Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-03 / 61. szám

1990. március 3., szombat Dunántúli napló 3 Tanácskozik a magyar szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) a vélemények. Kétségtelen, hogy hibákat is követtek el, s még mindig cipelnek a múlt­ból sok mindent, amit egyéb­ként meg akarnak tagadni, de a mozgalom neip hullott' szét, eljutott a szövetséggé alakulás kapujáig» s most a kongresz- szuson a sor, hogy szuverén módon döntsön sorsáról, jövő­jéről. • Az elképzeléseket vázolva kijelentette:. csak az auto­nóm, az önkéntes elhatározó, son és az egymás iránti szo­lidaritáson nyugvó szövetke­zésnek van ereje és értelme. Nagy Sándor végezetül ar­ról beszélt, hogy az új szö­vetség programjának sarok­pontjai az elmúlt hónapokban már kirajzolódtak. Világossá vált, hogy a mozgalomnak csak egyetlen funkciója lehet, az érdekek védelme, képvise­lete. A szakszervezeteknek egye­bek között-olyan antiiflóciós politikát kell követelniük, amely a rohamos áremelkedések gazdasági okainak megszün­tetését veszi célba. Tudatosí­taniuk és érvényesíteniük kell, hogy a tulajdonreform nem nélkülözheti a dolgozók ellen­őrzését, s a tulajdonlásban 'való részvételét. Aktív foglal­koztatáspolitikára van szük­ség, s ki kell alakítani a klasr- szikus bérmegállapodások rendszerét — mondotta befeje­zésül a SZOT elnöke. Bizalom—szövetség—összefogás Vélemények a szakszervezeti kongresszusról (Munkatársunk jelenti) A magyar szakszervezetek tegnap kezdődött kongresszu­sán számos baranyai küldött is részt vett. Az ő véleményü­ket gyűjtöttük csokorba a ta­nácskozás szüneteiben és ad­juk közre azzal a megjegyzés­sel, hogy néhányuk gondola­tait terjedelmi okokból kényte­lenek voltunk jócskán megrö­vidíteni. Deák Imre (Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetsége): — A mostani rendhagyó kongresszus, amelyen jelentő­sebb vita azért alakult ki, mert a tagság elégedetlen a szakszervezetekkel. A felszóla­lók egy része is azt fejteget­te, hogy a dolgozók nem kap­ták meg azt az érdekvédel­met, amit elvártók a mozga­lomtól. Aminek persze — sok más mellett — az is oka, hogy még mindig nincs szakszerve­zeti törvény, nincsenek tisztáz­va a jogosítványok. Ha szót kapnék mindenképpen elmon­danám, hogy az élelmiszer­kereskedelemben dolgozók töbsége .még mindig rosszul fizetett és sokan rokkantként mennek nyugdíjba. Fónai Gábor (Vendéglátó- és Idegenforgalmi Dolgozók Szakszervezete): — Ezzel a kongresszussal le kell zárni az elmúlt negyven évet és egy új szövetséget kell létrehozni. Egy olyan új cso­portosulást, amelynek a szak- szervezetek megbízásából kell végeznie a dolgát. Az új szö­vetségnek semmiképpen sem irányítószerepet kell betöltenie. Gyulai Sándor (Urán Dol­gozók Szakszervezeti Szövet­sége): — Az a látszat, - hogy ezt az új szakszervezeti szövetsé­get ’a többség szeretné meg­alakítani, jóllehet ez a több­ség . valójában a régi szerve­zeti sémákban gondolkodik.- Az én elképzelésem szerint is a különféle szakmáknak kell szövetségre lépniük, oly mó­don, hogy a munkavállalók jogait képviseljék és egysége­sen lépjenek fel az érdekük­ben. Eglesz Kálmán (az Ifjúsági Kongresszus küldötte): — Nem gazdálkodtunk- jól az idővel, itt van este fél 7 és még az első napirendét sem tudtuk befejezni, úgy tű­nik, hogy késő éjszakába nyú­lóan kell tovább dolgoznunk. Attól félek, hogyha továbbra is így mennek a dolgok, nem tudjuk létrehozni a szövetsé­get. Ezzel saját munkánkat gátoljuk. Tarr Lajos (HVOSZ): — A felszólalások nagyon nyíltan és őszintén elemezték az elmúlt évtizedek 'hibáit, kritikusan fogalmazták meg, mit kell másként tennünk a dolgozók érdekvédelme, érdek- képviselete területén. Hogy meg kell vonni a bizalmat azoktól a vezetőktől, akik nem tudták megfelelően kép­viselni a kollektívákat. Bízom abban, hogy a kongresszus eléri Célját, és egy erős szö­vetséget sikerül létrehoznunk. Medvecrky Antal (a SZOT tagja): — Tulajdonképpen három jelzővel lehetne jellemezni a felszólalásokat: bizalom, szö­vetség, összefogás. Kora dél­utánig negyvennyolcán mond­ták el véleményüket. Minden­ki kendőzetlenül a valósággal foglalkozott. Nekem különösen az tetszett, hogy nem csupán a múlttal foglalkoztak a fel­szólalók, de a jövőről is sok szó esett. F. D. Baranya és Kolozs testvérkapcsolatai A Kolozs megyei delegáció sajtótájékoztatója a Baranya Me-, gyei Tanács székhazában (Folytatás az 1. oldalról) A hosszú távú általános megállapodás mellett konkrét munkaprogramot dolgoztunk ki - mondta Piti Zoltán -, együttműködést az oktatás, a kultúra és az egészségügy te­rületén. Együtt szeretnénk örül­ni é konkrét programok gyü­mölcsének. Sok tiszteletremél­tó megállapodás is létrejött: gyerdkeket fogadnak nyári üdültetésre, a siklósi alkotó­telep meghívott művészeket. Ál lom igazgatási szakemibercse- re lesz a városrekonstrukció tapasztalatainak átadására. A megyei Vöröskereszt pedig a kolozsvári egészségügynek egy se bé sze ti u 11 ra'ha n gk é s zü I é k et ajándékozott. Tegnap találkozott a dele- gáaió a pécsi Lenau-házban a német nemzetiségi központ munkatársaival, valamint a Magyar—Román Baráti Társa­ság képviselőivel, akik- már jóval korábban elindították mozgalmukat, mintegy előké­szítve a mostani kapcsolato­kat. Dr. Octavian Q. Buracu el­mondta, szívélyes meghívásra jöttek Baranyáiba, hogy alá­írják az együttműködési meg­állapodást a megyék és a városok között. Ez a három nap a kapcsolatteremtéssel telt el, a gazdaság és a tár­sadalmi élet minden területén. — Úgy látják — mondta Bu­racu elnök —, önök gondos­kodnak arról, hogy segítsenek a problémáink megoldásában. Lényeges lépést tettünk az őszinte, baráti kapcsolatok fe­lé. A mi delegációnknak ez az első nemzetközi tárgyalása, ígéretet kaptunk a megye ve­zetőitől, hogy hozzásegítenek más városokkal, esetleg nyu­gatiakkal is a testvérkapcso­latókhoz. Ügy vélem, Baranya és Kolozs megye példa lehet majd Erdélyiben a kapcsolat­építésre. A miénlk az első alá­irt testvérvárosi együttműkö­dés. Mircea Valér Pusca-tól, a Kolozs Megyei Nemzeti Szö­vetség Ideiglenes Tanácsának a lein őkétől a konkrét kapcso­latokról érdeklődve megtud­tuk, most vetődött fel, hogy a pécsi Leőwey Klára Gimná­zium értékes tapasztalatcserét folytathatna az egyik kolozs­vári középiskolával, ahol a román mellett szintén van né­met tagozatos oktatás. Úgy képzelik, kölcsönös érdek, hogy ne csak a magyar, ha­nem a román nyelvű j_slkolák is keressék az együttműködést, omely már kialakulóban van az egyetemek között. Biti Zoltán hangsúlyozva, kölcsönös érdek az is, hogy készek és képesek legyünk a problémáinkat rendezni. ■Buracu elnök tájékoztatott Kolozs megye belpolitikai hely­zetéről. Ma negyven párt mű­ködik Romániában, közülük ti­zenöt Kolozsban. A megye ve­zetése most azon dolgozik, hogy helyet és anyagi segít­séget adjon a pártélethez. Ezért is volt jelentős a bara­nyai pártokkal folytatott esz­mecsere. A gazdasági helyzet­ről elmondta, jobb, mint a forradalom előtt, de az anya­gi helyzetük gyenge. Ügy vé­li, hosszabb időbe telik, míg meg tudnak felelni a nép el-, városainak, ezek között még ma is fontos a bűnösök fele­lősségre vonása. Valeriu Dragoi Kolozsvárról szólt: az utcákon még ott vonnak a hősi küzdelmek he-, lyén emelt' oltárok, égnek a gyertyák, mindig frissék a vi­rágok. A fiatalok minden dél­után csendes tüntetést tarta­nak a Corvin Mátyás szobra melletti parkban, a nép még mindig .felzaklatott. A nemzetiségi ellentéték fel­számolásával kapcsolatban dr. Octavian C. Buracu rendkívül lényeges kezdeményezésről szá­molt be: a jövő „héten egy pót beszédsorozatot indít Ko­lozs megye, amelyre meghív­tak két jelentős személyiséget is, Király Károlyt és Domonkos Bélát, valamint nagyon remé­lik, hogy Iliescu elnök eleget tud termi a meghívásnak. Na­gyon reméli, hogy sikerül bé­kés és megnyugtató megol­dást találni a régi és új prob­lémák megoldására, és na­gyon. bíznak abban, hogy ha­tással lehetnék e kezdemé­nyezéssel Erdély más terüle­téire is. Gáldonyi .Magdolna Önálló lett a Magyarországi Horvátok Szövetsége Például I Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Nincs újrakezdési kölcsön? Ennyi . . . Legalábbis az újrakezdési kölcsönnek és legalább­is egy időre. A bankok a héten - hiába a kormány igyekeze­te - mór megtagadták a hitel folyósítását. Dr, Fodor Imréné, a megyei tanács munkaügyi osztályának helyettes vezetője:- Sajnos úgy tűnik, a hír igaz... Az újrakezdési hitelállo­mányt az eddigi konstrukcióban a Magyar Nemzeti Bank re­finanszírozta, s a napokban kaptunk egy levelet az Állami Bér- és Munkaügyi Hivataltól, hogy az MNB a jövőben, illet­ve sajnos már-a jelenben, sem vállalja ezt tovább. Ezek után a bankok - akiknek egyébként sincs túl nagy tőkéjük - úgy döntöttek, hogy meglévő pénzeiket csak számukra kedvezőbb hitelformákban folyósítják ... Az újrakezdési kölcsön eddig is a legproblémásabb hitelügyletnek számított, s a pénzintézetek eddig is ezzel a hitelformával vállalták a legnagyobb rizikót, üzleti alapon működnek, joguk van eldönteni, mi éri meg ne­kik jobban. Sajnos ezzel megint az egyébként is egyre hátrá­nyosabb helyzetbe kerülőkön csattan az ostor... A kormány­garancia, illetve az MNB garanciája megszűnt, a bankok pe­dig nem vállalják a rizikót. Hangsúlyozni szeretném, nem az MNB kérte tőlük, hogy szühtessék meg ezt a kölcsönformát, ők üzleti szempontok alapján döntöttek így. A munkaügyi o. v. helyettes szerint a MÉV-nél előállt helyzet miolt a kölcsönök- befagyasztása az eddigi néhányszáz embe­ren kívül újabb ezrek sorsára lehet kedvezőtlen hatással. Mit lehet mondani? A bankok a piacról élnek. Ha nem éri meg nekik, nyilván nem folyósítják a hiteleket. Csak ugye van egy nagyon nagy, lassacskán drámaivá váló kérdés: Ml LESZ AZ EMBEREKKEL?! Kamatadó: kompromisszumos javaslat Az e heti országgyűlési ülésszak egyi!k legfőbb témája — nem vé­letlenül — a kamatadó volt. A képviselők által „hírhedt" jelzővel minősített intézmény továbbra is sok vihart kavar. Tegnap dr. An- tos Árpád olvasónk hívta fel rova­tunkat az ügyben: Nem panaszkodni akarok: ké­rem, én 54 éves vagyok, és 2017-ig szól a törlesztésem . . . Természe­tesen magam is az alkotmánybí­róságban bízom, ezért nem is fi­iettem eddig a kamatadót. Csat­lakoztam a Zsoinay-gyáriakhoz, de volna egy kompromisszumos javas­latom. Ha az államnak minden­képpen szüksége van a bevételek­re, ne adó formájában sarcolja a népet, hanem úgy, hogy felgyor­sítja a törlesztést. így sem kéne többet fizetni a jelenleginél, de legalább nem csupán az állam, hanem a lakosság is hasznát lát­ná a dolognak. Gyorsabban fogy­na a kölcsön. . . Tudom, sokan így sem tudnák fizetni a felemelt részleteket, de volna, oki saját érdekében vállalná a gyorsabb tör­lesztést. Tisztában vagyok azzal is, hogy ez egyoldalú szerződésmódo­sítással járna az OTP részéről, vi­szont legalább ilyen jogi képte­lenség a kamatadó is. Ha már já megoldás nincs, a két rossz közül a kevésbé rosszat kellene válasz­tanunk . . . * Levél és kommentár 500 millió forintot juttatott nemrégiben a magyar kor­mány új munkahelyek hazai megteremtésének elősegítésé­re. Petrasovits Anna, a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Pórt elnöke a Magyar Hírlap február 20-i számában kije­lentette, hogy különösképpen Baranya megyében rosszul sá­fárkodtak ezzel a pénzzel. Dr. Tóth Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese levelet írt, a levelet a tegnapi Ma­gyar Hírlap közölte. Részle­tek: „Az ötszázmillió forint felhasználása pályáztatással történik, a döntést nem bü­rokratikus osztogató szervezet, hanem a széles társadalmi bázison nyugvó, úgynevezett regionális egyeztető fórum hoz­za .. . A legfőbb gond azon­ban a jogszabályok által nyúj­tott látszatönállóság. A me­nedzserek sem tudnának mit kezdem azzal a ténnyel, hogy hiába döntöttünk helyben, az ÁBMH felülvizsgálja, a szer­ződéseiket az Állami Fejlesz­tési Intézet köti. És ez mind idői". Felhívtuk telefonon tegnap dr. Tóth Sándort: — Csütörtökön értesítést kaptam a Minisztertanács hi­vatalának elnökétől is, hiszen levelemet ide is. eljuttattam. Ebben dr. Kiss Elemér leírta, hogy a baranyai elosztással kapcsolatosan elmarasztalást igénylő mulasztás nem tör­tént, így különösen fontosnak tartom, hogy válaszom a Ma­w gyár Hírlapban megjelent, azért viszont elnézést kérek, hogy a helyi la pókna k nem küldtem el az említett levél egy példányát. „Hű Európa-házat építenek, legalább a maltert hadd keverjük!” PVT Három hónapja a saját lá­bán próbál megállni a Ma­gyarországi Horvátok Szövet­sége. Sokak szerint ugyan erő­sebbek lőhetnének a délszláv szövetséggel egységben, cél­jaik és főleg politikái hozzá­állásuk azonban olyannyira nem egyezik, hogy semmiféle együttműködést nem tudnak elképzelni velük. Mint nemré­giben alakult szervezetnek, ter­mészetesen egyelőre több a megoldásra váró problémá­júik, mint az eredményük. A Pécsi Városi Tanács segítsé­gével mégis sikerült annyit el­érniük, hogy leendő szélehá- zukhoz helyiséget kapjanak.A kiállítások, irodalmi estek és horvát előadások színtere te­hát már megvan, anyagi tá­mogatás a nemzeti és etni­kai kisöbbség titkárságának köszönhetően viszont továbbra sincs. Ezen várhatóan segít­het a jugoszláviai Horvát De­mokratikus Közösség elnöké­nek ígérete, miszerint a hor­vát klubokat, szervezeteket, így o Magyarországi Horvátok Szövetségét is támogatni fog­ja anyagilag. Többek között erről és még sok más, a hor- vátokat érintő témáról esett szó a Zágrábban rendezett nemzetközi kongresszuson, ahova most első ízben a ma­gyar szervezet is meghívást kapott. A hazánkban élő hor- vátökat háromtagú küldöttség: Frankovics György ideiglenes elnök, Pávi'cs György és Mu/fy Antal képviselték. Mint a kongresszuson is el­mondták, véleményük szerint a magyarországi nemzetiségi po­litika csak látszólag megol­dott, valójában alapvető gond­jaik sincsenek tisztázva. Nem megfelelő az anyanyelvi kép­zés, a nyelvhasználat lehető­sége csőik kevés helyen bizto­sított, nem kopnak elegendő anyagi támogatást, a horvát falvakban még horvát anya­nyelvű pap sincs. A pártok nemzetiségi programjai is sze­rintük .mindenről. szólnak, csak konkrét segítséget nem aján­lanak fel. Nemzetiségi auto­nómiájuk megtartásával ők minden párttal szívesen együtt­működnének, mondván: „ha Európa-házat építenek, a nem­zetiségek legalább a maltert hadd kevenjék’\ Sajnos, néhéz előbbre lépni, ez bizonyoso­dott be az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottságának februári ülésén is, ahol ugyan módosították az alkotmányt a Magyarorszá­gon élő nemzeti és nyelvi ki- sébbségek országgyűlési kép­viseletben való részvételéről, de a képviselőt mégsem a nemzetiségi szervezetek, ha­nem a pártok által választott jelölőbizottság javasolja. A Magyarországi Horvátok Szö­vetsége ezért úgy döntött, felhívja a világ figyelmét a tapasztalt ellentmondásokra. Pataki Veronika Kollégáink munkájáról írni mindig nehéz. Akkor különö­sen így van ez, ha gondjai­kat próbálják megosztani ve­lünk. iMüller István, a Pécsi Vá­rosi Televízió (PVT) főszerkesz­tője: „Saját elhatározásunk alapján, akár külön műsorok­ban is kívántunk foglalkozni a közelgő választásokkal. Csü­törtökön este az Értelmiségi Klulbbán fel is vettünk egy műsort a pécsi, első kerületi képviselőjelöltekről. Később derült ki, hogy az esélyegyen­lőséget bem tudjuk biztosíta­ni, hiszen az Értelmiségi Klub harmadik — pécsi képviselője­löltekkel kapcsolatos — prog­ramja olyan időpontra esik, amelyet mór nem tudnánk közvetíteni. így — annak el­lenére, hogy a pártok képvi­selői felajánlották műsoro'n- kénti hozzájárulásukat —, le kell mondanunk a választási műsorok közvetítéséről. Hozzá­teszem, hogy februárban há­romszor egyórányi műsort ad­tunk már ingyen a választá­sokkal kapcsolatban. Ennek o döntésnek más Okai is van­nak. A televízió elnöke körle­velében leírta, hogy követke­ző intézkedéséig a műsoridő nem bővíthető. Bár mii nem tartozunk szervezetileg a Ma­gyar Televízióhoz, technikai okok alapján ezt a döntést figyelembe kell, hogy vegyük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents