Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-17 / 47. szám
1990. február 17., szombat Dunántúlt napló 3 ^ -— HkimM*. m*. —. ';je*'im :.. rr#:m ..... *< ■.feepuini a reauiasoK merieKeig Igaz-e, hogy a bányavállalatok után a Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalat is mentőkötélre vár? Az utóbbi időben épp a pécsi toronyház-ügy kapcsán is felerősödtek a vállalat mai és jövőbeni életképességét megkérdőjelező híresztelések, miszerint a Bázis állandó likviditási gondokkal küzd, megkezdte a korlátolt felelősségű társaságokba történő átalakulását és létszámának leépítését. Hátrányára vált a SÁÉV-val történt fúziója.- Van-e valóságtartalma ezeknek a híreszteléseknek? - tettük fel a kérdést Mischl Róbertnek, a Bázis vezérigazgatójának. fme a válasz: Kritikus helyzetben — Minden hírnek van valóságtartalma. Az tény, hogy a megye és az ország gazdasági helyzete miatt az építő- ípornak mines elégséges feladata a térségiben, és ez- a folyamat már régóta tart. Egyre távolabb kell mennünk munkáiért, egyre nehezebb körülményeik között lehet megszerezni az építési feladatokat. A vállalati stratégiánk az volt, hogy átmentsük kapacitásainkat a restrikciós időszakon, bízva ' önmagunkban és abban, hogy a vállaltunk erőforrásai, tartalékai elégs -gésák lesznek e nehéz időszo, átvészelésére. Ez lígy nem ijött be. A restrikció tovább tairt, mint ahogy a váHalat erőforrásokkal rendelkezik, csökkent a munka az egyre drágább anyagok, eszközök cs a pénz drágulása Ikövetkeztéuen. Ráadásul a pénzpiac beszűkült. Vállalatunk nem iképus saját tőkéből finanszírozni tevékenységét, és a imáit évben a külső körülmények következtében kimerülték anyagi képességeink. (Korántsem igaz, hogy a Somogy Megyei Állami Építöip iri Vállalattal történt fúzióra zethetők vissza mostani gon jóink lés nehézségeink. A vo BÉV jelentős piaci területhez és használható vagyon birtokába került, korábbi kapacitásaink (jelentős részét Somogybán (és a Balaton térségében köthettük le.. Tény, a fúzióval sem lett könnyebb az összevont Bázis sorsa. Vállalatunk valóban kritikus helyzetben van, mert pénzhiány miatt nem kaphatja meg azt a bitelme nnyiséget, almit az eddigi évék során a ibartkok- tól megkapott. A Bázis hitelképes-, mert a KHB hitelezett, igy adósságaink egy (részét kifizethetjük, ’ vállalkozásainkat részben (biztonságba helyezhetjük. De így is kevés a hitel. Hogy aztán hogyan lehet kigazdálkodni a fantasztikusan magas hitelkamatot? (Az elmúlt évben csak a (hite ltom a - tunk 140 millió forintot tett ki. Ennyivel lehetne jobb az eredményünk, ha 'lenne elégséges forgótőkénk a tevékenységünk fedezetére. Mert hiába az 1,5 Nem a jövőtől tart a Bázis Mi a híresztelések valóságalapja? - kérdeztük Mischl Róbert vezérigazgatót Kocogóverseny képviselőjelölteknek A Bázis Daruzási- és Fuvarozási Kft. gépe dolgozik a kertvárosi lakásépítkezésen Fotó: Horváth Norbert milliárd forint értékű tehermentes vagyonunk, ha annak kétharmada -nem mobilizálható állóeszköz, így az nem elégséges ahhoz, hogy kihasználhas- suk a 3,5 (milliárdos kapacitásunkat. Igy tehát rákényszerülünk arra, hogy állóesZközva- gyonunk jelentős részét pénzzé tegyük. Kft.-k A társasági törvény adta lehetőséggel élve (jelenleg 10 kft.