Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)
1990-03-19 / 75. szám
hétfő Dungntait ngpjo 3 Enzör vetni kell, hogy aratni tudjunk (Folytatás az 1. oldalról) zünk: „Manapság azt reméljük, Hogy a békés politikai forradalom mellé odaáll a történelem is".- Itt teszek fogadalmat pártom nevében - hallottuk befejezésül a Független Kisgazdák országos elnökétől: —: Ez az ország feltámad és boldogabb jövendőt tud kiépíteni magának! Schwarzenberger úr felszólalásában pártja támogatásáról biztosította a Független Kisgazdapártot, azt a folyamatot, amit Vörös Vince vér és barikád nélküli forradalomnak minősített. Elmondta többek között az osztrák politikus, hogy e támogatás egyik jeleként lengyel, csehszlovákiai és magyar parasztfiatalokat látnak vendégül parasztgazdaságaikban és -iskoláikban, hogy ütőképes ismeretekhez igyekezzenek őket juttatni. — Európa nagyon sokat tanulhat a parasztoktól, remélem - folytatta Georg Schwarzenberger -, hogy Kö- zép-Európában erre tekintettel is egyre nagyobb jelentőségre fog szert tenni. A haladás nem azt jelenti, hogy mindent másképpen kell csinálni! Amit apáink tettek, annak megvolt az értelme. Az osztrák néppárt alelnöke sokat beszélt a családnak, mint a társadalom magjának fontosságáról: a hit, az erő, a szeretet és hűség, a kitartás és a felelősségérzet, a becsület és a szorgalom forrósa a család. Azt '* elmondta, hogy ők - és általában a Nyugat — is sokat tanulhatnak tőlünk, a jobb jövőt teremteni igyekvő kisgazdák pártjától is, mindenekelőtt a kitartást és‘ a bátorságot. Végül — mert felfogásuk szerint a paraszti gaz- dasáq a leqoptimálisabb formáció az élelmiszeripari alapanyagok megtermeléséhez - jelezte: ennek az életformának, ennek a gazdálkodási módnak a dicsérete és kívánalma nem egy romantikus gondolat, hanem nagyon is racionális, amennyiben egy új Európa alapját jelenti, az iparosodott társadalmak után. Ilija Mirsetity azt kívánta: győzelemre jusson a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt a választásokon. Elmondta azt is: őszintén reméli, hogy a horvátországi parasztszövetség és a magyar kisgazdák között tegnap létrejött kapcsolat folyamatos párbeszéddé alakul. Szervezete törekvéseiből néhányat kiemelt: Horvátországban elsősorban a magán- és az állami szektor . esélyegyenlőségéért küzdenek. Céljuk az is, hogy akiket a földjüktől megfosztottak, azok úgy kapják vissza, ahogy elvették tőlük. Végül ismertette a nagygyűlés résztvevőivel, hogy épDen tegnaptól mór nem korlátozzák Jugoszláviában, kinek mennyi föld lehet a magántulajdonában. A horvátországi parasztpolitikus felszólalását követően Bőgner Miklós elmondta: a Füqgetlen Kisgazdaoárt nagy sikerrel zárta a választások eddig eltelt időszakát. Országosan 167 egyéni képviselő- jelöltet tudnak indítani, ez 95 százalékos teliesítménv, a baranyaiak pedig mind meq- kapták — bőven túl a minimális 750-en - az aiánlócédulá- kat, s mindhét választási kerületben indultak a képviselői mandátumokért. Mindezt annak bevezetéseként ismertette, hogy szót kaptak a jelöltek. Egy-egy mondat tőlük: Széles Sándor: Aktuális ma is a kisgazdák régi jelszava: „Szabadságot és jólétet befelé, füqgetlenséget kifelé!" Galbáts András: A Független Kisgazdapárt legfontosabb parlamenti küldetése az 1947- es tulajdoni állapotok visszaállítása! Bőgner Miklós: Olyan törvényeket kell majd alkotni, amelyekre az új Magyarországot fel lehet építeni! Dr. Timally István: Nem szabad veszni hagyni nemzeti kincsünket, a mecseki fekete kőszenet! Ferenc Miklós: A vállalkozás szabadságát, a vállalkozók érdekeit kívánom védeni! Nagy Ferenc: Remélem, a választásokon Baranya hű marad magához, s nagynevű kisgazda elődeinkhez! Szomor Ferenc: Hitet akarok önteni ebbe a népbe, hogy ez az ország igenis talpra tud állni és hirdetem a meggyőződésem: jó maszeknak lenni! Az FKgP programjának ismertetését követően a választási nagygyűlés Csirke Ernő megyei elnök zárszavával ért véget. Mészáros Attila Gyúrok Janóm — 5. m. kerület Egyetlen független nemzetiségi jelöltként Címbéli státuszával e szerény fiatalember legalább két hátrányt felvállalt: a kevés Ikortespénzt és azt, hogy többnyire csak nemzetiségiek szavazatait fogja megkapni, de nyilván nem mindenkiét, mert e népcsoportoknak eltérő lehet a véleményük az egyes jelöltekről. Az elmúlt hét péntekén Köl- keden tartott választási gyűlést, ott, ahol németek, délszlávok, cigányok és magyarok élnek együtt. Fenti megállapítást igazolva a kölkediek közül csak a cigányok hallgatták őt a művelődési házban. Mint elmondta, azért indult a választásokon, hogy a kisebbségek erejét, érdekvédelmi képességének növekedését bemutassa, és azt reméli, hogy legközelebb már össze tudnak fogni a magukat nemzetiségnek vallók. A földkérdés kapcsán hangsúlyozta, hogy földet a cigányok '45 után nem is kaptak, így több párt elképzelése sem nyújt számukra megoldást. Kezdeményezte egy cigányklub létrehozását, melynek segítségével a falu háromszáz cigány lakója közelebb jutna problémáinak megoldásához. Úgy gondolja, napjainkban jobbak az esélyek az előítéletek apasztásá- ra, a megértés erősítésére. Az élénk hangulatú, közvetlen választási gyűlés után egy romantikus, cigányokról szóló történelmi filmet nézett meg a közel száz résztvevő. B. B. Husiko Gábor — 4. w. kerület Ne szakadjon az ország győztesekre és vesztesekre A kiéleződő választási harcban a minduntalan ismételt szavak, eszmék és programok napról napra értéktelenednek és’ vesztik hitelüket. A nehezedő gazdasági helyzetben, az áremelések árnyékában az emberek tömegeit tölti el a félelem, az áttekinthetetlenül sok párt által teremtett belpolitikai káosz, az országot fenyegető kormányozhatatlanság, illetve a túlságosan magabiztos választási győztesek esetleges többpárti diktatúrája miatt. Nyomasztó felelősség ilyen körülmények között hitelesnek tűnő, megvalósítható képviselői programot adni - mondotta magyarhertelendi választási gyűlésén Huszka Gábor, a Hazafias Választási Koalíció által támogatott és a 4. választási körzetben induló képviselőjelölt. A későbbiekben kifejtette, hogy a koalíció többi képvise: lőjelöltjével együtt olyan független, a pártok küzdelmében semleges politikai erő létrehozásában kíván közreműködni, amely elősegíti a robbanásveszély és az egyre halmozódó társadalmi feszültségek békés, elvszerű kompromisszumokkal való levezetését. Biztosítja a magyar bel- és külpolitika stabilitását, a folyamatos kormányzati munka feltételeit, megakadályozza a szélsőségeket, az ország győztesekre és vesztesekre való kettészakadását. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy az állampolgárok zöme belefáradt a pártharcokba, mindenekelőtt nyugalomra, békességre és kiszámítható jövőre vágyik.- A szocialista tervgazdaságot tarthatatlan modellnek tartom. Meg kell teremteni a valóságos piacgazdálkodás feltételeit, és meg kell szüntetni a költségvetési szempontok szerint vezérelt gazdasági és pénzügyi politikát - mondotta programjának a gazdasággal foglalkozó részében. Kifejtette, hogy az elmúlt négy évtized politikája súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági válságba sodorta hazánkat. A válság annyira mély, hogy csak az összes pártot összefogó nagy koalíció képes a piacgazdaságon alapuló közös újjáépítési program keretében megmenteni az országot. Utalt az 1945 utáni időszak példájára, arra, hogy az akkor többpárti koalíció milyen erőt jelentett: alig három év alatt a jóvátétel! kötelezettségi mellett külföld segítség nélkül talpra tudtuk állítani a szinte teljesen elpusztult gazdaságunkat. Ha a nép visszanyeri hitét és bizalmát, szorgalmával, becsületes, takarékos, vagyongyarapító munkájával, a hazai tőkének újfajta mobilizálásával ismét képes lesz e csodára - adott reményének hangot a képviselőjelölt, majd így folytatta: Hazánkban van annyi „kallódó", illetve „holt" tőke, van még annyi szellemi érték, szaktudás és termelési tapasztalat, amely egységes akarattal mozgósítható felemelkedésünk szolgálatára. A nyitott és pártoktól független Hazafias Választási Koalíció alkalmas kerete lehetne egy új nagy koalíciónak, a nemzeti összefogásnak. D. I. Pr Kőbor Gyula — q. u. Iceriilet Áfalu, a vidék egyenjogúságáért Jogászként a választásokkal összefüggő ismeretterjesztő missziót vállalt választási gyűlésein dr. Kóbor Gyula, a „Szövetség a faluért — a vidékért” Választási Párt képviselőjelöltje a komlói 'körzetiben. Nem volt ez másként a ihosszúhetényi választási gyűlésén sem, ahol a választójog technikai szabályainak ismertetése után tért át programjának ismertetésére. A választási párt .mögött álló Baranya Megyéi Faluszö- vetség jellegéről, céjairól szólva kif éj tette, hogy az 90 kistelepülés érdekvédelmi szervezete, amelynek célja: pártsemlegesen összefogni minden erőt a falvak újjáélesztésére. Ennek a küzdelemnek a kép- viselőállitás nem célja, csak egyik eszköze — szögezte le. A falvak mai állapotát elemezve megálllapította, hogy a falusi, Vidéki ember jogilag, anyagilag másodrendű településék másodrendű állaimpolgára. Ezért központi .pénzeidből, de helyi döntések alapján fejleszteni kell falvakat: központi célpályázati rendszer kell át- kötőutakra, segélykérő telefonokra, munkahelyteremtésre, egészséges ivóvízre, oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények létesítésére és fenntartására, mert a falvak az alacsony bérék miatt kevés bevétellel rendelkeznek, és magúkra hagyatva csak tovább pusztulnak. „Vissza kell csábítani a falvakba az ingázókat új murtkobelyékkel, a fiatalokat ingyenes telkekkel, az üresen álló ingatlanok felvásárlásával és bérbeadásával. A faluihoz hűséges értelmiséget kell képezni települési ösztöndíjakkal, esetleg népi kollégiumok létrehozásával". A földkérdésről szólva annak a véleményének adott hangot, hogy juthasson földhöz mindenki, alki .falun él, vagy oda visszatelepül, de csak okkor, ha a földjét maga műveli meg. A települések kapják vissza közös tulajdonukat: a földet, a legelőt, az erdőt, a vízmüvet, hogy ezzel is gazdálkodhassanak. „Mint a Vállalkozók Pártja Baranyai Szervezete által is támogatott jelölt állítom, hogy a várost és a falut egyaránt a vállalkozás, a kisipar, a magángazdálkodás és a dolgozói tulajdonba került nagyüzemi vállalkozás vezeti ki a válságból” - hangsúlyozta, hozzáfűzve még azt, hogy a helyben termelt ipart és mezőgazdasági nyersanyagot helyben kell feldolgozni is. A közigazgatás átszervezésével kapcsolatban pedig azt tartotta döntő momentumnak, hogy minden település maga dönthesse el, hogy önállóan kíván-e létezni, vagy társul szomszédaival. Külön kiemelte : Komló perem terű létén lévő falvakra is érvényesítendőnek tartja ezt az elvet. Dr. Kóbor Gyula végezetül arról szólt, hogy Komló, valamint a környékének, a Hegyhátnak és a Völgységnek a felvirágoztatása minden párt száméra erkölcsi kötelessége. „Győzelmük esetén nekik is csak szervezetünk neve lehet a jelszavuk: Szövetség a faluért, a vidékért." Ha a sors kiszámíthatatlan szeszélyéből képviselő leszek, én vállalom á „kijáró képviselő” megbélyegzést: szeretném kijárni ennek a vidéknek, a városnak és a falvaknak az egyenlő jogokat". Üj kalauz a könyváradatban = Olvasókör Bucid Zoltán — 3. w. kerület Ä siker „árnyékában ff A könyvtárak és az olvasók közti kapcsolat nem kielégítő - hangzott el azon a lapalapító értekezleten, melyre a Baranya Megyei Könyvtár munkatársai hívták meg más könyvtárak, kiadók, szerkesztőségek és kulturális intézmények képviselőit, hogy beszéljenek arról az új periodikáról, mely a tervek szerint kalauza lehetne a baranyai olvasóknak, könyvtárlátogatóknak: segítene abban, hogy az elsősorban baranyai könyvpiaci újdonságok között könnyebben, rendszeresebben tájékozódni tudjanak. A könyvtárak olvasóköre a leginkább megfogható kör - mondta dr. Román Lászlóné, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatója -, elsősorban rájuk gondoltunk, amikor tervezni kezdtük az Olvasókör című, negyedévenként megjelenő kulturális szemle megjelentetését. Számítunk a könyv- és olvasáskultúra helyi, illetve regionális bázisainak érdeklődésére, alkalmi, vagy akár folyamatos közreműködésére. A születő újság körül több megyei szervezet bábáskodik majd, egyelőre azonban még csak arról nyilatkoztak a megbeszélés résztvevői, hogy a Baranya Megyei Könyvtár kezdeményezését segíteni és támogatni fogják. A második negyedévre várható próbaszám a szerkesztő, Aranyi László, válogatásában állandó rovatokkal, aktuális jegyzetekkel, könyvismertetőkkel, bestsellerrovattal jelentkezne, de az elképzelések szerint jutna hely a lapban folyóiratszemlére, olvasók fórumára, könyvet kínál, cserél, keres összeállításra is. Az Olvasókör körüli további kérdésekre — a terjesztésre, a finanszírozásra, a kiadás körülményeire, s a piaci viszonyoknak való minél hatékonyabb megfelelés feladataira a későbbi tárgyalások során még visszatérnek. Buczó Zoltánról, a baranyai SZOCDEM képviselőjelöltek legfiatalabbjáról tudni kell: ifjú kora ellenére „megjárta már a hadak útját", ami alatt most csak azt értem, hogy — elsősorban tiszta meggyőződése alapján - mindig csak azt volt hajlandó csinálni, aminek helyességét maga számára már igazolta, és hogy ebből — lévén a társadalmi környezet eléggé merev — számos konfliktusa támadt már. Nem sérült örökre, de volt miből tanulnia. E tapasztalatok egyike: ha valamihez hozzákezd, azt csinálja alaposan. Nos, amikor az elmúlt héten a pécsi Nevelési Központban - a 3. számú körzetben országgyűlési képviselőjelölt - a választóit várta, elővette spanyolgitárját, s teljes elmé- lyültséggel játszott klasszikus spanyol darabokat. Este hét óra után jó pár perccel „riadt" csak fel, ám az emberek türelemmel vártak. Mint ahogy a simán szaladó vonat az egyik sínről a másikra, váltott Buczó Zoltán a SZOCDEMEK - és saját - programjának ismertetésére. Az ifjú képviselőjelölt mindenekelőtt felhívta a választási gyűlés résztvevőinek figyelmét, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt mögött a világ legerősebb politikai szervezete, a Szocialista Inter- nacionálé áll. Valószínűsíthető — tette hozzá —, hogy ezen a szociáldemokrata eszme- rendszeren és nemzetközi szervezeten keresztül juthat igazi eséllyel Magyarország Európába. Ha már az előbb szóba kerültek a farmergazdaságok: a SZOCDEMEK teljes egészében támogatják a Független Kisgazdapárt programjának azt a részét, amelyik az 1947-es földtulajdoni viszonyok helyre- állítását szorgalmazza. Az így kialakult földtulajdoni helyzet a farmergazdaságoknak kedvez, ám a SZOCDEMEK-nek más elképzelései is vannak, s erről a választási gyűlésen résztvevő Nyitray Béla, pécs- baranyai titkár kicsit bővebben is beszélt, szorosan kötődve a bányászat és a bányászok körül kialakult ellentmondásos helyzethez. A SZOCDEMEK véleménye szerint ugyanis — miközben szorul a hurok a zavartalan energiaellátás körül — a bányák bezárása oktalan gondolat. A cél inkább a gazdaságos üzemeltetésük kell legyen, a szén kitermelésétől a felhasználásig egy vertikális szervezetben, mert az jelenleg anomália, hogy miközben a bányákat a bezárással fenyegetik, a termékeiket felhasználó hőerőművek „vastagon" nyereségesek. Tény azonban - hallottuk a SZOCDEM választási gyűlésen —, hogy a továbbiakban a bányák nem működhetnek úgy, ahogy eddig. Nyilvánvaló: sokan elveszítik munkahelyüket. Ennek megoldására a SZOCDEMEK kész javaslattal rendelkeznek: munkahelyteremtő beruházást terveznek - világbanki „jótállással" - farmergazdaságok kialakítása érdekében, többek között sörárpa termelésére, a sörgyártás során keletkezett melléktermékek hasznosítására, ám érthetetlen huzavona, mesterséges hátráltatás miatt a megyében olyan akadályokba ütköznek, amelyek kétségessé teszik, hogy a SZOCDEMEK mintegy 400 munkahelyét vesztett bányásznak biztos megélhetést tudjanak teremteni. M. A.
