Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-16 / 46. szám
1990. február 16., péntek Dunántúli napló ____________ Pályáiall felhlBfl«_________ A gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatásáért----------------------------------------------------Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Lincshangulat Leninvárosban----------------------- . * --------------------------------------------------A Dráva mentétől a Somogy megyei határig található délnyugat-baranyai települések gazdasági felzárkóztatását segítő program megvalósítása ez évben is folytatódik. A munkahelyteremtő beruházások támogatására a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az alábbi pályázati felhívást teszi közzé.----------------------------------------------------------------------------------------- i, . . A korábbi évekhez képest idén néhány területen változnak a feltételek, ezzel bővülhet a területfejlesztési és szervezési alapból pénzhez jutók köre. A lényegesebb módosulások: infrastruktúra-fejlesztésre, szolgáltatásjavításra is fordítható az alap (eddig a gazdasági szférát részesítették előnyben): a kormány által meghatározott keretösszegből a nagyobb szervezetek mellett az egyéni vállalkozók is részesülhetnek; nemcsak milliókban kell gondolkodni, hanem kisebb összeget is lehet igényelni (például ha egy szolgáltatás-beindításhoz öt- ven-százezer forintra van szükség, erre kell pályázni). A pályázatokat folyamatosan - lehetőség szerint 1990. február 15-iq - a Baranya Megyei Tanács V. B. terv-, köz- gazdasági és vállalkozási osztályára kell benyújtani. (A pályázat teljes szövege is ott tekinthető meg.) * A tanácsi területfejlesztési és szervezési alapból nyújtandó támogatás célja, hogy elősegítse a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének gyorsítását, gazdasági alapjainak korszerűsítését, a termeléssel összefüggő infrastrukturális feltételek, különböző szolgáltatások javítását, ösztönözze a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és a lakosság vállalkozásainak, beruházásainak e térségben történő megvalósítását. Támogatásra jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és egyéni vállalkozók pályázhatnak, amennyiben az előbbiekben felsorolt céloknak megfelelő fejlesztést kívánnak megvalósítani. A tanácsi alapból nyújtandó támogatás formája munkahelyteremtő fejlesztések esetében költségvetési juttatás, egyéb esetekben költség- vetési juttatás és kamatmentes kölcsön, járadékfizetési kötelezettségű alapjuttatás, továbbá tőketársas kft. formájú vállalkozás. Az alapból termelő és munkahelyteremtő beruházás akkor támogatható, ha a következő feltételeknek eleget tesz: a beruházásnak 3 éven belül meg kell valósulnia, és a foglalkoztatás tervezett bővítését 4 éven belül el kell érnie, az új munkahelyeknek a megvalósításuktól számított további 5 évig fenn kell maradniuk; a beruházásnak 10 éves időszakon át, reálértékben, minimum 12%-os belső megtérülési rátát kell biztosítania; az alapból igényelt támogatás a fejlesztési költség 30 százalékát nem haladhatja meg; az állami forrásokból származó, összes beruházási célú támogatás nem haladhatja meg a fejlesztési költség ötven százalékát; az egy munkahely létrehozására fordítható állami támogatás felső határa ötszázezer forint. Az alapból termelő beruházások, az ezekhez szükséges infrastrukturális feltételek bővítése és különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások támogathatók. A 60 fősnél kisebb vállalkozások az idegen- forgalmi, kereskedelmi és építőipari fejlesztéseikhez igényelhetik az alapból történő támogatást. Az igényelt támogatás az érintett településeken, indokolt esetben az e térséghez közel eső foglalkoztgtási központokban megvalósuló fejlesztésekre használható fel. A pályázatot a Baranya Megyei Tanács V. B. terv-, köz- gazdasági- és vállalkozási osztályára (Pécs, Rákóczi út 34.) kell 5 példányban benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell; a pályázó nevét, telephelyét; a számla- vezető pénzintézet megnevezését; a beruházás megnevezését, a beruházás telephelyét; a beruházás teljes költségét, a finanszírozáshoz igénybe vett források megnevezését, ütemezését; az üzembe helyezés időpontját; munkahelyteremtő fejlesztés esetén az elérhető foglalkoztatás mértékét; a pályázó által vállalt egyéb kötelezettségeket. A pályázathoz mellékelni kell a számlavezető pénzintézet véleményét. A pályázatok véleményezését a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által megbízott szakértői csoport (tervgazdasági bizottság) végzi. A támogatós odaítéléséről a végrehajtó bizottság dönt. Munkahelyteremtő fejlesztések esetén — amennyiben a támogatás összege ötmillió forintnál vagy a beruházás összege tízmillió forintnál nagyobb, illetve az új, induló kisvállalkozás létrehozandó munkahelyeinek száma a harmincat meghaladja, a döntéshez központi (országos) szakértői bizottság egyetértése szükséges. A szerződés hatályszerű teljesítését a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által kijelölt szakértői csoport folyamatosan ellenőrzi, ha a pályázó a szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesíti, a vb. a támogatást részben vagy egészében visszavonja. Visszavonás esetén a pályázó az igénybe vett összeget a támogatás igénybevételétől számított késedelmi kamattal együtt köteles visszafizetni. L. Cs. K. Néptánc kicsikkel, nagyban Gyerekfejjel ismerkednek évszázados értékeinkkel, hagyományainkkal Akik játszva tanulnak „Hajdináné rokona, téged hívlak a táncba ... " hangzik fel a dal szerda délután a pécsi úttörőházban. Alsótagozatosok fogják egymás kezét, énekelnek, körjátékot játszanak, ők a néptánciskolások. Rajongó szemekkel figyelik a hosszú hajú nénit és a bajuszos bácsit, akik foglalkoznak velük. Hét évvel ezelőtt kezdődött a néptánciskola és .mára már valódi népszerűséget vívott ki magának az úttörőház állandó programjai közül. A városnak szinte valamennyi iskolájából járnak ide gyerekek. A kezdő csoport tagjai .második-harmadikosok. A szebbnél szébb dunántúli dalokat tanulják, játszanak és táncolnak. A haladó csoportba idősebbek, ügyesebbek járnak. Szinte valamennyi foglalkozás alkalmával testvérek, szülőik, .nagyszülők serege tölti meg a ibáz nagytermének nézőterét. Kadinget Imre tervező- mérnök Bálicsból hozza el rendszeresen kislányát. — Idestova már .négy éve Járunk üde. Néha nehéz az Időt egyeztetni, de hát nincs mit tenni, a kislány egyszerűen betege lesz, ha kihagyunk egy foglalkozást. És az igazság az, hogy meg is értjük feleségemmel. Valamikor ugyanis mi is táncoltunk, még örülünk is annak, hogy a kislány ennyire fogékony a folklór iránt. A gyerekek között nagyon ügyesen mozog egy nyurga növésű, barna kislány. Édesapja etióp származású, anyukája, Pfeifer Ágnes magyar. Esztert általában ő kíséri el a foglalkozásokra. — Három évvel ezelőtt az iskolában látta meg a csoport toborzóit a lány, nagyon tetszett neki. Én valamikor klasz- sziikus tánccal próbálkoztam, de mindig nagyon szívesen néztem a néptáncosokat. Most bánom csak igazán, hogy annak Idején nem volt elég ímerszem belekezdeni. A körjátéknál a gyerekek kezét fogó Freppán Csilla, a Zengő népzenei együttes énekese, a tánolépéseket, mozgásokat bemutató bajuszos bácsi pedig Molnár János, a nép- tónciskola .művészeti vezetője, nevét ugyancsak jó helyen jegyzik a baranyai folkmoz- gallomlban. A kezdeményezés sikere szempontjából rengeteget számít, hogy a zene nem gépről szól. A hozzáértő emberek és o jó körülmények ellenére is túlzás lenne azonban azt gondolni, hogy az idejáró gyerekek mindegyikéből .néptáncos lesz. Nem. De mivel ebben a korban igazán fogékonyak a gyerekek, a játék és a mozgás mellett könnyen ismerkednek évszázados kulturális értékeinkkel, hagyományainkkal. No és persze az sem mellékes, hogy a kis közösség jó alkálimat nyújt számukra levetkőzni gátlásaikat. Oda mennek állni a zenékor elé egy-egy dalt elénekelni, a fiúik természetes módon meg merik fogni a lányok kezét. És micsoda ajándék az a szülőknek, amikor egy kiránduláson, autóban, vagy éppen a fürdőszobában hallják Vissza csemetéjüktől az itt tanult énéket. Aki pedig úgy érzi, hogy a néptáncisikolá'ban eltöltött 3—4 év után szívesen