskék színű volt, s helyet kapott rajta az ország és a vármegye címere mellett az akkori püspök-fő­ispán családi címere is. Ám lehet, Hogy a vármegye cí­merében látható két alak vö­rös-Ikék ruházatának színe sem ötletszerű. A megyei címerék és zász­lók —, II. József uralkodásá­nak utolsó néhány évétől, il­letve a Badh-korszak évtize­détől eltekintve —, 1949-ig, a törvényhatósági jelvényék' el­törléséig használatban voltak, nóha 1870-től már csak a me­gyei közigazgatás és repre­zentáció területére visszaszo­rítva. A múltban az volt a gya­korlat, hogy minden község- nék, városnak volt saját pe­csétje, de címere csak váró- sóknak, mezővárosoknak. Lébet, hogy a jövő, az új önkormányzatoknak minden eddiginél tágabb tért nyit: el­képzelhető, hogy minden te­lepülésnek léhet saját címere különösebb indok nélkül. Ci­nikus vélemények szerint an- rtál is inkább, mert ez a kormányzat részéről az ön­kormányzatoknak nyújtandó gesztus szép, szimpatikus és az állaimnak nem ikerül sem­mibe. Dunai Imre Az üj pestis Szuperokos vírusok, láthatatlan hadseregben Az AIDS-ről azért a legtöb­ben tudunk. De tessék csak utá­nagondolni, vajon mostanában mikor, hogyan beszélgetőit ró­la ki-ki a bor óta ivói, ismerő­seivel, vagy csak úgy magá­ban. Pediq az új pestis, az apokalipszis ötödik lovasa ren­dületlenül szedi áldozatait. Nem vagyunk .naovobb biztonságbon -csak azért, mert kevesebbet hal­lunk róla. A pécsi iMűvészetek Házában nyílt íVisual-AIDS című nemzetközi piakátkiól Irtás meg­nyitóján előadást tartó dr. Ist­ván lajas, a szombathelyi IMor- kusovszkv kárház főorvosa, a hematológiai intézet igazgatója szerint oz AIDS kihívás a hu­szadik század társadalma ellen, egészségügyi, tudományos, pszi­chológiai, jogi, erkölcsi és még sok más értelemben, ö egyéb­ként, imint mondja, csak hobbi­ból foglalkozik a témával, szak­területe a várzákenyság, még­is, éppen egy 'ilyen vizsgálat- sorozat alkalmával fedezte fel az első magyar AIDS-beteget 1986-ban. A többit a vadász­szenvedély hozta . . . — Talán ezzel a kiállítással a téma kiléphet a hallgatás­ból és a közömbösségből — mondja. — Az AIDS ugyanis a szexualitás, a kábítószer-él­vezet és a halál tabu'kérd'é- seirrek metszéspontjában van, ezekről pedig a mai társada­lomban nem illik -beszélni. Közöny lett a nagy nekifutás­iből. Azt gondoltuk, túl va­gyunk az AIDS-en, úgy vet­tük, mint azt az ellenséget, amelyikről tudják, hogy ott van a háborúban, de ránk még nem lő. A ,;nem gyűrű­zik be"-csalásiban élünk. Pe­dig Magyarország már most a gyengén fertőzött országok közé tartozik, 32 beteggel és körülbelül 200 fertőzöttel csak három évvel van lemaradva például Ausztriától. — Ha imár szóba jött, hol tart most a védőanyag-kutatás? — Gyógyszer és védőoltás kellene, de a tudományos fu­turológia azt mondja, leg­alább tíz év kell ,még a vak­cina felfedezéséhez. A bete­gek életkiilátásai mégis egé­szen jók, van egy AZT nevű, rendkívül drága gyógyszer, de az első tünetek megjelené­sekor már alkalmazva hatá­sos, a fertőzések kezelésében elért kutatási eredmények is 'biztatók. Én magom részt ve­szek egy nemzetközi kísérlet­ben, mely egy vérkészítmény kipróbálására irányul, a ke­zelt betegek - három éve há­rom gyermek — tünet- és pa­naszmentesék. Az orvostudo­mány megteszi, omit megte­het, de a társadalom nem fel­készült.- Miben látja itt a problémát? — Nem érezzük a veszélyt. A közvélemény azt gondolja, hogy a kórokozók hülyék. Én attól félek, okosabbak, mint az ember. Az AIDS is egy szupenértelmes, intelligens, 'hu­szadik századi kórokozó, úgy hatol be a szervezetbe, mint a legjobb 'bűnöző, nem hagy nyomot. Olyan, mintha bevo­nulna egy láthatatlan hadse­reg, amely megakadályozza, hogy az em'berek gondolkod­janak, ínformádiót cseréljenek, utódo'kat neveljenek. A szer­vezet él, de működni nem tud. — Mi hát a teendő? — Először is beszélnünk kell a tabukról. A biológiai érés felgyorsult, mellette egyre in­kább tért hódít a promiszkui- tás, a gyákori partnercsere. A szülők, a pedagógusok'kell hogy szóljanak a gyerekekkel erről, ha nem beszélünk ve­lük, csak rossz tanácsot kap­hatnak. A kábítószer a má­sodik ilyen 'kényes téma, a harmadik pedig az, hogy a társadalominak meg kellene tanulnia valami újat, elvisel­ni és legalább megérteni pró­bálni a betegeket, a közép­kori kiközösítő reakciók he­lyett együttérerni velük. Ez mindenki érdeke, hiszen a tá rsada lomból 'kirekesztettektől nem várható segítség, együtt­működés ... Az AIDS eseté­ben is arról van szó, hogy helyre tudjuk-e állítani az egészség és az élet évszáza­dok során elveszett értékeit. Hodnik Ildikó Minden hétre egy műsor Városi kábeltévé Siklóson Lakossági kezdeményezésból kiindulva városi kábeltévét létesítettek nemrég Siklóson. Eredetileg a ikikák parabola antennorendsxer ki­építését szerették volna megszervezni, a művelődési központ azonban tudomást szerezve erről, Javasolta, hogy külön szervezkedés helyett hozzanak létre egy központi városi «rendszert. A 'hálózatban résztvevő családoknak a művelődési központ már régebben felmerült gondolata megvalósításaként plusz városi kábeltévé adást is nyújtana, fgy vé­gül mindenki Jól Járt és mostanra körülbelül 1200 csalód lóghatja az égi csatornák odásait Sikláson. Szerdától pedig a (városi kábeltévé műsorait Is Játhotjáfc amellett, egyelőre hetenként és nem élő odás- ban, hiszen az Induló stúdió csak a legszükségesebb technikai esz­közökkel rendelkezik. Bár Jelentős segítséget köpte* a Baranya Me­gyei Tanácson kívül számos helyi termelő üzemtől, még mindig hi­ányzik körülbelül 1 millió forint a tökéletességhez. Ezt viszont nem tudják, kitől várhatnák. A siklósi nagyközösségi antennarendszer építői eddigi pontos, pre­cíz munkájának köszönhetően mindenesetre most szerdán, háromne­gyed hókor félórás műsorban bemutatózik a városi kábeltévé. Mű­soruk várhatóan a választásokon kívül a siklósi tanács 1990. évi költ­ségvetését tárgyaló tanácsüléssel, valamint közhasznú információkkal, hirdetésekkel foglalkozik majd. A követező programok készítésekor azonban már várják a lakossági igényeket is, az őket érdeklő témák­ra vonatkozóan. — pataki — Mitől lesznek dilisek kedvenceink? Egy aranyos kölyök kutya még az egész család kedvence. Idővel kiderül, hogy egyre több gond lesz vele. Állatkínzó állatszeretet Mocskának póráz, mókusnak feltört dió, teknősnek langyos víz. Mind több állat lesz váro­si lakótársa az embernek, an­nak a természet iránti hiány­érzete miatt. Sok szakember szerint ez azért már túlzás. így véleke­dett dr. Angihi Csaba profesz- szor, a Budapesti Állatkert egykori igazgatója is. A ne­ves zoológus annak létjogo­sultságát is tagadta, hogy díszhaldkon kívül más álla­tokat tartanak a lakásokban. „Én nem alszom a kutya ól­jában, 5 se aludjon az én ágyamban" - mondotta. A városi kislakásókban tengődő áltatok életmódja gyakran annyira természetellenes, hogy az emberekhez hasonlóan az elviselhetetlen létfeltételek miatt idegbetegekké válnak, vagy éppenséggel elpusztul­nak. A szakszerűtlen állattar­tás valójában nem szeretet, hanem kínzás. Ha valaki ál­lattartásra vállalkozik, az nem elégedhet meg annyi tudás­sal, hogy mit adjon neki enni. Vannak hivatalos tudnivalók is. így például néhány ma­gyar város, körtük Pécs ta­nácsa is rendeletben előzetes engedélyhez kötötte minden olyan állat tartását, amely 'ha­rapásával, szorításával, vagy egyéb ók miatt veszélyt je­lent az ember számára. Más­részt Magyarország 'is csatla­kozott a Washingtoni Egyez­ményhez, amely előírja bár­mely olyan állat behozatalá­nak tilalmát, amely más or­szágiban védett, kivitele enge­délyhez kötött. Ugyancsak ti­los Magyarországon védetté nyilvánított állatokat a termé­szetvédelmi hatóság engedé­lye nélkül tartani. Gyakorlati­lag minden hazánkban élő hüllő és kétéltű ebbe a kate­góriáiba tartozik. Visszatérve az állatok tar­tására, életmódjának ismere­tére: állatkínzó gazdi, aki pél­dául a teknősbékát 36 Celsius fokos vízben tartja, hiszen a teknőSbéko nem hal, szüksé­ge von talajra is, s a lan­gyos víznél jóval kisebb hő­igénye. A rágcsálókat dunsz- tosüvegiben tartók szó szerint meg'kergítik állataikat, hiszen ezeknek szükségük van búvó­helyet jelentő sarokra. Aki a mókusnak külörtben előzéke­nyen kibelezi a diót, az an­nak egészségét veszélyezteti. sége, hogy a csonthéjas ter­ményék feltörésével fogait koptassa. Mozgásigényéhez vi­szont kell forgó kerék, ka­paszkodáshoz néhány faág, s odú is. A függetlenségét őr­ző macska hisztérikus bénu­lásokat is produkálhat, ha pórázt erőltetnek rá, kivéve, ha kölyökkorától hozzászokott. Vadásztetrülete van, s ezt a lakásban is érvényesíteni akar­ja, tehát minden korlátozása ebben lelki betegségekhez ve­zethet. A mostanáiban oly di­vatos nagytestű kutyák alig­ha kapnak mozgásigényüknek megfelelő teret csak a lakás­ban. Elkényeztetett nevelésük veszélyes, mert a falkaszel- lem törvényeit -követve meg­próbálhatnak uralomra törni a családban. Állatpszichoiógiai tanácsadó intézetünk ugyan nincs, de sza ksze rű ta ná esa dóshoz köny- nyen hozzá lehet jutni az ál­latvédő egyesületnél, az ebte­nyésztők egyesületénél, — több mint 8000 kutyát tartanak Pé­csett lakásokban! - és a Pé­csi Állatikért is állandó in­gyenes tanácsadó szolgálatot nyújt. Akár telefonon is: az emlősök esetében az állat- kert számán (12-788), akva­risztika!, terrarrszt'ikai problé­mák esetén az akvárium és terrarium 17-005 telefonszá­mán. Itt egyébként díszma­darakról is lehet érdeklődni, hiszen az intézmény vezetője ebben a kérdésben is szak­értő. D. I. I Hem leélendő o szouje» katonaholmi Bolyongás a bécsi bolhapiacon „Minyimál fünfzig schilling madám” — erősködik a len­gyel árus a forgatag szélén kialakított alkalmi árudája mögül, s látszik rajta, nem enged a negyvennyolcból, akarom mondani az ötvenből. A termetes bécsi asszonyság csalódottan ejti vissza a pu­lóvert a többi közé. Két tö­megfolyósóval arrább arabok kiáltják szinte megállás nélkül turki-választékukat kínálva: „Nur zwanzig schilling!" A bécsi bolhapiac ellenkező ol­dalán ugyanaz már csak 10 schilling darabonként. Jó meg­jelenésű és elhanyagolt oszt­rák urak és hölgyek kínálják értékeiket. Vah itt minden, ami csak szem-szájnak inge­re... A bécsi bolhapiac a belvá­ros egyik látványossága a Lin­ke és a Rechte Wienzeile ál­tal határolt résfen. Akinek van ideje a bécsi városnézés­re (is), annak életre szóló él­ményt jelent, ha beveti ma­gát a bécsi bolhapiac kora reggeltől késő délutánig meg­állás nélkül lüktető forgata­gába. A Pa-Ta kereskedőház bécsi szakmai útjának vendé­geként a hivatalos programok közé iktatott üdítő nézelődés sok mindent eszembe juttatott a bolhapicrcon, Bécsben. Va­jon a régiségkereskedő bará­tom, ha áttelepítené kincseit Ide, meggazdagodna-e, avagy igencsak szegényesnek találná a Pécsett bőségesnek tűnő választékát? A szombati har­kányi KGST-piacot idézi az egész, csak itt milliószor na­gyobb a kínálat és hát az □ rak is ... A fiatalember szovjet kato­nasapka, gimnasztyorka, sap­karózsa választéka egyedül­álló. Annyiban is, hogy csak ő hitte, bombaüzletet csinál. Nézelődő még csak-csak meg­áll előtte, de vásárolni szin­te senki. Bécsben úgy látszik még szuvenírként sem kelen­dő a szovjet katonaholmi, rengeteg itt az arab (na és a lengyel) a helyieken kívül, Egy arab kissrác németül mond valamit és mutogat a Mamya fényképezőgépemre. Mivel nem tudok németül (ki­ejtéséből ítélve, ő se német nyelvtanár) először azt hiszem, hogy a fényképezés ellen til­takozik, s csak később esik le a tantusz: meg akarja venni. Még mit nem!? Régi képeket, könyveket, üveg- és dísztár­gyakat, ékszereket, pénzeket, szobrokat, műszaki holmikat, órákat, levelezőlapokat, le­mezjátszókat és lemezeket, ruhaneműket kellető standok között hagyom magam sodor­tatni az ‘emberáradattal a tű­ző napon. Lökdösnek innen is onnan is. Fiatal nő kedélye­sen mosolyogva mutat a kis­millió rekeszkében megbúvó színes kövekre, visszamosoly- gok, hogy tárgytalan, ő már mást céloz meg csábmosolyá- val. Két sor közötti kis szabad területen alkalmi zenekar ját­szik hegedűvel, szakszofonnal, dobbal, klarinétszerű fúvóssal. Már dugig fém- és papír­pénzzel az előttük szemérme­sen nyitva hagyott hegedű­tök. Csend, majd egyikük — egy köpcös arab - ujjait a szájába véve fütyülni kezdi a Pacsirtát. Elsodornak. A bol­hapiac szélén szőke osztrák fiatalember bohóc-jelmezben egymaga a zenekar: gitáron játszik, szájharmonikáját és a rá rögzített különböző sípokat fújja, a lábaival a földre he­lyezett cintányérokon trappol- ja az ütemet. Neki is hálás a bolhapiac forgatagából ki­szédült bécsi közönség . . . M. L. vasárnapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents