Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-07 / 37. szám

POLITIKAI NAPILAP Folytatódott az SZKP KB ülésé Á bírálatok kereszt­tüzében az apparátus Élénk vita a vezető szerepkörről A KB összetételének radikális megújítása a követelések között Mihail Gorbacsov előző nap előterjesztett állásfoglalás-ter­vezetének vitájával folytató­dott kedden délelőtt 10 óra­kor Moszkvában az SZKP KB ülése. A Gorbacsov-beszédet és a korábbi gyakorlattól eltérően az előző napi felszólalások teljes szövegét kedden közöl­ték a szovjet központi lapok. Ez egyrészt úgy értékelhető, hogy a KB engedett a ta­nácskozásnak sajtónyilvános­ságot követelő nyomásnak. Moszkvai újságírókörökben uralkodó álláspont szerint a felszólalások, köztük a kon­zervatív vélemények nyilvános­ságra hozása egyértelműen a gorbacsovi reformszárnyat erő­síti. Ugyanakkor nem teljesült a vasárnapi moszkvai tömegtün­tetésen hangoztatott követelés, amely a rádió és a televízió beengedését követelte. A ked­di nap eseményeiről a jelek szerint továbbra is csak az Írott sajtó számol be részle­tesen. Az elektronikus hírköz­lő eszközök csak a szovjet hírügynökség összefoglalóit is­mertetik. Az SZKP KB hétfőn kezdő­dött ülésén alapvetően a párt vezető szerepének kérdése kö­rül csaptak össze a reform­párti és a konzervatív erők, de bírálatok kereszttüzébe ke­rült maga a pártapparátus is. Az ülésekről egyébként - a korábbi gyakorlattól eltérően - a szovjet hírügynökség még hétfőn este részletes tájékoz­tatást adott. Gorbacsov szempontjából meglehetősen rosszul kezdő­dött az ülés: az első felszó­lalók — köztük a kijevi városi és a moszkvai területi első titkár - a főtitkári beszámolót úgy értelmezték, mint ami a párt vezető szerepének fel­adását jelenti. Megítélésük szerint a vezető szerep meg­őrzése egyrészt megfelel a történelmi tapasztalatoknak, másrészt az országban jelen­leg nincs más, a társadalom irányítására alkalmas erő. A kijevi pártvezető megenged­hetetlennek tartotta a Lenin személye, a marxizmus—leni- nizmus és a szocializmus esz­méje elleni támadásokat, s az ideológiai nevelőmunka erő­sítését javasolta. A moszkvai területi első tit­kár határozottan az appará­tus védelmére kelve, elfogad­hatatlannak nevezte, hogy egyesek párttagkönyvvel a zse­bükben a párt álláspontjával ellentétes nézetet képviselnek. Külön is kitért az országban „eluralkodott anarchiára", és a különféle szerveződések szo- cialista-el lenesség éré. Egyúttal — többekkel együtt — haté­kony intézkedéseket követelt a „rend" helyreállítása érdeké­ben. A politikai és alkotmányos előjogok feladását szorgal­mazta J. Arhipov, egy lenin- grádi üzem igazgatója és J. Prokoljev, moszkvai városi el­ső titkár. Arhipov a KB-tól a ténylegesen létező többpárt­rendszer elismerését követelte, Prokofjev pedig javasolta: a népi küldöttek kongresszusá­én a rórt képviselői javasol­ják az alkotmány 6., az SZKP vezető szerepét rögzítő cik­kelyének felülvizsgálatát. Ar­hipov javasolta, hogy a kong­resszust egy hónapos szünettel két szakaszban, májusban és júniusban tartsák meg, hogy a párttagság is megvitathas­sa témáit. Prokofjev támogat­ta az apparátus csökkentésé­re vonatkozó javaslatot. A párton belüli pluralizmus kap­csán ugyanakkor annak a vé­leményének adott hangot, hogy az eszmei egység fel­adásával a párt „elveszíti táv­latait". Az „orosz kártya" veszélyei­re hivta fel a KB figyelmét kedden Vitalij Vorotnyikov, az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a KB Politikai Bizott­ság tagja. Szerinte a legna­gyobb szövetséges köztársa­ságban viharosan halad az oroszországi és főleg az orosz nemzeti öntudatra ébredés, amelyet szélsőbalos és konzer­vatív politikai csoportosulások (Folytatás a 2. oldalon) I ' j Á tartalomból: I i A PLUSZBAN A DN VÁLASZTÁSI MELLÉKLETE A Független Szo­ciáldemokraták, a Politikai Foglyok Szövetsége, a Vál­lalkozók Pártja és a Magyar Zöld Párt is­merteti programját, ; valamint újabb jelöl- i teket mutatunk be olvasóinknak. Németh Miklós és Paskai László találkozója Németh Miklós miniszter- elnök kedden hivatalában fogadta Paskai László bíbo­ros, primás, esztergomi ér­seket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét. Talál­kozójukon az alábbi megál­lapodást Írták alá1: „A Magyar Köztársaság M inisztertanácsa és a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar - figyelembe véve, hogy az Országgyűlés alkotmányere­jű törvényt alkotott a lelki- ismereti és vallásszabadság­ról, valamint az egyházakról - a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar kö­zött Budapesten, 1950. au­gusztus 30-án létrejött meg­állapodást a mai nappal felbontja." 22 ezerről 9 ezerre Csökkentik a határőrség létszámát A következő öt évben 22 ezerről 9 ezerre csökken a ha­tárőrség létszáma - jelentet­te be sajtótájékoztatón ked­den Székely János vezérőr­nagy, a BM Határőrség orszá­gos parancsnoka. Az államha­tár őrizetét és a határforga- lom ellenőrzését 1995-től ki­zárólag hivatásos határőrök látják majd el. Jelenleg 3 ezer hivatásos határőr, 1600 polgári alkalmazott és 17 ezer Budapestre Németh Miklósnak, a Ma­gyar Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására szerdán Budapestre érkezik az Apostoli Szentszék küldöttsége Agostino Casaroli bíboros ál­lamtitkár, a Vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsa elnökének vezetésével. Az előzetes hírek szerint a küldöttségben helyet kap Francesco Colasuonno ér­sek, apostoli nuncius és Kada Lajos érsek, a Szentszék Szentségi és Istentiszteleti Kongregációjának titkára is. A vatikáni vendégek tárgyaláso­kat folytatnak Németh Miklós miniszterelnökkel; fogadja a küldöttséget Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök is. Az egyházi személyiségek több kiemelkedő egyházi ese­ményen vesznek részt, és ta­lálkoznak a hazai közélet je­les képviselőivel. Hírek szerint a magyar miniszterelnök és a Szentszék bíboros államtitká­rának tárgyalásai eredménye­ként sor kerülhet a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közti diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. A nemzetközi közélet nagy- tekintélyű, világszerte köztisz­teletnek örvendő személyisé­gét köszönthetjük Agostino Casaroli bíboros államtitkár személyében, akit a vatikáni hierarchia második emberé­nek, a Szentszék miniszterel­nökének tartanak. sorállományú katona teljesít szolgálatot, míg 1995-ben 5 ezer hivatásos, 1600 polgári és 2000—2500 sorállományú tagja lesz • a határőrségnek. Utóbbiak Budapesten teljesí­tenek majd szolgálatot, fel­adatuk a belügyi objektumok őrizete, építési, műszaki fel­adatok ellátása lesz. A sorál- lományúak ezenkívül a Feri­hegyi repülőtér őrzését is biz­tosítják. Csütörtökig naponta több órára lezárják a pécsi alagutat, mert a szellőzőket végleg befedik. A környezetvédelmi szakemberek azt állítják, hogy az alagútban nem halmozódnak fel a mérges kipufogógázok, por és egyéb szálló anyagok, még akkor sem, ha most közlekedési lámpát állítottak az alogút nyugati bejárata elé. Fotó: Läufer László Magas szintű vatikáni küldöttség érkezik Ofalu megnyugodhat végre Csütörtökön a PA V is nyilatkozik- Két évvel ezelőtt, 1988. február 8-án kezdtük el a har­cot mely - úgy tűnik - szá­munkra most kedvező ered­ménnyel véget ért - kezdte a tegnap késő délután az ófalui művelődési házban megtartott falugyűléssel egybekötött saj­tótájékoztatót dr, Wekler Fe­renc Mecseiknádasd és társ­községeinek tanácselnöke. Arra, hogy mfért az „úgy tűnik" kitétel, egyszerű o ma­gyarázat. A PAV-nak még ma­radt egy lehetősége. Miután a szociális és egészségügy: miniszter elutasította az atom­erőmű felülvizsgálati kérelmét, a vállalat bíróságihoz fordul­hat, s polgári peres eljárás út­ján esetleg még bizonyíthatja igazát. Erre azonban remélhetőleg nincs sok esély. Annál is in­kább, hiszen az utóbbi idő­ben már főügyészi kontroll mellett, ország-világ előtt zaj­lott az izotóptemető telepítésé­nek sorsa. Hogy Ófalun minden előze­tes terv ellenére mégsem lesz atomszarkofág, sóik apró do­lognak köszönhető. Akár rész­letkérdéseknek is nevezhet­nénk azokokat, de hát mint minden ügyben, itt is a részle­tekben volt a lényeg. Például: a PAV által felkért MTA A’kalmi Bizottság hiába foglalt amellett állást, hogy a — végül döntő jelentőségűvé előlépett — szabvá ny megfo­galmazása felületes. Hiába gondolta úgy az MTA ad hoc bizottsága, hogy a létesítendő izotóptemetőhöz képest a „tá­volság kikötése az ivóvíz nyerés célját szolgáló vízforrásokra vonatkozik", ha a kérdéses szabvány 7.4. pontja feketén- fehéren leírja: „a vízforrósok- tól és felszíni vizektől való tá­volság legalább 500 méter kell, hogy legyen”. Márpedig a (mór elkezdett) beruházás centrumának 500 méteres sugarú körzetében 6-7 forrás is található. Aztán még egy apróság: az ófaluiaik által felkért független szakértői bizottság megállapí­tása szerint - mivel 1983-iban még több, lehetséges helyszín is volt az izotóptemető telí­tésére vonatkozólag — a bárá­nyéi falu mellett egy dolog döntött: a gazdaságosság. Rá­adásul, mint azt a SZEM ve­zetőjének határozata is emlit:, az MTA ad hoc bizottsága szerint sem csupán tudomá­nyos és gazdasági szempontok alapján kell eldönteni az ilyen kérdéseket. Az érintett la­kosság véleményét is szükséges kikérni az ügyben . . . Ófalu pedig nemmel szava­zott. — Mondhattunk volna mi bármit, ha a helyiek meghajt­ják fejüket a felsőbb akarat előtt - hallottuk dr. Ferenczi Csabától, a független szakér­tői bizottság tagjától. Két év alatt sok minden történt, még az is előfordult, hogy bizott­ságunk elnökéi telefonon élet- veszélyesen megfenyegették. Mégsem a mi győzelmünk ez, az ófoluiaké . . . Remélhetőleg a történetnek ezzel vége is. Ha mégsem, az — természetesen — a paksiak­nak lesz köszönhető. Jelek ugyan vannak az esetleges folytatásra (a tegnapi sajtó- tájékoztatóra a PAV nukleáris igazgatója például a meghívás ellenére sem jött el, ehelyett szervezett egyet csütörtökre, az atomerőműiben), de — a szakértőit szerint - az (ófa­luiak számára) kedvező vég- erdemény ezek után már szin­te biztosra vehető. Pauska Zsolt XLVII. évfolyam, 37. szám 1990. február 7., szerda Ara: 4,30 Ft A falu lakóival és az újságírókkal Wekler Ferenc tanácselnök ismertette a minisztérium elutasító határozatát Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents