Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-28 / 58. szám

HURD: AZ ÚJ DEMOKRÁCIÁKTÓL NEM TAGADHATÓ MEG AZ EGK-TAGSÁG Hazánkba érkezett a brit külügy­miniszter „Nem látom be, milyen alapon lehetne megta­gadni az EGK-tagságot a kelet-európai országoktól, amikor elérkeznek a teljes demokrácia és a piacgaz­daság állapotába" - je­lentette ki kedden, Buda­pestre utazása előtt Doug­las Hurd brit külügymi­niszter. Brit üzletemberek előtt felszólalva felhívta az Európai Közösségeket, hogy ajánljon minden kő- zép-kelet-európai ország­nak olyan testre szabott társulási egyezményt, amely fokozatosan bővít­hető és gazdagítható a politikai és gazdasági re­formok útján tett előre­haladásuk mértékében. Ez a folyamat - mondotta - teljes jogú közösségi tag­sághoz vezethet, ha az érintett országok maguk is ezt kívánják. Douglas Hurd hangsú­lyozta: az Európai Közös­ségeknek kéznyújtással kell válaszolnia a közép- kelet-európai országok li­beralizálódására, még­pedig nemcsak baráti kéz- szorítás, hanem gyakorlati segítség és együttműködés céljából. Horn Gyula külügymi­niszter meghívására kedd este hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Douglas Hurd, Nagy-Bri- tannia és Észak-frocszág Egyesült Királyság külügy­minisztere. A brit diplo­mácia irányítóját magyar- országi útjára elkísérte fe­lesége, Judy Hurd is. Douglas Hurd szerdán kezdi meg hivatalos tár­gyalásait a magyar poli­tikai és állami vezetőkkel. Családi pótlék — alanyi jogon Kezdődik az Országgyűlés: Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre és Horn Gyula érkeznek a terembe Megkezdődött az Ország- gyűlés februári ülésszaka I Kedden 336 képviselő jelenlétében - a T. Ház tagjai­nak több mint nyolcvan százalékos részvételével - megkez­dődött az Országgyűlés februári ülésszaka. A napirend tárgyalása előtt a parlament megemlékezett a 35 évvel ezelőtt elhunyt, Zse- dényi Béla jogászprofesszorról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés el­ső elnökéről, akit 1950-ben koholt vádak alapján élet­fogytiglan tartó fegyházbünte­tésre ítéltek. Zsedényi Bélát 1963-ban rehabilitálták, de er­ről családja és a közvéle­mény is csak a múlt évben értesült. A plénum kegyelettel odázott Bognár Rezső, közel­múltban elhunyt országgyűlé­si képviselő emlékének is. Ezt követően hosszas proce­dúra után elfogadták az ülés­szak tárgysorozatát. A képvi­selők tekintettel d benyújtott előterjesztések, indítványok so­kaságára, s arra a korábbi megállapodásukra, hogy man­dátumuk lejártáig már csak olyan kérdéseket tűznek napi­rendre, amelyek a gazdaság, az államapparátus és a köz- intézmények folyamatos műkö­dőképességét, az ország kor- mányozhatóságát biztosítják, több tárgyalásra, javasolt tör­vénytervezetet is leszavaztak, az eredeti harmincból 25, he­lyenként összevont napirendi pontot fogadva el. Eszerint megtárgyalja az Országgyűlés: az alkotmány módosításáról szóló kormány- előterjesztést, illetve képvise­lői indítványokat, a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavaslatot, az ok­tatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, vala­mint a hozzá kapcsolódó, „az egyetemekre vonatkozó hatá­rozattervezetet, a honvédelmi törvény módosítását, a társa­dalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényja­vaslatot, a deregulációs tör­vénycsomagtervet, a földtör­vény módosítására vonatkozó indítványt, a gazdálkodó szer­vezetek és gazdasági társasó­(Folytatás a 2. oldalon) Kaifu Tosiki újra miniszterelnök Kaifu Tosikit ismét minisz­terelnökké választották kedden a japán parlament 'két házá­ban. A parlament olsáházá- ban (ahol a februári általános választások eredményeként a kormányzó Liberális Demokra­ta Párt az 512 mandátumból 285 birtokosa) Kaifu Tosiki 286 szavazatot kapott. Leg­főbb ellenfelét, Dói Tokakor, a Szocialista Párt elnöknőjét 146-an szerették volna a mi­niszterelnöki bársonyszékbe juttatni. Ezt követően a 252 tagú felsőhöz is Kaifu Tosikit választotta meg kormányfőnek, 111 szavazattal. Dói Takako 91 szavazatot kapott. Az ötvenkilenc éves politi­kust tavaly augusztus 9-én vá­lasztották először miniszterel­nökké, mivel Takesita Noboru utón Unó Szószuké kormányfő is lemondásra kényszerült. Nyugat-Berlin polgármestere az újraegyesítésről Téves Helmut Kohl kancel­lár álláspontja, hogy a hatá­rok kérdésében csak az egye­sült Németország dönthet — jelentette ki kedden a nyugat­berlini polgármester. Walter Momper Washingtonban bí­rálta Kohlt azért, mert a hét végén - George Bush elnök­kel folytatott tárgyalásai után - nem minősítette végleges­nek a lengyel-német határt. A szociáldemokrata polgár- mester szerint Kohl régi kele­tű nézete nem állja meg a helyét. Momper szerint egyébként nyilvánvaló, hogy az egységes Németország fővárosa ismét Berlin lesz. A város egyesíté­sét az NDK-beli választások után kezdenék meg: először a két városi közigazgatás kö­zös bizottságot alakítana, amely kidolgozza Berlin alkot­mányát, majd választásokat tartanak. A nyugat-berlini polgármes. tért kedden fogadta George Bush elnök is. Nyugatnémet vérnyomásmérő a megyei gyermekkórházban A pécsi Nyár utcai gyer­mekkórház intenzív osztályára kerül az az NSZK gyártmányú vérnyomásmérő készülék, ame. lyet a napokban vehetett át dr. Sulyok Endre igazgató fő­orvos. Olyan ultrahangos auto­mata berendezésről van szó, amely újszülötteknél és fiatal csecsemőknél is képes meg­bízható, pontos adatokkal szolgálni. Nagy előnye, hogy működése folyamatos, és a nor­málistól eltérő vérnyomás ese­tén azonnal fény- és hangjel­zést ad le. Segítségével a diagnosztizálás és kezelés idő. tartama lerövidül főleg az olyan kisgyermekéknél, akik­nek fertőzés, sérülés, égési baleset következtében kerin­gési zavarai támadnak. Az or­szágban csak néhány helyen fellelhető 150 000 forint értékű műszer árának nagy részét a Konzum Rt. átvállalta, míg a többit a kórház költségvetése biztosította. Gy. B. A tartalomból: KAMATADÓ: JÚLIUSIG VÁRNAK (3. oldal) í * i MEGALAKULT A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KAMARA (3. oldal) i * ; A DN VÁLASZTÁSI MELLÉKLETE (7-8-9-10. oldal) |pp 1 5- ** ^ " >»*Jl ■ A szünetben is a felsőoktatás helyzetéről van szó Glatz Ferenc művelődési miniszter és Roszik Gábor beszélgetésén Francia rektori küldöttség Baranyában A sokat idézett Európa Házba kerülésre Magyaror­szágnak egyre több lehető­sége mutatkozik. Egy biztos: Európával csak európai szin­ten szabad kapcsolatot tar­tani. Nem véletlen hát, hogy a pécsi egyetemek, fel­sőoktatási intézmények a képzésben, az oktatásban, a kutatásban, a tudományos munkában is ezt a színvo­nalat kívánják elérni, és e szándékuk nem újkeletű. (Folytatás az 5. oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents