Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)
1990-03-22 / 78. szám
1990. március 22., csütörtök Punomon ngpK> 3 Koponyák és köpönyeg Beszélgetés dr. Ozsváth Károly professzorral Immár másodszor csökkentem egy csésze kávéval a pécsi Pszichiátriai Klinika reprezentációs keretét. Az ősz hajó, megnyugtató személyiségű professzort először egy éwet ezelőtt kerestem fel kérdéseimmel. Akkor a válságnak a testi-lelki egészségünkre gyakorolt 'hatásairól beszélgettünk. Azóta reményeim és aggodalmaim is 'növekedtek. Az előbbiek azért, mert egyre közelebb kerülünk egy új, független, demokratikus Magyarország megszületéséhez. Az utóbbiakat pedig a válság elhúzódása; nem várt, kedvezőtlen jelenségek felbukkanása táplálják. Egyszóval bőven akad kérdez ni valóm. — Napjainkban igen sok politikus hivatkozik a nép felnőttségére. Anélkül kérdem, hogy ezt kétségbe vonnám: kellően védettek vagyunk-e a demagógiák és manipulációk ellen? — összességében egy nép mindig felnőtt. Ennek mértéke persze attól függ, hogy az egyének milyen mértékben érettek. A nép fogalmától; szükséges elválasztanunk a tömegét. Ha a tömeg egy együttes indulat hatása alá kerül, akkor a tapasztalat szerint nem tud felnőtt mód. jóra viselkedni, inkább a gyermekéhez 'hasonlít a magatartása. A felnőttség alapvető ismérve az „interperszonális kompetencia", azaz az emberi kapcsolatok kezelése iránti készség. Ennek három tényezőjét emelném ki. Először is a konstruktív együttműködés képességét, másodszor pedig az empátiát, ami a másik ember lelkivilágába való beleérzés képességét jelenti. A harmadik tényező pedig az —, amire napjainkban igazán nagy szükség van —, hogy mennyire^ tudjuk indulatainkat, érzelmeinket szabályozni. Olyan forradalmi időkben, mint amilyenben most él ez a társadalom, mindig jelen van a két-* féle magatartás. Téhát a ki. csit infantilis, kicsit éretlen, indulatos „gyermeki", a másik oldalon pedig a felnőttre jellemző magatartás. Befolyásolhatóság és felnőttség egymóssol szorosan összefügg. Akinek kialakult az „Identitástudata”, azaz egyszerűen fogalmazva felelni tud arra a kérdésre, hogy ki vagyok én, art meglehetősen nehéz befolyásolni. Ok még tömegnyomás 'hatása alatt is meg tudják őrizni belső erköl- csiségüket. Most, amikor ’ a reklám-pszichológia bevetésé, vei is próbálják a különböző erők befolyásukat erősíteni, elsősorban azokra számíthatnak, akik eddig nem tudtak önmaguknak egy elfogadható világképet kidolgozni. — Vannak körök, melyek ellenfeleikkel szemben kíméletlen agresszivitással lépnek föl. Sokan aggódnak: mi lesz, ha az agresszivitáshoz esetleg hatalom is párosul? — Valóban tartanunk kell attól, hogy szélsőséges elemek bosszút akarnak állni azért, ami velük történt. 'Ez emberileg érthető. De azért én remélem, hogy az elmúlt egy, másfél évtized „kitermelt” magából annyi józan gondolkodású embert, hogy bármilyen irányból jövő szélsőségnek az útjába tudjanak állni. A szélsőségek elleni harcban én óriási szerepet tulajdonítok o tömegkommunikációnak.- Néhány politikai erő arra törekszik, nem is akármilyen hangon, hogy a volt MSZMP nyolcszázezer tagját tegye felelőssé az ország helyzetéért. Minden eszközzel szeretnék elérni, hogy az MSZMP egykori belső ellenzékét, a mai szocialistákat kiszorítsák a hatalomból.- Keserű csalódás ért min. két, egy illúzióval szegényebbek lettünk. De ezért nem szabad emberek tömegeit o vádlottak padjára ültetni. Leszámítva néhány valóban elvi alapon ellenzéki politikust, valamennyien részesei vagyunk annak, ami történt. A nagy többség becsületesen dolgozott, áldozatokat vállalt, s keserűen vette tudomásul, hogy áldozattá vált. Engem személy szerint bánt, hogy olyan embereket, akik rendkívül kemény döntésekre vállalkoztak, azzal a tudattal, hogy záros határidőn beiül menesztik őket, most som. másán elítélnek, és elintéznék őket. Ezt én szélsőségesnek, indulatosnak, infantilisnak és ellenségesnek érzem. Mert akár tetszik, akár nem, ha nincs meg ez a belső ellenzék, nem hiszem, hogy itt tar; tanánk, ahol ma tartunk.