Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-12 / 70. szám

1990. március 12., hétfő Dunántúlt napló 3 Kis svtctfiifiir sxsnzflicsiö A Feszty- körkép kicsinyített mása Szegedi premier után budapesti bemutató A jurtában, ahol a körképet felállították, Molnár Zsuzsa és Varjas Miklós a iHunyadi Mátyás ko robeli Magyarország makettjét is elhelyezték Művészetet pártoló és értő közönség gyülekezett tegnap délelőtt a szegedi megyehá­zán, hogy birtokba vegyen egy nagyszerű alkotást. Elkészült Feszty Árpád: A magyarok be­jövetele című körképének ki­csinyített, 15 négyzetméteres változata. A Morelli Gusztáv metszete alapján Aranyi Sán­dor festőművész által életrekel- tett remekművet Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes adta ót a közönségnek. A körkép kicsinyitett változa­ta mindössze két napig látha­tó Szegeden a Csongrád Me­gyei Tanács aulájában, majd Budapestre kerül, ahol az Uta­zás '90 egyik kis magyar szen­zációja lesz. A jurtában, ahol a körképet felállították, Mol­nár Zsuzsa és Varjas Miklós a Hunyadi Mátyás korabeli Ma­gyarország makettjét is elhe­lyezték. A két mű ily módon egyfajta egységet alkot és kez­dete egy másfajta hagyomány- tiszteletnek. Aktualitásukat jel­zi, hogy néhány év múlva el­érkezünk a honfoglalás 1100. évfordulójához. A művelődési miniszterhe­lyettes avatóbeszédében egyéb­ként elmondta: a Feszty kör­kép restaurálása ebben az év­ben kezdődött, a nagy mun­kára lengyel restaurátorok vál­lalkoztak. Az eredeti alkotás közel egy évszázada készült, akkoriban óriási sikere volt, a sajtó és az utca embere is el­ragadtatással beszélt róla. Feszty Árpád, apósa, Jókai Mór biztatására állt neki a Magya­rok bejövetele elkészítésének. A korabeli feljegyzések szerint három barátjával utazott el a Vereckei szoroshoz, ahol őse­ink bejöttek a hazába. A Vo- lóci-völgyben kis fahózat épí­tettek a festő számára, a négy égtáj felé nyíló ablakokkal. Itt készültek azok a vázlatok, ame­lyek a közben felépült nagy körépületben kifeszített vászon­ra festettek. A Feszty körkép 1894 pün­kösd vasárnapján került a kö­zönség elé. Egy évvel később megjelent egy díszes album, amelynek borítóján vilószínűleg a világ legnagyobb fametszete található. Morelli Gusztáv fa­metsző művész valójában nem csinált mást, mint lekicsinyítve reprodukálta a Feszty körkép jeleneteit. Ezzel nagy szolgála­tot tett a későbbi koroknak, az eredeti alkotás ugyanis egy világháborús bombatalálat kö­vetkeztében megsérült. Mind Morelli fametszete, mind Aranyi János festőmű­vész körkép változata az ere­deti mű népszerűsítését szol­gálja. Ezt teszi az ismert sze­gedi dalszerző, Dankó Pista ugyancsak tegnap bemutatott, a feledés homájából előkerült zeneműve is. A hetvenes évek elején született döntés arról, hogy Ópusztaszeren, honfogla­ló őseink első országgyűlésé­nek színhelyén nemzeti, törté­neti emlékparkot hoznak létre. Itt kap méltó helyet a magya­rok bejövetelét megörökítő kör­kép is. Már áll az épület, amely a helyreállított művet befogadja majd. F. D. „Szép magyar beszéd” A Kazinczyról elnevezett „Szép magyar beszéd”-verseny megyei döntőjét a pécsi Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola ren­dezte. Tizenegy iskola 22 ta­nulója közül két pécsi és két baranyai tanuló jutott tovább a győri országos döntőbe. Pécsről első Horváth Erika, a Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Szakmunkásképző Iskola tanulója, felkészítette: Győr Sándorné. Második Bácsi An­namária, egészségügyi szakis­kola, felkészítette: Hámori Adámné. Baranya megyéből első Pálfalvi Ivett, Villányi Me­zőgazdasági Szakmunkásképző, felkészítette: Reichmesz Adóm, második Csonka Ildikó, Kom­lói 501-es számú Ipari Szak­munkásképző, felkészítette: Ja­kab Józsefné. Ősztől szociális munkás­képzés Lapunkban a Közlemény rovatban megírtuk a Wal­lenberg Egyesület baranya- somogyi csoportjának közlé­sét, hogy ősztől Pécsett, a Janus Pannonius Tudomány- egyetemen új szak, a szo­ciális munkásképzés indul. Elvégzése után a diplomás fiatalok falvaikban dolgoz­nak, mint egészségügyi, kul­turális, mentálhigiénés szer­vezők, érdekvédelmi felelő­sök. Sokan telefonáltak: nem igaz a hír. Hiába akarnak pályázni az új szakra, a fel­sőoktatási tájékoztató sem említi. Hívtuk a tanárképző kart, ahol hallottak róla, de ná­luk nem indul ez a képzés. Hozzátették, tán a POTÉ-n. De kiderült, ott sem. A JPTE tanszékeire is telefonáltunk, aztán megkaptuk az adatot; a dombóvári művelődési köz­pontnál kopogtassunk, mert az az intézmény az egyik kezdeményezője ennek az ügynek. Báli Pap Ferenc igazgató biztossá tette a hírt. ősztől megindul a szociális mlin- kás-, sőt szociálpolitikus-kép­zés. Hirdeti a felsőoktatási tájékoztató, de az ELTE szo­ciálpolitikai tanszékénél, ahová lehet küldeni a pályá­zatot, kérelmet. Az ELTE és Pécs vesz fel 25-25 hallga­tót. Cs. J. Hegymászók viszik föl a toronyba Pécs város címere vörösrézből Az alkotó: Rádóczy László iparművész A vörösréz címert hegymá­szók szerelik föl ezekben a napokban a Pécsi Városi Ta­nács tornyára. Nem egyszerre, mert a tartószerkezettel együtt a címer nyolcvan kilogrammot nyom. Darabokban kerül a magasba és ott nyeri vissza eredeti formáját. A címer ké­szítője, Rádóczy László belső- építész iparművész meséli, nem is a XVIII. századi címer meg­valósítása jelentett nehéz fel­adatot, hanem a biztonságos elhelyezésének a megtervezé­se, kiszámítása. Látvány szem­pontjából a jelenlegi nagysá­gának a duplájára kellett vol­na készítenie, de a torony nem bírta volna el a hatalmas súlyt. Azon is töprengtek, mi­ként lehet a címert a legelő­nyösebb nézetben elhelyezni. Végül is Pécs város jelképe a Széchenyi tér felé „néz’’, on­nan lehet a leginkább szem­ügyre venni. Hogyan jön egy belsőépí­tész ahhoz, hogy címert ké­szítsen, fordulok Rádóczy Lász­lóhoz, de körülnézve otthoná­ban hamarosan kiderül, nem csupán rézmunkákkal foglal­kozik. Az egyik szekrény tete­jén fenyőfából faragott kisua- tók, autóbuszok, nyitható ajtó­val, aprólékos kidolgozással. Gusztusosak, szépek, kínóják magukat: vegyél le, és játsz- szál velünk.- A játékkészítést szeretem a legjobban minden közül, amit csinálok. Először a gye­rekeim kedvéért álltam neki. Csináltam azonos léptékű vá­rost repülőtérrel, házakkal, bol­tokkal. Később gondoltam rá, hogy kereskedelmi forgalomba is kerülhetnének, s úgy látszott igény is van rá. Egy-egy szál­lítmány azóta is eljut Ausztriá­ba, NSZK-ba, de itthon nem kaphatók. Igaz, nem is jártam eléggé utána, de úgy néz ki, itthon túl drágának találnák. Egy ilyen játékszer elkészítése ugyanis roppant munkaigényes — rakosgatja vissza az autókat Rádóczy László. Hogy hogy jön ahhoz, hogy címert készítsen? Tizenöt évvel ezelőtt végzett, mint belsőépítész és azóta na­gyon sokféle tevékenységet folytatott, melyek hozzá is tar­toznak eredeti szakmájához, meg nem is. Mindenesetre mindegyik feladat érdekelte, s nem hagyta nyugodni egy-egy újabb ötlet. Vajon meg tud- ja-e valósítani? Gyakran tervezett kiállításo­kat. Különösen szerette a test­vérvárosi bemutatkozókat, ahol a tervezés, a kivitelezés, a grafikai munka mind rá várt. Akik jártak már a budapesti Vidámpark elvarázsolt kasté­lyában, Rádóczy László ötletei­től is didereghetett, üzletek, boltok belső terveit tervezte, de a jólismert idegenforgalmi piktogrammoknak is „kitaláló­ja”. öt éve foglalkozik réz­zel, készített már számos hom­lokzati feliratot. Most tervezi az épülő Fellbach üzletközpont Gilde sörözőjét és önkiszolgáló autós éttermét. Lakása alagsorában az évek alatt kialakított egy műhelyt, ott készülnek a megrendelt dolgok. Úgy érzi, műhelye jól felszerelt, nem igen kell fej­lesztenie. Egyelőre. Mert biz­tosra vehetjük, kísérletező, al­kotó fantáziája további ötletek megvalóstíására sarkallja. B. A. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Ha az Alkotmány­bíróság előtt Ma tárgyalja az Alkotmánybíróság a nagy vihart kiváltó kamatadó intézményét. A lakossági tiltakozás eredményekép­pen felülvizsgálandó parlamenti döntés jogszerűségéről erősen megoszlanak a véleményék — ma minden kiderül. Vagy nem... Nagy esély van ugyanis arra, hogy a mai döntést elodázzák az illetékesek. Nem tudni, lesz-e elég kurázsija az Alkotmány- bíróságnak ahhoz, hogy a március 14-én a Nemzetközi Valu­taalappal aláírandó szerződés létrejötte előtt egy tollvonással semmissé tegye a kormány IMF-nek tett Ígéretét, mert ne fe­ledjük, a kamatadó a megállapodás egyik alappillére volt. Rovatunkban a Zsolnay-gyári 'kezdeményezés kapcsán több­ször helyt adtunk olvasóink tiltakozásának, ezúttal viszont az ügy másik oldalára is szeretnénk a figyelmet ráirányítani. A kamatadó intézménye a kedvezményes lakáshitellel ren­delkezőket sújtja — azoknak viszont, akik nem rendelkeznek ilyen tartozással, „össznemzeti” szinten némi könnyebbséget jelent. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a kamatadó be­vezetése előtt a betéti kamatok és a hitelkamatok különbsége (ami 9 százaléknyi volt) az államkasszából, konkrétabban pe­dig az adózó állampolgárok zsebéből vette ki a pénzt. A leg­újabb Heti Világgazdaság adatai szerint ez az összeg 1989- ben meghaladta a 36 millárd forintot... Óvatosan írjuk, mert meg­próbálunk pontosak lenni: megjelent a Ludas legújabb száma, új munkatársakkal. A főszerkesztő Dluhopolszky Lász­ló, művészeti szerkesztő Pápai Gábor. A régi gárda, Árkus József főszerkesztővel az élen, ahogy ők írták, dobbantott. Leváltak a Hírlapkiadóról. A Ludast fiatalabb karikaturisták és szövegírók jegyzik mostan­tól. Túlnyomó többségben a Szabad száj című vicclap volt munkatársai. Pápai Gábort telefonon hív­tuk: „Érdekesen alakult az új Ludas sorsa. Hétfőn tudtuk meg, hogy a korábbi gárda nem adta le a következő lap kéziratait a megállapodás el­lenére. Az az újság, amit most kezében tarthat az ol­vasó, 12 óra alatt készült el, a Szabad száj című lap se­gítségével és kollégáink meg­feszített munkájával. . . Nem szólok arról, hogy szerdán már le kellett adnunk a kö­vetkező lapszámot is, az ün­nepek miatt. . . Sok minden tisztázatlan még. . . Én példá­ul nem tudom, hogy mennyi lesz a fizetésem. Jelenleg öt főállású emberünk van, a szerződések megkötése folya­matos. . . Tegnapelőtt foglaltuk el a munkahelyünket a Gyulay Pál utcai szerkesztőségben, a Hírlapkiadó teljes függetlensé­get ígért nekünk, ezt meg is kaptuk, hiszen a vezérigazgató is csak kinyomtatva látta a lapot. ...A pártokkal kap­csolatos poénjainkról az a vé­leményem, hogy valamennyi­nek egyforma esélye van ar­ra, hogy fricskázzuk őket. .. Alegközelebbi szám? összeállt, leadtuk. Szerkesztőségünk túl­nyomó többsége harminc év körüli. Bízzunk a sikerben kö­zösen! Ahogy az első szám­ban megfogalmaztuk: „örü­lünk annak, hogy az egy Lu­das Matyi-rendszer után lét­rejött a többvicclaprendszer, és azt szeretnénk, ha a kö­vetkező években rajtunk ne­vetne az egész ország . . . Idézném még legújabb lapunk egy poénját, melynek címe: Egy nagy előd nyomában. Szövege: Béke soraikra... Ifj. Rajk mondja Ifj. Rajk László 'nyilatkozik a 'Magyar Narancs cimű lapban. A kérdéseket nem idézzük, la válaszok is sokat mondóak, el­gondolkodtatóak. „Arról én nem vagyok haj­landó beszélni, hogy kik és miért hallgattak el, ez nem az én feladatom. Hiszen ma­gam is részese voltam ennek. Nekem az a feladatom, hogy alkossak, a művészettörténé­szeknek az, hogy megítéljék. Én nem a nyolcvanas évek­ről beszélek, hanem a kilenc­venes évekről, amelyek nem lesznek. Azoknak az emberek­nek nem jut tér az elkövetke­zendő 5 évben — mert remél­hetőleg csak 5 évig fogja uralni a többpárti cenzor- kultúrpolitika a filmet és a vi­zuális művészetet —, akik nem vállalják azt. Amikor nem fog számítani, hogy ki, milyen ér­téket képvisel, hanem az, hogy a közízléshez melyik áll köze­lebb. Biztos vagyok abban, hogy azok az emberek, akikről úgy érzem, valóságos folytatói a nyolcvanas évek avantgardjá- nak, továbbra is margóra szo­rulnak, mivel két módon fog­ják az emberek visszautasítani a politikai művészetet. Az egyik a nagyon sunyi vissza­utasító, aki arra vár, hogy majd a politikusok megmond­ják nekik, hány SZDSZ, hány 'MDF, hány Kisgazda, hány FIDESZ kiállító legyen. A má­sik pedig azt mondja, hogy ő megy a saját művészeti for- radofma után és nem érdekli a politika, így szükségszerűen mindenfajta pártot meg fog sérteni . . . Mi abban bízunk, hogy kilencvenes évek azért lesznek. Ab­ban bízunk, hogy a szakértők, igen a szakértők fognak dön­teni mindenről... Menjünk! Kis hazánk és dolgos népe egyre aggasztóbb helyzetbe kerül. Sajnos a választók nagy hányada közöm­bösen viselkedik a nagy esemény­nyel, a választással kapcsolatban. A sok párt és a túlajzott pártrek­lámok csak fokozzák a gondoktól megfásult emberek érdektelenségét. Mint magánember, szeretnék a lap­jukban közzétett felhívásommal hoz­zájárulni a választás reményteli si­keréhez és egy boldogabb jövő fel­építéséhez. Magyarország biztonságos, szebb jövőt remélő dolgos népei Figye­lem! Most mór nem meghatáro­zott személyre, szavazásra kötele­zett, hanem választható egyénre szavazásra jogosult állampolgárok vagyunk. Éljünk ezzel az eddig nem létező lehetőséggel! Meggyötört, megtépázott hazánkért és saját, megérdemelt, boldogabb jövőnkért. Menjünk el a jelölőgyűlésekre, vá­lasztási vitaestekre és fórumokra, sőt szervezzünk ilyeneket. Kérdez­zünk, érdeklődjünk, javasoljunk, vi­tatkozzunk. Csak így tudjuk eldön­teni, hogy ki képviseljen bennünket a demokratikus parlamentben. A hozzánk eljuttatott vélemények, ész­revételek, javaslatok, hibafelvetések édes hazánk kialakítandó szebb jö­vője érdekében nyilvánosságot kap­nak. Bojaczán Mihály nyugdíjas Ludas

Next

/
Thumbnails
Contents