folytatná és tehetsége, szorgalma is van hozzá, azt az úttörőház néptánccsoportja várja. Itt természetesen már komolyabb munka folyik, az együttes megalakulásának idején Molnár János, a csoport vezetője kettős feladatot vállalt magára. Egyrészt a néptá1nciskola .hagyományait folytatva a műhelymunka keretein bélül olyan táncoSkép- zést, amely örömet szerez a gyerekeknek: másrészt pedig a nyilvános szereplés lehetőségét biztosító színpadi program ösz- szeállítását. Míg korábbon leginkább a dél-dunántúli és szatmári gyerekjátékokból és táncokból merítették, ma már az igényesebb, „veretesébb" erdélyi táncokból is készül koreográfia. Olyannyira, hogy a fiúk már egyre inkább a széki, kalotaszegi táncok megismerésével szereik meg a továbblépéshez szükséges alapokat. A szűkös anyagi, és egyelőre szakköri keretekben működő csoport salját erőből és a Janus Pannortius Múzeumtól kapott támogatásból teremti meg létének feltételeit. Rulháik közül, amit csak lehet, maguk varrják vagy varratják. Vezetőjük, Molnár János nagy szeretettel beszél a csoportról.- Ezek a gyerekek még jobban hisznek abban, amit csinálnak. Szeretnék játszani, de a feladatot a tánc jelenti számukra. Egy-egy fellépésnek pedig őszintén örülnek, és a siker érdekében nagyon sokat tesznek. A lányoknál még nem jelent gondot például a hosz- szú haj, a divatot alárendelik a néptáncnak. Sokan közülük örökre elkötelezik magukat a mozgalom iránt. A továbblépésre pedig ebből a csoportból is van lehetőség. Az együttes élő kapcsolatot tart fenn a pécsi .KISZÖV Pannónia Néptáncegyüttesével. Az itteni képzés szinte teljes mértékben összecseng a nagy hagyományú csoport koncepciójával. Kaszás Endre Kedden éjszaka a tévéhíradó harmadik kiadása egy leninvárosi rendezvényről tudósított. Az MDF helyi szervezete az egy tévévitára a városba érkező egykori MSZMP főtitkár, Grósz Károly miatt vezényelte a stúdió elé az embereket. A folytatásról Lódi Györgyöt, a Híradó miskolci tudósítóját kérdeztük telefonon; aki a helyszínen nézte végig az eseményeket.- A leninvárosi televízió élő vitaműsort szervezett, melyre minden, a városban működő párt gazdasági szakértője meghívást kapott. Az MSZMP Grósz Károlyt deleqálta, hogy miért, magam sem tudom. Tulajdonképpen Leninváros és térsége gazdasági fellendítésének lehetőségeiről rendeztek volna vitát a Derkovits Művelődési Házban, illetve ennek stúdióiában. A helyi MDF már napokkal a közvetítés előtt plakátokat helyezett el a városban. Grósz Károly elleni tüntetésre hívta az embereket. A történtekhez hozzátartozik, hoqy este 7-re tervezték a műsort a tévések, ezért az MDF úgy döntött, hoqy hat és hét között tartja a tüntetést. Az MDF-esek szerint viszont amikor kiderült. hogy megkapták a rendőrségtől a tüntetésre szóló engedélyt, a vitát egy órával későbbre halasztották a rendezők. Ez csak a demonstráció alatt derült ki, de amikor az MDF képviselője bejelentette a „csúszást", az ezres tömeg skandálni kezdte: „megvárjuk, megvárjuk I" A helyi MDF vezető viszont arra kérte a tömeget, hogy véleményét ha Grósz megérkezik, csupán néma há- tatfordítással fejezze ki. Mire a volt főtitkár megjött, már csak 200-250-en maradtak a stúdió előtt. Grósz Károly gyalog sétált a stúdió felé, de a lincshangulat miatt azonnal vissza kellett fordulnia. Egy EA-s, magánrendszámú Wartburgba ültették be, azzal távozott * a városból. A történtek után úgy kb. fél kilenc tájban az MSZMP helyi képviselője bejelentette, hogy feljelenti a Magyar Demokrata Fórumot és a Legfőbb Ügyészségen panasszal él a leninvárosi rendőrség ellen. Mint Lódi György elmondta. Grósz Károlyt a tömeg nemcsak . hogv szidalmazta, de köpködte is. Van, aki azt mondja, egy asszony fejbe is vágta esernyővel, de erre egyelőre nincs szemtanú. (Kérdezzük: Vajon ez a megoldás?...) Költözik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megyei igazgatósága. A sors furcsa fintora, hogy az ismert okok miatt lakhatatlanná lett pécsi magasházból, az ismert okok imilatt megürült, volt munkásőrség székházálba mennek. Novák Zoltán, a KSH megyei igazgatója: „Mindenekelőtt hi- vatálunk nevében is szeretnék köszönetét mondani a megye lakosságának a népszámlálás során tanúsított segítőkészségéért. Itt mondom el, hogy a népszámlálással kapcsolatos részlegünk már átköltözött a József Attila utcába, így zavartalanul folytatódhat az adatok feldolgozása. Terveink szerint a nagyobb városok alapadatairól március elején, a községekről júniusiban, a jövő év közepe táján pedig valamennyi baranyai adatról részletesen, külön kötetben adhatunk tájékoztatást. Ez a menetrend és ütem megegyezik a nyugati országokban tapasztalható adatfeldolgozásuk gyorsaságával. (Csak azért nem kérdőjelezzük meg ezt az állítást, mert lapzártáig nyugati feldolgozókkal nem tudtunk kapcsolatba lépni... — a szerk.) Visszatérve a költözésre: Március tízig a KSH megyei igazgatósága teljes egészében, technikai berendezésékkel együtt befejezi a költözést, mélynek összes költsége tízmillió forint, melyét a tanács fedez, központi támogatásból. Beutaló-kiutalások A köztudatban elterjedt, hogy radikálisan emelik a legkülönbözőbb szakszervezeti beutalók részvételi díját. Valóban többe kerülnek idén a szakszervezeti nyaralás költségei, de az árak elfogadhatónak tűnnek, az emelkedés átlagosan 20 .százalék. A fő probléma viszont az, hogy nyaranta kevés a beutaló, más évszakokban viszont megmarad közülük jó néhány. A dolgot érdekessé teszi, hogy az üdülési lehetőségek egy részét a szakszervezeti tagság Igényei mellett (vagy éppen ennek ellenére) kiadják, jó pénzért, önköltséges alapon még jobb pénzű magyar, valamint külföldi érdeklődőknek. Mindenesetre valamennyi szakszervezeti bizottság meg- ■kapta már az ez évi lehetőségeket. Pető Attiláné, az építők szakszervezete megyei szövetségének munkatársa segítségével néhány árat közlünk: Gyógyüdülőbe szóló beutalók: legdrágább, két személy részére, két hétre, 4760 forint. Hegyvidéki-magaslati üdülőkbe, szintén két személy, két hét, ugyanez az ár, amely egyébként ezeregyszázzal magasabb, mint tavaly. Balatonnál a legdrágább (hasonló feltételek mellett) 3640. Olcsók a szanatóriumok is: egy személy, három hétre (például) Balatanfü- reden 1890, Földváron 2730. Gyerekjegy, bármely kategóriába és két hétre 1260 a legjobb helyekre, ugyanígy a legjobb helyekre a családos beutaló (két felnőtt, két gyerek, két hét) hétezer forint. Érdeklődni a munkahelyi szakszervezetnél, jó pihenést! Vagy-vagyon ,,Az Országgyűlés Í990. február elsejei ülésén törvényt fogadott el arról, hogy meghatározott «őrben az állami és pártfunkciót betöltött, illetőleg betöltő vezetők 1990. február 25-ig vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. A vagyonnyilatkozat értékelésére, valamint az ezzel kapcsolatos további intézkedésekre vonatkozó javaslattételre az Ország- gyűlés képviselőkből álló bizottságot hozott létre. A bizottság ezúton (?) tájékoztatja az érintett vezetőket, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján, az Országgyűlés hivatala útján lakcímükre eljuttatja a vagyonnyilatkozat megtételére vonatkozó nyomtatványt, tájékoztatót és az alapul szolgáló törvényt. Amennyiben ez február 20-ig nem történne meg, az érintettek az Adó-, Pénzügyi és Ellenőrzési Hivatal (APEH) fővárosi és megyei igazgatóságain a szükséges nyomtatványokat átvehetik." — A fentebb olvasható közlemény meghatározott körről beszél, de nem nevezi meg az érintetteket. Furcsának tartjuk azt is, hogy ezúton tájékoztatja az érintett vezetőket, ugyanakkor megjegyzi, hogy lakcímükre is eljuttatott nyomtatványt és mindent. Az utolsó mondatból pedig kiderül, hogy az aláírók sem bíznak magukban. (Lapunk elsők között számolt be a megyei tanács elnökének vagyoni helyzetéről.) Reméljük, a választ adók bíznak magukban és bátran elmondok véleményüket. Egyetértünk közülük azokkal, akik azt vallják, hogy megtakarított pénzükből lakást, kocsit és telket vettek, míg mások esetleg máshova, másra költötték pénzüket. Reméljük, a felmérés befejezése után erre az évre is tekintettel lesz a fellázadt megfogalmazó, az egyszerű nevű: Egyes állami és pártfunkciókat betöltött (illetve betöltő) vezetők vagyonnyilatkozatát értékelő országgyűlési bizottság. Kiszámolták