- Ma nagy divat embereket köpönyegforgatónak bélyegezni. Az imént a szocialistákról —, akiket szívesen bélyegez- getnek —, már szóltunk. De nézzünk más példát! Az MDF volt elnöke, Bíró Zoltán, vagy a mostani SZDSZ-elnök, Kis János, életük egy korábbi szakaszában az MSZMP tagjai, ha úgy tetszik, kommunisták voltak, lehet-e hiteles egy-egy ilyen „váltás"? — Aki tisztességes volt MSZMP-tog korában, az tisztességes lesz most is, bárhová is tartozik. Azt, hogy az MSZMP-ben nagyon sokan csalódtunk, és keressük azokat az erőket, melyek az ország1 jobbításán fáradoznak, nem nevezném köpönyegforgatásnak, bár a damaszkuszi útban, a csodálatos átváltozásokban nem hiszek. En azt nevezem köpönyegforgatónak, aki „túllíhegte” az egyik párti politikáját, s most ugyanúgy „túllibeg" egy másikat. Az igazi köpönyegforgatók azok közül kerülnek ki, akik ar „ügyet" egyéni érvényesülésük szolgálatába állítják. Arról van szó, hogy az ember a születésétől a haláláig fejlődik, változik. Ha ennek a fejlődésvonalnak az egyes pontjain homlokegyenest másmás értékeket mutathatunk ki a személyiség tulajdonságaiban, akkor ott csak arról lehet szó, 'hogy az azonosságtudat 'hiányzik, az illető saját gyermekkorában rekedt.- Az is divat, hogy egyesek most lelkes, de uíólagos hősiességgel, jó nagyokat rugdosnak a kimúlt állampárti vagy pártállami struktúrába.- Én azon csodálkoznék, ha nem így történne. Éppen azért, mert a mi egész történelmünk az utóbbi néhány száz esztendőben —, és nem csak az elmúlt negyven évben nem tette lehetővé, hogy egy nép megtanulja a felnőtt módon való gondolkodást, vagy a politika nyelvén megfogalmazva, a demokratikus együttélést. De ebben a jelenségben van egy nagy adag önvédelem is. Mert elsősorban azok rúgnak most szívesen az áilampártba, akiknek a lelkűk mélyén valamiféle bűntudatuk van.- Igen mélyen él a köztudatban az a nézet, mely szerint mi, magyarok sohasem voltunk, s nem is leszünk képesek összefogásra. Valóban hordanánk a génjeinkben ilyen tulajdonságot? * — Én ebben nem hiszek. Egyrészt azért, mert a gének csupán lehetőségeket rejtenek. Hogy ebből mi válik valósággá, az a gyermekkori, a szomszédsági, a nemzeti környezettől függ. Tehát nincs ilyen magyar átok, nincs ilyen genetikai sajátosság. Hanem egy sajátos geopolitikai helyzetünk van, és egy sajátos történelmünk. A személyes szomorúságot számomra az adja, hogy a demokrácia elsajátítására ta. lón most nyílik alkalom, és én ebből már kimaradok. Bognár László Kihasználni ax egyesülés várható előnyeit Rt-k és kft-k az ipari vállalatokból? Aki azt állítja, hogy irigylésre méltó helyzetben vannak a 'hazai állami vállalatok, az vagy nincs tisztában a tényleges helyzettel, vagy rosszindulatú. Ez a megállapítás különösen érvényes az építőipari vállalatokra, hiszen 'köztudott, 'hogy régen elmúltak azok az idők, amikor a beruházók lesték a kegyeiket. Ez a gazdasági kihívás sokkoló is, de új felismerésekre is vezet. Bénító, mert nincs forgótőke, hogy megelőlegezzék a versenytárgyaláson esetleg elnyert munkát, s ha egyáltalán hitelhez jutnak, annak 'kamatait manapság már szinte lehetetlen kigazdálkodni. Ugyanakkor az új felismerések viszont legalább a lehetőségét teremthetik meg számukra, hogy megújult szervezeti (társasági) formában folytathassák tovább azt a tevékenységet, melyhez végtére 'is értenek. Az évtizedes, sikeresnek mondható közös múlt után újjászerveződött, és immár új névvel és megújult feladataikkal létrejött Baranya Megyei Építőipari Egyesülés tegnapi igazgatótanácsi ülésén sok mindenről szó esett. Elfogadták a 34 szervezetet tömöritő egyesülés költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát, melyet