Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-28 / 58. szám
e Dunántúli napló 1990. február 28., szerda : Pécsi körkép Mit kell tudni a munkanélkülisegélyről? Sokan érdeklődtök a munkanélküli-segéllyel 'kapcsolatos szabályokról. Schmidt Károly Pécsett, (Szédhenyi tér 9.) dolgozó munkaügyi szolgáltató iroda vezetője eljuttatta hozzánk a munkájukat meghatározó dokumentumokat. Ezek alapján kezdtük meg a imáit heti Pécsi körkép rovatunkban a munkanélküli-segéllyel kapcsolatos, tudnivalók ismertetését. Most folytatva a sorozatot, arról tájékoztatunk, hogy miként folyósítják a segélyt. MIKOR SZŰNIK MEG, VAGY SZÜNETEL A FOLYÓSÍTÁS? Meg kell szüntetni a mun- kanéíküli-segély folyósítását, ha a jogosult — munkaviszonyt, vagy más kereső foglalkozást létesít, vagy egyéb olyan jövedelemre tesz szert, amely a mindenkori minimális bért eléri (erről köteles a közvetítőhelyet értesíteni), — neki felróható okból nem tesz eleget a közvetítő szervvel való együttműködési kötele- zettségénék, a közvetítő szerv által felajánlott, megfelelő munkahelyet, vagy átképzési lehetőséget nem vállalja el, illetve a munkaviszony létrejötte magatartása miatt meghiúsul, — öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságot szerez, — olyan képzési lehetőséget fogad él, melynek során anyagi támogatásban részesül és a támogatás mértéke a munkanélküli-segély összegét eléri, — foglalkoztatását szövetkeA murtkanélküíi-segély bruttó összegének felső határa a mindenkori minimális bér háromszorosa. Szezonális jellegű foglalkoztatós esetén a munKI JOGOSULT A SEGÉLYRE? A munkanélküli-segélyre való jogosultságot az igénylő kérelme alapján a közvetítő szerv állapítja meg. A közvetítő szerv határozatával szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmet másodfokon a megyei tanács v. b. munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve bírálja el. A jogerős .másodfokú határozat -, amennyiben az a munkanélküli-segélyre való jogosultság iránti kérelmet elutasítja, vagy a folyósítás megszüntetéséről rendelkezik - bíróság előtt megtámadható. A munkanélküli-segély folyósításának kezdő napja —, jogosultság esetén, —, az illetékes közvetítő szervnél, a ,,'Munkanélküli segélykérelem" kitöltését követő első nap. A szükséges iratők: érvényes személyi igazolvány, munkazeti tagsági viszonya keretében ismét biztosították. Szüneteltetni kell a munkanélküli-segély folyósítását, ha a jogosult- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben részesül, — előzetes letartóztatásba kerül, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti,- sorkatonai szolgálatot teljesít. A SEGÉLY ÖSSZEGE ÉS A FOLYÓSÍTÁS IDEJE. A munkanélküli-segély három éven belül 365 naptári napra folyósítható. A munkanélküli-segély ösz- szege függ- a jogosult átlagkeresetétől, — az utolsó munkaviszony megszűnésének módjától és — az igénybe vett munkanélküli segélyezés időtartamától. A segély mértéke az átlag- kereset 50-70 százaléka, amely a feltételektől függően az alábbi: kanéikü'l'i-segély összege megegyező az előzőekben mégha tó rozo ttalkka I, legfeljebb azonban a mindenkori minimális bér. könyv (MIL-lappal, adólappal), munkáltatói igazolások. A munkanélküli-segély folyósításáról, valamint az azt terhelő levonásók átutalásáról havonta utólag, a közvetítő szerv intézkedik. A murtkanélküli-segély a magánszemélyek jövedelem- adójának alapját képezi, és abból nyugdíjjárulékot, személyi jövedelemadót és a dolgozót terhelő tartási díjat, valamint a tévesen kifizetett munkanélküli-segélyt kell levonni. Legközelebb a munkanélküli-segéllyel kapcsolatos társadalombiztosítási ellátásokról tájékoztatunk. Megjegyezzük: a munkanél- küíli-segély feltételeit, dolgozók jogosultságait, kötelezettségeit a 114/1988. (XII. 31.) MT. számú rendelet 1989. január 1-jétől határozza meg. A munkaviszony megszűnésének munkakönyvi bejegyzése A munkanélküli segély összege az átlagkereset %-ában, a folyósítás 180. napjáig 181. napjától munkaviszony megszűnt 70 60 felmondás a dolgozó részéről 65 55 kilépett 60 50 Határidők! A Városgondnokság közti: engedély nélkül bontotta fel a közterületet a ' DDGáz az Engels út 12. szám előtt, a Nagy- kozári út 0 +050 kilométer szelvényében akadályozzák a forgalmat a burkolaton tárolt földdel. Nem állította helyre a burkolatot az Engels út 259. szám előtt a Mélyépítő Gmk. (Katies József körös képviselő). Január 31-re, a Táltos út 5. szám előtt a Kubik Gmk. (Szentpéteri János) február 15-re, a DDGáz a Felsővámház utca- Csillag út csomópontban -j gáz hibaelhárítás — február 19- re, a Táltos út 22. szám előtti járdát, a Tolbuhin út-He- gedűs Mihály utca csomópontban, a Marx út 122. számnál, a Bajai Lakásszerviz, a pécs- bányatelepi út—Bazsó ab. megállónál a Mecseki Szénbányák Szolgáltató üzeme - Komló az úttestet engedély nélkül bontotta fel. Mind a mai napig érvényes volt egy tanácsi tiltás, miszerint nem engedélyezték a büfékocsik telepítését városképi szempontokra hivatkozva, mondván ezek az árusítóhelyek ellepik Pécset. Dr. Szőke Zsuzsa, a városi tanács vb-bivatalának műszaki osztályvezetője viszont maga is megelégelte az ellentmondásos helyzetet, ugyanis nagy az igény a vállalkozásra, és eddig ezt éppen a hatóság korlátozta. Egyre többen kényszerülnek újrakezdésre, és könnyen belátható, hogy egy büfékocsi telepítése az egyik legegyszerűbb vállalkozás. A hivatal műszaki osztálya, az építési és közlekedési osztály, valamint a Városgondnokság nem kevés vita árán végül megegyezett, hogy kidolgozzák az engedélyezések lehetőségeit. Bármily furcsa, a tiltások egyértelmű megfogalmazásával több engedélyt tudnak majd kiadni. Engedélyek büfékocsikra és pavilonokra A hatóság is igyekszik a vállalkozókat segíteni Mindenekelőtt, ahol nem lehet büfékocsit elhelyezni: a történelmi belvárosban, a parkolókban, ott, ahol a forgalmat, vagy a biztonságos közlekedést akadályozza, ahol a környező lakóházakban élőket zavarja, ahol az OÉSZ tiltja, ahol a városképi - műemlékvédelmi szempontokat sérti. Viszont az érdekelt hatóságok, valamint a KISOSZ máris talált a városban hét helyet, ahova minden további nélkül engedélyezhetik a büfékocsik elhelyezését. Érdemes tehát jelentkezni mindazoknak, akik eddig elutasító határozatot kaptak az igénylésükre. Dr. Szőke Zsuzsa azt is ígéri, hogy ezeket a helyeket már kompletten - a különböző közmű és egyéb nyilatkozatokkal együtt ajánlják, míg a vállalkozó által felkutatott és engedélyezhető helyekre ezeket neki kell beszerezni. Arra felhívjuk a figyelmet, hogy a Köjál ugyanolyan szigorúan bírálja el ezeket az elárusítóhelyeket, mint a hasonló profilú üzleteket. A pavilonok telepítését is szabályozták: törekednek arra, hogy más célú felhasználásig, tehát ideiglenes telepítésre ne kerüljön sor. Az arra alkalmas területeket eladják és állandó jellegű épületek telepítését engedélyezik. Egy mondattal visszatérve még a büfékocsikra: érdemes lenne felülvizsgálni a korábbi végrehajtó bizottsági határozatokat is. A parkolókban tiltják minden más tevékenység gya- korlátást - a Szalai András útiban például, ahonnan a büfékocsinak rövidesen el kell vonulni, pedig valós piaci igény van ott rá. Ugyanakkor, amennyiben valamelyik cég bérbe adja a területét - a laikusnak ez gyakran nem különíthető el a 'közterülettől -, ak'kor az ottani elhelyezéshez nem kell hatósági engedély. Ez pedig igazságtalan azokkal szemben, akik hiába várnak erre az engedélyre. Reménykedjünk abban, hogy ez a liberálisabb hatósági munka a piacra bízza, hogy hol élnek meg a vállalkozók. Egy pécsi polgár véleménye a garázsüzletről A régi Budai Külváros utcáit járván egyre több felelőtlenséggel is találkozik az ember, amikor az amúgy is nem rózsás állapotokat az ott élők, az arra járók tovább tetézik nemtörődömségükkel, felelőtlenségükkel. Nem jó ugyanis, ha a bontással, szanálással amúgyis teletűzdelt városrészben ők is rontják a helyzetet. Természetesen megvan a felelőssége azoknak a hivatalos szerveknek, akik hagyják idáig fajulni a helyzetet, örömteli viszont, ha a felszólításra hajlandók tenni a helyzet javításáért. Az Ágota utca végén, ahol a Felsöhavi utca siet le a Havihegyről, közel a megvalósuló átszelő útvonalhoz mindkét részen üres házhelyek, egyik felén építőanyagok vannak fölhalmozva. Ezen a sarkon a legutóbbi időkig nagy szeméthely „virított", üdvös dolog volt ezt megszüntetni a Városgondnokság részéről, mivel nem „csábit" már újabbak odahordásá- ra - remélhetőleg! CSERNUS FERENCNé, VAJGERT GYÖRGY, DR. VARGHA DEZSŐ, VEDRÖDI ZSOLT Lakbériroda a Kossuth téren Felemelt lakbérek - ellentételezések A lakbéremelésekkel párhuzamosan a Minisztertanács rendeletet hozott azoknak a támogatására, akiknek a felemelt lakbér kifizetése megélhetési gondokat okoz. Országosan ez a rendelet 300 000, míg Pécsett 21 200 szociális- bérlakást érint. Az már ma látszik, hogy Pécsett a bérlőknek legalább 50—60 százaléka jogosult a támogatásra, de nyilvánvalóan többen .igénylik majd . .. Nem tudni, valaha, valaki kiszámítja-e mennyi megy a kasszába a felemelt lakbérekből, és mennyit visz el az ellentételezés? Ugyanis már ennek a postázása is olyan szép summa, ami feltételezi, hogy többet veszítenek rajta a rendeletalkotók, mint a nyereség. Ugyanis a felemelt lakbért mindenkinek ki kell fizetni, míg a rászorultak máshonnan kapják a tavalyi és az idei lakbérük közötti különbözetet. Sokan ezért is megkérdőjelezik ezt a rendeletet. A rendelet azonban él, és nagyon fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek a tennivalókkal. Nos, az ellentételezést a tanács vb-hivatalá- nak családvédelmi és egészségügyi osztályán kell igényelni. Az ott hozott döntés alapján fizeti a tanács pénzügyi osztálya a támogatást. Dr. Grünwald Anna, a városi tanács vb-hivatalának családvédelmi és egészségügyi osztályának vezetője kapta a feladatot, amely igen nehéz erőpróba lesz, azért is, mert ez a munka meghaladja az amúgy is a legnagyobb ügyfélforgalmat bonyolító hatóság erejét, mindenképpen a hivatal egészének gondja kell, hogy legyen. Mindenekelőtt, a PIK megkezdte az új lakbérek közlését, amelyen az is rajta van, ki jogosult a támogatásra, és mellékeltek egy igénylőlapot, valamint jövedetemnyilatkoza- tot is. Remélhetőleg ezt mindenki megkapja, akit érint, ha nem jogosan reklamálhat. Ezzel a közléssel kell megkeresni a hivatalt, lehetőleg személyesen. Aki postázza az igénylését, mindenképpen adja fel a PIK-értesitőt, és a nyilatkozatokat is. Március 1-jétől lakbérirodát nyitnak a hivatal Kossuth téri központjában, ahol kizárólag ezekkel az ügyekkel foglalkoznak (hétfőn és szerdánként 8-tól este 6-ig, míg más munkanapokon 8- tól 4-ig), segítenek a gondozási központok is, elmennek azokhoz, akik ágyhoz vannak kötve, illetve fel lehet keresni őket tanácsért, vagy a nyilatkozatok kitöltése miatt. A pécsi Nyugdíjas Egyesület is fogadja az ügyfejeket és segítséget ígér, mindén kedden és csütörtökön délután 2-től 5-ig, a megyei népfront Geisler Eta utcai székházában. A lakásbérlők április 20-ig adhatják be az igényüket és az 1989-es, valamint a felemelt lakbér közötti különbözetet visszamenőleg is megkapják, amennyiben erre jogosultak. Remélhetőleg a PIK-értesí- tők pontosak, és mindenki megkapja, hiszen hangsúlyozzuk, a felemelt lakbért be kell fizetni. Azt már tudjuk, hogy az útmutató egyik pontja hibásan tájékoztat: a rokkantságot ugyanis nem az OOSZI igazolásával, hanem a rokkantsági nyugdíjat megállapító határozattal, illetve a nyugdíjszelvénnyel lehet bizonyítani. Azoknak, akik magánszemélyeknél bérlők, a tulajdonosok közlik az új lakbért, és a tulajdonos kötelessége a PIK- nél az igénylőlapot beszerezni. Nagy körültekintésre és megértésre lesz szükség a következő hetekben, mert a rendeletnek is vannak vitás pontjai - a végrehajtásáról pedig még nem rendelkeztek — és félreértések is várhatók: például a jövedelemnyilatkozatba bele kell számítani a családi pótlékot, a segélyeket is, míg nem tartozik a támogatási körbe a felemelt vízdíj összege, ami szép summa, hiszen az országban a pécsiek fizetik a legtöbbet.- Szőke László (Kálvin u. 7.) a legutóbbi Pécsi körképben „Furcsa garázsüzlet?" címmel megjelent íráshoz fejti ki véleményét. Ajánljuk az érdekeltek figyelmébe: Elöljáróban el kell mondanom, hogy elvben teljes mértékben egyetértek Rostás Béla azon kijelentésével, hogy a garázsok építőinek térítés nélkül adják át az általuk jelenleg is bérelt garázsokat. Mi a Kálvin u. 1. sz. alatt építettünk egy hat férőhelyes garázst 1979-ben és az akkor érvényes tanácsi rendelet alapján a bekerülési összeg — kisipari egységárgyűjtemény alapján összeállított számla szerint - 75 százalékát bérbeszámítási jog alapján havonta érvényesítettük (tehát nem az akkori forgalmi értékről volt szó). Ez a bérbeszámítás a mi esetünkben garázsonként 15—20 ezer forintot jelentett, vagyis ennyibe került a tanácsnak egy garázs. A közelmúltban a PIK felszólított bennünket, hogy megvásárolhatjuk az általunk épített és bérelt garázsokat. A garázsok forgalmi értékét 170 ezer forintot 70 százalékáért, plusz 29 750 forint áfa felszámításával ajánlották fel megvásárlásra. Ez garázsonként 148 750 forintot jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy az építők már eleve nem érvényesíthették a bekerülési összeg 25 százalékát (5-8 ezer forintot), akkor 10 év után készpénz esetén kb. 110 ezer forintért, a 35 évi részletfizetési „könnyítéssel" pedig több, mint 215 ezer forintért jutnak saját munkájuk gyümölcséhez. A PIK felelősségét csak az irreálisan magas forgalmi érték meghatározásában látjuk, hiszen olyan épületekről van szó, amelyre 10 év során egyáltalán nem költött, csak bérleti díjat számolt el. Rovatszerkesztő: Gáldonyi Magdolna lfarosuedö őrjárat