-nk van, és a számuk nőni fog. Elérkezett az idő, amikor az erőforrások mértékére kell redukálnunk a kapacitásainkat. Tehát elsősorban a veszteséges termeléstől kell (megszabadulnunk, hogy szakmai-emberi képességeinket, szükséges ''apacitásainkat és termelő bendezéseinket átmenthessük c ' minden bizonnyal bekö- vt ?ző jöbb időszakra. Dolgoz- nk száma ma már ailig halaa,-’ meg a (négyezret. Természete hogy a (leépülés tervszerű és ’ndézett keretek között és a ‘elképesség fenntartása (mell . következhet csak be. Ez azt jelenti, (hogy a leépülő kapacitások, illetőleg megszűnő üzemek kerülnek elsősorban átalakításra. Az átalakítás önmagában is felszínre hozza a reális létszám-, eszköz- és költségigényéket, mert sajnos, tapasztalaturtk: ha létszámleépítésről, költség- és eszközcsökkentésről akarjuk meggyőzni az egyes üzemeinket, akkor mindig mindenki ragaszkodik mindenhez és (mindenkihez, (mindaddig, ómig az magát a nagyvállalatot terheli. Abban a pillanatban, almikor már a szűkebb kollektíva érdeke (jelenik meg — mint o kft.-k esetében -, rögtön .nem kell annyi létszám, költség és eszköz. Téhát csak (jóbb helyzetbe kerülhetnek ezek a szervezetek, mint a vállalat keretéi között voltaik. Az tény, hogy sok vállalati dolgozónak egzisztenciális és megélhetési gondokkal (kell szembenéznie, hisz a vállalat már képtelen foglalkoztatni az eddigi létszámot, a meglévő és szerveződő dcft.-lk pedig nem visznek magúkká! mindenkit. A vállalat fél országnyi területen dolgozik, ezt a kiterjedt és egyre drágább körülmények közötti működést fenntartani lehetetlen. Ha tnem épül le a vállalat a realitások mértékéig, akkor tönkremegy. Ez pedig sertlcinék sem lehet érdeke. A dolgozók és a termelőképességék java részét igyekszünk átmentem, és ómig ennek megvan az esélye, ezt kötelességünk is (megtenni. Kevés a megrendelés A toronyház-lkatasztrófa jelentős m értékben m eg rend itet- te megrendelőink, szállitóirtk és pénzforrásaink bizalmát, ugyanakkor erősen demoralizáló hatást gyakorolt vállalaton belül is. A Bázis is szenvedő alanya ennék az ügynék, mert sem vezetők, sem dolgozók nincsenek ma már a .hajdani BÉV- től olyanok a vállalatnál, akiknek bánmi közük lenne a ima- gasház létrejöttéhez, vagy az ott elkövetett hibákhoz. Szinte jelentéktelen mértékű a lakásépítés Pécsett és Baranyában, Somogybán valamivel jobb a helyzet, Budapesten is építünk 650 lakást. Hiányzik a fizetőképes kereslet és főként a finanszírozó. A lakásépítést ma a sa- iát értókesitésű vállalkozás jelenti, mindez csak drága hite! és szűk pénzellátás (mellett valósítható meg. A múlt éviben a kormány Ígérte a kedvezményes lakásépítési hiteléket, ebből azonban egyetlen fillért sem kaptunk, igy körülbelül 500 millió forintunkat kötött le ez a tevékenységünk. Említettem, hogy mennyire drága a hitel. Idén a Kereskedelmi és Hitelbank kedvező feltételeket nyújt és a saját értékesítésű lakásépítéseinket meg tudja finanszírozni. Vannak konkrét terveink a főtevékenységet - az építést - illetően, vannak szerződéseink gép- és alkatrész- gyártásra 'és építőipari tevékenységre nyugati partnerekkel. Jelentős dollárexportra kaptunk előleget szovjet partnertől. Egyrészt tehát biztatóak a jelek a jövőnket illetően, másrészt viszont a pénzügyi feltételek miatt nem láthatunk el az év végéig. Olyan gyorsak és kiszámíthatatlanok a változások, hogy kénytelenek vagyunk kézi vezérléssel irányítani a vállalatot. Nem a jövőtől félek, hanem a mától és a holnaptól. Ha a mai problémákat meg tudjuk oldani, akkor megoldottuk a vállalat problémáit is és a jövőt is — fejezte be kérdéseinkre adott válaszait Mischl Róbert, a Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalat vezérigazgatója. Murányi László r Kevés az alkatrész a külföldi géptípusokhoz A mezőgazdasági üzemekben befejeződött a tavasszal legkorábban használatos egyszerűbb, kevés alkatrészt igénylő talajművelő gépek javítása. Ezekben a napokban már a traktorok, vető- és' növényvédő eszközök felújításához is hozzáláttak az üzemek-. ben. A munka a műhelyek-' ben nem zavartalan, mivel számos külföldi géptípushoz nincs elegendő alkatrész. Több mint 200 ezer kisebb- nagyobb növényópoló, öntöző, nyári talajművelő és be-, takarító gépet hoznak rendbe az állami gazdaságok és ' a szövetkezetek a téli időszakban. A legtöbb helyen még a hagyományos módszerekkel folyik a javítás. A kisgazdák szintén ezt az Téli gépjavítás zökkenőkkel időszakot használják ki a munkára. A 40-50 lóerős külföldi traktorokat viszonylag folyamatosan tudják javítani, megfelelő az alkatrész-utánpótlás. Körülményesebb a 10—15 lóerős kerti traktorokhoz és munkagépeikhez pótalkatrészt szerezni. Sokak szerint ennek az az oka, hogy a kisdoktorokat több kereskedelmi cég forgalmazza, aminek számos előnye is van, viszont e gépek alkatrész- utánpótlásával érdemlegesen egyik cég sem foglalkozik. A kisüzemekben ilyenkor van idő arra, hogy „új" gépeket fabrikáljanak maguknak. A régi, elhasznált traktormotorok felújításával nem mindig biztonságos járó- és fékszerkezetű erőgépeket állítanak elő. A szakemberek szerint ez a későbbiekben gondot okoz, hiszen — ha a közutakra nem is merészkednek ki velük — esetenként a használóikra veszélyesek lehetnek ezek a minősítés nélküli gépek. Az eddigi tapasztalatok szerint nem zökkenőmentes a nagyobb gépek javítása. A hazai gyártású eszközökhöz többnyire elegendő alkatrészt kaptak az üzemek, a külföldi gépek alkatrészeiből viszont nincs elég. A csehszlovák és az NDK- gyártmányú erőgépekhez például nélkülözhetetlen alkatrészek hiányoznak. Ennek okára világitottak rá az Agroteknél; az MTI munkatársának elmondották: a csehszlovák partner a Zetor traktorokhoz tavaly április végéig megrendelt alkatrészeknek mindössze a harmadát szállította le. Hasonló gondot okoz a kereskedelmi vállalatoknak, hogy az NDK-ból csak a töredéke érkezett meg — a hazánkban nagy számban használt - E—516-os gabonakombájn alkatrészeinek. Elsősorban a főtengelyek hiánya hátráltatja a kombájnjavítást. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt örömteli (meglepetéssel olvastam lapjukban azt a felhívást, melyet Osztromok István független (képviselőjelölt tett iközzé, (S a képviselőválasztást megelőző — s kétségtelenül fárasztó — (kampány szellemi vetélkedőjének feszültségét, egy sportverseny jóleső fizikai fáradtságával (kívánná lazítani. Kérem, szíveskedjenek nyilvánosságra hozni, hogy én, a Szabad Demokraták Szövetsége pécsi I. választókerületének képviselőjelöltje — jóllehet évtizedékkel idősébb vagyok a kihívónál — a kocogóversenyre való kihívást örömmel elfogadom az SZDSZ színeiben, s az „ép testben ép léleik" szellemében. S hogy a „revarvs” lehetőségét is rögtön felajánljam: e futóverseny visszavágójaként javaslok jelölt- és versenyzőtársaimnak egykilométeres úszóversenyt, „más fegyvernemként" ! Kérem fenti nyilatkozatom és viszontkihívásom nyilvános közzétételét, ahogy azt Osztromok István esetében is tették! Tisztelettel: dr. Varga Levente, SZDSZ I. körz. képv. jel. Díszpolgárok Egy felröppent pletyka adja az apropóját a következő, tanulságos névsornak. Elterjedt, hogy Aczél György, aki 1987- ben kapta meg a Pécsi Városi Tanácstól a díszpolgári címet, vissza akarja adni a megtisztelő elismerést. Nos, magukat megnevezni nem akaró, de a volt jelentős politikushoz közelálló emberek megerősítették, hogy lebeszélték Aczél Györgyöt erről a szándékáról. Érveik között szerepelt, hogy az említett elismerés amúgy sem képviselői munkájának, inkább a megyei közművelődési és oktatási szerkezetének fejlesztésében betöltött szerepével függ össze, ez utóbbiak pedig elvitathatatla- nok. Megkaptuk a városi tanácstól azok névsorát, akik az elmúlt harminc évben — a folyamatosan változó és megváltoztatott előírások - helyi tanácsrendeletek alapján Pécs díszpolgárai lettek. ízelítő a névsorból: Hajdú Gyula, Mihail Nyikolajevics Sarohin (1969), Viktor Vasarely (1976), Martyn Ferenc (1979), Csorba Győző (1986). Pro Űrbe díjasok közül, a korábbi évekből: dr. Galabár Tibor (1979), a Pécsi Vízmű Steinmetz kapitány Szocialista Brigádja (1980), a Pécsi Kertészeti- és Parképítő Vállalat (1981), Mecseki Szénbányák Vállalat (1982), DDGáz Hunyadi Gázmentő Szocialista Brigádja (1983), Pákolitz István (1984), Mecseki Ércbányászati Vállalat (1985). Információink szerint a Pro Űrbe és a díszpolgári díjakat ezek után nem novemberben, hanem az adott év más hónapjában, más ünnephez kötődően adják ki. Remi Mohácson Abszolút döntetlen eredménnyel végződött Mohácson a Kórház-Rendelőintézet igazgató-főorvos választása. Tegnapi számunkban mohácsi tudósítónk, Berta Mária cikkéből már értesülhettek olvasóink a végeredmény (telenség)ről, most dr. Csete Bélát, az eddigi igazgató- főorvost kérdeztük telefonon az előzményekről. Az igazgató-főorvos harminc éve irányítja a mohácsi kórházat, s most felkérték, az önkormányzati rendszer bevezetéséig lássa még el az igazgatási feladatokat. Az „utődválasztás" előzményeiről a következőket mondta:- A pályázatra ketten adták be jelentkezésüket, dr. Marosi Irén és dr. Debreczeni László. Marosi főorvosnő inkább szervező típus, Debreczeni főorvos úr pedig kutatóként dolgozott eddig, ö könyvet is irt már, az orvostudományok kandidátusa - nagyon érdekes egyéniség. Az előcsatározások során a szak- szervezeti bizalmiak 13-10 arányban Debreczeni főorvos mellett szavaztak, a főorvosi kar pedig 9-7 arányban döntött a kutató mellett. Ezzel szemben a körzeti orvosok igen nagy különbséggel Marosi főorvosnő mellett tették le voksukat, ráadásul az előkészítő bizottság is a főorvosnőre szavazott, 5-1 arányban. Ezután - mivel 2-2-re „alakult az eredmény" - a tanács vb-nek kellett volna döntenie, a szavazás viszont itt is döntetlenre, 5-5-re végződött. Ha nyílt szavazás van, az elnök szavazata dönt, de ebben az esetben titkosan szavaztak, ezért nem lett döntés. Káderek pénze A Belügyminisztérium, a Recski Szövetség és a sajtó követelésére nyilvánosságra hozta azt a 152 nevet tartalmazó listát, melyből (kiderül, hogy 1956 nyarán mekkora kártalanításban részesültök a Rákosi- rendszerben meghurcolt vezető káderek. A névsornak két szempontból is jelentősége van. Egyrészt — talán többek számára ismeretes —, hogy hamarosan új rehabilitációs törvényt fogad el a magyar parlament, másrészt az úgynevezett közemberek'méltánylásánál 5-10— 30 ezer forintos jóvátétel történt akkoriban, 1956 nyarán. Néhány nevet kiemelünk az érintettek közül, azok közül tehát, alkik 56 nyarán kártalanításként pénzt kaptáik a politikai szelek változásakor. Kérjük, hogy az 1956-ban érvényes forintárfolyamokat számolják. A legmagasabb összeget, (kétszázezer forintot dr. Ries István, Szakosíts Árpád és Vajda Imre kapták. Az ismertebb politikusok közül Kádár Jánost 163 ezer, Aczél Györgyöt 132 ezer forint illette. Rajk Lászlóné és özv. Sólyom Lászlóné, a nekik javasolt 110 ezer, illetve 65 ezer forintot nem vették át, ugyanakkor Fp- ludy György (aki a névsorban i betűvel szerepel) 85 ezer forintot ailáírt ugyan, de ezt nemrégiben egy megjelent interjúban tagadta. A baranyai illetőségűek közül egyetlen nevet említünk, Deák Líviát, aki a negyvenes- ötvenes évdk fordulójám volt pécsi párttitkár, ő akkor 50 ezer kártérítést kapott.
