Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-20 / 76. szám

1990. március 20., kedd Dunántúli ntroift 3 Kábeltévé létesül Siklóson Pécs után Siklóson is léte­sül kábeltelevíziós központ, méghozzá a lakosság össze­fogásával. A lakók a panel­épületekben, családonként 1700 forintot, míg a családi­házas részben portánként 9- 11 000 forintot adtak össze, hogy kiépülhessen a már meglévő antennarendszerhez csatlakoztatva a kábeltelevízió. A Művelődési Minisztérium «megadta az engedélyt és a gyors kivitelezés után, március 28-án sor kerül az első adás­ra. Adás minden szerdán, az első időszakban 30 perces mű­sorban. Új zászló „Isten áldja a tisztes Ipart..." A korrektséget, a jó han­gulatot, az összetartást és a magasabb színvonalú szolgáltatást tartja legfon­tosabb feladatának a 90 tagú pécs-baranyaf Ipartes­tület. Tegnap este a pécsi Iparosházban megtartott közgyűlésükön a tavaly ok­tóberben alakult érdekkép­viseleti szerv alapszabály­zatát és programját ismer­tették. A rendezvényen be­mutatták az önállóan ter­vezett ipartestületi szimbó­lumot: a nemzetiszínű zász­lóra „isten áldja a tisztes ipart...” felirat került jel­mondatként. —Például­Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Könyvek - cserére Tizenötezer kötet indulna Erdélybe az Értelmiségi Klubból -, ha engednék a román hatóságok. Illetve még ennél is több, de mivel az említett 15 ezer kötet két fajta könyvből, (az 56- os magyar dokumentumokról és a Bibó-emlékkönyvről van szó), áll össze, felhívtuk dr. Horváth Csabát, a klub elnökét, hogy megtudjuk, mit terveznek a raktáron lévő művekkel kapcsolat­ban?- Néhány száz darabot a héten kiviszünk Kárpátaljára, hi­szen Erdélybe egyelőre nem lehet könyvet bevinni, a bukaresti Művelődési Minisztériumnak pedig nem akarjuk elküldeni, még bezúznák valamennyit... A Szovjetunióban is élnek magyarok, a könyvek egy részét tehát nekik Visszük el. A többire már­mint a Bibó-emlékkönyvre és az '56-os dokumentumokra — pe­dig cserét hirdetünk. Azoknak, akiknek még nincs ilyen köny­vük, s helyette ugyanilyen értékben, (a két könyv óra 400 fo­rint), más témájú köteteket hoznak a Vasutas Művelődési Házba, becserélünk egy-egy ,,'56-ot" és ..Bibét". Azt a meny- nyiséget, ami megmarad, eltesszük a jobb időkre, mert na­gyon reméljük, hogy a románok álláspontja előbb-utóbb változ­ni fog. S ha feloldják a beviteli tilalmat, azonnal indulunk... A válság összetartó erő is lehet Beszélgetés Szoboszlai György politológussal A Politikatudományi Társa­ság legutóbbi közgyűlésén dr. Szoboszlai György azt a meg­lepő kijelentést tette, hogy az áj alkotmány még nincs készen. Miért gondolja így, és vajon maga a politikai rendszer készen áll-e a vár­ható változásokra? - kérdez­tük a Társadalomtudományi intézet politikai tanácsadó­jától.