Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-24 / 54. szám

Punonttm norno Egy régi-új intézmény Beszélgetés dr. Nyikos Lászlóval-—— Például-—— , Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt A DN nem az MSZP lapja Az SZVT Belső ellenőrzés ,90 című konferenciaijának nyi­tó előadását dr. Nyikos László, az Állami Számvevőszék el­nökhelyettese tartotta. Ebből az alkalomból kértük meg, hogy válaszoljon a Dunántúli Napló néhány kérdésére. — ön meglehetősen szokat­lan, mondhatni szenvedélyes hangvételű előadást tartott, összefüggésben van-e ez az­zal, hogy az ÁSZ feltűnően viharos fogadtatásban része­sült a parlament és a pártok részéről egyaránt? — Ez részben vértmérséklet kérdése, résziben pedig ösz- szefügg. Mi nagy hendikeppel indultunk, az Országgyűlés csak második változatban fo­gadta el a 'költségvetésünket, sok a fenntartás a választott vezetőkkel és a munkatársak­kal szemben egyaránt, rész­ben KNEB-es, részben MSZMP-s múltjuk miatt. Van­nak ellendrukkerek, és van egy egészséges türelmetlen­ség, erős várakozás o parla­mentben és a közvélemény­ben egyaránt. Ennek a kihí­vásnak és a szerevezetépítés- nek egyszerre, egyidőben kell megfelelnünk, nem számítha­tunk orra a toleranciára, amely egy konszolidált társa­dalomban természetes lenne. — ön fenntartásokat emlí­tett. Ennek ellentmondani lát­szik, hogy az elnököt és két helyettesét 12 évre választot­ta meg az Országgyűlés ... — Ez igaz, de fel is ment­het mirfket, alkalmatlanság vagy emberi-morális problé­mák cimén. Az új parlament mindenesetre még kritikusabb lesz... — Talán önök is a B-listá- zástól tartanak? — Nem, erre nincs okunk. En személy szerint úgy gon­dolom, hogy 23 éves szakmai pályafutásom alatt — mint vállalati szakember, mint ku­tató és mint szakszervezeti em­ber — bizonyítottam alkalmas­ságomat. Viszont azon az ál­lásponton vagyok, hogy ne­künk mielőbb produkálnunk kell, méghozzá látványosan. Azért is örültem ennek a be­mutatkozási lehetőségnek, mert nagyon kell most ne­künk a nyilvánosság, hogy megismertessük magunkat. Bár 1870-től az 1940-es évek vé­géig létezett ilyen intézmény Magyarországon, most 40 évi szünet után kell magunkat újra elfogadtatnunk. A Szám­vevőszék létét a jogállamiság felé vezető út fontos állomá­sának tartom, csakúgy, mint o köztársasági elnöki intéz­mény és az Alkotmánybíróság létrehozását. Teljesen egyetér­tek Bibó Istvánnal, aki sze­rint a hatalom demoralizál, igazolásra szorul: a hatalmat meg kell osztani, mert kon­centrációja veszélyes a társa­dalomra. — Az Állami Számvevőszék kinek tartozik felelősséggel, és kik dolgozhatnak itt? — Az ÁSZ-t 1989 őszén tör­vény hozta létre, és január 1-jétől működik. Csak a par­lamentnek és a törvényeknek van alárendelve, tehát sem a pártoknak, sem o kormány­nak, sem a törvénynél ala­csonyabb szintű jogszabály­nak. Ez nem jelenti azt, hogy nincs kontroll, de azt a par­lament, a sajtó, a közvéle­mény gyakorolja. Jelentésein­ket minden esetben nyilvános­ságra hozzuk, ha nincs ben­nük államtitok. Pártsemleges intézmény lé­vén, munkatársainkkal szem­ben az egyetlen követelmény a szakszerűség és a morális tartás. Ezért mindannyian ön­ként vagyonnyilatkozatot tet­tünk, és bár nem tiltja a tör­vény, hogy bármelyikünk va­lamely párt tagja legyen, mi nem tartanánk ezt szerencsés­nek. Intézményünk dolgozói elég szép fizetéseket kapnak (egy számvevő például havi 30 ezer forintot), de ez egy­ben a jövedelmük is. Magya­rul, nem engedünk meg sem­miféle egyéb jövedelemszer­zést, kivéve a szerzői jogdíjas tevékenységet (könyvet példá­ul Írhatnak). A munkatársa­kat pályázat útján alkalmaz- tűk (több mint 700 pályázat érkezett). '300-an lehetnénk, de nincs minden állásihely betöltve, ma 244-en vagyunk. Éves költségvetésünk 347 mil­lió forint, tehát egy dolgo­zónk 1,2—1,3 imil'lió forintba kerül az államnak. Ezt jmeg kell keresnünk", ezért mond­tam, hogy gyorsan és látvá­nyosan produkálnunk kell. — Mi a feladatuk? — Az ÁSZ az állami ellen­őrzés legfőbb szerve, fő fel­adataink az államháztartással kapcsolatosak. Ezért is vitat­ták egyes pártok, célszerű volt-e létrejönnünk az állam- háztartási törvény elfogadása előtt. Vizsgáljuk az állami költségvetés (főleg a kiadási oldal) megalapozottságát, a felihasználás törvényességét, célszerűségét és eredményes­séget, szakértői véleményt adunk a parlamentnek. A költségvetési delicit fe­dezésére a jegybank csak a mi ellenjegyzésünkkel ad hi­telt (bár ez szerintem nem túl szerencsés, mert a döntés és az ellenőrzés egybecsúsz­hat). Ellenőrizzük az adók, vá­mok, illetékek kiszabásának helyességét, őrködünk az ál­lami vagyon megőrzése és gyarapítása felett. Tehát min­denütt ott vagyunk, ahol köz­pénzek leihasználása folyik. Feladataink közé tartozik kész vagy készülő kormányprogra­mok ellenőrzése, például a Bős-Nagymaros, a tengizi be­A járókelők azt hitték, hogy eltűnt a pécsi Sipőcz patika szerecsenfigurája a bejárat feletti fali fülkéből. Kiderült, hogy a pécsi Janus Panno­nius Múzeum restaurátoraihoz került több más, műemlék- és ipartörténeti értékű társával együtt. Felújításra szorul a szobrocska, mert a szennye­zett levegő megviselte, egyik alkarját pótolni kell. Ugyan­így megszépülnek a múzeumi szakemberek keze nyomán a XVIII. és XIX. századi régi edények, a bútorzat patinás festménye, egyéb értékes tár­gyak, amelyek nemcsak a Si­pőcz patikából vándoroltak a múzeumba, de a megye töb­bi patikájából is. Több bara­nyai gyógyszertár felajánlotta féltve őrzött muzeális értéke­it, a hajdan használatos gyár­tási eszközöket, tégelykéket, tárolóedénykéket, miután meg­tudták, hogy Baranya első nyilvános patikamúzeuma a pécsi Sipőczben nyílik, várha­tóan már idén, május végén. Addig végleg rendbe hoz­zák a helyiségeket, köztük az oficinát, vagyis az eladóteret, ahol helyet kapnak a meg­szépülő évszázados tárgyak, de ugyanígy bemutatórészt alakítanak ki három másik szobában. Az egyikben példá­ul raktár bútorzati bemutatót hoznak létre. A múzeumi szo­bákat bárki látogathatja, míg A helyi politikai . élet, a problémák és Pécs jövőjének, fejlődésének megismerésére érkezett kétnapos látogatás­ra városunkba Tomes Borec, a Csehszlovák Rádió buda­pesti tudósítója. A városi ta­nács szervezésében pénteken Komlódi Józsefné elnökhelyet­tessel találkozott, valamint lá­togatást tett a Zsolnay gyár­ban, a püspöki székházban és a múzeumigazgatóságon. — Feladatunk közé tartozik, hogy a Budapesten túli élet­ről is tudósítsunk, más váro­sokat is megismerjünk — mondta Tomas Borec. — A pé­csi témákat illetően már vol­taik elképzeléseim, de a váro­ruházásé, illetve - előzetesen — a Budapest—Bécs világkiál­lításé. Figyelemmel kísérjük az állami számviteli rend korsze­rűsítését, egyszerűsítését is. Vizsgáljuk a Magyar Nem­zeti Bank és az államháztar­tás kapcsolatát. Még nem dőlt el, ihogy hatáskörünk ki­terjed-e a nemzetközi deviza- kaipcsolatokra (ha nem, a parlament döntését fogjuk kérni). Mint ősszel megtudtuk, 1100 milliárd forint az állam- háztartás kumulált adóssága, 20 milliárd dollár felett van a bruttó, 14—15 milliárd dol­lár a nettó adósságállomá­nyunk. Szeretnénk a közvéle­mény elé tárni: hol, kinél van ez az 5-6 milliárd dollár, be­hajtható-e egyáltalán, hogy a múltat végre íe lehessen zár­ni. Végül nekünk kell ellen­őriznünk a párttörvény szerint a pártok gazdálkodását. Most például a volt MSZMP va­gyonmérlegét ellenőriztük, ez­zel débütálunk a parlament­ben.- Ha jól tudom, nem tar­tották túl szakszerűnek ezt a vagyonmérleget... — Keményebben is fogal­mazhatok: a mérleg nem va­lós, mert nem tartalmaz téte­les, aktuális leltárt. Belső vi­ta is folyt nálunk arról, hogy végül is mi a feladatunk. A parlamenttől ugyanis azt a megbízatást kaptuk, hogy azt a vagyonmérleget vizsgáljuk a már említett eladótérben fo­lyik az árusítás. A múzeumlé­tesítési ötlet egyik leglelke­sebb híve dr. Brandtner Ottó- né patikavezető, munkáját se­gíti a Megyei Gyógyszertári Központ műszaki osztálya, ahonnan Csendes Tamás fog­ja össze a restaurációs, szé­si tanács is nagyon érdekes programokat szervezett ne­kem. A legérdekesebb talán az 1968-as csehszlovákiai ma­gyar bevonulás szemtanújával, egy nyugdíjas ezredessel ké­szített interjú volt. Ez a be­szélgetés számomra nagyon fontos. Rendkívüli élményként hatott rám a csütörtöki szín­házlátogatás is, ahol Havel elnökünk Leirat című darab­ját láthattam. A Csehszlovákiában novem­berben lezajlott változások óta egészen új témákkal is foglalkozhat Magyarországot illetően, olyanokkal, amelyek­meg, amelyet az MSZMP a kongresszusra, illetve utódja a cégbíróságnak benyújtott. A népszavazás ,,igen"-je vi­szont arra kötelezi az MSZMP-t, illetve az MSZP-t, hogy teljes vagyonával elszá­moljon. Amit ma tudunk: az MSZMP-vagyon könyv szerinti értéke 8,5 milliárd forint, de ez nem a piaci érték. Az MSZMP-nek 2600 ingatlana volt, de hogy a lista teljes-e, azt nem tudjuk, nyomozásra pedig nem vállalkozhatunk. A vagyon döntő részét az MSZP mór átadta, a többiről már­cius 31-éré ígértek pontos adatokat.- Ez a vagyonleltár tartal­mazza a pártvállalatok vagyo­nát, például a lapkiadó válla­latokét is? — Nem, és éppen ez a baj. Tisztázni kellene már végre a tulajdonost. — Végül hadd kérdezzem meg: területileg hogyan épül lel az ÁSZ, Baranyában pél­dául milyen szervezetük van?- Megyénként két számve­vőnk dolgozik, a regionális központokban — így Pécsett is — 4—5 munkatársunk, akik egymással mellérendelt vi­szonyban vannak, főnökük a budapesti központ főtanácso­sa. Ezzel igyekeztünk csökken­teni a bürokráciát, nem kíván­tunk középirányító szintet be­iktatni, és próbáltunk alkal­mazkodni a várható önkor­mányzati felépítéshez. pítesi, elsősorban építészeti, bútorasztalosi munkát, de se­gítségül hívták a Képzőművé­szeti Alap egyik restaurátor- művészét, Répái Gábort is. Hasonló patikamúzeum' műkö­dik hazánkban Székesfehér­váron és Kőszegen. Cs. J. re korábban a prágai rádió nem tartott igényt. így részle­tes beszámolókat készít a többpártrendszerről vagy az egyházi életről. Ezt segítik a Csehszlovák Rádiónál történt személyi változások is. — Ma Magyarországon tu­dósitónak lenni nagyon érde­kes feladat, bár eddig nem számított kiemelt munkának a prágai kollégák körében. A két ország közös gyökerei és Kelet-Európa jövője miatt úgy érzem, Magyarország most is, és még sokáig nagyon érde­kes lesz számunkra.- pataki ­A Magyar Szocialista Párt szóvivője, Polgár Viktor inter­jút adott csütörtökön. A vele történt beszélgetést közölte a csütörtöki tvJhíradó és a teg­napi Népszabadság is. Mi, a megyei lopok újságírói jó né­hány, az interjúban említett kijelentést fenntartással fo­gadtunk. Később kiderült, nem vagyunk egyedül, hiszen teg­nap délután megérkezett a Magyar Újságírók Szövetségé­nek állásfoglalása ebben a kérdésben. Tudniillik, hogy mi­lyen szerepet vállaljon a me­gyei sajtó a választások utá­ni időszakban. A MUOSZ elnöksége üdvöz­li ugyan, hogy az MSZP fel kívánja adni a megyei napi­lapok fölötti politikai felügye­letét, más vonatkozásban azon­ban nem ért egyet a párt javaslataival. Nem tartja el­fogadhatónak helyi felügyelő bizottságok létrehozását, ezért azokban nem hajlandó részt venni, hiszen így egypárti he­lyett többpárti irányítás jön­ne létre, ugyanaz a lehetet­len állapot, ami a rádió és a televízió kuratóriummal kap­csolatban kialakult. A MUOSZ ,,A Romániába bevinni vagy ki­vinni szándékozott segélyszállítmá­nyok csak akkor tartalmazhatnak magyar nyelvű tankönyveket, ha a szállítmány címzettje a román mű­velődésügyi minisztérium (Bukarest). Ugyancsak a román művelődésügyi minisztériumnak kell eljuttatni a szépirodalmi műveket, mesekönyveket is, kivéve a Bibliát, amely korlátozás nélkül eljuttatható Romániába" — közölte tegnap a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnokságá­ra hivatkozva a Magyar Távirati Iroda. Dr. Horváth Csaba, a pécs-bara- nyai Értelmiségi Klub elnöke: — Több mint 14 ezer könyvet jut­tatták el hozzánk idáig, mivel azt ígértük, továbbítjuk ezeket Romá­niába ... A püspöki hivatallal kö­zösen március elején indultunk vol­na a szállítmánnyal Kolozsvárra, Mosoly megerősíti korábbi álláspont­ját: a megyei napilapok — a nemzeti tájékoztatási intéz­ményrendszer részeként - pár­toktól független, önálló szelle­mi műhelyként működjenek, kiadóik pedig önálló állami, vagy állam által felügyelt vál­lalatok legyenek. Lombosig Jenő, a Dunántúli Napló főszerkesztője: ,,Valamennyi olvasónk észre­vehette, hogy a választási küz­delmek során a Dunántúli Napló minden pártnak esély­egyenlőséget adott és ad. összeállításainkkal országos példát szolgáltattunk. Meg­jegyzem, soha nem állította lapunk, hogy független. Mi mindig az értékteremtő szel­lemi és fizikai munkát végzők, valamint a legkülönbözőbb társadalmi rétegződések ér­deklődése alapján kívántunk lapot készíteni. A Dunántúli Napló nem az MSZP lapja. Mi arra törekedtünk már az MSZMP XIV. kongresszusa előtt közvetlenül is, hogy a megyei napilapok pártoktól független, önálló szellemi mű­helyként működjenek. ahonnan a helyiek továbbították volna a könyveket a magyarlakta településekre. Most kénytelenek va­gyunk várni, de bizakodunk, hogy a román döntés nem végleges. Ha mégis az lenne, a 14 ezer kötetet tanyasi, vidéki könyvtárak között lógjuk szétosztani. A Magyar Nemzet tegnapi száma ,, Kommentár nélküli" címmel kö­zölte az MTI-hirt. Valószínűleg nem csupán bennünk forrt fel a vér a közlemény tartal­mának megismerése után. Köszönet a decemberi • segítségért? . . Pét­re Roman és kormánya Ceausescu- örökségét kívánja továbbfejleszte­ni? .. . Volna még néhárty indulatos kér­désünk, de nem tesszük fel. Románia balkanizálódása tovább folytatódik . . . Borongásán ér haza a munkából. Fáradtan körülnéz, órájára pillant, bekapcsolja a tévét. A Híradó megy. Közben vacsorát készít. Bosszankodik, hogy megint csak átlátszó vastagságú pa- rizerre jut, meg némi vajra. A szendvics rágicsálása közben megüti a fülét a mondat: ,,Sokan megmosolyogtak volna, ha korábban ilyen népszerűsé­get jósolok az Austrialottónak". Megakad a torkán a falat, bár eszébe jut, hogy egyetlen schillingje sincs otthon. Eszébe jut a Dunántúli Naplóban jó néhány nappal ezelőtt olvasott írás, amely megjósolta, hogy mivel csak a fővárosban és Győr-Sop- ron megyében lehet majd kapni az OTP által is szervezett osztrák lottót, bajok lehetnek. Az OTP főilletékese, Bornemissza úr úgy véli, megmosolyog­ták volna. Most pedig van elég baja, mert szervezheti a többi megyét is. Emberünk leteszi a szendvicset. Először csak mosolyog a hal­lottakon, utána schillingelő kacagásba kezd, majd röhög. Rö­högése messze elhallatszik. S. G. Baranya első patikamúzeuma Magyarország most nagyon érdekes A csehszlovák rádió budapesti tudósítója Pécsett Tovaszálló repülők Ma rendezik az MHSZ országos kongresszusát. Botrány vár­ható. Kérdés: a szervezők ki tudják-e védeni? Balogh Árpád, az MHSZ Baranya Megyei Repülő és Ejtőer­nyős Klub titkára:- Nem tartom valószínűnek, hogy a botrány elkerülhető lesz, de ezt a rendezők csak maguknak köszönhetik. Baranyából pél­dául 30 küldött vesz részt a kongresszuson, de a 30-ból 20 ember az apparátushoz tartozik . . . Nem tudjuk, hogyan képe­sek ők a klubtagok érdekeit képviselni akkor, amikor részt sem vesznek a klubok munkájában?... Megmondom kereken: eddi­gi tevékenységükkel sem voltunk elégedettek, de azzal, hogy így intézik a kongresszust, betelt a pohár. Egyetlen céljuk van: „átmenteni" a hatalmukat. Az országos apparátus ennek érde­kében elkészített egy új alapszabály-tervezetet, s úgy szervezi a szombati közgyűlést, hogy az új alapszabályt a küldöttek közt többségben levő apparátustagok meg is szavazzák . . . Hogy mi, a „maradék”, a klubok munkáiban valóban tevéke­nyen részt vállalók, meg tudjuk-e akadályozni ezt vagy sem - kérdés . . . Nos, hát ezért várható a botrány .... A klubtitkár elmondása szerint a repülősök a kongresszus kez­detekor bejelentik, hogy a jövőben nem kívánnak az MHSZ keretein belül működni. S ha így lesz, a honvédelmi tárcához tartozó szövetségen belül is elkezdődhet a vagyonmegosztás. Hogy az állami támogatás siétosztásáért várható harcról már ne is tegyünk említést... Titánia feltámadása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents