Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-14 / 44. szám
Szocialista Part Az önkormányzat döntsön! A szovjet típusú tanácsrendszer helyett a települési önkormányzatok rendszerét kell kiépíteni. Az erőteljesen központosított állam helyi hatalmi szerveit váltsa fel a közhatalom helyi önszerveződése, a helyi hatalmat megtestesítő ön- kormá nyzat. Az önkormányzat alanya legyen a lakosság. Az állampolgárok a képviselőtestületbe választott képviselők, másrészt helyi népszavazás és népi kezdeményezés útján közvetlenül gyakorolják jogosítványaikat. Gazdasági önállóság nélkül nincs valódi önkormányzat. Az önkormányzati tulajdon megteremtése érdekében a jelenlegi állami tulajdon széles köre váljék a közösség tulajdonává, így: a föld, a kulturális, egészségügyi, szociális létesítmények, a tanácsi kezelésű lakóépületek, a közművek stb. Az önkormányzat döntsön a helyi adókról, legyen jogosát normatív és céltámogatásra, kapja meg az állami költség- vetés által elvont személyi jövedelemadó, áfa, vállalkozási nyereségadó teljes összegét. A képviselőtestület Tegyen illetékes a településpálitika, a településsel kapcsolatos minden lényeges kérdésben. Ennék érdekében hatásköre tovább szélesedjék, váljék lehetővé, hogy valóban a település gazdája legyen. A Szocialista Párt kidolgozza településpolitíkoi programját, és képviselői útján azt igyekszik érvényre juttatni. Arra törekszik, hogy a képviselőtestület ne váljék az öncélú pártharcok és érdekek fórumává, a képviselők mindenekelőtt a település általános érdekeit, illetve a körzet választópolgárod képviseljék. A városókban a tanácskozási központok, elöljáróságok helyett a településrészek közösségét szervező választmányok alakuljanak. A demokratikus centralizmus szervezeti és működési elvét megtestesítő végrehajtó bizottságok szűnjenek meg. A testület és az apparátus élén a város választópolgárai által választott polgármester álljon. A hivatali apparátus döntési jogköre a hatósági ügyekre korlátozódjék. A hivatali apparátus munkáját a képviselőtestület, a lakossági és társadalmi ellenőrzés, a nyilvánosság kontrollja mellett végezze. A hivatal vezetését a (városi) jegyző lássa el. Pécs nem csupán szőkébb környékének, de az egész Dél-Dunántúlnak, a régiónak gazdasági és szellemi központja. A regionális szerepkör megköveteli, hogy kiemelt státusa, megyei, városi jogálláso továbbra is megmaradjon, sőt körzeti funkoiója erősödjék. Ennek érdekében hatásköre, feladatai bővüljenek ki a jelenlegi megyei feladatok jelentős részével. A megyei tanácsok jelenlegi irányító, újraelosztó szerepe tovább már inem tartható. A megye legyen a helyi önkormányzatok demokratikus ellenőrzésével működő hivatal. Az önkormányzati önállóság lényeges előfeltétele, hogy a mostani irányítást, a felügyeletet, mindenekelőtt a törvényességi felügyelet váltsa fel. Az önkormányzati jogokat az alkotmánybíróság, valamint a közigazgatási bíróságok védjék. Szabad Demokraták Szövetsége H mi jelöltjeink Getto Jóitól, Bretter Zoltán, Karca Levente © sz. választókerület. Dr. Varga Levente (gyermekorvos, aki a fisztérzékeny gyermekeknek kenyeret adott...): — iMa erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy azt a rendszerváltást elősegítsem, melyet oly sókon kívántunk, és oly kevesen reméltünk . . . © sz. választókerület. Getto József (Ylbl-díjas építész, aki számos lakóház és kórház mellett a postavölgyi templomot is tervezte): — Azokkal tartok, akiknek szemléletében a szabad emberi személyiség áll az értékek középpontjában. © sz. választókerület. Bretter Zoltán (tanár, aki kezdeményezője és szervezője volt annak, hogy szülővárosa, Kolozsvár és lakóhelye, Pécs testvérvárosi kapcsolatra léptek): — Az a világ, amelyben felnőttem, egy életre megtanított arra, micsoda nyomorúságot teremt az előítéletek és a kommunizmus összefonódó zsarnoksága. A zsarnokságnak csakis úgy vethetünk véget, ha egyre többen elutasítjuk a politikai, vallási, nemzetiségi, származási megkülönböztetések minden formáját. Magyar Szociáldemokrata Párt Miiért öle es miért ott? Kovács Mózes, dr. Ángya) Ottó, Buczó Zoltán, Szabó József, dr. Kóvesi Béla, dr. Meggyes Péter, Viszléi Sándor ^ A kérdésre - miért ők, és miért ott? — Nyitray Bélától, a szoedemék pécs-baranyai szervezete titkárától kértünk választ.- Kovács Mózes kifejezetten munkás ka raktér. Sokáig dolgozott föld alatti beosztásban, a szénbányáiknál. így közvetlenül érzékelte és érzékeli ma is a bányászokat sújtó gondokat. Erek orvoslásáért ő tudja a pécsi 1. számú választó- kerületben élőket képviselni. gyományai a családjában gyökereznek: édesapja a pécs-ba- ranyai szervezet újraélésztője, ma elnöke. Egy Pécsett dolgozó fiatalember, dr. Meggyes Péter habozás nélkül felvállalta a szoc- dempárti képviselőjelöltséget egy, jellemzően nemzetiségiek lakta körzetben (6. számú választókerület, Siklós). Jogász, aki életkora lendületével, Európára figyelve vallja: ha a nemzetiségiek érdekei a parlamentbe kerülnek — képviseletük révén —, a nemzetek is közelebb jutnak egymáshoz. Végül korelnökürtk, a 7. számú választókerületi (Szigetvár) jelöltünk: Viszlói Sándor, 1937 óta tagja a szoedempórtnak. Részben délszláv származása miatt is a srerbhorvátot beszéli, így anyanyelvükön ért szót a Dráva-melléki nemzetiségiekkel. M. A. Kereszténydemokrata Néppárt Sorsunk a nagyvilágban A nacionalizmus virulens eszme, olyan hatalmas történelmi erő, amellyel a jövőben is számolni kell. Alapjában jogosult is, ha komolyan vesszük az alapvető emberi jogokat. Vagyis azt, hogy mindenki éljen o maga fazonja szerint. Érthető tehát, hogy a szabadság eszményének a nemzeti érzés a legjobb szövetségese. A balti népek, a kaukázusi nemzetiségek, az erdélyi magyarok stb. a nemzeti identitásuk ápolásával szolgálják leghatásosabban a szabadság törekvéseket. A liberalizmus hozta létre a XIX. sz. elején kevés értelemmel, de annál több szenvedélyei elindított nacionalista törekvéseket, és veszélyes problémává növélte azOkat. Ránk hagyta megoldatlanul a véres XX. századot mozgató szociális problémákkal együtt. így lett az egy tehertételből most mór kettő. Parázslik a hamu alatt a nemzeti érzés és a szociális problémák megoldatlansága. Marx elgondolásai hibásnak bizonyultak mindkét vonatkozásban. Ugyanis ezek a nyomasztó terhek ahelyett, hogy csökkenték volna, nőttön-nőttek az elmúlt négy évtized alatt. A munkásság fokozatos elszegényedése sakkal inkább a szocialista országokban következett be, mint a folyamatosan önmagát megreformált kaipita'.Ista országokban. Mik a XXI. sz. kilátásai? Az ember örök hite és reménye. Sorsa akár fél évszázadra nem a csatamezőkön dől majd el, hanem a szabadságjogokért, benne a nemzetiségi jogokért folytatott küzdelemben. Csatlakozik a kettőhöz a harmadik nagy globális, az országhatárokat nem ismerő probléma: a környezetvédelem. Bőven lesz tehát teendője a felnövekvő generációnak. Ebben a helyzetben az országhatárok nem lesznek olyan fontosak, mint voltak a múltban, amikor az ide-oda csatölt területek csők új konfliktushelyzeteket szültek. Ügy tűnik, hogy a konfliktusok megoldása a nyugat-európai népek integrálódó szándéka szerint következik majd be. Magyarország külpolitikailag ez egyszer 'kitűnően beállt ezeknek a nemzetközi eseményeknek a sodróiba. A szocialista országokban, beleértve a Szovjetuniót is, permanens válsághelyzet alakult ki. Ennek a hatása alól a magyar társadalom sem tudja kivonni