- Sajátos helyzet alakult ki. Az új alkotmány célja, hogy elszakadjon a korábbi politi­kai modelltől, arvnok megha­ladott elemeit újakkal váltsa fel, de szerintem csak az át­menethez nyújt előremutató keretet, nem tekinthető befe­jezettnek. A polgári demok­rácia és a demokratikus szo­cializmus értékei egyaránt megtalálhatók benne, és ez egyfajta iharmcdi'kutasságotté- telez fel. Olyan szokatlan helyzet alakult ki, amikor a politikai átalakulás megelőzte a gazdaságit. Többpártrend­szer jött létre alkotmányos úton, de a korábbi alkotmány keretei között — A fő ellentmondást én abban látom, hogy a kiala­kult politikai szerkezet egy sajátos hatalmi szituációt tük­röz, amelyben a politikai elit- csoportok határozzák meg az alkotmány lényegét, nem pe­dig a különféle társadalmi csoportok és rétegek mozgá­sa: ezek most is kívül marad­tak. Az új pártoknak nincs kialakult struktúrájuk, keresik a maguk társadalmi közegét, általános helykeresés tapasz­talható, ezért szerintem nem kész a többpártrendszer.- Mennyire szabad a pár­tok mozgástere, vagy meny­nyire mozognak kényszerpá- lyánt — Egyrészt teljesen szabad a mozgástér, mert nincs tár­sadalmi réteghez kötve, de mivel sok párt van, és nincs valós társadalmi támogatá­suk, ez eg/ben Je is szűkíti ezt a mozgásteret. 'Vannak „levegőben” levő pártok, részben szervezési, anyagi okokból, részben tapasztalat­lanságuk miatt. Hallatlanul fontos a szervezet azért, hogy a befolyásoló rétegek (pél­dául a helyi értelmiség) azo­nosulni tudjanak a párttal, annak politikai programjával, filozófiájával, és így hatni tudjanak a többiekre. A mos­tani súlyos válságban legiti­mációs kérdés a múlttal való szakítás - az új pártok e szempontból előnyös helyzet­ben vannak.- Sok felmérés készült mos­tanában arról, milyen a ma­gyar társadalom, ön szerint milyent — A magyar társadalom ideológiai arculatát nehéz megítélni, az utóbbi húsz év depolitizáltsága ugyanis el­fedte a politikai-ideológiai különbségeket. A korábbi pa­ternalista rendszer gyermek­ként kezelte a társadalmat Az állampolgári tudat ezért kevésbé fejlett, mint ott, ahol régóta kialakult a civil társadalom.- Egy ilyen társadalomban, ahol nincs tagolt politikai rendszer, a felmérések sem árulnak el sokat. Az állam­polgárok bizonytalanok és be­folyásoltak, nincs önálló, rög­zült politikai érték, a felmé­rés legfeljebb az adott poli­tikai állapotot és a tömeg­kommunikáció által közvetített elit-megegyezést tükrözi, ezért előfordulhatnak óriási megle­petések is.- Ezek szerint a hatvanas é\ ek legendás közmegegyezé­se talán nem is létezetti- 'De igen, és ez világtör­ténelmi tényeken alapult, egy európai hatalmi realitás eifo- gadásán; azon, hogy a világ elismerte a Szovjetunió keleti érdekszférájának létjogosult­ságát. Ez a hetvenes évek második felétől megbomlott, és a Nyugat - főleg az USA - elkezdte külön kezelni a Szovjetuniót és Kelet-Eurépát. A kialakuló belső szovjet vál­ság új világpolitikai helyzetet teremtett. Szerintem ez a 'ha­talmi eltolódás és a szovjet történések váltották ki a 'ha­zai politikai mozgást, és ke­vésbé a belső változások. A sikertelenség visszafelé is „de- legitimál”. Az akkori kon­szenzus eltűnt, s bár erkölcsi tartás kérdés« is, kf hogyan íté­li meg akkori önmagát, szűk réteg az, amely valóban „tiszta”.- A korábbi politikai rend­szer hibája, hogy úgy vélte: az állampolgári politizálásra nincs szükség, és nem kell érvényesíteni morális értéke­ket. A paternalista rendszer - c konfliktusok tompítása ér­dekében — nemcsak hogy nem kívánta megjelentetni az állampolgárok viselkedésében a politikai tagoltságot, de még a nyolcszáz ezer párt­tagtól sem vórta el a rend­szer politikai értékeivel való azonosulást.- önbecsapás volt az „aranykor”?