Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-18 / 74. szám

Megyeszerte megemlékeztek mü rcius 15-éröl A pécsi koszorúzások délelőtt tíz órakor kezdődtek, a Kossuth- szobornál, majd a 48-as téren álló Petőfi-szobornál. Pécsvára dón délelőtt koszorúzták meg Kossuth Lajos szobrát. Pécsett délután az Ellenzéki Kerekasztal pártjai koszorúztak a Kossuth téren, majd fáklyás felvonulás kezdődött a belvárosban, végül a Petőfi-szobornál rendeztek megemlékező műsort. /ó1' . Läufer László felvételei / 7 piürft ÁRA: 5,20 Ft vasárnapi Dunanti it napló XLVII. évfolyam, 74. szám 1990. március 18., vasárnap DEL-DUNÁNTÚLI POLITIKAI LAP egemlékezesek március 15-éröl A pártok néni (Hátak együtt ünnepel« Beszédek helyett koszorúzás Csütörtök reggel csak né­hány százan érezték úgy, hogy ott kell lenniük Pécsett, a vá­rosi és megyei tanács által kezdeményezett, talán hivata­losnak nevezhető megemléke­zéseken. A hangulatában és külsőségeiben visszafogott Kossuth és 48-as téri ünnep­ségeken beszédet nem mon­dott senki, így a résztvevők emlékezését csak a versek gondolatai és az indulók han­gulata befolyásolhatta. Kossuth és Petőfi szobrát a megyei és városi tanács elnö­kei; az egyházak, a Politikai Foglyok Szövetsége, a Nemzet­ír Kör, a fegyveres erők és testületek, a szakszervezeti szövetség, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szö­vetsége, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Szocialista Párt pécsi, baranyai szervezeteinek képvi­selői koszorúzták. A koszorú­zások zárásaként a két szobor talapzatán sokan elhelyezték az emlékezés virágait. Az ellenzéki pártok külön Hogyan találjuk meg a ki­utat az erkölcsi válságból? — ez a mai forradalom kérdése. Hiszen csak így lehet san­szunk arra, hogy 1848 példá­ját magunkénak vallhassuk, s elindulhassunk országunk új­raformálásában, újraépítésé­ben. Mindezt, ha nem is szó szerint, de Szénási János re­formátus lelkész mondotta az „együtt nem ünneplő pártok” késő délutáni, esti megemlé­kezésének felkért szónokaként Pécsett, a Petőfi-szobornál. S volt benne valami a gondolat szélesebb igazságán túl, ami napi aktualitást hordozott. Nemcsak Pécsett, de az or­szágban sem tudtak sok he­lyen aktuálpolitikájuktól a pártok megszabadulni, félreté­ve az egymásra mutogatást, együtt ünnepelni. A tiszteletes úr a dolgok lényegére tapin­tott: „Csak a halálból lehet feltámadni, a sebesült csak gyógyulni tud. S úgy tűnik, még nem halt meg a nemzeti gőg, az egyéni gőg .. Mára már, a demokráciát - amely nem valamiféle ön­magában való dolog - fém­jelezheti a másképpen gondol­kodás, a mások véleményének elfogadása, tolerancia. Ezért jó volna hinni és remélni, hogy a jövőben a nemzetinek nevezett és hitt ünnepen — a legszebben és legnagyobbon —, nem a nemzeti megosztott­ság dominál majd. Erre pró­bált apellálni Szénási János is, felülemelkedve a fránya politikán, s a legnemesebb keresztényerkölcs alapján kér­te az egybegyűlteket: „Hal­jon meg a hazugság, a csa­lás, a korrupció, a fenyegetés, (Folytatás a 2. oldalon) fi Kereszténydemokrata Néppárt nagygyűlése Pécsett A keresztény ember nem lehet közömbös Nem egymás ellen, hanem egymás mellett tudunk boldogan, békében élni Két közelmúltbeli élménye közt rajzolt fel asszociációs ívet dr. Hasznos Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választási Irodájá­nak vezetője ünnepi szónok­ként pártjának Pécsett, a Liszt Teremben péntek este tartott nagygyűlésén: Stnas­bourg'ban járva elzarándokolt a város világhírű dómjához, majd később Sátoraljaújhelyen a templomban Szent István márványszobra késztette a két élmény összekapcsolására. „Az a hit, amely a dómot emelte él ma is, élt ezer évvel ez­előtt is, s élni fog ezer év múlva is. Nincs szüksége re­formokra, ideológiai átdolgo­zásra: úgy, ahogy van örök érték és egyetemes. Ez az a hit, amelyre épült az európai keresztény kultúra, ez az az irány, amelyet Szent István mutatott, amikor az ázsiai po­gány magyarságot a keresz­tény Európához kapcsolta, megteremtve a magyar álla­mot, a magántulajdont, bizto­sítva ezzel, hogy népünk ne jusson a hunok, avarok sor­sára, hanem fennmaradjon, sőt a kereszténység védőbás­tyája legyen ezer éven ót.” — mondotta bevezetőként. Rámutatott, hogy a mai* Magyarországot az ezer évvel ezelőttihez nagyon hasonló sorskérdés feszíti: tud-e csat­lakozni a modern keresztény Európához, mert különben el­veszünk. Megadatott az a történelmi lehetőség, hogy 1848, 1918, 1945, és 1956 el­nyomott, levert kísérletei után véráldozat nélkül valósítsuk meg a polgári demokráciát. Igen éles, szenvedélyes kriti­kával illette az elmúlt 40 év pártállamának kormányzati elveit és gyakorlatát, beleért­ve a kádári közmegegyezés korszakát is, azt állítva, hogy olyan „élcsapat” jutott ide­gen szuronyokkal uralomra, amely soha nem képviselt re­ális erőt Magyarországon. Az elmúlt egy év történéseivel, a jelen helyzettel és a választá­sok tétjével kapcsolatban ki­(Folytatás a 2. oldalon) Lesz Erdélynek aranykora? Sok szépen csengő, történel­mi mutató családnév akad Kárpát-medencénk múltjában, s köztük a Bethlen famíliáé. Erdély . .. Gróf bethleni Beth­leni István, egykori magyar mi­niszterelnök, a nagy formátumú politikusaink egyike volt: a két háború közti Magyarország nagy belpolitikai konszenzu­sainak kötője ... Tekintély. Amikor a szovjet csapatok tankjaikon hozták az új evan­géliumot, a kommunizmust, a sztálini vezetés őt szemelte ki az „átmenet” miniszterelnöki posztjára, elfogták, s megpró­bálták rábírni. Bethlen István nem vállalta. Sorsa ezzel meg­pecsételődött: Szovjetunióban halt meg 1947-ben, ismeretlen körülmények között. Még a halálának pontos dátumát sem tudjuk. Most unokájával, Bethlen Istvánnal, neves pénzügyi szak­értővel, egy NSZK-beli bank­ház vezérigazgatójával, ma­gyar állampolgárral, á Ma­gyar Demokrata Fórum or­szággyűlési képviselő jelöltjé­vel beszélgetek Pécsett, a Le- nau-házban tartott gazdasági fórumot követően. (Folytatás a 3. oldalon) Videoton-Waltham-PMSC 1-0 (1-0) (Tudósítás a 8. oldalon) A fiúk jönnek, a fiúk men­nek. Hoznak jót, hoznak rosz- szat, de akárhogy is vesszük, mindenki tudja, hogy körülöt­tük forog a világ. Persze az ember soha nem lehet biztos 'benne, mi is lesz a zsákban. Újabban is csak azt kezdjük határozottabban érezni, mikor van tele ... Szóval a fiúk jönnek, és hozzák a meleget. Mi már itt, ezen a huzatos vidéken azért óvatosak vagyunk. Tartunk tő­le, hogy az enyhülés talán megint becsapás lesz, és thogy nem tudjuk forróbb égöv alá küldeni a fagyosszenteket. Hiszen tapasztaltuk már né­hányszor, hogy a korai tava­szokra, sietős felvirágzásra nemegyszer következett der­Mi lesz a zsákban? mesztő tél, tetszhalálba kény­szerítő hideg. De hát a fiúk újra itt van­nak, tagadni is kár volna, érezzük a saját bőrünkön, ha nekivetkőzve, tavaszvárón ki­merészkedünk a szabad leve­gőre. Hegyen és hegyalján, terek lombosodé fái alá búj­va, vagy éppen a szökőkutak környékén a padokon sütké­rezve, lengébb öltözékkel is szinte sürgetve, kényszerítve a szirombontó virágnyílást, vá­rosban, vidéken, de várjuk a fiúkat... Sándor, József és Benedek idén nem okozott csalódást. Óvakodni már csak Pongráctól, Szerváétól és Bonifáctól kell... Hodnik I. Az ünnepek alatt a szikrázó napsütésben szinte ki lehetett tenni a „Megtelt” táblát a Pécs környéki kirándulóhelyekre. Sokan keresték fel a Mecsekben a Mandulást, rengetegen utaztak az ünnepek alatt közlekedő Úttörővasuton, és tegnap estig legalább négyezren keresték fel a Vidámparkot. x Läufer László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents