Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-01 / 31. szám
2 Dunántúlt napló 1990. február 1., csütörtök Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Hegtartotta alakuló ülését a parlament különbizottsága A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság szerdán megtartotta alakuló ülését, ahol kialakította vizsgálati módszereit, eljárási és működési rendjét, valamint meghallgatta dr. Kómán József katonai főügyészt az ügyészségi vizsgálat állásáról. A bizottság elnöke ezúton is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a bizottság munkáját zárt ülésekben tartja a vizsgálat tárgya miatt, azonban tevékenységéről a vizsgálat befejezésekor beszámol az Országgyűlésnek, és tájékoztatni fogja a közvéleményt is. (Folytatás az 1. oldalról) meghatározása hiányzik. A kaucióval kapcsolatban a miniszter leszögezte, hogy egy ilyen jellegű módosításról nem most kellene dönteni, hanem majd az új sajtótörvény kapcsán. Ezt követően a sajtótörvénynyel kapcsolatos módosító indítványokról döntöttek a képviselők. Nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a bíróság a sértett számára Ítélheti meg 300 ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetették a kulturális bizottság módosítását, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint helyett 1 millió forintra javasolta felemelni a kártérítési ösz- szeget. Elfogadták viszont a törvénytervezetnek azt a szövegbeli módosítását, miszerint a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt. A módosító indítványok feletti határozathozatal után a törvényjavaslat egészéről szavazott a Tiszteit Ház. A sajtó- törvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezután - következő napirendi pontként - rátértek a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Hangsúlyozva, hogy a bizonytalanná váló politikai helyzet, a romló életkörülmények következtében a családok, a családtagok egymást segítő, támogató szerepe nagyobb jelentőségű, mint valaha bármikor. A miniszter ismertette a törvénymódosítás leglényegesebb elemeit. A módosító javaslat visszaállítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyámhatóság pótolhassa. A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gondozásba kerül, arra az időre szünetel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsok lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő hat hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló nyilatkozatát. Viszont a gyermek születése irtán két hónapig ezt a nyilatkozatot visszavonhatja. Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az előírás, n\iszerint a házasságkötésre csak a szándék bejelentését követő három hónap elteltével kerülhet sor. A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a családjogi törvény felülvizsgálata, amelynek célja nem az 1952- ben született törvény kiigazítása, Ihanem egy új alapokon nyugvó, a társadalom egyetértésével találkozó családjogi kódex megalkotása. Péterfy' Réka, a szociális és egészségügyi bizottság családvédelmi albizottságának előadójaként elmondta, hogy a módosító javaslatokat a szociális és egészségügyi bizottság, valamint annak család- védelmi albizottsága, illetve az ifjúsági bizottság együttes ülésen tárgyalta. A három bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy az anya már gyermeke születése előtt rendelkezhessék örökbe adásáról, de azt a gyermek kéthónapos koráig visszavonhassa; hogy ha a szülő hatévesnél idősebb gyermekéről kíván lemondani, ahhoz a gyámhatóság jóváhagyását is kérjék; hogy bírósághoz lehessen fordulni az örökbe adásáról és a kiskorú intézeti elhelyezéséről szóló határozatok ellen. Az albizottság helyesli a házasság- kötést megelőző várakozási idő egy hónapra csökkentését is. A vitában elsőként Árvái Lászlóné (Heves m„ 1. vk.) kapott szót. Felszólalt a vitában Tamás •Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Csontos lánosné (Borsod- Aboúj-Zemplén m., 11. Vk.), Soltészáé Pádár Ilona '(Sza- 'bölcs-Szatmár-Bereg ,m., 8. Vk.), Borza Istvánná (Hajdú-Bilhar im., 1. Vk.), Bánlly György (Budapest, 4. vk.), Bozsó Lajosné (Budaipest, 10. vk.), Horváth Jenő (Budapest, 1. Vk.). A törvényjavaslat általános vitájában utolsóként BánJly György kért ismét szót. Horváth Jenőnek válaszolva kifejtette: elismeri a családjog elsődlegességét, de azoknak az anyáknak az elsődlegességét nem, akik szülés után a kórházból idő előtt elmenekülnek a felelősség elől, vagy általában nem vá'llálljálk gyermekük nevelésének terheit. Az általános vita lezárását követően a pllénuim a törvény- javaslatot részletes vitáira is alkalmasnak tartotta, ám a továbbiakban senki nem kívánt hozzászólni. így * Kulcsár Kálmánt illette meg a válaszadás joga. Az igazságügy-imiínliszter leszögezte, hogy ikét alapvető jogot kell szembeállítani és mérlegelni: a szülő mindenáron való jogát a gyermekhez, és a gyermek miindenáiron való jogát a boldog élethez. A törvényjavaslat elfogadása pedig mindenképpen megalapozottabbá, átgondoltabbá, lelkiismeretesebbé teszi az örök befogadás sál kapcsolatos döntéseket. A miniszteri választ követően vita bontakozott ki Kulcsár Kálmán és Horváth Jenő körött óbban, hogy a törvényjavaslat elfogadásához minősített, avagy egyszerű többség szükségeltetilk-e. Az elnöklő Jakab Róbertné megkísérelte átvágni a gordiuszi csomót: javasolta, hogy a döntést halásszák az ebédszünet utánra. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután bejelentette: a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság tagjai közül egészségi állapota és személyes gondjai miatt lemondott tagságáról Vassné Nyéki Ilona és Solymosi József. Márton János jelezte, hogy a Magyar Néppárt nem kíván Vassné helyébe mást állítani, mert frakciójuk igen kis létszámú, s tagjai rendkívül elfoglaltak. Elmondta: a bizottság munkája iránt bizalommal vannak, annak munkáját elfogadják. A semleges képvisel ők csoportja Sölymosi József helyébe Géczi Istvánt (Budapest, 49. Vk.) javasolta. Az Országgyűlés a néppárt jelzését tudomásul vette, s a bizottságba Géczi Istvánt megválasztotta. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) az Országgyűlés döntésével ellentétben azt javasolta, hogy a bizottságban annak határozatképessége miatt mégis csak töltsék be a néppárti 'képviselő 'helyét. A bizottság tagjai soraiba javasolta felvenni a független- képviselők közül Viola Károlyt (Pest megye, 14. vk.), amit a néppárt képviselői sem elleneznek. Az Országgyűlés elfogadta Viola Károly jelölését a vizsgálóbizottságiba. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a semleges képviselők csoportja indítványozza, hogy az ország- gyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatbon kialakult helyzetet a frakciók tárgyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csütörtökön ismételten szavaztassa .majd meg a jogszabálytervezetet. Az elnöklő Jakab Ró- bertné is a törvényjavaslat ismételt átgondolására kérte fel a parlamenti frakciókat. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) önálló indítványt terjesztett elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Dauda Sándor indítványát napirendijére tűzi. Az ebédszünetben ülést tartott a jogi bizottság, amely - osztva Horváth Jenő véleményét - úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű. Ezért az elnöklő Jakab Ró- ibertné a kérdést kiadta az alkotmánybíróságnak, és a határozathozatalt elnapolta. 'Ezt követően az elnöki széket Horváth Lajos foglalta e, s megkezd őd'ött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Hagel- mayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hagelmayer István a továbbiakban elmondotta, hogy jelentősen átdolgozták a szervezet költségvetését, me'rt az Országgyűlés legutóbbi ülésén nem találta elfogadhatónak. Kovács András, a terv- és költségvetési bizottság előadójaként elmondta: bizottsága az Állami Számvevőszék létszámára és költségvetésére kidolgozott újabb javaslattal egyetért. Támogatja, 'hogy az ÁSZ regionális szervezeti alapon épüljön fel. A fizetésekkel kapcsolatban kiemelte: a javaslatban olyan összegek szerepelnek, amelyeket még az állami vezetők javadalmazásáról szóló - időközben visszavont - törvényjavaslat beterjesztése előtt állapítottak meg. Eszerint az Állami Számvevőszék elnökének nettó havi bére mintegy 35 ezer forint lenne, amely a bizottság szerint más gazdasági vezetők fizetésével összehasonlítva, nem kifogásolható. A szervezet munkatársainak fizetésénél pedig arra is tekintettel kell lenni, hogy az biztosítsa anyagi függetlenségüket, s valóban a legjobban képzettek kerüljenek oda. Bállá Éva (Budapest, 46. Vk.) a költségvetési előterjesztéssel kapcsolatban Bállá Éva csodálkozását fejezte ki afölött, hogy miképpen lehet egész évben minden munkanapon 150 belső és külső munkatárs kiküldetésben. Ügy vélte: ebből az előterjesztésből az derül ki, hogy a költségvetés készítői „eldugtak" a képviselők elől pénzeket. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a pontosan kiszámítható és az államigazgatásban szokatlanul magas javadalmazás mellett 18 millió forintnyi bértartalékot határoztak meg. Javasolta a be nem töltött állásokra tervezett bér év végi elszámolását, és ennék az országgyűlési határozatban való rögzítését. Végül indítványozta a szám. vevőszák költségvetésének bértárolók nélküli elfogadását. A vitában felszólalt Dobos Ferencné (Pest m„ 13. Vk.) és Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). Ezután a csak rövid ideje megkezdett délutáni vita ismét félbeszakadt, hogy a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalja Bállá Éva módosító indítványát. A szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A tervezethez csupán Sebők János (Veszprém m., 12.) fűzött megjegyzést. A parlament a határozattervezetet — amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban lévő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását - a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve -, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön - egy ellenszavazattal elfogadta. Ezt követően az országgyűlési képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló határozat- tervezet került terítékre. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes javaslatát Gál Zoltán államtitkár, a Belügyminisztérium megbízott vezetője ismertette. Mint mondotta, a 100 millió forintos ösz- szegben a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon állapodtak meg a felék. Ezt aszerint osztanák el a pártok között, hogy hány hivatalos jelöltjüket fogadják el a választási szervek. Azaz: a 100 millió forintot elosztják az ösz- szes jelölt számával, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. A határozattervezethez egyetlen képviselő, Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.) szólt hozzá. Következett a határozathozatal. Az Országgyűlés - 49 igen, 118 ellenző szavazattal, 61 tartózkodás mellett - elutasította a határozattervezetet. Ezért az elnök a tervezetet visszautalta a két érintett miniszternek, hogy ők vagy újra átdolgozva a februári ülésszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. E megfogalmazás azt jelenti, hogy a parlament már döntött o pártok és a jelölitek költségvetési támogatáisáról. Ezután a Nagykanizsái Sörgyár államigazgatási felügyele- tű vállalattá történő átminősítését tárgyalták meg a képviselők. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár elmondotta, hogy a Nagykanizsai Sörgyár iránt rendkívül széles a nemzetközi érdeklődés. Több 'konkrét ajánlat is van. Például van olyan vállalat, amelyik készpénzért kívánja megvásárolni a sörgyárat, s ígéretet tett arra, hogy az ott keletkező hasznot Magyarországon fékteti be. A jelenlegi vállalati tanács Irányítása alatt működő vállalatnak — az államtitkár szerint — nincs lehetősége arra, hogy az állami vagyont elidegenítse, erre csőik az államnák van 'joga. Marx Gyula (Zala m„ 2. vk.) arra hívta fel a képviselőket, hogy semmiképpen se támogassák ezt a kérést. Felolvasta a Nagykanizsai Sörgyár vezetői csoportjától kapott levelet, amelyben leírják, bogy vállalatuk iránt a Holstein cég és egy ausztrál vállalkozó érdeklődik. A Holstein cég felmérette a Nagykanizsai Sörgyár vagyonát. A levél írói szerint jelentősen alulértékelték ezt a vagyont. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) a felolvasott levélből azt a következtetést vonta le, hogy igenis szükség van a vállalat államigazgatási irányítás alá helyezésére, hiszen szerinte a vállalati tanács egymásnak ellentmondó döntéseket hozott. Egyetértett azzal, hogy végezzék el a vállalat vagyonóinak tisztességes értékelését, amivel egyben biztosítható értéken való eladása is. Tollár Józsel (Zala megye, 6. vk.) a hallottak alapiján ugyanerre a következtetésre jutott. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár a felszólalásokra reagálva hangsúlyozta: a vállalat irányítási átsorolásával a kormányzatnak is az a célja, hogy az ügy állami ellenőrzés mellett, versenytárgyalás, pályázat meghirdetésével rendeződjék az Állami Vagyonügynökség bevonásával. Ismételten leszögezte: a mai jogi helyzetben a vállalati tanács csak kezelheti a vállalati vagyont, de azt — helyesen — el nem idegenítheti. Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási irányítás alá vonására tett kezdeményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó szavazattal szemben 183 igennel elfogadta. A terv- és költségvetési bizottság befejezte az Állami Számvevőszéket érintő módosító indítványok megvitatását, elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bizottság jelentése. Az elnök indítványára határozathozatal következett. Először Balia Éva módosító javaslatát hagyták jóvá; ezzel egyébként a bizottság is és az előterjesztő is egyetértett. A módosítás értelmében az ÁSZ költségvetését csak úgy hagyják jóvá, bogy a tartalékként feltüntetett, több miint 18 millió forintot kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet felhasználni. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszáimáíra, éves költségvetésére tett, o módosítással kiegészített határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatkozattervezetet terjesztett elő a Romániában zajló eseményekről és az ott élő magyar nemzetiség helyzetéről. Ä tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s — kisebb változtatásokkal - elfogadásra ajánlotta a dokumentumot. A tervezetről véleményt mondott Tamás Gáspár Miklós. Berecz János, a külügyi bizottság elnöke is szót kért, s rövid tájékoztatást adott a bizottság üléséről. Mivel szerdán reggel nyilvánosságra került e javaslat, úgy ítélték meg, meghátrálásnak tekinthető, ha nem foglalkoznak vele. Ezután már csak a nyilatkozat szövegére összpontosítottak, s - apróbb változtatásokkal — elfogadásra ajánlják azt. Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. Következő napirendként a népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint a magán- személyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A képviselők döntöttek az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reformbizottság nem készült el erre vonatkozó határozattervezetével. Ezt követően egy személyi kérdésben döntött a Tisztelt Ház: elfogadták, hogy a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnöke Zsigmond Attila legyen. Az Országgyűlés határozat- tervezetek sorozatának megtárgyalását követően interpellációkkal folytatta volna munkáját. Azért csak volna, mert Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) létszámellenőrzést kért. A létszámellenőrzésből pedig kitűnt, hogy a plénum egy fő híján határozatképtelen. Ezért az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztette. Á módosított sajtótörvény Az 1966-ban elfogadott sajtótörvényt több lényeges ponton módosította tegnap a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódosítás értelmében a jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természetes személyek is alapíthatnak időszaki lapot vagy helyi jellegű önálló rádió« és televiziómősort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lopinditás feltételei is, hiszen e sajtótermékek előállítására csupán bejelentési kötelezettség érvényes. A bejelentés alapján az adott lapot nyilvántartásba veszik, s a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a törvényben foglalt tilalmakba ütközik. E tilalmak köréről a módosított sajtó- törvény következőképpen rendelkezik: „A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével." E paragrafust az Országgyűlés - egy képviselő módosító indítvány elfogadásával - kiegészítette azzal, hogy a sajtószabadság gyakorlása során nem sértheti a közerkölcsöt és a közszemérmet. Az elfogadott törvénymódosítás újraszabályozza a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen esetekben - a sajtóval szemben indított polgári perben — a bíróság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell felhasználni. A most módosított sajtótörvény csak átmenetileg szabályozza a tömegkommunikációval, a sajtóval kapcsolatos kérdéseket, hiszen jelenleg ü dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban az új sajtótörvényen. A több területet átfogó, feltehetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Országgyűlés tárgyalja meg.
