Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-08 / 38. szám
1990. február 8., csütörtök Dunantaii napló Március 11-18: veronai vásár Olasz vendégek az Alpok-Adria Munkaa •• ■■ r közösségtől Két dallamos nevű olasz úr, Gabriele Cappato és Enrico BelHo, az Alpok- Adria Munkaközösség élelmiszergazdasági munkabizottságának olasz képviselői látogatták szerdán Pécsre. Mint ismeretes, Baranya megye 1989 őszén csatlakozott az öt ország (Olaszország, Jugoszlávia, Ausztria, Svájc és Magyar- ország) összesen 18 tartományát egymáshoz kapcsolódó Alpok-Adria Munkaközösséghez, s a konkrét együttműködésékben való részvétel ébben az éviben veszi kezdetét. Hogy konkrétan miről is esett szó a tegnapi villámmegbeszélések során, arról dr. Halmai Endrét, o megyei tanács mező- gazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetőjét kérdeztük. — Március 8-án magyar résztvevőkkel háromnapos tanácskozás, kötetlen szák- mai konzultáció színhelye lesz az olaszországi Garda nevű kisvároSka. A konzultációk célja, hogy elősegítsék az Alpok-Adria Munkaközösség tagországaiban élő, agrárszférában dolgozó emberek együttműködését, s ezen keresztül szakmai továbbképzésüket, kulturális kapcsolataik kialakítását. Az említett tanácskozás — ahol a magyarok éppen a KGST és a Közös Piac együttműködésének lehetőségeiről szólnak — zárósákor egy ennél is rangosabb esemény, a már 95 éve rendszeresen megrendezésre kerülő veronai nemzetközi vásár és kiállítás veszi kezdetét. Ezen az Alpok-Adria közösség ötödik éve képviselteti magát, s a közösséghez való csatlakozással most Baranya megyei vállalatoknak, temel ők nek is megnyílik a lehetőségük, hogy termékeikkel bemutatkozzanak a világhírű vásáron, Hogy konkrétan mely cégek rukkolhatnak elő újdonságaikkal Olasz- országiban, arról még nem szólt a megyei tanácson elhangzott tájékoztatás. Balog N. Aki keres, az talán talál... Mór a tavaszi munkákhoz készítik elő a gépeket a Pécsi Állami Gazdaság korszerű műhelycsarnokában: Üszögpusztán Fotó: Läufer László Téli nagyjavítások - az alkatrészhelyzet nem javult Legintenzívebben talán ezekben a hetekben folyik a mezőgazdasági erő- és munkagépek javítása a nagyüzemekben. Az ok: közeledik a tavasz, és félig felkészített gépekkel nem tudják majd időben, megfelelő minőségben elvégezni a földeken a munkákat. Sok helyütt hallani szit- kozódást, elégedetlen hangokat, hisz az alkatrész-utánpótlás egyes karbantartók, szerelők szerint tovább romlott, a kevésbé elégedetlenek úgy fogalmaznak: nem javult a tavalyihoz képest. Márpedig tavaly sem volt rózsás a helyzet. Az anyagbeszerzők keresz- tül-kasul utazzák az országot, nemegyszer személyes kapcsolataik útján, vagy egymás közötti alkatrészcserékkel, esetleg házi bontásokkal tudják csak megoldani a hiányból adódó gondokat.- A szerződéses fegyelem változatlanul laza, ami különösen a keleti országokból történő pótalkatrész-szállitások- ra igaz — sommázza a közelmúlt tapasztalatait Kiss László, a Pécsi Agroker Vállalat al- katrésztémóban illetékes osztályvezetője. - Nem kapunk cikkszám és darabszám szerinti pontos visszaigazolásokat, szállítóink pusztán csak arra törekednek, hogy a megrendeléseknek összértékben eleget tegyenek. Egészen egyszerűen: nem azt szállítanak, amit megrendeltünk, vagy abból lényegesen kevesebbet,, és mással - számunkra sokszor felesleges áruval - egészítik ki a szállítmányt. Sokszer mór maguk a szerződések is olyan időbeni csúszási lehetőséget biztosítanak a szállítóknak, ami a készletezőknek és a végső felhasználóknak elfogadhatatlan.- Miként változtak idén az árak?- 1988-ról 1989-re nagyobb volt az árváltozás, mint az idei szállításoknál. Most olyan 5-8 százalékos átlagos emel- keléssel kell a vevőknek számolniuk.- Ha a gyártók, szállítók szerződéses fegyelme nem javulna (lévén, hogy a KGST inkább széthullóban, mint erősödőben van), mivel lehetne némiképp jobb alkatrész-utánpótlást biztosítani a felhasználóknak?- Talán egy módon javulhatna a helyzet. Ha számunkra pontosabb igénylistát, meg- rendelőt fogalmaznának meg a nagyüzemek. Milliós értékű gépek drága alkatrészeiből ugyanis nem tudunk akkora mennyiséget készletezni, hogy mindig, mindenből elég leNövények hótakaró és csapadék nélkül 110 éve, amióta nálunk a csapadékot mérik, nem volt ilyen kevés belőle Magyarországon, mint az elmúlt időszakban. Ezt már a tavasszal fejlődésnek induló növényék is könnyen megsinyli'k. Stol Iá r András, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai főosztályának vezetője elmondotta : a korábbi években télen átlagosan 110- 120 mm csapadék hullott, az idén eddig ennek csak a felét mérték. Számottevő hó nem volt, ennek következtében a talaj felső, 1 méteres részéből -átlagosan 80—90 mm-nyi nedvesség hiányzik. Kritikus helyzet egyelőre ugyan mem alakult lei, bár sokan úgy vélik, hogy ez már a patakok és az ásott kutak vízhozamának csökkenéséhez is hozzájárul. Az idő melegebb is a korábbi évek átlagánál, s ez azzal az előnnyel jár, hogy a hótokaró hiányát eddig nem érezték a növények. Veszélyt, nagyobb gazdasági kárt azzal okozhat a szeszélyesnek mondható időjárás, ha az előbbi tendencia tartósnak mutatkozik, és a szokottnál nagyobb meleg hatására a fák rügyfakadása megindul, majd ezt erőteljes lehűlés követi. I eruie ti, ágazati egységek Új, szövetségi elven felépülő Gazdasági Kamara van alakulóban Magyar- országon. Az eddigi egy- pártrendszerhez igazodó centrális szervezet feladatait regionális, illetve ágazati, ezen belül megyei, városi kamarák veszik át, és bár az újszerű működés törvényi keretei hazánkban még nem biztosítottak, a szerveződés már megindult. Győri, szegedi és debreceni központtal önóMó regionális kamaráik alakultak, rövidesen hasonló változásra lehet számítani a pécsi székhelyű Dél- dunántúli Regionális Gazdasági Kamara megalakulásával is. Hogy tartalmában mit is jelent a változás, azt dr. Siklói Tamásiól, az MGK Dél-dunántúli Bizottságának titkárától kérdeztük meg.- Az eredményes működés érdekében a hangsúly a szőSzövetségi kamara, mint gazdaságszervező erő Az önállósággal együtt a felelősség is nő vetségi rendszeren van. Azon, hogy a nagy egységet felépítő, a gazdálkodókat tulajdon- formától és vállalkozástól függetlenül tömörítő, kisebb szervezetek ott legyenek és hatékonyan működjenek a gazdaság döntési pontjain. Az eddig tevékenykedő kamara betöltötte hivatását, azonban ma, amikor bizonyos kérdések egy területet, egy várost, esetleg egy szakmai ágazatot érintenek csak, szükség van a kisebb egységek eredményes működésére. Ehhez természetesen ki kell alakulnia a most még csak csírájában meglévő hárompólusú érdekegyeztető munkának, ahol a szakszervezet, a kormányzat vagy az illetékes szakigazgatási szerv, illetve az ágazati, területi kamarák érdekei csapnak össze. — Ilyen módon a kamarák egyfajta gazdaságszervező funkciót is betöltenek majd? — Természetesem igen. Ehhez azonban sürgősen meg kell teremteni a törvényadta lehetőségeket. Nyugaton minden országban törvények rögzítik a Kamara státusát, amelyek külön szálnak az érdekegyeztető, gazdaságszervező, esetleg jogszabályalkotó és más feladatokról, míg itthon, az elfogadás előtt álló alapszabály pillanatnyilag még ellentétben áll a jelenleg érvényes keretadó törvénnyel. Csak az ellentmondás tisztázása után kapcsolódhat be igazán eredményesen a szövetségi elven működő Kamara a település-, terület- és infrastruktúrafejlesztő, vállalkozást élénkítő, külső gazdasági kapcsolatokat kiépítő munkálatokba. A megnövekedett önállóság milyen konkrét eredményéket hozhat üzletkötésekben, kooperációban?- Eddigi kamarai kapcsolataink szinte kizárólag nyugatiak és az köztudott, hogy minden nyugati országban nagyobb a bizalom az önálló jogi személyiként fellépő tárgyalópartnerrel szemben. Ezen túlmenően pedig a konkrét eredményeket kell hogy szolgálja az egységek szervezeti felépítése, valamint a rendelkezésre állá, a tervek szerint nyugati színvonalon kiépített technikai háttér is. Nem marad el a jó működésre a kényszerítő erő sem, hiszen a nagyobb önállósággal- arányosan nő az egyes kamarák felelőssége is.- A régióban, Baranyában milyen a gazdálkodók változás iránti aktivitása ? — Az eddig megalakult területi szervezeték munkáját nézve, főleg a győriektől lenne mit tanulnunk, bár az elmaradás részben a térség közismert gondjainak tudható be. A szervezkedés mégis megindult, önálló kamara létrehozását tervezi Nagykanizsa, Marcali, ágazati szinten a közúti árufuvarozók és a kereskedelmi vállalkozók, ami -pedig Pécset illeti, a városból az idegenforgalmi szféra lépett föl kezdem ényezőén. K. E. Sajtótájékoztató a Kereskedelmi Minisztériumban Kiegyensúlyozott ellátást ígér a miniszter Növekvő importliberalizáció Feleannyi soron kívüli autó Emelik az élelmiszerkereskedelmi dolgozók bérét (Munkatársunk telelonjelentése) Eredményekről, gondokról egyaránt szó esett azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amit Budapesten a Kereskedelmi Minisztériumban tartottak. Beck Tamás kereskedelmi miniszter beszámolója nem fukarkodott számokkal, az érvekkel, ebből azonban az derült ki, hogy a kereskedelem cseppet sincs jobb helyzetben, mint a magyar gazdaság egésze. Egy valami van csupán, ami megnyugtató: élelmiszerekből nem lesz rosszabb az ellátás, mint tavaly, hiszen a hiánycikkek pótlására idén 20 millió dollár áll rendelkezésre. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, az csupán illúzió, hogy Magyarországon sok az élelmiszer. Mindezt azért is hangsúlyozta, mert napirenden van a bevásárlóturizmus miatt hozott kiviteli tilalom felülvizsgálata. Az még nem dőlt el véglegesen, hogy megnyitják-e a határokat, mindenesetre sok minden szól a korlátozás feloldása ellen. Többek között az is, hogy néhány termékből máris importra szorulunk, Így például svájci frankért hoztak be sertészsírt, amerikai dollárért fűszer- paprikát. A sajátos magyarországi helyzet illusztrációjaként elhangzott, hogy a behozatali listán szerepel 800 tonna étolaj is, amelyet idehaza kicsit borsos áron, 75 forintért hoznak forgalomba. A fogyasztói árból 20 forint az állami dotáció, ami azért furcsa, mert eközben a hazai növényolajipar külföldre exportálja termékét hordókban. Kedvező változásnak ígérkezik, hogy idén tovább nőhet az importliberalizáció. 1990- ben a különféle termékek, nyersanyagok 70 százaléka jöhet ily módon az országba. Jelenleg 3100 cég rendelkezik külkereskedelmi jogosítvánnyal, köztük több mint 1000 a magánvállalkozás. Mindez nem jelenti azt, hogy javulna például a személygépkocsi ellátás. Erről a miniszter elmondta, hogy a KGST országokból körülbelül ugyanannyi autó behozatalára lehet számítani, mint tavaly. Bizonytalan a Skoda Favorit importja — nem sikerült az árban megállapodni —, és kétütemű Trabantot valószínűleg idén kapunk utoljára. Ami viszont biztos, 50 százalékkal csökken a soronkívüli kocsikiutalás, ily módon csak orvosok, állatorvosok juthatnak járműhöz típusonként eltérő — akár 40 százalékos — felárral. Az élelmiszerkereskedelemben, az üzemi vendéglátásban dolgozók bizonyára örülnek a hírnek. Beck Tamás tegnap bejelentette: idén 20 százalék béremelést kapnak. Kevésbé biztatóak viszont az idegenforgalom kilátásai. Bár ez az ágazat is megtette a magáét az elmúlt évben, a növekvő bevételek ellenére sem javultak a fogadási feltételek. Tavaly 25 millió vendég érkezett, ami megfelel 25 százalékos növekedésnek, erre és ennél nagyobb turistaforgalomra azonban nem vagyunk felkészülve. Amint a miniszter elmondta, javítani kellene a szálláskapacitást, az infrastruktúrát, a vásárlási lehetőségeket. Erre lenne lehetőség a külföldi tőke bevonásával, ám ennek eddigi tapasztalatai nem igazán kedvezőek. Jelenleg 1000 vegyesvállalat működik az országban, az ezekbe fektetett tőke azonban nem éri el az 500 millió dollárt. Nehezíti az idei év kilátásait, hogy az állami piacfelügyelet anyagi lehetőségei is beszűkültek. Csökkent a piaci intervenciós alap, ily módon a konkrét beavatkozás lehetősége is mérsékeltebb lesz az előző évinél. F. D. Értesítjük a tisztelt felhasználókat, hogy szövetkezetünk megkezdte rozsdamentes acéllemezek FORGALMAZÁSÁT RAKTÁRRÓL. Kedvező árak. Bármilyen táblaméretre is * fogadunk megrendelést. Ezenkívül forgalmazunk import- hűtőkompresszorokat,- szelepeket, hűtőkészülékeket. Eseti megbízás esetén különféle tőkés import alkatrészekre is fogadunk megrendeléseket. Érdeklődni: Vas-Műszaki és Hütőgépjavitó Szövetkezet, 8630 Boglárlelle, Klapka u. 11. Telefon: 84/50-602, 50-912. Telefax: 84/50-602. Telex: 22-6870.