magát. A magyar nép többsége egy tisztul- talbb képletre, áttekinthetőbb helyzetre vár. De hiába vár, mert ez a válság nem szezon- prObléma, hanem olyan hosz- szan elhúzódó folyamat, ami akár 10 évig is eltarthat. A konfliktushelyzetek megoldásában vállal történelmi szerepet a Kereszténydemokrata Néppárt, amikor a szociális kérdésék megoldásálban mindig azok Oldalára áll, akiket a rossz sors az árnyékba állított. Feladatónak tekinti a keresztény értékekhez és hagyományokhoz ragaszkodó társadalmi rétegek közéleti mozgósítását. Pártunk ugyanis a nyugat-európOi kereszténydemokrata szellem és a politikai hagyományok hazai letéteményese. így a megújuló, egyesülő és egységes Európához való integrálódás előmozdítója. izéknek a célkitűzéseknek a megvalósításához kér támogatóst választóitól a Kereszténydemokrata Néppárt. Dr. Horváth Imre Magyar Szocialista Munkáspárt Számítunk a baloldali érzelmű emberekre A 2. számú pécsi választókerületben dr. Angyal Ottó a párt jelöltje. Ő a párt egyik országos alelnöke, felelős szerkesztője a szoedemek országos programjának. Vállalkozó típus: néhány ezer forintos alaptőkével induló gazdasági murikalközösségiből mára többmilliós céget hozott létre, és működtet .most is. Buczó Zoltán fiatalember. Pontosan tudja, hogy a tizen- és huszonéveseket mi érdekli, mi rontja közérzetüket, mi jelentene nekik perspektívát. Rendkívüli szívóssággal képviselné a pécsi 3. számú választókerület lakóinak érdekeit is. Szabó Józsefet indítottuk a 4. számú választókerületben (Komló). Diszpécser a bányánál, ismeri a komlói szénme- dervce, az ott élők-dölgozók minden gondját. Nyilván ennék köszönhető, hogy széles körben élvezi a komlóiak bizalmát. Az 5. számú választókerületi (Mohács) képvisel öjelölt ü rvk, dr. Kövesi Béla körzeti orvos Mecséknádasdon. SzocdemhaAz MSZMP Központi Bizottsága január elején döntött, hogy a párt részt vesz a parlamenti választásokon. A KB azért döntött így, mert sokkal több érv szólt az indulás mellett, mint ellene. Szüksége van a pártnak arra, hogy a választási küzdelemben lemérje erejét, találkozzon a dolgozók ezreivel, és véleményt cseréljen velük, meghallgassa bírálataikat, véleményüket. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az MSZMP elődpártjai által elkövetett hibák nagy terhet jelentenek a megújult MSZMP- nek. Azt meg sokan elfelejtették, hogy a hibák ellenére, a hazánkban folyó átalakulásnak az MSZMP volt a kezdeményezője az 1988-as májusi pártértekezlettel, bármennyire ki akarja sajátítani ezt az ellenzék. Az MSZMP ellen indított hadjárat és hecckampámy alapja nem más, mint a kommunistóellenesség, amelyet arra építenek, hogy az elmúlt 45 évben Magyarországon minden, ami történt, rossz volt. Hangsúlyozná szeretném, hogy a jelenlegi MSZMP egy alapvetően megújult pórt, és nem azonos az elődpárttal. A XIV. kongresszus elfogadott egy korszerű szervezeti szabályzatot, amely többek között kimondja: „A párt politikai és szervezeti működésének legfontosabb színtere az alapszervezet". Ezt támasztja alá további rendelkezése, az, hogy csak két döntési szint van a pártban: az egyik az alapszervezet, a másik a KB. A megyei és városi koordinációs bizottságók nem irányítónak, hanem összehangolják és segítik az alapszervezetek munkáját. A XIV. kongresszus új, fiatal vezetőket választott. Jelenleg nincs apparátus, mindenki társadalmi munkában dolgozik. Említésre méltó, hogy a KB tagjainak kétharmadát az alapszenvezetekben választják, és 'bármikor visszahívhatók, így jön 'Tétre egy közvetlen kapcsolat a tagság és a KB között, ahol politikai bizottság helyett titkárság működik, amely nem hoz döntéseiket, hanem a K6-határozatok megvalósítását szervezi. A XIV. kongresszus határozatai e döntésekké! megalapozták a pórt- demókrácía széles körű megvalósítását. Az elfogadott politikai nyilatkozat pedig pótolja a pórt programját. Felvetődik a kérdés, hogy mit vállalunk fel a régiből? Azt, hogy az iMSZMP baloldali, marxista pórt, amilyen a nyugati, kapitalista országokban is több működik. A különböző típusú pártok korrekt egymás melletti működésének a politikai kultúra a feltétele. Most, a választási időszakban sók volt MSZMP- taggat találkoztunk, akik a kialakult feszültségben félnek a jövőtől, a megtorlástól, egy esetleges jobboldali diktatúrától. 'Ezt azortban többek között csak úgy lehet elkerülni, ha váildljúk a nyílt együttműködést a megújult MSZMP-vel, ha támogatják képviselőjelöltjeinket a'jánlószelvényeilkkel és majd szavazataikkal egyaránt. Az MSZMP elődpártjai sokszor utat tévesztettek, le most nagy lehetőségünk von arra, hogy megtaláljuk az utat a dolgozó emberekhez. Dr. Bödő László, az MSZMP megyei koordinációs bizottságának elnöke Sxöuetseg a faluért, a vidékért Teret az egyéni érdekeltségnek! A politikai változások mellett egyre fontosabbá és égetőbbé válik, hogy a gazdasági életben is végre meginduljon az a folyamat, amely Magyarország gazdasági stabilitását hivatott megvalósítani. Az ország adottságaiból, gazdasági szerkezetéből köny- nyen belátható, hogy az agrárágazat és az élelmiszeripar az a terület, ahol a változások leghamarabb megindít hatók. Ennek azonban feltétele, hogy a mezőgazdaság jelenlegi szerkezetében változások történjenek, általánosan teret és lehetőséget 'kapjon az egyéni érdekeltség. Ez előfeltétele annak, hogy az agrárágazat minőségi árut tudjon termelni. S csak ez adható el a világiban. De a minőség megkövetelése egyre inkább jellemző a belföldi piacon is. A fogyasztó joggá, várja el, hogy pénzéért hibátlan terméket vásárolhasson. Az egyéni gazdálkodásnak — a kiskertmozgalom tapasztalataira épülve — Baranyában, s különösen 'Pécs környékén óriásiak lehetnék a távlatai, egyrészt a nagyváros, miint felvevőpiac, másrészt az export szempontjából liis. A jelenlegi helyzet ugyanis teljesen irreális: a pécsi, 'baranyai fogyasztók - lévén, hogy Baranyában szinte nincs kertészeti árutermelés — Báos-iKiisIkun, Békés, Csongzád 'megyei terméket fogyasztónak annak ellenére, hogy ezek megtermelésére a természeti adottságok kiválóak szőkébb hazánkban w. A fogyasztói szempontok ,mellett ez nagyon egybe csenghet a megyére leselkedő foglalkoztatottsági gondókkal is. A Faluszövetség áltól támogatott „Szövetség a faluért, a vidékért" pártprogramjához ezen a ponton 'kapcsolódik az agrártermelés, hiszen az elmondottak nemcsak kertészeti, de más mezőgazdasági ágazatokra is érvényesek. A 'kisárutermelésnek igen sók formája, változata lehet, egy azonban mindegyükben közös: a hatékony módszerrel előállított kiváló minőség. Ennek a kiváló minőségnek kell eTjutnio károsodás nélkül a fogyasztóhoz, a vevőhöz. Ezért lenne fontos, hogy az árutermelés szerkezetváltósa mellett és egyidőben létrehozzuk azokat az értékesítési formáikat, és módokat, amelyékre Hollandiában, Dániában kiváló példák vannak, és amelyeknek lényegében tárgyi feltételei adottak, csupán a módszert kell honosítani. A kisárutermelés nem árutermelő tevékenysége is nagy jelentőségű. 'Elsősorban azért, mert a termelő nem jelentkezik a ipiacon, mint vevő, másodszor azért, mert biztosítani tudja az életszínvonalának megtartását. Ennek romlásától nem olk nélkül fél ma mindenki. Harmadszor pedig fontos azért, mert termelése során csökkenti az egyébként magas környezetszennyezést, ő maga pedig egészségesebben él a stresszhatásokkal teli világban. Nincs szempont, ami nem szólna az agrárszerkezet módosítása mellett. Buzássy Lajos