Koncz István al- elnök és Neumann Adóm, a BÉÉ igazgatója terjesztett elő, majd Mischl Róbert, a BÉÉ elriöke, a Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalat vezérigazgatója tájékoztatta az egyesülés tagszervezeteinek vezetőit időszerű szakmai és gazdasági kér- déskrői. A vállalkozási helyzet manapság lényegesen nehezebb, mint egy évvel 'korábbon volt, a likviditási gondok is egyre nyomasztóbbak, a piacra történő lakásépítés terén a csodát jelentő kedvező hitelek talán csak az új kormánytól várhatók, az információ terén a lemaradás-ma sokkal nagyobb kárt tud okozni, mint korábban bármikor. A lehetséges megoldások közül egyik az átalakulás részvénytársasággá, vagy korlátolt felelősségű társasággá, a másik az, hogy mindigaz adott feladathoz igazítsák a munkaerőt és az eszköz- álló má nyt. Épp ebben van és lehet az eddigieknél is nagyobb szerepe a megyei építőipari egyesülésnek, 'hogy együtt és ne egymás romjain vészelhessék áj az elkövetkezendő, igencsak nehéz időszakot. M. L. — Például ~ Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt BOTRÁNY (BOTRÁNY?) Botrányszagú információ. Kővár Gyula, a Független Magyar Demokrata Pórt szóvivője a „Magyar Vasárnap" című „Családi Hetilap"-bon, az emlékezetes SZDSZ kontra Belügyminisztérium vita kapcsán (melyet végül az SZDSZ nyert, és a dolog a választás technikai lebonyolításával volt 'kapcsolatban) a következőket tette közzé: — Az SZDSZ harcosan védi álláspontját, .nem akar engedni. Szerintük (a választási szavazataik összeszáimlálását- a szerk.) csak az Állami Népesség nyilvántartó Hivatal végezheti el. Ha inem így lesz, álltkor az SZDSZ — legalábbis szószólója, Tölgyessy doktor — szerint, súlyosan veszélyezteti a szabad választások végeredményének megállapítását. Még Gál Zoltán államtitkárt (BM — a szerk.) isfel- szólítottá'k távozásra, mert növöm be tbe n beosztása nak meg - felelően tette dolgát. Vitatkoznom kell az SZDSZ és természetesen doktor Tölgyessy álláspontjával. Kell, mert megint nem arról beszélnek, amiről szó van. Sajnos, ebben Gál Zoltánt is hibásnak tartom. Miért nem 'beszélünk végre nyíltan, miért kell még mindig 'ködösíteni? Tessék kiállni az emberek elé nyíltan, és szemükbe mondani, mi zajlik az újabb szócsaták mögött. Tessék megmondani, hogy az ÁNH csak a választásokra jogosultaik listáját készítette el most is. (És a lényegi — a szerk.): Az összeszámlálást ki akarja adni albérletbe egy kisszövetkezetnek, melynek elnöke és számítástechnikai szakemberei, minő véletlen, az SZDSZ vezető szakértője. Tehát az SZDSZ-nek nem elég, hogy a parlamenttel el tudta fogadtatni az általa kitalált, és az úgynevezett ellenzéki kerékasztallal jóváhagyatott, szégyenteljesen antidemokratikus választási törvényt, még a szavazatok összeszámlálását is szeretnék házi feladatnak megkapni. (Az információ - mint írásunk elején jeleztük — rendkívül botrányszagú. főleg, hogy a választások előtt vagyunk. Megmondom őszintén, nem jutottam tovább ennél, 'bármennyi energiát is fektettem abba, hogy új - és bizonyítéknak is megfelelő - információhoz jussak. Annáik ellenére sem sikerült ez, hogy 'beszélni tudtam Kelemen Gézával a (szóban forgó) Kontroll kisszövetkezet elnölkével. Kelemen Géza egy az egyben nevetségesnék nevezte a vádakat, kifejtve: semmi köze a szabad demokratáikhoz. A Belügyminisztériumban Borsi To- majt, a szóvivőt kerestem, ki- nék titkárnője nem tudott felvilágosítást adni. (Tomajt elérni nem lehetett.) Ereik után — merthogy az érintett felek egyike sem tudott az „ügyről" — normális újságíró az egész ügyet humbugnak tekintené ... Csakhogy. Csakhogy a Független Magyar Demokrata Párt szóvivője - a Magyar Vasárnap főszerkesztője, Ambrus Sándor tájékoztatása szerint — ezék után is fenntartja vádja'it. Elmondása szerint bizonyítékai vannak, melyeket egyelőre nem akar kiadni. Kár. Főként, mert az SZDSZ eddig csak azt mondta, amit bizonyítani tudott. (Legalábbis véleményünk szerint.) _ (pauska) TAVASZ-RAVASZ Akkoriban még úgy gondoltuk, mi vagyunk mindenki, akkor még hittünk abban, hogy az égvilágon senki sem állithatja meg á fák természetes újfaéledését, a színes újravirágzást. Akkor még azt hittük, másként nem is hisz senki. Látod, megint nem volt tél, de ez a tavasz is nehéznek Ígérkezik. Emlékszel? Amikor olyan telek voltak kedves hazánkban, hogy másfél méteres hóban jártunk, és boldogan. Fagyos lábbal és biztosak voltunk abban, hogy a tavasz a miénk lesz, a miénk és senki másé. Emlékszel? A napsugarakat néztük és elvakitotf bennünket a fény. Emlékszel? Azt gondoltuk, persze: ha az ember a Napba néz, ne csodálkozzon, ha picit elvakul. Emlékszel? Akkor szerelmeinkre gondoltunk, és azt hittük, minden örök. Az öröklétre gondoltunk, és láttuk, minden változik. Azóta is szerelmesek vagyunk és most itt a tavasz. A szerelem évszaka. A tavasz. Ravasz, mint a nők és a férfiak. Mint a kinyiiá virág, amely tudja, elhervad, és belőle lesz... És belőle lesz, igen, belőle lehet csak az Úl TAVASZ. (bozsik) DÉL-AFRIKA Dél-Afrika jelkép. A magyar munkavállalók többet akarásának egyik jelképe. Olvashattuk egy hirdetés kapcsán, hogy több mint tízezren kívántak Dél-Afrikában, ebben az állítólagosán csúnya, fajüldöző rendszerben munkát vállalni. Hosszú sorok és kemény pénzek jellemezték a magyar-osztrák határállomást. Ahol (lévén csak Becsben van dél-afrikai követség), sorok álltak az engedélyezést jelentő űrlapért. Azért az űrlapért, amely önmagában semmit sem jelent. Értesüléseink szerint sok embernek eleve a következő KÉPROMBOLÁS szövegű levelet küldték visz- sza: JKöszönjük jelentkezését, de nem tudunk az ön részére munkát biztosítani .. ." Ugyanakkor sikerült megtudnunk, hogy a következő képzettségű magyar szakembereket várják, eséllyel pályázva az áhított dél-afrikai munkahelyre: vegyészmérnök, kahómérnök, elektromérnök, vegyésztechnikus, számítógép- programozó, építési ellenőr, belsőépítész, mikrobiológus, matematikus, atomfizikus. (Értesüléseink a Mai Nap című újság, valamint saját információnk segítségével látnak napvilágot.) Óvakodjunk a „képrombolás"-tól, a tényleges értékeknek ' egyoldalú szemléletből Hármaié, oktalan elpusztításától I Mogyarul: ne öntsük ki a fürdávfzzel együtt a gyereket I — El a gondolat kéiitet arra, hogy reagál jók a Magyar Nemzeti Körnek a Napié március 14-4 számában megjelent nyílt levelére. Ai ún. „Felszabadulás” emlékmű a Mecsek megfeleld helyén elhelyezett, imponáláan szép és komoly műalkotás (személyes véleményem szerint Pécs legjobb szobrainak egyike), a görög Makrisz Agamemnon müve. A talapzaton nem szerepel a szobor idézett elme; a kompozíció nem lettéttenül emlékeztet a 45-ös „felszabadulásra”, annál kevésbé, mivel stílusa sem „szocreál”. A művész az alakot a (fej nélkül megtalált) „Szamothrákéi Niké" inspirációjára alkotta, modem formában kifejezően absztrahálvo annak vonalvezetését és lendületét. A görög „niké” szá pedig nem felszabadulást, hanem győzelmet jelent. így a szobor (vagy emlékmű) elme lehetne „Győzelem" vagy akár „Szabadság”. Ezt a koncepciót ki lehetne fejezni a talapzaton szereplő évszámok némi módosításával. (Az 1(45 meg Is maradhatna, hiszen a náci uralomtól való megszabadulásunk évének tekinthetjük ma is. A javasolt évszámok jelképezhetnék a győzelemhez, JH. a szabadsághoz vezető utunkat: 1945 — 1956 — 1990. (Hogy észrevételem és javaslatom motivációja félreérthető ne legyen, megjegyzem még: nem vagyok sem szobrász, sem művészettörténész, sem as ultramodern művészetek rajongója, s hogy sohasem voltam párttag.) Tisztelettel: dr. Buvórl András ny. főiskolai tanár, 7633 Pécs, dr. Veress E. u. 13. Oktatónk levelét köszönjük és figyelemreméltónak tartjuk.