Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-01 / 31. szám

2 Dunántúlt napló 1990. február 1., csütörtök Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Hegtartotta alakuló ülését a parlament különbizottsága A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló par­lamenti bizottság szerdán megtartotta alakuló ülését, ahol kialakította vizsgálati módszereit, eljárási és működési rendjét, valamint meghallgatta dr. Kómán József katonai főügyészt az ügyészségi vizsgálat állásáról. A bizottság elnöke ezúton is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a bizottság munkáját zárt ülésekben tartja a vizs­gálat tárgya miatt, azonban tevékenységéről a vizsgálat befejezésekor beszámol az Országgyűlésnek, és tájékoztatni fogja a közvéleményt is. (Folytatás az 1. oldalról) meghatározása hiányzik. A kaucióval kapcsolatban a mi­niszter leszögezte, hogy egy ilyen jellegű módosításról nem most kellene dönteni, hanem majd az új sajtótörvény kap­csán. Ezt követően a sajtótörvény­nyel kapcsolatos módosító in­dítványokról döntöttek a kép­viselők. Nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a bí­róság a sértett számára Ítél­heti meg 300 ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetet­ték a kulturális bizottság mó­dosítását, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint he­lyett 1 millió forintra javasol­ta felemelni a kártérítési ösz- szeget. Elfogadták viszont a törvénytervezetnek azt a szö­vegbeli módosítását, miszerint a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt. A módosító indítványok fe­letti határozathozatal után a törvényjavaslat egészéről sza­vazott a Tiszteit Ház. A sajtó- törvény módosításáról szóló al­kotmányerejű törvénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezután - követke­ző napirendi pontként - rá­tértek a családjogi törvény módosításáról szóló törvényja­vaslat tárgyalására. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló több­szörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosí­tásáról szóló törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter terjesztette elő. Hangsúlyozva, hogy a bizony­talanná váló politikai helyzet, a romló életkörülmények kö­vetkeztében a családok, a családtagok egymást segítő, támogató szerepe nagyobb jelentőségű, mint valaha bár­mikor. A miniszter ismertette a tör­vénymódosítás leglényegesebb elemeit. A módosító javaslat vissza­állítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örökbefogadáshoz hozzájá­ruló nyilatkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyámhatóság pótolhassa. A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gondozásba kerül, arra az időre szünetel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsok lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő hat hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló nyilatkozatát. Vi­szont a gyermek születése irtán két hónapig ezt a nyilatkoza­tot visszavonhatja. Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a jövőben meg­szűnik az az előírás, n\iszerint a házasságkötésre csak a szán­dék bejelentését követő há­rom hónap elteltével kerülhet sor. A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a család­jogi törvény felülvizsgálata, amelynek célja nem az 1952- ben született törvény kiigazí­tása, Ihanem egy új alapokon nyugvó, a társadalom egyet­értésével találkozó családjogi kódex megalkotása. Péterfy' Réka, a szociális és egészségügyi bizottság csa­ládvédelmi albizottságának előadójaként elmondta, hogy a módosító javaslatokat a szo­ciális és egészségügyi bizott­ság, valamint annak család- védelmi albizottsága, illetve az ifjúsági bizottság együttes ülésen tárgyalta. A három bi­zottság tagjai egyetértettek azzal, hogy az anya már gyer­meke születése előtt rendel­kezhessék örökbe adásáról, de azt a gyermek kéthónapos ko­ráig visszavonhassa; hogy ha a szülő hatévesnél idősebb gyermekéről kíván lemondani, ahhoz a gyámhatóság jóvá­hagyását is kérjék; hogy bí­rósághoz lehessen fordulni az örökbe adásáról és a kiskorú intézeti elhelyezéséről szóló határozatok ellen. Az albi­zottság helyesli a házasság- kötést megelőző várakozási idő egy hónapra csökkenté­sét is. A vitában elsőként Árvái Lászlóné (Heves m„ 1. vk.) ka­pott szót. Felszólalt a vitában Tamás •Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Csontos lánosné (Borsod- Aboúj-Zemplén m., 11. Vk.), Soltészáé Pádár Ilona '(Sza- 'bölcs-Szatmár-Bereg ,m., 8. Vk.), Borza Istvánná (Hajdú-Bilhar im., 1. Vk.), Bánlly György (Bu­dapest, 4. vk.), Bozsó Lajosné (Budaipest, 10. vk.), Horváth Jenő (Budapest, 1. Vk.). A törvényjavaslat általános vitájában utolsóként BánJly György kért ismét szót. Hor­váth Jenőnek válaszolva kifej­tette: elismeri a családjog el­sődlegességét, de azoknak az anyáknak az elsődlegességét nem, akik szülés után a kór­házból idő előtt elmenekülnek a felelősség elől, vagy általá­ban nem vá'llálljálk gyermekük nevelésének terheit. Az általános vita lezárását követően a pllénuim a törvény- javaslatot részletes vitáira is alkalmasnak tartotta, ám a to­vábbiakban senki nem kívánt hozzászólni. így * Kulcsár Kál­mánt illette meg a válaszadás joga. Az igazságügy-imiínliszter le­szögezte, hogy ikét alapvető jogot kell szembeállítani és mérlegelni: a szülő minden­áron való jogát a gyermek­hez, és a gyermek miindenáiron való jogát a boldog élethez. A törvényjavaslat elfogadása pedig mindenképpen megala­pozottabbá, átgondoltabbá, lelkiismeretesebbé teszi az örök befogadás sál kapcsolatos döntéseket. A miniszteri választ köve­tően vita bontakozott ki Kul­csár Kálmán és Horváth Jenő körött óbban, hogy a törvény­javaslat elfogadásához minő­sített, avagy egyszerű többség szükségeltetilk-e. Az elnöklő Jakab Róbertné megkísérelte átvágni a gordiuszi csomót: javasolta, hogy a döntést ha­lásszák az ebédszünet utánra. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután bejelentette: a belső biztonsági szolgálat tevékeny­ségét vizsgáló bizottság tagjai közül egészségi állapota és személyes gondjai miatt le­mondott tagságáról Vassné Nyéki Ilona és Solymosi Jó­zsef. Márton János jelezte, hogy a Magyar Néppárt nem kíván Vassné helyébe mást ál­lítani, mert frakciójuk igen kis létszámú, s tagjai rendkívül elfoglaltak. Elmondta: a bi­zottság munkája iránt biza­lommal vannak, annak mun­káját elfogadják. A semleges képvisel ők csoportja Sölymosi József helyébe Géczi Istvánt (Budapest, 49. Vk.) javasolta. Az Országgyűlés a néppárt jelzését tudomásul vette, s a bizottságba Géczi Istvánt meg­választotta. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) az Országgyűlés dön­tésével ellentétben azt javasol­ta, hogy a bizottságban an­nak határozatképessége miatt mégis csak töltsék be a nép­párti 'képviselő 'helyét. A bi­zottság tagjai soraiba javasol­ta felvenni a független- képvi­selők közül Viola Károlyt (Pest megye, 14. vk.), amit a nép­párt képviselői sem elleneznek. Az Országgyűlés elfogadta Viola Károly jelölését a vizs­gálóbizottságiba. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a semle­ges képviselők csoportja in­dítványozza, hogy az ország- gyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kap­csolatbon kialakult helyzetet a frakciók tárgyalják meg, foglal­janak állást, s az elnök csü­törtökön ismételten szavaztas­sa .majd meg a jogszabályter­vezetet. Az elnöklő Jakab Ró- bertné is a törvényjavaslat is­mételt átgondolására kérte fel a parlamenti frakciókat. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) önálló indítványt ter­jesztett elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Az Országgyűlés úgy dön­tött, hogy Dauda Sándor indít­ványát napirendijére tűzi. Az ebédszünetben ülést tar­tott a jogi bizottság, amely - osztva Horváth Jenő vélemé­nyét - úgy vélte, hogy a csa­ládjogi törvény alkotmányere­jű. Ezért az elnöklő Jakab Ró- ibertné a kérdést kiadta az alkotmánybíróságnak, és a ha­tározathozatalt elnapolta. 'Ezt követően az elnöki szé­ket Horváth Lajos foglalta e, s megkezd őd'ött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Hagel- mayer István, az Állami Szám­vevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hagelmayer István a továb­biakban elmondotta, hogy je­lentősen átdolgozták a szer­vezet költségvetését, me'rt az Országgyűlés legutóbbi ülésén nem találta elfogadhatónak. Kovács András, a terv- és költségvetési bizottság előadó­jaként elmondta: bizottsága az Állami Számvevőszék lét­számára és költségvetésére ki­dolgozott újabb javaslattal egyetért. Támogatja, 'hogy az ÁSZ regionális szervezeti ala­pon épüljön fel. A fizetésekkel kapcsolatban kiemelte: a javaslatban olyan összegek szerepelnek, amelye­ket még az állami vezetők ja­vadalmazásáról szóló - idő­közben visszavont - törvényja­vaslat beterjesztése előtt álla­pítottak meg. Eszerint az Ál­lami Számvevőszék elnökének nettó havi bére mintegy 35 ezer forint lenne, amely a bi­zottság szerint más gazdasági vezetők fizetésével összehason­lítva, nem kifogásolható. A szervezet munkatársainak fi­zetésénél pedig arra is tekin­tettel kell lenni, hogy az biz­tosítsa anyagi függetlenségü­ket, s valóban a legjobban képzettek kerüljenek oda. Bállá Éva (Budapest, 46. Vk.) a költségvetési előterjesztéssel kapcsolatban Bállá Éva cso­dálkozását fejezte ki afölött, hogy miképpen lehet egész évben minden munkanapon 150 belső és külső munkatárs kiküldetésben. Ügy vélte: eb­ből az előterjesztésből az de­rül ki, hogy a költségvetés ké­szítői „eldugtak" a képviselők elől pénzeket. Elfogadhatat­lannak tartotta, hogy a ponto­san kiszámítható és az állam­igazgatásban szokatlanul ma­gas javadalmazás mellett 18 millió forintnyi bértartalékot határoztak meg. Javasolta a be nem töltött állásokra tervezett bér év végi elszámolását, és ennék az országgyűlési hatá­rozatban való rögzítését. Végül indítványozta a szám. vevőszák költségvetésének bér­tárolók nélküli elfogadását. A vitában felszólalt Dobos Ferencné (Pest m„ 13. Vk.) és Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). Ezután a csak rövid ideje megkezdett délutáni vita ismét félbeszakadt, hogy a terv- és költségvetési bizottság meg­tárgyalja Bállá Éva módosító indítványát. A szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló or­szággyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatta munká­ját az Országgyűlés. A tervezethez csupán Sebők János (Veszprém m., 12.) fű­zött megjegyzést. A parlament a határozatter­vezetet — amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felha­talmazza a Magyar Köztársa­ság Minisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban lévő tár­gyalásokon a magyar fél szor­galmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjé­nek mielőbbi kidolgozását - a technikailag szükséges idő­tartamot és a kérdés nemzet­közi vonatkozásait figyelembe véve -, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön - egy ellensza­vazattal elfogadta. Ezt követően az országgyű­lési képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló határozat- tervezet került terítékre. A bel­ügyminiszter és a pénzügymi­niszter együttes javaslatát Gál Zoltán államtitkár, a Belügy­minisztérium megbízott veze­tője ismertette. Mint mondot­ta, a 100 millió forintos ösz- szegben a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon álla­podtak meg a felék. Ezt asze­rint osztanák el a pártok kö­zött, hogy hány hivatalos je­löltjüket fogadják el a vá­lasztási szervek. Azaz: a 100 millió forintot elosztják az ösz- szes jelölt számával, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. A határozattervezethez egyetlen képviselő, Kovács Má­tyás (Komárom m., 4. vk.) szólt hozzá. Következett a határozatho­zatal. Az Országgyűlés - 49 igen, 118 ellenző szavazattal, 61 tartózkodás mellett - el­utasította a határozatterveze­tet. Ezért az elnök a terveze­tet visszautalta a két érintett miniszternek, hogy ők vagy új­ra átdolgozva a februári ülés­szakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. E megfogalmazás azt jelen­ti, hogy a parlament már dön­tött o pártok és a jelölitek költségvetési támogatáisáról. Ezután a Nagykanizsái Sör­gyár államigazgatási felügyele- tű vállalattá történő átminősí­tését tárgyalták meg a képvi­selők. Szabó Ferenc mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi államtit­kár elmondotta, hogy a Nagy­kanizsai Sörgyár iránt rendkí­vül széles a nemzetközi ér­deklődés. Több 'konkrét ajánlat is van. Például van olyan vál­lalat, amelyik készpénzért kí­vánja megvásárolni a sörgyá­rat, s ígéretet tett arra, hogy az ott keletkező hasznot Ma­gyarországon fékteti be. A je­lenlegi vállalati tanács Irányí­tása alatt működő vállalatnak — az államtitkár szerint — nincs lehetősége arra, hogy az állami vagyont elidegenít­se, erre csőik az államnák van 'joga. Marx Gyula (Zala m„ 2. vk.) arra hívta fel a képvise­lőket, hogy semmiképpen se támogassák ezt a kérést. Fel­olvasta a Nagykanizsai Sör­gyár vezetői csoportjától ka­pott levelet, amelyben leírják, bogy vállalatuk iránt a Hol­stein cég és egy ausztrál vál­lalkozó érdeklődik. A Holstein cég felmérette a Nagykanizsai Sörgyár vagyonát. A levél írói szerint jelentősen alulértékelték ezt a vagyont. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) a felolvasott levélből azt a következtetést vonta le, hogy igenis szükség van a vállalat államigazgatási irányítás alá helyezésére, hiszen szerinte a vállalati tanács egymásnak el­lentmondó döntéseket hozott. Egyetértett azzal, hogy végez­zék el a vállalat vagyonóinak tisztességes értékelését, amivel egyben biztosítható értéken való eladása is. Tollár Józsel (Zala megye, 6. vk.) a hallottak alapiján ugyanerre a következtetésre jutott. Szabó Ferenc mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi államtitkár a felszólalásokra reagálva hangsúlyozta: a vállalat irányí­tási átsorolásával a kormány­zatnak is az a célja, hogy az ügy állami ellenőrzés mellett, versenytárgyalás, pályázat meghirdetésével rendeződjék az Állami Vagyonügynökség bevo­násával. Ismételten leszögezte: a mai jogi helyzetben a vál­lalati tanács csak kezelheti a vállalati vagyont, de azt — he­lyesen — el nem idegenítheti. Az Országgyűlés a Nagyka­nizsai Sörgyár államigazgatási irányítás alá vonására tett kez­deményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó szavazattal szem­ben 183 igennel elfogadta. A terv- és költségvetési bi­zottság befejezte az Állami Számvevőszéket érintő módosí­tó indítványok megvitatását, elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kí­vánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bizottság jelentése. Az el­nök indítványára határozatho­zatal következett. Először Bal­ia Éva módosító javaslatát hagyták jóvá; ezzel egyébként a bizottság is és az előterjesz­tő is egyetértett. A módosítás értelmében az ÁSZ költségve­tését csak úgy hagyják jóvá, bogy a tartalékként feltünte­tett, több miint 18 millió fo­rintot kizárólag az Országgyű­lés felhatalmazása alapján le­het felhasználni. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépí­tésére, létszáimáíra, éves költ­ségvetésére tett, o módosítás­sal kiegészített határozati ja­vaslatot az Országgyűlés elfo­gadta. Az Országgyűlés ezután Há­mori Csaba indítványát tár­gyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatkozatter­vezetet terjesztett elő a Ro­mániában zajló eseményekről és az ott élő magyar nemze­tiség helyzetéről. Ä tanácsko­zás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s — ki­sebb változtatásokkal - elfo­gadásra ajánlotta a dokumen­tumot. A tervezetről véleményt mondott Tamás Gáspár Mik­lós. Berecz János, a külügyi bi­zottság elnöke is szót kért, s rövid tájékoztatást adott a bi­zottság üléséről. Mivel szer­dán reggel nyilvánosságra ke­rült e javaslat, úgy ítélték meg, meghátrálásnak tekint­hető, ha nem foglalkoznak vele. Ezután már csak a nyi­latkozat szövegére összpon­tosítottak, s - apróbb változ­tatásokkal — elfogadásra ajánlják azt. Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tar­tózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. Következő napirendként a népi kezdeményezésként be­nyújtott tervezet került a kép­viselők elé. A Kisiparosok Or­szágos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyúj­tott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény meg­alkotását, valamint a magán- személyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvé­nyek módosítását. A képvise­lők döntöttek az érdekképvise­leti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reformbizottság nem készült el erre vonatkozó határozatterve­zetével. Ezt követően egy személyi kérdésben döntött a Tisztelt Ház: elfogadták, hogy a Bu­dapest—Bécs Világkiállítás elő­készítésének ellenőrzésére lét­rehozott ideiglenes bizottság elnöke Zsigmond Attila le­gyen. Az Országgyűlés határozat- tervezetek sorozatának meg­tárgyalását követően interpel­lációkkal folytatta volna mun­káját. Azért csak volna, mert Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) létszámellenőrzést kért. A létszámellenőrzésből pedig ki­tűnt, hogy a plénum egy fő híján határozatképtelen. Ezért az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztette. Á módosított sajtótörvény Az 1966-ban elfogadott sajtótörvényt több lényeges ponton módo­sította tegnap a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódosítás értelmében a jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természetes személyek is alapíthatnak időszaki lapot vagy helyi jellegű önálló rá­dió« és televiziómősort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lopinditás feltételei is, hiszen e sajtótermé­kek előállítására csupán bejelentési kötelezettség érvényes. A bejelen­tés alapján az adott lapot nyilvántartásba veszik, s a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a törvény­ben foglalt tilalmakba ütközik. E tilalmak köréről a módosított sajtó- törvény következőképpen rendelkezik: „A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével." E paragrafust az Országgyűlés - egy képviselő módo­sító indítvány elfogadásával - kiegészítette azzal, hogy a sajtósza­badság gyakorlása során nem sértheti a közerkölcsöt és a közsze­mérmet. Az elfogadott törvénymódosítás újraszabályozza a személyiségi jo­gok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen esetekben - a sajtóval szemben indított polgári perben — a bíróság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell fel­használni. A most módosított sajtótörvény csak átmenetileg szabályozza a tömegkommunikációval, a sajtóval kapcsolatos kérdéseket, hiszen jelen­leg ü dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban az új sajtótörvényen. A több területet átfogó, feltehetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Országgyűlés tárgyalja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents