Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)
1990-03-14 / 72. szám
e Dunántúli napló 1990. március 14., szerda ff Qvodaiigy a Hunorban 7 A vezérigazgató álláspontja A Dunántúli Napló február 14=i számában Óvári Zsuzsanna aláírással megjelent „Gyerekek feje fölül a tetőt" című cikkel kapcsolatban szeretnék néhány megjegyzést tenni. Nagyon sajnálom, hogy a Dunántúli Napló is beállt a napjainkban egyre divatosabbá váló sorba, amely egyrészről a vállalati vezetők döntésének a megkérdőjelezéséhez, másrészről pedig az ellenük való hangoláshoz vezet. A cikk ugyanis azt igyekszik bizonyítani, hogy a Hunor Vállalat vezetősége azzal próbálja a vállalat pénzügyi helyzetét rendbetenni, hogy eladja a gyerekek feje fölül az óvodát. Nem tagadva, hogy a jelenlegi gazdaságfinanszírozási helyzetben, a vállalatnak nagy szüksége van minden felszabaduló forintra, azonban mégsem ez az alapvető. Az alapvető tény, hogy az elmúlt 10 év alatt (1979-80-as tanévtől az 1989/90-es tanévig), a kesztyűs szülők kisgyermekeinek száma 177-ről 38-ra csökkent. Az óvoda fenntartási költségei, ha a normális ellátást akarjuk biztosítani, 3 millió forint körüli összegre rúgnak. Ez az összeg a vállalati dolgozók alig több mint egy százalékának a szociális igényeit elégíti ki, és ezért dolgozóink már többször szóvá is tették az óvoda egyéb célú hasznosításának szükségességét. A gazdálkodó egységek, vállalatok feladata nem elsősorban a szociális gondoskodás, hanem az eredményes gazdálkodás folytatása. Ez főleg olyan esetben válik alapvető fontosságúvá, amikor ennek a szociális létesítménynek a kihasználása, a • környék gyermekeinek ellátásával együtt is csak 30 százalékos. Ugyanakkor a tanácsi üzemeltetésű óvodákban sincs teljesen kihasználva a férőhelykapacitás. Nagyon sajnálom azt is, hogy Óvári Zsuzsanna a cikk végén idézi ugyan a velem folytatott beszélgetés lényegét, azonban nem vette azt figyelembe és a jól értesült tudósító módjára egyértelműsíti a Kolping társaság részére történő értékesítést. Egy gazdasági döntés meghozatala előtt több alternatívát kell megvizsgálni és az illetékes döntést hozó szerv elé terjeszteni. így jelen esetben az eladás a Kolping részére csak egy lehetőség, amelyet a vállalatvezetés elemez és a többi lehetőséggel együtt fogja a döntésre hivatott vállalati tanács elé terjeszteni. A döntés meghozatala után, az év második feleben fogjuk az óvoda egyéb célú hasznosítására az intézkedéseket megtenni. Dr. Jancsi Gyula vezérigazgató, Hunor » Uarosuedd őrjárat Jogi tanácsadó! Nagy T. olvasónk a felmondási . idő iránt érdeklődik. A Munka T ölvény könyvének 17. paragrafus (1) bekezdése értelmében a feltmorvdási idő tizeniöi ticrpiól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett miunka jellegétől függően, a kollektív szerződés határozza meg. A jogszabály erre vonatUcoróan kötelező előírásokat adhat. A munkáltató és a dolgozó az előírtnál hossz Óbb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhatnak. Abban az esetben, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a tizenöt napos felmondási idő a) a dolgozó által munkaviszonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat hétre emelikedik; ib) a most megihatározott időn túlmenően a vezető állósú dolgozónak négy héttel, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló murtkakörben dolgozónak két héttel meghosszabbodik. Ez utóbbiak körét a IcolleUctív szerződésben kell meghatározni. K. N. pécsi olvasónk érdeklődik a telki szolgalom iránt. Polgári Törvénykönyvünk 1óó. paragrafusában meghatározottak szerint teMci szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát megihatározott terjedői emlben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlop elhelyezése, épület megtámasztása céljára, vagy a jogosult számára előnyös, más, hasonló célra lehet alapítani. A Törvénykönyv 167. paragrafusában írtok szerint, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. Ha a telki szolgalom gyakori á- so valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét ellenkező megállapodás hiányában -, olyan arányban terhelik, omilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják. T. I. olvasónk kérdése, hogy milyen összegű nyugdíjhoz lehet házastársi pótlékot megállapítani? A 146/1939. (XW. 17.) MT. sz. rendelet 7. paragrafusa szerint 1990. január lejétől, az -az összeghatár, ameddig a) az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjhoz, illetőleg a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékhoz házastársi pótlék megállapítható. (R. 171. paragrafus, (1) bek.) havi 5090 forint; b) a bázastárs keresete (jövedelme, nyűgei látósa) .mellett, házastársi pótlék megállapítható (R. 171. paragrafus (2) bek.; b) pont havi 3990 Ft. A. O. és L. N. a lakbér összege iránt érdeklődik. A 13/1990. (I. 31.) MT. sz rendelet szerint, a havi lakbér mértéke —, a bérbeadó és a bérlő megállapodásával,' a 17/A. alapján megbatározott lakbér kivételével — 1990. február 1. napjától a lakás alopterülete és minősége, (komfort- fokozata) után: a) összkomfortos lakás esetében 22.00 Ft/négyzetméter; h) komfortos lakás esetében 15.00 Ft/négyzetméter; c) félkomfortos lakás esetében 7,50 Ft/négyzetméter; d) komfort nélküli lakás eseté- ben 4,50 Ft/négyzetméter. Egy város köztisztaságának egyik fő „mutatója": hogyan tartja rendben parkjait. Leszögezhetjük, hogy a pécsi kertvárosi új városrész még kívánnivalót 'hagymaga után e téren. Példa erre a Németh László utca körüli nagy térség, Tisztelt Cseke úr! Őszinte megértéssel olvastam levelét, átérezve aggodalmát, örülök, hogy Ön is azok közé tartozik, akik féltik és vigyázzák az élő természet szépségét és csodálatos harmóniáját. Mivel nem tagja szövetkezetünknek, így természetszerű, hogy gazdálkodásunk adatait csak felületen ismeri. Bármikor szívesen állok rendelkezésére -, érdeklődési körének megfelelően —, szövetkezetünk életét érintő kérdések megbeszélésére. Addig is szíveskedjék megengedni néhány pontosítást. Ha figyelmesen hallgatta a Pécsi Rádió adását, akkor tapasztalhatta, hogy a jelentősebb főágazatok eredményeiről szóltam. A műsoridőre való tekintettel az erdészetről. valóban nem beszéltem, mert az öt és fél millió forintos árbevételével szövetkezetünk összes bevételének csak 1,6 százalékát, a nyereségnek csupán 0,4 százalékát produkálta. Ezen árbevételből egymillió-háromszázezer forint erdőfenntartási járulékot kellett fizetnünk, amely a felújításos költség fedezetét hivatott biztosítani. Ami tagságunk jövedelmi viszonyait illeti, elmondhatom, hogy a paraszti munkát végzők (vezetők és fizikaiak egyaránt), a korábbi években is, és most is 20-30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a többi I termelő ágazatban dolgozók. Hosszúhetény közigazgatási területén 552 hektár erdőterüamely ideális hely lenne a pihenésre, a játékra, — ha olyan állapotban volna. Jó lenne, ha nagyobb felelősségérzete lenne az ott lakóknak, és visszatérne a régi gyakorlat: részfoglalkozású parkőrök hosszú botjaikkal letet művelünk, ebből a bükk állományú erdők területe 193 hektár, amelyből véghasználati korú, 51,5 hektár. Három év alatt (1988-1990) összesen 7,4 hektár végvágás történt, vagyis az ön több négyzetkilométeres feltételezésével szemben csupán 0,074 négyzetkilométer. Szövetkezetünkre éppen nem az erdőterületek lepusztitása jellemző. Tartjuk azt a mondást, hogy „ha kivágsz egy lát, ültess helyette kettőt". Ennek eredményeként 15 év alatt erdőterületünket 270 hektárral növeltük és ez év tavaszán is 81 ezer facsemetét fogunk elültetni. Egyébként a zengői bükkösök esetében, a természetes felújítást alkalmazzuk, mert az sokkal inkább biztosítja az erdői? természetszerű állapotban való fenntartását mint a mesterséges telepítés, és lényegesen csökkenti az Pécsett, a Janus PaimánUis Tudományegyetemen valóban folynak elSkásiOletok szociális munkás is szociálpolitikus képzés beindítására. Am a képzés előkészítésének helyzete él leendő célja nem lelel meg aimok, ahogy azt korábban a Wallenberg Egyesület —, teljesen Illetéktelenül —, est a sajtiban közölte, sem annak, ahogy most a március 12-1 számában a Dunántúli Naplí ezt rám való hivatkozással közreadta. Mivel nihány —, Illetéket fórumokon még nem eldöntött —, lényeges kérdés ai eddig közreadott, (tohát vagy megalapozatlan, vagy csak nem teljes körű) tájékoztotásokból kima,,begyűjtik" a szemetet. Ha ez gyakorlattá válik, akkor remény van arra, hogy nem „csábít" szemetelésre a rendezetlen park. Jobb híján már csak ebben bizhatunk. Csernus Ferencné, Vajgert György, dr. Vargha Dezső erózióveszélyt. így a véghasználat első fázisában bontóvágást végzünk a véghasználati bükkösben, majd a végvágással kivárunk mindaddig, míg egy jó makktermés következtében megjelenik az újulat az öreg állomány alatt. De ez esetben a végvágást el is kell végezni, mert ha nem, akkor az újulat megy tönkre. Nem beszélve arról, hogy így előbb elmondhatjuk, hogy északról újra zeng a Zengőnk. Tisztelt Cseke úr! Nagyon örülök, hogy a természet törvényeit ilyen jól ismeri, tetszett az idézet is, de én így folytatnám: .,Ha életében nem vágod ki a fát, és ha élve nem fogod ki a halat, akkor is utoléri az elmúlás, s neked is csak a pusztulás marad.” Bugár László elnök, Zengő Gyöngye Mgtsz, Bogád radt, s mert ai ELTE-re való Jelentkezés határideje már lejárt, ezért az érdeklődők pontos és részletes tájékoztatására kb. egy hónapon belül visszatérünk. Az akaratunkon és tudtunkon kívül tévesen Mannáitoktól ezúton is szives elnézést kér dr. Ba- lipap Ferenc, a pécsi képzést 1**9. augusztusától előkészítő, másodállású egyetemi adjunktus, a szociális és egészségügyi miniszter mellett működő Szociális Siokkép- zési Bizottság pécsi tagja, aki főállásban továbbra Is a Dombóvár Városi Művelődési Központ is Könyvtár igazgatója. A DN március 1-j'ei számának Szerkesztőség postájából rovata Északról nem zeng már a Zengőnk címmel közölte Cseke József hosszúhetényi lakos nyílt levelét, melyre a tisztesség kedvéért feltétlen válaszolnom szükséges. A szociális képzés előkészületeiről Hogyan lesz üdülőkörzet Villány? Olvasónk — aki nevét nem adta!? — a mecsek-villányi üdülőkörzet kialakításával kapcsolatban fejti ki aggályait: Mikor kap Villány crossbart, mert véleménye szerint nemigen fog külföldi egy olyan faluban üdülni, ahol rámegy a szabadsága arra, hogy a régi, dugdosós telefonközpontból például NSZK* ba próbál telefonálni. Mikor lesz a strand használható? Mikor lesz a falunak műholdas programja? Az idegenforgalom, a vendégvárás szempontjából ezek nagyon fontos dolgok. Egyetért ezzel Maurer György, a Villányi Nagyközségi Közös Tanács elnöke is: A Mecsek-Villóny üdülőkörzetté nyilvánítása egy olyan célt takar, hogy a jelenleg 8 millió forintra tehető idegen- forgalmi támogatási összeg az elismertség után akár 50 millió is lelhessen a megyében. Igaza van az olvasónak, hogy sem crossbar, sem egyéb infrastruktúra nélkül ma már nem lehet komoly idegenforgalmat lebonyolítani. A Villányi Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága 1990. február 21-én napirendre tűzte a távbeszélés helyzetét is. A Pécsi Posta- igazgatóság részéről dr. Bányai Sándor és Fuderer Károly vettek részt az igazgató megbízásából ezen az ülésen, ahol a következő tájékoztatást adták: Villány község a siklósi gócközponthoz tartozik, ahol további községek bekapcsolására csak akkor van mód, ha ezt a gócközpont kapacitást tovább fejlesztik. Erre a jelenlegi ismereteik szerint 1995-ig nem lesz mód. Ekkor kérte a tanács vezetése, hogy nyilvános telefonállomások telepítésével, amelyek mikrohullámú rendszerben működnének és költségeit a helyi tanács fedezi, biztosítsák a távhívást. A válasz az volt, hogy a jelenlegi technika ezt nem teszi lehetővé. Ekkor a feltett kérdésre. hogy Derzsi András ipari miniszter január végén elhangzott rádiónyilatkozata, amely szerint két éven belül megoldódik Magyarország szűkös telefonhelyzete, milyen tényeket takar. Azt a választ adták, hogy a Postának hivatalosan nincs tudomása arról, hogy a kormány milyen megállapodást kötött. Telefonnal kapcsolatos kérdések közül háromra kaDtak pozitív választ, a villányi üzemek, intézmények egyenként 300 000 forintos költség ellenében, kaD- hatnak mikrohullámú készüléket. Valamint Kisjakabfalva és Ivánbattyán kap egy-egy községi segélykérő állomást. A vb nem tud belenyugodni ebbe a helyzetbe. Nagy vonzerőt jelentene az idegenforgalom számára, de a helyi lakosságnak még inkább fontos lenne, a több mint tíz éve nem üzemelő strand felújítása. A Villánykövesden lévő kút Villányba történő bekötése és egyben Villánykövesd- Kisiakabfalva-lvánbattyán számára a vezetékes vízellátás megoldása ez évi feladat. Eddig a strand felújítása azért sem jöhetett szóba, mert a feltöltéséhez nincs elegendő víz. A Baranyatervnél megrendeltük azt a tanulmánytervet, amelynek tisztáznia kell, hogy a korábbi melléképületek —, amelyeket a sportkör használ jelenleg - helyett, milyen épületeket kell építeni, milyen költséggel,’ valamint azt, hogy a medence felújítása mekkora költséggel lehetséges. Ha ezeket a terveket a tanács megkapja, tájékoztatni tudja a lakosságot a várható költségekről, valamint arról, hogy mekkora üzemeltetési költségek várhatók. Ezek ismeretében kell a község tanácsának, illetve a község lakosságának döntenie az ütemezésről. Villányban megalakult az építő közösség, amely az egész falura tekintettel, mindenki számára kiépíteni szándékozik a műholdas vétel lehetőségét, aki azt igényli. Négy földi program és négy műholdas program vételére lesz alkalmas a rendszer, 12 000' forintos lakásonkénti költséggel. A szervezőkkel olyan megállapodás született, hogy az 1990. március 20-ra tervezett falugyűlésen a szervezés, illetve kiépítés jelenlegi állásáról tájékoztatják a lakosságot. A műholdas adás kiépítésének a befejezése 1990. szeptember 30-ra van tervezve. Szőlő a telekhatáron K. 1. pécsi olvasónk afelől érdeklődik, hogy a telekhatártól mekkora távolságra ültethet szőlőt, illetve a távolság be nem tartásának mi lehet a következménye? Már többször .írtunk erről a témáról, de úgy tűnik, ez a téma „örökzöld”. A kérdéssel dr. Cseh Sándort, a Baranya Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét kerestük meg, aki a következő tájékoztatást adta: A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi, 36. tvr. és annak végrehajtására kiadott 40/1977. (XI. 29.) MÉM. számú rendelet, valamint annak 5. számú melléklete tartalmazza a telepítési (ültetési) távolságokat az azokra vonatkozó, mindenki számára kötelező előírásokat. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan (telekhatártól) határától belterületen és külterületnek a zártkerten belüli részén: szőlő, valamint három méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor, (élősövény) esetén 0,50 méter, a három méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén egy méter, három méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében két méter. A rendelet belterület, zártkert, külterület közt differenciált. A falvak és városok közötti megkülönböztetés a telepítési távolságok tekintetében nem jellemző. A telepítési előírások betartása mindenki számára egyaránt kötelező. Azok figyelemmel kísérése tanácsi feladat. Az egy éven belül facsemete-átültetés szakmai szempontból indokolt, azonban ennek ellenére a szakszerűtlen telepítés esetében bármikor végrehajtható. A helyi tanács szakigazgatási szerve határozattal dönt az előírást megszegő tulajdonos terhére, a facsemete áthelyezéséről, esetleges kivágásáról. Amennyiben a kötelezett határidőre nem végzi el a facsemete átültetését, úgy azt a helyi tanács elvégezteti és a költségeket a tulajdonosra áthárítja. Az államigazgatási eljárás lefolytatása után, amennyiben a sérelmeket nem orvosolták, lehetőség van a határozat bírósági úton való megtámadására.
