Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-04 / 34. szám

Törvény­tisztelő csillag­talanitók Mi „vidékiek" esküszünk, hogy nálunk sokkal drágább az élet, mint a fővárosban. Igaz, erre ki-ki a saját tapasz­talatai alapján hozhat példát vagy ellenpéldát. De azt egyi­künk se hinné, hogy valami ennyivel többe kerüljön, mondjuk Budapesten, mint Pé­csett — ráadásul ezt egy majd huszonkilencezerszeres szorzó­számmal is könnyen lehet bi­zonyítani. Hogy valójában mi a tárgya ennek az el nem hanyagolható különbségnek? A vörös csillag. A hét elején jelentették be, hogy 290 ezer forintért meg­szabadítják végre a Parlamen­tet a vörös csillagtól. Buda­pesten ez ennyi. Most jön a nagy kérdés: A pécsi „parla­mentről". azaz városházáról mennyiért távolították el a vállalkozók a vörös csillagot? Na, mit tetszenek gondolni? Szerződésileg kikötötték horri­bilis summaként az egyetlen forint munkodíjat. Igen, egy forintért. Ja, és el ne feledjük az áfát, mely a pécsi példánál huszonöt fillért tett ki. Hogy nevetségesen kevés ez az ösz- szeg azért a nagy körültekin­tést igénylő és nem is kevés­bé veszélyes munkáért? Az bi­zony. De társadalmi munká­ban mégsem vállalhatták, mert az adózás tekintetében meg­szűnt már ez a kategória (is). Mindennek ára van, minden vállalkozói tevékenység után bdózni kell, és áfát is kell fizetni. Ha kell, hát kell. A szabály az szabály. Egy biz­tos, a pécsi csillagtalanitókat nem a nyerészkedés vezérelte, ugyanakkor törvénytisztelők. Mór csak egyetlen kérdés marad nyitva: vajon miért került 290 ezer forintba a Parlament tornyán lévő vörös csillag eltávolítása? Vagy a fővárosban ténylegesen ennyi­vel drágább az élet? — murányi — Új lakások Zalaegerszegen Mór költöznek a lakók a zalai megyeszékhelyen, a kertvárosi, új, 45 lakásos OTP épületbe, hasonlóképpen átadták a kulcsokat a Páter- dombi. 24 fdkásos tanácsi ház új Jókóinok. Ez utóbbi beruházás a második ütemé­ben idén további 22 lakással bővül. Osztálykirándulás Kolozsvárról Pécsre Pécsen találkozott egy­mással a két nagymúltú és híres, jezsuita alapítású kö­zépiskola két végzős osztá­lya, o kolozsvári Farkas ut­cai Matematika-Fizika Lí­ceumból a '12. d. és a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumból a 4. b. A testvérosrtályi kap­csolat létesítése szinte szen­zációszámiba vehető, mert minden bizonnyal ők az e- ső magyar gyerekek, akik Romániából osztálykirándu­lásra látogathattok ilyen cél­ból iMogyorországia. Mindezt két hét alatt sikerült meg­szervezni Kürti Katalin, Szé­kely Győző kolozsvári, és Olasz István pécsi osztály­főnöknek. Arra, hogy a vendégeknek 'léét osztályfőnökük von, a 'magyarázat a következő: Kürti Katalint áttelepülési kérelme miatt távolították el az iskolából, s míg várt az engedélyre, kitört a forra­dalom ... Akkor már tudta, hogy maradnia keM, s Szé­kely Győző örömmel hívta vissza a gyerekek mellé, s ó visszatért volt osztályához. A gyerekek — bár. mint elmondták, volt bennük némi szorongás — igazán kedve­sen és felszabadultan ba­rátkoztak pécsi vendéglátóik­kal. A pécsiek az erdélyi; a kolozsvári kisdiákok pedig a magyarországi bongolatról, 'helyzetről érdeklődtek a leg­többet, de a hajnalig tartó ibeszélgetéséken szó esett a közös kedvencekről, például az 'LGT-ről, Illésről, és nyil­ván megannyi kamaszügyről is. Sűrű programjuk legszebb eseménye a tegnap esti sza­lagavató volt, amikor o test­vérosztály mellett őket is imaturandusokká avatták. Több osztály üzenetét hoz­ták magukkal Kolozsvárról, imásök is keresnek testvér- osztályt, és hétfőn reggel, omikor haza indulnak, már viszik is a válaszokat. A be­iratkozás tehát csak most kezdődött. B. B. önvédelmi tanfolyam mindenkinek Linda a taxiban „Verekedni sokan tudnak, de küzdeni kevesen” Egyre kevesebben érezhetik magukat biztonságibon az utcán, a lakásukban vogy gépkocsijukban. A statisztikai adatokon llyvül személyes ta­pasztalatok is 'bizonyítják a bűncselekményeik ugrásszerű ■növekedését, ami mostanra vészhelyzetet teremtett a köz­biztonságban. Ez indokolta a főleg taxisak és magúkat védtelennek érző nők kérésére indított lakossági, önvédelmi tanfalyamot a pécsi helyőrsé­gi klub sportcsarnokában. Az ütött-kopott terem han­gulatát a megjelent 15—20 ember lelkesedése ellensú­lyozta, akik úgy tűnik, komo­lyan veszik a tonfolyamot. A melegítés újoncok Garas Jó­zsef személyében tapasztalt óktotót kaptak. A feketeöves koratemester ugyanis 10 éve oktat önvédelmet. — Az ötlet ilyen jellegű tanfolyam indítására egy taxis barátomtól — panaszaiból szü­letett. ő mesélte, hányszor megtámadják őket. Arra gon­doltam, indíthatnánk egy 4 hónapos önvédelmi oktatást, ahol bárki elsajátíthat annyi alapot, amivel meg tudja vé­deni magát. A heti két alka­lommal tartott egyórás fog­lalkozás díja az első hónapra 300, a továbbiakra 200 fo­rint. Ebben az edzések utáni sZaunázósi lehetőség is benne von. Lehet, hogy sokaknak unalmas fesz, vagy fájni fog. de mindenesetre volami ered­ményhez vezet. Verekedni ugyanis sokan tudnak, de küz­deni kevesen. Az első edzést nézve, való­ban úgy tűnt, hogy nem min­denki tesz képes elsajátítani a hátrafelé esés. az elvágódós, vagy akár a helyes ököllartós módszerét. De mint kiderült, nem is ez a cél. Az első há­rom 'hónapban látható (esz, ■kinek mi megy, 'mi nem, Így a negyedik hónapiban mór testreszdbottan tanulhatják tovább a gyakorlatokat. Per­sze, van olyan is, aki nem azért jött, mert fél a sötét­ben: — Ha itt körülnéz, minden­kin láthat súlyfelesleget. Ezt otthon a korosszékben nem ♦ehet ledolgozni, ezért jöttem én is ide —, így az egyik újonc. Egy másik résztvevő véle­ménye is hasonló: — Hasznosább, mintha ott­hon egy szobában erőltetném magam, mert abban nincs semmiféle ösztönzőerő. Remé­lem, hogy a tanfolyam végé­re valamilyen szinten meg tu­dom azért védeni 'magam. Ha nem, akkor el kell futni. ök azonban e vélemé­nyükkel csák a kisebb hánya­dot alkotják. Az egy óra alatt eltűnődtem annak az idő­sebb 'hölgynek a moz­dulatain, aki nagyon aktívan, energiát nem sajnálva vetet­te 'bele magát az önvédelem tanulásába. Lehet, hogy négy hónop múlva igencsak meg­lepődik az. Oki vele. vagy egy itt .képzett taxis lánnyal akar kikezdeni. Pataki Veronika Tompa agyuak, kemény alkoholisták A külváros falusias hangu­latú, utolsó utcáját már csak a szántóföld szegélyezi, tyúkok tóráinak a szétrohadó Moszk­vics tetején, libák futkosnak szárnysuhogtatva egyik kerítés­től a másikig. Igazán békés a hangulat, a gyerekek itt már köszönnek az orra tévedő ide­gennek is, csak a bozontos ebeik durva üdvözlése nyomán ajánlatos s záporozni léptein­ket Vaskerítések, ápolt vagy rozoga .viskók, nyugalom és nedven földszag. Rikító hajú, nagyvárosi punlkak megjelené­se ebben a környezetben leg­alábbis elsőre bizarr. Gondo­lom, az itt élő emberek szá­mára ezután félelmetes és megbotránkoztató. € hét csütörtökén a 43-as busszal érkezett ide Pisze, G- ke és Szoszó, közülük ikettő — legalábbis külsőségeiben — púnknak mondható. Bőrdzseki, sárga és zöld haj, egyikük ko­Újhegyi punktum A csoportos rablás tetteseit elfogta a rendőrség ponyójón brit zászló vonalai is díszelegnek a leleményes fodrász ollójo és borotvája jó­voltából. Ezt a környékbeliek többnyire horogkeresztként em­legették. Szóval, jó hangulat­ban szálltak le a buszról, amin rögtönzött „műsorról" már rá­hangolódtak a kora délután! túróra. A közeli élelmiszerbolt­ban még pénzért vásároltak, egy barátságtalan utcabéli vasdoronggal ösztönözte gyor­sabb távozásra őket, végül azért megérkeztek az első fon­tos állomáshoz, H. A. laká­sára. Hivatlon vendégek voltak, de vittek egy üveg bort Zsí­ros kenyeret, szalonnát kértek. és vogy egy óráig békésen be­szélgettek. Hogy mindezt csak felmérésnek szánták-e, nem tudni, de egy ára .múlva több okölcsapás kíséretében köve­telték a gazdától a vaskazet­tában tartott pénzét. Egyikük bicskát szorított a kiszolgálta­tott férfi nyakához. aki a konyhába indulva o kulcsért, megszökött. Magukhoz vettek 4000 forintot, egy számológé­pet, és ráérősen kiválogatták egy halom aprópénz közű' az értékesebbeket. Nyugodtan el­hagyták a házat de betértek még egy másikba is bort kö­vetelni. E nem éppen ímegnyerő rög­tönzések sorozatának a megszö­kött sértett telefonhívására érkezett rendőrök vetettek vé­get, akiknek mór ismerősök voltak a fiúk. Többszörös visz- szaesök ők, kemény alkoholis­ta és kábítószeres múlt áll mögöttük. Tompaságukra jel­lemző, hogy nem mérték fel, mennyire könnyen megfoghat­ják őket. De éhet, hogy nem is foglalkoztak vele. A „kirán­dulás” ára mindenesetre nagy lesz: elképzelhető, hogy több évre vissza kell térniük a bör­tönbe. Egyébként a nyomozó szerint nem jellemző, hogy Pé­csett a purtkok bűncselekmé­nyeket követnek el. Bozsó Béla Az iskola fizika szaktermével ismerkednek a kolozsvári diákok Pusztuló értékek Eladták a sütvényi ménest Gazdára várnaka legelők és az istállók Az istállók nem tudnak semmiről, 'illetve, ha lehető­ségük lenne 'mesélni, e'tmond- 'hatnák, hogy 'néhány éve itt még Havakat tartottak, hogy 'harminc éve több száz, nem is akármilyen ló tartózkodott a sütvényi dombokon. 1988 őszén megszűnt a süt­vényi ménes, eladták az ál­latokat, s most a környékre látogató objektív szemlélő is megdöbben az azóta is üre­sen maradt istállók, lakóépü­letek látványán, a főtartósra ideális környezetben lévő volt legelőkön. Egy részüket be- szántottók, másrészük gazzal 'benőtt. A Döbrököz körüli táj szépsége és az egykor itt lévő ménes hiánya —, igazi ellent­mondás. Dr. Fehérvári Sándor, aki jelenleg a döbröközi Zöld Mező Tsz termelési főmérnö­ke, a Dombóvár és vidéke cí. mű lapban ismerteti röviden a ménes történetét, és azt a folyamatot, amely elvezetett a megszűnéséhez. A múlt század közepe tá­ján alapította a ménest Dőry József. 1906-ban a Honvédel­mi Minisztérium a megvásárolt Dőry-birtak egy részén létre­hozta a 'hadsereg lóutánpót­lását 'biztosítandó Magyar Ki. rályi Ménesbirtokot. 1933-ban a sütvényi törzsállomány elke­rült, majd 1960-tól újra lát­hattak lovakat az erre járók, mintegy betven törzstó'nca ér­kezett vissza a Kisbéri félvér és a Gidrán törzsménes tag­jai közül. Szakembergárda is volt, csikósfamíliákról tudnak az itt lakók. Később fokozatosan elha­nyagolták az állományt, egy­re kevesebb ember dolgozott a lovak körül, a sportlovaikhoz —, elsősorban a kiépületlen infrastruktúra miatt - egyre nehezebb volt megfelelő szin­tű sportolókat szerezni. Dr. Fehérvári Sándor szerint a ménes fokozatos tönkretételé­hez hozzájárult az a téves el­mélet is, hogy „az a jó anya- kanca, amelyiknek nincs csi­kója, mert az nem termeli újra a veszteséget.” Európai híre volt egy időben a sütvényi ménesnek. Emléke­zetes, hogy a római olimpia megfelelő számaiban szerep­lő legjobb ló is innen került ki, fejlesztésre mégsem került sor. 1988-ban aztán eladták valamennyi lovat. Dr. Fehérvá­ri Sándor úgy tudja, jóval érték alatt keltek el: a kis­béri vérvonal a Nagybereki Állami Gazdasághoz, a Gid- rán-vonal a kaposvári mező­gazdásági felsőoktatási intéz­ményhez, a sporttípusú lovak Bugacra kerültek. Idegenforgalmi célokra is fel lehetett volna használni az akkori lóá'l'lományt, de a nem megfelelő infrastruktúra meg­változtatására az utazási iro­dáknak nem volt elég pénzük, a „tulajdonos", a Daimandi Mezőgazdasági Kombinát pe­dig nem vállalkozott arra, hogy pénzt adjon a fejlesz­tésihez. Dr. Féhérvári Sándor még most is bízik abban, hogy valamikor újra lesz mé­nes Sütvényben. Mindenesetre a táj nem változott azóta sem, a felújítás pedig meg­érné a befektetést. (bozsik) Siófoki hattyúk A téli üdülőközönség, és a helyi lakosság nagy örömére haty- tyúk húzódtak be a siófoki kikötő öblébe. A mólók mellett negyvenöt hófehér madarat számoltak meg, amelyek igen sze­lídek, szívesen fogadják a feléjük nyújtott elemózsiát. Fotó: Gerendássy Tamás vasämapi

Next

/
Thumbnails
Contents