- A legitimitást a gazda­sági és a fogyasztói stabili­tás adta meg, a konfliktus­mentesség, a lassú, de har­monikus fejlődés, az életszín­vonal emelkedése. Es mivel a rendszer nem várt el poli­tikai azonosulást, ennek töré­keny volta fel sem tűnt. A válságban ez a politikai nem cselekvésre épült konszenzus szükségszerűen borult lel. Egy konfliktusos politikai rend­szerben a tagoltság Óhatat­lanul megjelenik, kérdés, hogy mennyire tudatosan, és hogy a korábbi elitek mennyireké- pesek kezelni. Nálunk nem tudták. Ennek aka nemcsak az, hogy a politika szempont­jából rendkívül fontos közép­rétegek politikán kívülre ke­rültek, hanem hogy fent is politikai vákuum alakult ki. Egyébként ilyen átmenet se­hol sem volt még a világon.- Tudom, hogy nehéz poli­tikai jóslásokba bocsátkozni, mégis: mi várható a válasz­tások utánt- A baloldali erők szük­ségszerűen kiszorulnak a kor­mányzásból. Szerintem a szo­cialistáknak akkor sem len­ne szabad részt venniük a ke rmány zárban, ha lényeges parlamenti súlyuk lenne, mert a szocializmus mint érték- rendszer van válságban. Ilyen körülmények között célszerűbb visszatérni a politikai mozga­lom építéséhez, még akkor is, ha az elit érdekelt lenne a kormányzásban. Szerintem jobbközép koalíció várható, amelyben nem vesznek részt a szélsőségek.- A társadalom kényszer- pályára került, de a kormány mozgástere — a nagyobb le­gitimitás miatt - bővülhet, ez határozottabb kormánypoliti­kát tesz lehetővé. Alapkérdés lesz a tulajdoni szerkezet (benne a földtulajdon) átala­kítása, kérdés, hogy ehhez milyen mélységben nyúlnak hozzá. Az adósságválság - 'ha az MSZP kimarad a kor­mányzásból — némileg eny­hülhet, a külföldi tőke bizal­ma várhatóan nagyabb lesz egy polgári kormánnyal szem­ben. Az illúzióktól azonban óvakodni kell.- Két lehetőség van. Vagy a válság összetartja a koa­líció lőszereplőit, és - az utóbbi évek sikertelensége után - néhány kisebb siker is mobilizálhatja a társadal­mat. De kialakulhat olyan helyzet is, hogy az elitcsopor­tok újra eljátsszák elődeik szerepét - a társadalom feje felett. Ha viszont fontos po­litikai erők kiverekednek a parlamenten és a kormány­záson, és erős ellenzékként a törvényhozásban mintegy vé­tójoggal is fel tudnak lépni, ez komoly demokratizáló erő lehet. E szempontból kifeje­zetten jó, ha a parlament po­litikailag széttagolt, mert nincs mögötte stabil gazda­sági szerkezet. Ez lelassíthat­ja a folyamatokat, de végül komoly konszenzust eredmé­nyezhet. A reformkor szelleméből Történész­konferencia Bizonyára nem véletlen, hogy ma ismét aktuálisak a reform­kor nagy országnemesítő kér­dései. A Siklósi Vár- és Mú­zeumbaráti Kör szervezésében tartott, hagyományos, immár tizedik alkalommal a siklósi várban megrendezett történész­konferencián, március 15-én olyan referátumok hangzottak el, melyek témái ezt igazolni látszanak. A siklósi Gerencsér Sebestyén Művelődési Központ megnyitó műsora után Kovács Sándor helytörténész, a drá- voi hajósok múlt századi éle­téről tartott előadást, melyet különösen érdekessé tett az is, hogy idézett azoktól a hajó­vontatóktól, akiket ő még sze­mélyesen ismert. Majdán Já­nos, a JPTE docense, a dél­vidéki vasútvonalak kialakulá­sáról, fejlődéséről szólt, Wil­helm Ferenc pedig a dél-ba­ranyai utak történetét kísérte nyomon, egészen napjainkig. Magyarország címereiről, külö­nösképpen pedig Siklóséról dr. Bezerédy Győző, a Bara­nya Megyei Könyvtár tudomá­nyos főmunkatársa tartott refe­rátumot. A város tervezi, hogy a XVIII. századi várospecsétet a közeljövőben Siklós címeré­vé emeli. Az ünnepi ülés részt­vevői a program végén meg­koszorúzták gróf Batthyány Kázmér sírját, a várkápolná­ban. A hagyományoknak meg­felelően, a konferencia anya­gát a vár- és múzeumbaráti kör megjelenteti. Az Európai Zöldek budapesti találkozója Budapesten tartották ta­nácskozásukat az Európai Zöl­dek. A 21 európai környezet- védelmi párt koordinációs szer­vezetének szombat—vasárnapi találkozójáról hétfőn, oz MTESZ székházában tájékoztatták az ^újságírókat. Magyarország környezetvédői még nem kérték felvételüket az Európai Zöldek csoportjába, de a kelet-európai államok közül az észt és az NDK-s zöl­dek már teljes jogú tagként, Lengyelország, valamint Grúzia környezetvédői pedig megfi­gyelőként vesznek részt az egyeztető fórum munkájában. A tervek szerint a Magyaror­szági Zöld Párt is hamarosan csatlakozik a szervezethez. A tanácskozáson —, a ma­gyar környezetvédők bemutat­kozása után -, a megfigye­lőkkel együtt jelen lévő 26 zöld-szervezet a helsinki ta­nácskozásra beterjesztendő Zöld Memorandumról vitatko­zott. Végleges szöveget ugyan nem fogadtak el, ez egy kö­vetkező megbeszélés napirend­je lesz, de a főbb elvekben egyetértésre jutottak. Castro szivarjai Az Országos DoMnyHsImontos EgyosSIat a valósítási kampány to­rán elhangzott cilkitfizások is prog- rambeszédafc Ismorotábon kőris re­ményt lát az egészségvédői om fo­tózására, as elsá számú Mzellen- ség, a dohányzás elleni tGzdelem pedig még inkább háttérbe szorul. KSzisamrten a dohányzás okozza a legszélesebb skálán a betegsége­ket, így elsősorban oka a lakosság tragikus mélypontra süllyedt egész­ségi állapotának. Meggyizádésünk, hogy a közéleti személyiségek, politikusok példa­adásra kötelezettek, ezért a társa­dalom Joggal várja el, hogy a nyilvánosság előtt és a nem do­hányzik Jelenlétében ne dohányoz­zanak! A jelenlegi helyzet e téren csődtömegnek tekinthető, szert amíg az egypártrends serben csak egyet­len párt emberei árasztották a do­hányfüstöt, most a sok párt számot képviselője alapvető Jogának véli ezt. A televízió korábbi elnöke uta­sításban szabályozta a képernyőn való dohányzás tilalmát. Elvárjuk ■ nagy nemzeti médiánk új vezető tes­tületétől is a közéletet szolgáié ti­lalom fenntartását. Kérjük a pártokat, hogy a hata­lomért folytatott harcban nemez vetélkedésként figyeljenek a társa­dalom egészségmegőrzésére is: ne dohányozzanak a nyilvánosság elő«. Ezáltal nem veszélyeztetik a több­ségben lévő nem dohányzó állam­polgárok szimpátiáját és a tőlük kapható szavazatokat sem. (OQ (Nagyon meglepődnénk, ha az ODE felhívása bármiféle eredmény­nyel Járna. Bár, az ötlet nem rossz. Valészinúleg Fidel Cal tró tál vehették, hiszen a kubai népvezér bár évek éta leszokott a szivaro­zóiról, zaját bevallása szerint azért, hogy jé példával járjon népe előtt. Kérdés persze, a kubaiakat ez mennyire boldogítják) Mindenki másképp csinálja A választásokról, a közelgő március 25-i eseményről és az ehhez kapcsolódó más folya­matokról mindenkinek meg le­het a véleménye. A mi véle­ményünk sokrétű. Szeretnénk érzékeltetni valamit érzéseink­ből. az LGT 1977-es albumá­nak címadó dalával. Szövegíró Sztevanovity Dusán. „Van, akit nem várnak, csak érkezik, van, aki azért van, mert elhiszik, van, aki feltá­mad, ha Irivórja, van, old egy­szerűen születik a világra. Min­denki másképp csinálja ... Van, aki megmondja, hogy mit szabad, van, aki nem te­szi, amit nem szabad, van, aki nem tudja, hogy nem szabad, és olyan is van, akiről nem értem, hogy miért szabad. Mindenki másként csinálja. Van, aki imádja és elteszi, van, aki örökli és elveri, van, aki gyűjtöget, van, aki meg­nyeri, van, aki hamisítja és van, aki csak felveszi. Min­denki másképp csinálja. Van, aki hátulról tör előre, van, aki vár, míg elfogynak előle, van. aki tüntet és van, aki kitüntet, van, aki feltűnik és a talapzatra leülhet. Min­denki másképp csinálja. Van, aki virággal és gyen­géden, van, aki rohammal és keményen, van, aki csellel és van, aki csalással, van, aki esküvel és akad, aki lakással. Mindenki másképp csinálja. Van, aki kivetkőzik magá­ból, van, aki levetkőzik magá­tól, van, aki kénytelen, van, aki képtelen, van, akit ösztön hajt és van, akit az érzelem. Mindenki másképp csinálja. Van, aki felír, és van, akit leírnak, van, akit meghívnak és akit behívnak, van, akit fo­gadnak és van, aki megfogad, van, akit felmentenek, és akad. aki ottmarad. Mindenki más­képp csinálja. Van, aki ihletből, van, aki hangokból, van, aki magától, van, aki másoktól, van, aki el­játssza, van, aki énekli, van, aki megveszi, és akad, aki él­vezi. Mindenki másképp csi­nálja ...” Tényleg, mindenki másképp csinálja?! Autósok, biztosítók Rovatunkban is foglalkoztunk már az autósok kötelező fele­lősségbiztosításának tervezett megváltoztatásával. Érdekes módon a változtatást szorgal­mazó biztosítási szakemberek és az illetékes minisztérium azóta sem igyekszik eloszlatni a (szerintünk jogos) ellenér­zéseket a bevezetendő változ­tatások körül -, örömmel ol­vastuk viszont a Magyar Autó­klub lapjában, az Autósélet­ben, a „Biztosítók kontra autó­sok" című cikket. A szerző az autósok szempontjából vizsgál­ja a tervezett változást, s a következő megállapításokra jut: 1. A mai forma (a literen­kénti benzinárba beépített 1 forint 20 fillér), egyszerű és ol­csó, csupán azzal kellene mó­dosítani, hogy a fix összegű hányad helyett, inflációt köve­tő, indexált összeget kellene megállapítani a benzinárban. Ezzel megszűnik az a veszély, hogy a biztosítás egy idő után megint veszteségessé váljon. 2. Az elv, hogy az fizessen többet, aki több kárt okoz, alapjában helyes. De gondol­junk arra, hogy ma amikor valaki kockázat nélkül húzhat­ja meg a kocsinkat —, sem hagynak hátra sokan betét­lapot, miért hagyna, ha még büntetődíjjal is fenyegetik? A „nagyobb autó — maga­sabb díj” elve abszurd. Ha egy Mercedes ütközik egy Trabant­nak, a kárösszeg sokkal ki­sebb, mint fordítva. (Az érvek még folytatódnak, összesen kilenc pontban. Jó lenne, ha az illetékesek figye­lembe vennék őket. Sőt to­vább megyünk: mi lenne, ha a 30 forintos benzinárból a költ­ségvetési haszon minimális ré­szét a kötelező biztosításra for­dítanánk? ...)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents