Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-25 / 81. szám

Mihői lesznek dilisek kedvenceink? * Nem kelendő a szovjet- kat-onaholmi * Krimibe illő üldözés Szekszárdon * Az ü| pestis (3. oldal) ÁRA: 5,20 Ft vasárnapi gpió XLVII. évfolyam, 81. szám 1990. március 25., vasárnap DÉL-DUNÁNTÜLI POLITIKAI LAP líjalili tüntetés Marosvásárhelyen MAROSVÁSÁRHELY, ROMÁNIA: A román hadsereg március 23-án elfoglalta Marosvásár­hely központját; hogy nyugalmat biztosítson a városban. MTI-telefotó Hans-Dietrich Genscher látogatása , Szombaton rövid láto­gatást tett Magyarorszá­gon Hons-Diotrich Gen­scher, a Német Szövetségi Köztársaság atkancellárja, külügyminiszter. A látoga­tás alkalmával az NSZK külügyeinek irányitója több megállapodást írt alá az NSZK és Magyar- ország között. (folytatás a 2. oldalon) Közel ezer román nemzeti­ségű állampolgá r tartott pén­teken késő este magyarelle­nes tüntetést Marosvásárhe­lyen. A tiltakozók több órán keresztül kiáltozták követelé­seiket, egye1 bek között, hogy „A magyarok hagyják el az országot”, vagy „Iliescu, ne feledd: lemondhatsz és el­mehetsz Magyarországra”. Voicon Voicuiescu román miniszterelnök-helyettes, o ma- rosvásárhelyi eseményeket 'ki­vizsgáló kormánybizottság ve­zetője nyugalomra intette a tömeget. A tüntetők ugyan hatalmas tapssal fogadták Voicon bejelentését, hogy há­rom magyar politikus a továb­biakban már nem vesz részt a városi és megyei vezetés munkájában, almikor azonban megtudták, hogy az úij testü­letben még mindig nyolc ma­gyar nemzetiségű lesz, dühö­sen kiabálták, hogy „nem kel­lenek a magyarok". A nemzetiségi ellentétek hatására három helyi ifjúsági szervezet közös magyar—ro­mán felvonulást hirdetett, amelyen a résztvevők a két etnikum * 'közötti párbeszéd folytatását követelik majd. i szertartáson Mayer Mihály megyés pűspflk is részt vett a tegnapi Kiknek volt, kiknek van, kiknek lehet címere? Hasadozik nemzeti tu­datunk. A megyéknek a jogalkotási Tendenciával egyezően a legtöbb poli­tikai irányzat semmi, vagy csak csekély koordináló szerepet szán a jövőben. Megyénkben mind gyak­rabban bukkannak fel olyan kiadványok, amelyek a hajdani történelmi, a megyei címereket tartal­mazzák. Egyes politotógus- államjogász véleménye szerint: kétséges, hogy a pártok a jövőben kihagy­ják azt a sanszot, hogy a megyékre, következéskép­pen valamiféle megyei önkormányzatra építkezze­nek. S ha netán így lesz, akkor szükség lesz me­gyei szimbólumokra is. (Folytatás a 3. oldalon) Nemzetközi cigány- konferencia Harkányban . A baráf-ság és a megértés szellemében — A oigónyök részei az egy­háznak, annak közösséget kell vállalni velük, ezt a 'közössé­get meg kell élni velük, úgy, ihogy megőrizhessék cigánysá­gukat. — Az evangélium felszaba­dítja őket viselt terheik — az előítéletek, a meg nem értés — alól, így magUk szabadul­nak fel. Támogatni, segíteni kell őket ebben, azért ~ is, mert integrációjuk ugyanolyan fontos a magyaroknak, mint nekik, a cigányoknak. Fenti gondolatokat tegnap délután hallhattuk Harkány­ban, a Nemzetközi Katolikus Bizottság a Cigányokért (C. C. I. T.) szervezet hétvégi konferenciáján, amelyen tíz országból — köztük Francia- országból, Belgiumból, Spa­nyolországból, Lengyelország­ból, a Vatikániból — nyolcva­non találkoztak, elsősorban azért, hogy a cigányság és az egyházak kapcsolatáról megosszák tapasztalataikat. A másik legfontosabb témakör a magyarországi cigányok hely­zete, amit igyeikeznek európai öszefüggésekben is vizsgálni. A résztvevők —, katolikus papok, szerzetesek, szerzetes- nők, szociális munkások és 'más, cigányok ügye iránt el- ikötelezett keresztényék —, va­lamennyien a cigányék part­nerei, együtt élnek velük, ér­tékeik és préblémáik. közvetí­tői szeretnének lenni, hogy a cigányék megtalálják helyükét a társadalmak és az Egyház különböző szintű közösségei­ben. Remélik, hogy az előadáso­kon és a beszélgetéseken az igazságot segítő gondolatokat tudnak megfogalmazni a meg­értés szellemében. Programjukat két szentmise is kiegészítette, az egyiket tegnap este tartották Alsó- szentmártonban az öröm és a barátság jegyében. A kicsi ka­tolikus templom zsúfolásig megtelt a vendégekkel és a helybéliekkel, részt vett a szertartáson . • Mayer Mihály megyés püspök is. A tanácskozás ma ér véget, a mérlegvonásra az előrete­kintésre délután kerül sor, az eddigi szokások szerint jövő­re más ország fogadja’ ezt az erősödő és gyarapodó, nagy baráti közösséget, amelyben franciául vagy a cigányok vi­lágnyelvén kitűnően megértet­ték egymást, s persze nem elsősorban a nyelvtudásnak köszönhetően. Egyik vezetőjük szerint ahol eddig jártak, ott a konferen­cia után sokkal több sikert értek el a hazaiak mint ko­rábban. Bozsó Horn Gyula felszólalása az Európa Tanács értekezletén Mi magyarok büszkék vagyunk arra, hogy Kelet-Európábán elsőként ismertük fel az Európai Tanács jelentőségét, s a tér­ségből elsőként kértük felvételünket a szervezetbe - jelentette ki Horn Gyula magyar külügyminiszter szombaton, az Európa Tanács LtltZabonban tartott külügyminiszteri értekezletén. MagyaröflZág 1988 ősze óta társadalmi, politikai fordulatot hajtott végre. Rendszerváltás ment végbe az országban, amely kivívta külpolitikai szuverenitását és ma már biztosítja az em­berek és az eszmék szabad áramlását - hangsúlyozta Horn Gyula. A magyar diplomácia vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy sehol a világon nem ment végbe egyidejűleg a gazda­sági és a politikai rendszerváltás. Magyarországon az átala­kulás Idején rendkívül nagy szociális feszültségek vannak. Horn Gyula felszólalása végén az Európa Tanács tagálla­maitól azt kérte, hogy nyújtsanak támogatást az ország vá­lasztások után alakuló új parlamentjének és kormányának. Döntetlenre (1-1-re) játszott tegnap Újmeesekalján a PMSC a Siófokkal. Képünkön Bérczy és Lehota próbálja bevenni Bíró kapuját (Tudósításunk a 8. oldalon). Fotó: Szundi György 7/ J

Next

/
Thumbnails
Contents